Gazdálkodási ismeretek és közgazdaságtan 12. osztály

Az előadások a következő témára: "Gazdálkodási ismeretek és közgazdaságtan 12. osztály"— Előadás másolata:

1 Gazdálkodási ismeretek és közgazdaságtan 12. osztály
Az Európai Unió Gazdálkodási ismeretek és közgazdaságtan 12. osztály

2 Mi is az az Európai Unió? Az Európai Unió egyedülálló gazdasági és politikai partnerség, mely 27 európai ország között jött létre. Tagországainak összterülete a kontinens nagy részét magában foglalja. Az EU működésének alapelve a jogállamiság. Ez azt jelenti, hogy tevékenysége minden esetben a tagállamai által önkéntes alapon és demokratikusan elfogadott szerződéseket alapul. Ezek a kötelező erejű megállapodások határozzák meg az egyes tevékenységi területekkel kapcsolatos uniós célokat.

3 Az Európai Unió területe, népessége
Az EU területe: km², lakossága fő. (2010. évi adat) Az EU legnagyobb országa Franciaország ( km2), a legkisebb pedig Málta (300 km2). Legnépesebb országa Németország ( fő), a legkevesebben Máltán élnek fő Az EU népessége Kína és India után a harmadik legjelentősebb a világon.

4 Az Európai Unió kialakulása
Az Európai Unió történelmi gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza. Az európaiak eltökélt szándéka, hogy hasonló öldöklés és pusztítás a jövőben ne fordulhasson elő. Európa azonban nem sokkal a háborút követően kettészakad, és megkezdődik a negyven évig tartó hidegháború. A nyugat-európai nemzetek 1949-ben létrehozzák az Európa Tanácsot, ami az első lépést jelenti az együttműködés irányában, hat ország azonban ennél többet szeretne…

5 1950. május 9. Robert Schuman francia külügyminiszter az együttműködés elmélyítésére irányuló tervet terjeszt elő. Ennek nyomán ünnepeljük minden május 9-én az Európa-napot 1951. április 18. A Schuman-terv alapján hat ország szerződést ír alá arról, hogy nehéziparukat (azaz a szén- és acélipart) közös irányítás alá helyezik. Ily módon egyikük sem képes fegyvereket gyártani, amelyeket ,mint a múltban, a másik ellen fordíthatna. Ez a hat ország: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország.

6 1957. március 25. A hat ország a szén- és acélközösséget létrehozó szerződés sikerén felbuzdulva együttműködését egyéb gazdasági ágazatokra is kiterjeszti. Aláírják a Római Szerződést  , és ezzel létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), más néven a Közös Piacot. Az elgondolás lényege, hogy a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabadon mozoghassanak a határokon keresztül.

7 A hatvanas évek az „ifjúsági kultúra” születésének időszaka. A világszerte tizenéves rajongók tömegeit vonzó beategyüttesek, elsősorban a Beatles feltűnése hozzájárul a kulturális forradalom térhódításához, a generációs szakadék növekedéséhez. A gazdasági növekedés töretlen, amit az is elősegít, hogy az EU-országok közötti kereskedelemben megszűnnek a vámok. Megegyezés születik az élelmiszer-termelés közös szabályozásáról is, ezzel sikerül leküzdeni az élelmiszerhiányt; hamarosan már az élelmiszer-felesleg okoz fejtörést. 1968 májusát a párizsi diáktüntetések teszik emlékezetessé; számos társadalmi és magatartásbeli változás forr össze „a 68-as nemzedék” nevével

8 1973. január 1-jén Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozik az Európai Unióhoz, és ezzel kilencre nő a tagállamok száma. Az októberi rövid, ám véres arab-izraeli háború eredményeként energiaválság és gazdasági nehézségek köszöntenek be Európában. Az EU regionális politikája keretében megkezdik a munkahelyteremtést és az infrastruktúrafejlesztést célzó átutalások folyósítását Európa elmaradottabb területei számára. 1979-ben Európa polgárai első ízben választhatják meg közvetlenül európai parlamenti képviselőiket.

9 1981-ben Görögország csatlakozásával tízre bővül az EU tagjainak száma; öt évvel később Spanyolország és Portugália is belép az Unióba. 1986-ban aláírják az Egységes Európai Okmányt. Ez a szerződés fekteti le az alapját annak a nagyszabású, hatéves programnak, amelynek célja, hogy az európai integráció problémáit az uniós országok közötti kereskedelmi forgalom szabad áramlásának biztosításával, azaz az „egységes piac” létrehozásával oldja meg. 1989. november 9-én leomlik a berlini fal, 28 év után újra megnyílik a Kelet- és Nyugat-Németországot elválasztó határ, a két ország hamarosan újraegyesül.

10 A közép- és kelet-európai kommunista rendszerek bukásával Európa népei közelebb kerülnek egymáshoz. 1993-ra megvalósul az egységes piac és a négy szabadság: az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása. Megszületik 1993-ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben az Amszterdami Szerződés. 1995-ben három új taggal bővül az Unió: csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország. Egy apró luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok között

11 1999. január 1: tizenegy országban bevezetik a közös pénzt, az eurót ben Görögországban is. 2004-ben nem kevesebb, mint 10, majd 2007-ben további két új ország csatlakozik az EU-hoz. 2008 szeptemberében a világgazdaságot pénzügyi válság rázza meg, ami az uniós tagállamok szorosabb gazdasági együttműködéséhez vezet. A Lisszaboni Szerződést valamennyi uniós tagállam ratifikálja még az előtt, hogy december 1-jén hatályba lépne. A szerződés modern intézményeket és hatékonyabb munkamódszereket biztosít az Unió számára.

12 napjainkig Az új évtized súlyos gazdasági válsággal kezdődik, ugyanakkor annak reményével is, hogy a „zöld” és klímabarát technológiákba való befektetések, továbbá a szorosabb európai együttműködés tartós növekedést és jólétet fognak eredményezni.

13 Kronológia

14 Magyarország és az Európai Unió
Magyarország és az Európai Unió hatvanas évek végéig visszanyúló kapcsolatai a rendszerváltozás előtt emelkedtek politikai szintre, az első szabad választások után pedig hazánk legfontosabb külpolitikai céljává vált az európai integráció. Hosszú út vezetett a társulási tárgyalások 1990-es megkezdésétől a csatlakozási szerződés 2003-as aláírásáig, majd a teljes jogú tagságig. (2004. május 1.) Magyarország beilleszkedése az EU intézményi és döntéshozatali rendszerébe a első félévi soros elnökséggel zárult le.

15 Kronológia