Előadást letölteni
1
Az atipikus foglalkoztatás Németországban Dr. Hartmut Seifert Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Alapítvány Budapest, 14.5.2012
2
2Dr. Hartmut Seifert Program • Definíció: Atipikus – bizonytalan • Elterjesztés és fejlesztés • Szociális kockázatok • Konklúzió
3
Az atipikus foglalkozás kritériumai és formái Általános foglalkoztatás i modell • Teljes munkaidő • Határozatlan idejű szerződés • Társadalombiztosítási rendszerbe tartozás • A munka és a foglalkoztatási kapcsolatrendszer szerinti identitás Atipikus foglalkoztatás • Részmunkaidő (kevesebb mint 35 óra) • Határozott idejű szerződés • Marginális foglalkoztatás (400 €-jobs ) • Időszakos foglalkoztatás 3Dr. Hartmut Seifert
4
Source: SOEP, own calculations 4 Az atipikus foglalkoztatás Németországban 1991- 2009, százalékos arány
5
Az atipikus foglalkoztatás nemek szerint (2000 – 2010, %)
6
Részmunkaidő nemek szerint 1991 - 2010, százalékos arány
7
Source: IAB Panel 7Dr. Hartmut Seifert Határozott idejű szerződések aránya az összes újonnan kötött szerződésen belül, 2001 - 2009
8
Állítás Az atipikus foglalkoztatási formák terjedése különféle bizonytalansági kockázatokat eredményezett, ezáltal jelentősen hozzájárult az alacsony jövedelműeket foglalkoztató szektorok arányának növekedéséhez és felerősítette a szegénységi kockázatokat mind a munkával töltött életszakasz, mind a nyugdíj ideje alatt. A nők fokozottan érintettek. Berndt Keller/Hartmut Seifert8
9
9 Bizonytalansági kockázatok • Rövid távú probléma – Alacsony bérek • Közép távú probléma - a foglalkoztatási stabilitás alacsonyabb foka - kevesebb hozzáférés a cég keretében megvalósuló továbbképzéshez • Hosszú távú probléma - az időskori szegénység magasabb kockázata
10
Alacsony bérek, munkavállalói formák szerint, százalékban 10
11
Az alkalmi munkaformák terjedésének okai • folyamatos magas munkanélküliség • a szakszervezetek csökkenő alkuereje • rövid távú költségcsökkentő emberi erőforrás stratégiák • szolgáltatóipar felé tolódó strukturális változás • a nők részvételi arányának növekedése • az állami gyerekelhelyezést biztosító lehetőségek hiánya Dr. Hartmut Seifert11
12
Konklúzió • Az állandó foglalkoztatás szűkülése • A szociális kockázatok növekedése: aktív kori és nyugdíjazás utáni szegénység, különösen a nők esetében • A szakképzett munkaerőhiány kockázatának növekedése • A megosztottság mélyülése • Általános minimálbér bevezetése • Kockázati-prémium (bizonytalan munkakörülmények) • Általános jogosultság a továbbképzésekre • A nyugdíjrendszer reformja Dr. Hartmut Seifert12
