Budapest, 2008 Február 21. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Balaton-Felvidéki HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Február 21. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Balaton-Felvidéki HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Február 21. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Balaton-Felvidéki HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2 1 ▪ ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪Helyi gazdaságfejlesztési terv ▪Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv ▪IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

3 2 A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Balaton-Felvidéki HK – Összefoglaló a térségről A térségben összesen 0 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat %-a, db – a(z) szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 0 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 0 db IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési témához kapcsolódik A térségben összesen 0 db fő fejlesztési prioritás és 0 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Balaton-Felvidéki HK területe 60 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 43,740 fő, a városokban élő lakosok száma 6,755 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 33 leghátrányosabb kistérség közé tartozó települések száma 43,740 60 1 0 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Sümeg 6,755 fő 3,148 fő 2,735 fő 2,181 fő Csabrendek Nemesvámos Úrkút Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 9 7 0 0 Fő fejlesztési prioritások száma 0 Fejlesztési intézkedések száma 0 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 0 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 0 IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslatok száma 0 Balaton-Felvidéki HK – Általános áttekintés

5 4 Balaton-Felvidéki HK - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Az idegenforgalom és a szolgáltatási szektor a Balaton partra korlátozódik. ▪A munkanélküliség szezonálisan ingadozik. ▪A vállalkozások a térségfejlesztésbe korlátozottan csatornázhatóak be. ▪Néhány település kritikus, országos átlagot messze meghaladó foglalkoztatási helyzete. ▪Elvándorlás a térségből, különösen gyenge a népesség megtartó erő a Sümeg környéki kistelepüléseken. ▪Erősen öregedő helyi társadalom, kedvezőtlen korösszetételű települések az ACS nagyobb részén. ▪Kihasználatlan párhuzamos struktúrák a tömegközlekedési rendszerben, nehezen megközelíthető belső területek. ▪Részleges csatornázottság, közműolló tágululása. ▪Balatonközelség, Balatoni Nemzeti Park adottságai ▪Kulturális és természeti értékek sokszínűsége, kimagasló értékű kultúrtáj (borvidék) együttese ▪Az idegenforgalomnak, turizmusnak jelentős hagyományai vannak. ▪Az országos átlagnál magasabb civil aktivitásból fakadó, ma még korlátozottan kihasznált civil potenciál aktivizálása ▪Az ACS egyes településein kedvező korösszetétel: Sümeg környékén magasabb a születések száma; Veszprémhez közel az aktív korúak aránya magasabb ▪Sokszínű, egymást jól kiegészítő fejlesztési tapasztalatokkal rendelkező helyi társadalom. ▪Jó összeköttetés nyugati határszél felé ▪Teljes vezetékes víz ellátottság

6 5 ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪ ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪Helyi gazdaságfejlesztési terv ▪Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv ▪IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Tartalom Helyzetelemzés

7 6 A Balaton-felvidéki akciócsoport teljes területével ( 104 703 ha) a Közép-Dunántúli területfejlesztési statisztikai régióban (NUTS-II), Veszprém megyében helyezkedik el. Területe 60 településből (ebből csupán Sümeg város) áll, mely 5 statisztikai kistérségbe (NUTS-IV) (Balatonfüred, Ajka, Veszprém, Tapolca és Sümeg) tartozik. Teljes terjedelmével egyedül Sümeg kistérség található az akciócsoport területén, míg a balatonfüredi kistérségből 10 000 fő feletti (2006:13 444fő) lakosságszáma miatt Balatonfüred hiányzik. Az így kialakult akciócsoport területe 4 földrajzi kistáj különbözőségét hordozza magában. Jellegét a Balaton közelsége, és a Balaton felvidék, és nem utolsósorban a Balatoni Nemzeti Park adottságai határozzák meg. Területileg az akciócsoport középponti települése Kapolcs. A térség legközelebbi településének (Csopak) fővárostól közúton mért távolsága 120 km., a legtávolabbi (Zalaerdőd) pedig 180km-re található. A település együttes ettől valamelyest közelebb (70.135 km.) található a legközelebbi országhatártól (Bucsu). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

8 7 A jellemzően aprófalvas térség alapvető táji értéke a Balaton közelsége, és a Balaton-felvidék természeti- környezeti, kulturtörténeti gazdagsága. A települések többsége része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak (BNP), kiemelkedően sok a természetvédelmi terület, a NATURA 2000 területek nagysága az országos áltag feletti. Kiváló minőségű, jelentős ivó- és termálvízkészlettel rendelkezik a térség. Földtani értékei között kiemelhető a csopaki kőzetbemutató, a kapolcsi Király-kő, a Tihany-félszigeten található Barátlakások, a szintén a Tihany-félsziget másik természeti képződménye az Aranyház, az őskarszt Úrkút település mellett, illetve a Macska lik víznyelője a Kab-hegyen. A 2/2002 (I.23.) KöM-FVM rendelet alapján különösen érzékeny természeti területnek számít Öcs – Halimba – Taliándörögd – Kapolcs – Monostorapáti – Monoszló, valamint Gyulakeszi, Ukk, Rigács, Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Zalagyömörő környéke. Az értékek sorában kiemelhető a tihanyi Belső és Külső-tó környéke, illetve az „átjáró forráskúp a tihanyi félszigeten, Régi pince szintén Tihanyban, a szürke marhák a Belső-tó partján és a tihanyi Forrás-barlang. Kulturtörténeti szempontból kiemelt jelentőséggel bír a dörgicsei Boldogasszony templom, a Hegyestű geológiai bemutatóhely, a sümegi várhegy, a nagyvázsonyi Kinizsi vár, a tihanyi Apátsági templom, a sümegi Püspöki Palota, a fegyver,- és kocsimúzeum, és a szintén Sümegen található plébániatemplom Maulbertsch felbecsülhetetlen értékű freskóival. Jelenleg modellértékű természeti és épített örökségi felmérés készül a sümegi kistérségben, amely adaptálható lehet az Akciócsoport működése által lefedett teljes területre. Jellemzően hagyományőrző, országos szinten kiemelkedő kulturális, turisztikai rendezvények vannak a térségben. Ilyen például a Művészetek Völgye Fesztivál, mint legjelentősebb, vagy a sümegi végvári napok, a nagyvázsonyi napok, a sümegprágai fazekasnap, illetve a Nivegy-völgyi pünkösd, a tihanyi garda-fesztivál. A kulturális örökségi értékek a térségben nemzetközi szinten is kiemelkedők. A jellemzően aprófalvas térség alapvető táji értéke a Balaton közelsége, és a Balaton-felvidék természeti- környezeti, kulturtörténeti gazdagsága. A települések többsége része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak (BNP), kiemelkedően sok a természetvédelmi terület, a NATURA 2000 területek nagysága az országos áltag feletti. Kiváló minőségű, jelentős ivó- és termálvízkészlettel rendelkezik a térség. Földtani értékei között kiemelhető a csopaki kőzetbemutató, a kapolcsi Király-kő, a Tihany-félszigeten található Barátlakások, a szintén a Tihany-félsziget másik természeti képződménye az Aranyház, az őskarszt Úrkút település mellett, illetve a Macska lik víznyelője a Kab-hegyen. A 2/2002 (I.23.) KöM-FVM rendelet alapján különösen érzékeny természeti területnek számít Öcs – Halimba – Taliándörögd – Kapolcs – Monostorapáti – Monoszló, valamint Gyulakeszi, Ukk, Rigács, Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Zalagyömörő környéke. Az értékek sorában kiemelhető a tihanyi Belső és Külső-tó környéke, illetve az „átjáró forráskúp a tihanyi félszigeten, Régi pince szintén Tihanyban, a szürke marhák a Belső-tó partján és a tihanyi Forrás-barlang. Kulturtörténeti szempontból kiemelt jelentőséggel bír a dörgicsei Boldogasszony templom, a Hegyestű geológiai bemutatóhely, a sümegi várhegy, a nagyvázsonyi Kinizsi vár, a tihanyi Apátsági templom, a sümegi Püspöki Palota, a fegyver,- és kocsimúzeum, és a szintén Sümegen található plébániatemplom Maulbertsch felbecsülhetetlen értékű freskóival. Jelenleg modellértékű természeti és épített örökségi felmérés készül a sümegi kistérségben, amely adaptálható lehet az Akciócsoport működése által lefedett teljes területre. Jellemzően hagyományőrző, országos szinten kiemelkedő kulturális, turisztikai rendezvények vannak a térségben. Ilyen például a Művészetek Völgye Fesztivál, mint legjelentősebb, vagy a sümegi végvári napok, a nagyvázsonyi napok, a sümegprágai fazekasnap, illetve a Nivegy-völgyi pünkösd, a tihanyi garda-fesztivál. A kulturális örökségi értékek a térségben nemzetközi szinten is kiemelkedők. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

9 8 Tihany, Sümeg, Nagyvázsony, Művészetek Völgye, az akcióterület egy része Világörökség várományosi listáján szerepel. A térséget egyedi klíma, növény és állatvilág jellemzi. A védett állatok között kiemelhető az erdei sikló (elaphe longissima) és a nagy hőscincér (cerambyx cerdo), a fokozottan védett növnyek sorában a magyar pikkelypáfrány (ceterach javorkaenum) és a téltemető (eranthis hyemalis). Tihany, Sümeg, Nagyvázsony, Művészetek Völgye, az akcióterület egy része Világörökség várományosi listáján szerepel. A térséget egyedi klíma, növény és állatvilág jellemzi. A védett állatok között kiemelhető az erdei sikló (elaphe longissima) és a nagy hőscincér (cerambyx cerdo), a fokozottan védett növnyek sorában a magyar pikkelypáfrány (ceterach javorkaenum) és a téltemető (eranthis hyemalis). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

10 9 A lefedett terület nem érint leghátrányosabb helyzetű kistérséget. A Balaton-felvidéki Akciócsoport - Helyi Közösség területén lévő kistérségek közül a sümegi kistérség hátrányos helyzetű (Veszprém megyében ez az egy kistérség) a 311/2007. (XI.17.) Korm.rendelet 2. melléklete értelmében. A sümegi kistérséghez 21 település tartozik, amelyből 16 esetében a lakosságszám 500 fő alatti. Közigazgatásilag Sümeg városként önálló egység, a többi település 6 körjegyzőségbe szerveződött. A térség adottságainál fogva mezőgazdasági jellegű terület. Az 1990-es politikai gazdasági rendszerváltozást követően gazdasági-társadalmi egyensúly felborult Ezt a gazdasági-társadalmi szerkezetváltást mind a mai napig nem sikerült kihevernie a térségnek. A nagyon alacsony népsűrűségből kifolyólag a gazdasági potenciál gyengeség. Ez a társadalmi-gazdasági élet, a fejlődési, fejlesztési lehetőségek terén mindenhol érezteti hatását. Az elmúlt évek fejlesztési programjai közül a térség legjobban a LEADER program nyújtotta lehetőségeket tudta kihasználni, amelynek központjában a gazdasági jellegű együttműködések erősítése állt. A munkanélküliségi ráta megyei szinten a legmagasabb 8,7%-os. Tovább rontja a helyzetet, hogy a tartós (180 napon túl) munkanélküliek aránya ezen belül megközelíti az 50 %-ot. A térség munkaerőpiaca nem önálló egység, az aktív népesség jelentős része körzeten kívülre (Vas, Zala megye) ingázik, ezért az ott lezajló folyamatok, a multinacionális vállaltok létszámváltozási tendenciái is hatással vannak a térség munkanélküliségi mutatóinak alakulására. A helyi szolgáltatások rendszere a gazdasági kihasználatlanság miatt folyamatosan változik. A helyi termékek értékesítésére alkalmas piac csak Sümegen van, heti két alkalommal üzemel. A településeken a tojás, zöldség, gyümölcs háznál történő árusítása egyre kisebb mértékben jellemző. A lefedett terület nem érint leghátrányosabb helyzetű kistérséget. A Balaton-felvidéki Akciócsoport - Helyi Közösség területén lévő kistérségek közül a sümegi kistérség hátrányos helyzetű (Veszprém megyében ez az egy kistérség) a 311/2007. (XI.17.) Korm.rendelet 2. melléklete értelmében. A sümegi kistérséghez 21 település tartozik, amelyből 16 esetében a lakosságszám 500 fő alatti. Közigazgatásilag Sümeg városként önálló egység, a többi település 6 körjegyzőségbe szerveződött. A térség adottságainál fogva mezőgazdasági jellegű terület. Az 1990-es politikai gazdasági rendszerváltozást követően gazdasági-társadalmi egyensúly felborult Ezt a gazdasági-társadalmi szerkezetváltást mind a mai napig nem sikerült kihevernie a térségnek. A nagyon alacsony népsűrűségből kifolyólag a gazdasági potenciál gyengeség. Ez a társadalmi-gazdasági élet, a fejlődési, fejlesztési lehetőségek terén mindenhol érezteti hatását. Az elmúlt évek fejlesztési programjai közül a térség legjobban a LEADER program nyújtotta lehetőségeket tudta kihasználni, amelynek központjában a gazdasági jellegű együttműködések erősítése állt. A munkanélküliségi ráta megyei szinten a legmagasabb 8,7%-os. Tovább rontja a helyzetet, hogy a tartós (180 napon túl) munkanélküliek aránya ezen belül megközelíti az 50 %-ot. A térség munkaerőpiaca nem önálló egység, az aktív népesség jelentős része körzeten kívülre (Vas, Zala megye) ingázik, ezért az ott lezajló folyamatok, a multinacionális vállaltok létszámváltozási tendenciái is hatással vannak a térség munkanélküliségi mutatóinak alakulására. A helyi szolgáltatások rendszere a gazdasági kihasználatlanság miatt folyamatosan változik. A helyi termékek értékesítésére alkalmas piac csak Sümegen van, heti két alkalommal üzemel. A településeken a tojás, zöldség, gyümölcs háznál történő árusítása egyre kisebb mértékben jellemző. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 1/3

11 10 Pénzintézetek, iparcikk jellegű üzlet Sümegen, Csabrendeken működnek, szintén ezeken a településeken van pékség is. További jellegzetes helyi élelmiszer-ipari termékek: száraztészta, bor, szesz, zöldség-gyümölcs (kis mennyiségben), baromfi, méz, stb. A szőlőtermelők száma meghaladja a 900-at, melyeknek kb. 5 %-a foglalkozik magasabb szinten a borászattal. Az állatállomány évről-évre növekvő tendenciát mutat. Jellemző állatfajok: juh, sertés, szarvasmarha. A méhészeti tevékenységnek nagy hagyománya van. (több mint 50 méhész, a méhcsaládok száma 3000 körüli). Termesztett főbb növényfajok: őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, kukorica, repce, napraforgó. A kiskereskedelmi egységek rendszerében a Sarvaly Rt. dominanciája jellemző: Fennhatósága alá tartozik mintegy 13 saját és 27 bérbe adott élelmiszer ipari és egyéb szakirányú kereskedelmi, illetve 10 vendéglátó ipari egység. Az építőiparban 4-5 db 10-20 főt foglalkoztató építőipari vállalkozás mellet számos egyéni vállalkozó, kisiparos van jelen egyedi szolgáltatásaival. A gazdasági jellegű szolgáltatások meghatározó részét a könyvelő, biztosító, ingatlanforgalmazó, értékbecslő cégek teszik ki. Mezőgazdasági vonalon a külföldiek által bérelt területek mellet a helyi gazdálkodók egyénileg vagy integrált szerkezetben művelik az egyébként 10-14 áltagos aranykorona értékű földeket. Turisztikai kínálat terén Sümeg (a sümegi vár, műemlékek, kisnemesi kúriák, püspöki palota, szállodák, panziók, vendéglátó ipari egységek) látnivalói, szolgáltatásai meghatározóak. Az elmúlt években egyre jelentősebb forgalmat bonyolít a nemeshanyi vízimalom, és új turisztikai hálózat is kialakulóban van, amely a Marcal Nyitott Porta Hálózati nevet kapta. Ez LEADER+ program keretében kerül kialakításra. Pénzintézetek, iparcikk jellegű üzlet Sümegen, Csabrendeken működnek, szintén ezeken a településeken van pékség is. További jellegzetes helyi élelmiszer-ipari termékek: száraztészta, bor, szesz, zöldség-gyümölcs (kis mennyiségben), baromfi, méz, stb. A szőlőtermelők száma meghaladja a 900-at, melyeknek kb. 5 %-a foglalkozik magasabb szinten a borászattal. Az állatállomány évről-évre növekvő tendenciát mutat. Jellemző állatfajok: juh, sertés, szarvasmarha. A méhészeti tevékenységnek nagy hagyománya van. (több mint 50 méhész, a méhcsaládok száma 3000 körüli). Termesztett főbb növényfajok: őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, kukorica, repce, napraforgó. A kiskereskedelmi egységek rendszerében a Sarvaly Rt. dominanciája jellemző: Fennhatósága alá tartozik mintegy 13 saját és 27 bérbe adott élelmiszer ipari és egyéb szakirányú kereskedelmi, illetve 10 vendéglátó ipari egység. Az építőiparban 4-5 db 10-20 főt foglalkoztató építőipari vállalkozás mellet számos egyéni vállalkozó, kisiparos van jelen egyedi szolgáltatásaival. A gazdasági jellegű szolgáltatások meghatározó részét a könyvelő, biztosító, ingatlanforgalmazó, értékbecslő cégek teszik ki. Mezőgazdasági vonalon a külföldiek által bérelt területek mellet a helyi gazdálkodók egyénileg vagy integrált szerkezetben művelik az egyébként 10-14 áltagos aranykorona értékű földeket. Turisztikai kínálat terén Sümeg (a sümegi vár, műemlékek, kisnemesi kúriák, püspöki palota, szállodák, panziók, vendéglátó ipari egységek) látnivalói, szolgáltatásai meghatározóak. Az elmúlt években egyre jelentősebb forgalmat bonyolít a nemeshanyi vízimalom, és új turisztikai hálózat is kialakulóban van, amely a Marcal Nyitott Porta Hálózati nevet kapta. Ez LEADER+ program keretében kerül kialakításra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 2/3

12 11 A térség idegenforgalmi szempontból nem tartozik a Balaton régióhoz, de háttértérségének tekinthető. A megye idegenforgalmilag „egyéb” besorolású települései között a legnagyobb turisztikai potenciállal rendelkezik, amit (a történelmi múlt és a korábban említett látványosságokon, helyi értékeken túl) jól jellemez a kereskedelmi és magánszálláshelyek 441 fér A térség idegenforgalmi szempontból nem tartozik a Balaton régióhoz, de háttértérségének tekinthető. A megye idegenforgalmilag „egyéb” besorolású települései között a legnagyobb turisztikai potenciállal rendelkezik, amit (a történelmi múlt és a korábban említett látványosságokon, helyi értékeken túl) jól jellemez a kereskedelmi és magánszálláshelyek 441 fér Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 3/3

13 12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 10% 9% 22% 8% 6% 17% 7% 0% 18% 3%

16 15 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 7% 36% 10% 6% 7% 4% 2% 18% 8% 1% Egyéb tevékenység 0%

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7%, ami 0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7% ▪Változás 2003-hoz képest 0 százalékpont

18 17 A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport lakosságának közel kétharmada, 65,5 %-a munkaképes korú, 15-74 év közötti. A munkaképes korú lakosság relatív többsége (38 %) az Akciócsoport működése által teljes mértékben lefedett Sümeg kistérségben, ezen belül a nagyobb részben Sümegen él. A munkaképes korú lakosság által legkisebb mértékben reprezentált kistérséget a tapolcai képviseli, amely 4 településsel érintett az Akciócsoport tevékenységét illetően. Kistérségek szerint egy résztvevő településre számítva a legtöbb munkaképes korú lakost, átlagosan 785 főt Ajka környéke 6 települése adja. A következő Veszprém kistérség 9 települése, ahol átlagosan 550 fő munkaképes életkorú, amit Sümeg 21 településére számított 520 fős átlaga követ. A sort Tapolca kistérség 4 településére számított 401 fős átlaga, és Balatonfüred 20 településre számított 322 fős átlaga zárja. Településekre vetítve a legmagasabb, mintegy 70 % körüli munkaképes korú népesség Csabrendek (2194 fő) Nemesvámos (1903 fő) Nagyvázsony (1273 fő), Tótvázsony (861 fő) és Veszprémfajsz (183 fő) esetében mutatkozott, a legalacsonyabb értéket Szőc esetében állapíthattuk meg, ahol a helyi lakosság kevesebb, mint fele, 44 %-a (192 fő) munkaképes korú. 50 % körüli munkaképes korú lakosságot több kistelepülésen, például Megyer (35 fő), Óbudavár (31 fő) és Zalaszegvár (85 fő) esetében írhattunk le. A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport működése által érintett települések munkanélküliségi adatai 2007 első 3 negyedévében folyamatosan csökkenő tendenciát rajzolnak ki, melynek okai a turisztikai ágazat szezonalitására vezethetők vissza. A 60 településre számított munkanélküliségi ráta az első negyedévben 7,76 %, a másodikban 6,29 %, a harmadikban 5,95 % volt. A kistérségek metszetében látható, hogy Sümeg és Balatonfüred munkanélküliségi adatainak gyakoriságában magas, negyedévenként jelentősen csökkenő mintázata adja az alapját összterületi gyakoriságok mintázatának. Ajka, Tapolca és Veszprém kistérségek érintett településeinek munkanélküliségi adatai negyedévenkénti eloszlásai nem produkálnak egymástól lényeges különbségeket, és munkanélküliségi adatgyakoriságaikban is lényegesen elmaradnak az előbb említett két kistérségtől. A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport lakosságának közel kétharmada, 65,5 %-a munkaképes korú, 15-74 év közötti. A munkaképes korú lakosság relatív többsége (38 %) az Akciócsoport működése által teljes mértékben lefedett Sümeg kistérségben, ezen belül a nagyobb részben Sümegen él. A munkaképes korú lakosság által legkisebb mértékben reprezentált kistérséget a tapolcai képviseli, amely 4 településsel érintett az Akciócsoport tevékenységét illetően. Kistérségek szerint egy résztvevő településre számítva a legtöbb munkaképes korú lakost, átlagosan 785 főt Ajka környéke 6 települése adja. A következő Veszprém kistérség 9 települése, ahol átlagosan 550 fő munkaképes életkorú, amit Sümeg 21 településére számított 520 fős átlaga követ. A sort Tapolca kistérség 4 településére számított 401 fős átlaga, és Balatonfüred 20 településre számított 322 fős átlaga zárja. Településekre vetítve a legmagasabb, mintegy 70 % körüli munkaképes korú népesség Csabrendek (2194 fő) Nemesvámos (1903 fő) Nagyvázsony (1273 fő), Tótvázsony (861 fő) és Veszprémfajsz (183 fő) esetében mutatkozott, a legalacsonyabb értéket Szőc esetében állapíthattuk meg, ahol a helyi lakosság kevesebb, mint fele, 44 %-a (192 fő) munkaképes korú. 50 % körüli munkaképes korú lakosságot több kistelepülésen, például Megyer (35 fő), Óbudavár (31 fő) és Zalaszegvár (85 fő) esetében írhattunk le. A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport működése által érintett települések munkanélküliségi adatai 2007 első 3 negyedévében folyamatosan csökkenő tendenciát rajzolnak ki, melynek okai a turisztikai ágazat szezonalitására vezethetők vissza. A 60 településre számított munkanélküliségi ráta az első negyedévben 7,76 %, a másodikban 6,29 %, a harmadikban 5,95 % volt. A kistérségek metszetében látható, hogy Sümeg és Balatonfüred munkanélküliségi adatainak gyakoriságában magas, negyedévenként jelentősen csökkenő mintázata adja az alapját összterületi gyakoriságok mintázatának. Ajka, Tapolca és Veszprém kistérségek érintett településeinek munkanélküliségi adatai negyedévenkénti eloszlásai nem produkálnak egymástól lényeges különbségeket, és munkanélküliségi adatgyakoriságaikban is lényegesen elmaradnak az előbb említett két kistérségtől. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

19 18 Egy településen a munkanélküliség az első két negyedévben változatlan, majd a harmadikban mérséklődik az első kettő negyedévhez képest. A 60 településből 3 településen mindvégig növekvő a munkanélküliség, 2 településen pedig mindhárom negyedévben változatlan marad. Abszolút gyakoriságokat tekintve a magasabb munkaképes korú népességű települések munkanélküliségi adatai a legmagasabbak (pl.: Sümeg, Csabrendek), a településekre számított munkanélküliségi ráta vonatkozásában viszont inkább a kifejezetten alacsony munkaképes korú lakossal rendelkező kistelepülések állnak az élen, mint például Megyer, Rigács, Szentjakabfa, Zalaszegvár, illetve Nemeshany és Gyepükaján. Egy településen a munkanélküliség az első két negyedévben változatlan, majd a harmadikban mérséklődik az első kettő negyedévhez képest. A 60 településből 3 településen mindvégig növekvő a munkanélküliség, 2 településen pedig mindhárom negyedévben változatlan marad. Abszolút gyakoriságokat tekintve a magasabb munkaképes korú népességű települések munkanélküliségi adatai a legmagasabbak (pl.: Sümeg, Csabrendek), a településekre számított munkanélküliségi ráta vonatkozásában viszont inkább a kifejezetten alacsony munkaképes korú lakossal rendelkező kistelepülések állnak az élen, mint például Megyer, Rigács, Szentjakabfa, Zalaszegvár, illetve Nemeshany és Gyepükaján. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

20 19 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪ székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db db 2,000 fő 13% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 13%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Név ▪MTD Hungária Kft. ▪Haribo Hungária Kft. ▪MAL ZRT. ▪Rockwool Hungary KFT. ▪Zánka GYIC KFT. Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Közszféra Fogl. száma (fő) ▪700 ▪300 ▪214 ▪200 ▪150 Árbevétel (ezer Ft) 1 2 3 4 5 Működés helye a térségben Főtevékenység ▪2931 Mezőgazdasági traktor gyártása ▪1584 Édesség gyártása ▪2742 Alumíniumgyártás ▪2466 Máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása ▪8010 Alapfokú oktatás

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 NévSzektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 6 7 8 9 10 Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Relabor KFT. ▪Alcoa Köfém KFT. ▪Beo KFT. ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪150 ▪136 ▪2971 Háztartási villamos készülék gyártása ▪2874 Kötőelem, csavar gyártása ▪1824 Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

23 22 Az akciócsoport területén összesen 4720 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván 2006-ban. (A működő vállalkozások számáról 2004-es adat áll rendelkezésre:3156 (TeIR) ) Ennek közel ¾-e egyéni vállalkozás volt, a többi társas vállalkozás. A vállalkozói szektort sújtó problémák miatt ez a több mint 3500 fős egyéni vállalkozói réteg csak mérsékelten jelent valódi gazdasági potenciált, mert ezen egyéni vállalkozók közül csak 1612 a főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Az 1004 társas vállalkozás közel fele kft-ként, 34%-a betéti társaságként működik. Bár az akciócsoport rurális területen helyezkedik el, a Balaton közelsége sok mindent meghatároz. Elsőként azt, hogy a nemzetgazdasági ágazatok alapján a szálláshely szolgáltatás-vendéglátás tevékenységbe sorolt vállalkozásból találhatjuk a legtöbbet. A „H” nemzetgazdasági ágazatba sorolt vállalkozások az összes regisztrált gazdasági szervezet 27%-át teszik ki. A Balaton közelsége miatt az ilyen tevékenységű vállalkozások döntő, (közel 85%-a) része az akciócsoporton belül a balatonfüredi és a Kapolcs környéki területre koncentrálódik. Egyedül Csopakon 200 ilyen vállalkozást találunk, de Tihanyban és Zánkán is 100-on felül van a szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó gazdasági szervezetek száma. A Balaton parttal nem rendelkező települések közül Monostorapátiban van a legtöbb ilyen vállalkozás. A vállalkozások mintegy ötöde is szolgáltatási jellegű: 20,2%-nyi vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatba sorolható tevékenysége alapján, mely szintén az idegenforgalmi szempontból frekventáltabb Balaton-felvidéki és a Sümeg környéki területen található. A legtöbb ilyen tevékenységű vállalkozás (135) éppen Sümegen van regisztrálva. Hasonló mondható el a kereskedelmi tevékenységű vállalkozásokról is. Az akciócsoport területén 10,3%-nyi a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági szervezetek aránya. Ezen szervezetek is Balatonfüred és Sümeg környékére koncentrálódnak. Az egyes településeket tekintve Sümeg (34 ilyen vállalkozás), Csabrendek (32), Nagyvázsony (31), Nemesvámos (24) a jelentősebb gócpont. Az akciócsoport területén összesen 4720 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván 2006-ban. (A működő vállalkozások számáról 2004-es adat áll rendelkezésre:3156 (TeIR) ) Ennek közel ¾-e egyéni vállalkozás volt, a többi társas vállalkozás. A vállalkozói szektort sújtó problémák miatt ez a több mint 3500 fős egyéni vállalkozói réteg csak mérsékelten jelent valódi gazdasági potenciált, mert ezen egyéni vállalkozók közül csak 1612 a főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Az 1004 társas vállalkozás közel fele kft-ként, 34%-a betéti társaságként működik. Bár az akciócsoport rurális területen helyezkedik el, a Balaton közelsége sok mindent meghatároz. Elsőként azt, hogy a nemzetgazdasági ágazatok alapján a szálláshely szolgáltatás-vendéglátás tevékenységbe sorolt vállalkozásból találhatjuk a legtöbbet. A „H” nemzetgazdasági ágazatba sorolt vállalkozások az összes regisztrált gazdasági szervezet 27%-át teszik ki. A Balaton közelsége miatt az ilyen tevékenységű vállalkozások döntő, (közel 85%-a) része az akciócsoporton belül a balatonfüredi és a Kapolcs környéki területre koncentrálódik. Egyedül Csopakon 200 ilyen vállalkozást találunk, de Tihanyban és Zánkán is 100-on felül van a szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó gazdasági szervezetek száma. A Balaton parttal nem rendelkező települések közül Monostorapátiban van a legtöbb ilyen vállalkozás. A vállalkozások mintegy ötöde is szolgáltatási jellegű: 20,2%-nyi vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatba sorolható tevékenysége alapján, mely szintén az idegenforgalmi szempontból frekventáltabb Balaton-felvidéki és a Sümeg környéki területen található. A legtöbb ilyen tevékenységű vállalkozás (135) éppen Sümegen van regisztrálva. Hasonló mondható el a kereskedelmi tevékenységű vállalkozásokról is. Az akciócsoport területén 10,3%-nyi a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági szervezetek aránya. Ezen szervezetek is Balatonfüred és Sümeg környékére koncentrálódnak. Az egyes településeket tekintve Sümeg (34 ilyen vállalkozás), Csabrendek (32), Nagyvázsony (31), Nemesvámos (24) a jelentősebb gócpont. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység30 Vallással kapcsolatos tevékenység10 Sporttal kapcsolatos tevékenység37 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység61 Oktatással kapcsolatos tevékenység29 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 5 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 18 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 12 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 43 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 23 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 29 Politikai tevékenység3 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25 24 A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport 60 településén a KSH által működőként nyilvántartott non-profit szervezetek száma 2004-2006 között 415-440 szervezet között mozgott. A különböző évek vonatkozásában más és más gyakoriságok mutatkoznak, jelezve a térség non-profit szektorában zajló átalakulásokat, változásokat. A térség 60 településéből a jelzett három éves időszak alatt 5 település (Bodorfa, Dabronc, Megyer, Nemeshany, Zalameggyes) esetében egyetlen működő non-profit szervezet sem volt működőként nyilvántartva, 55 település esetében valamelyik, vagy mindegyik évre vonatkozóan volt legalább egy ilyen szervezet. A térség egészében 1000 állandó lakosra csaknem pontosan 10 szervezet jut. Ez magasabb, mint az azonos időszakra számított megyei (9) és az országos (7) non-profit index értéke. A térség településeinek abszolút többsége esetében átlag feletti 1000 állandó lakosra jutó indexértéket láthatunk. Különösen kimagasló Óbudavár (82), Vöröstó (43), Balatoncsicsó (29), vagy Balatonszepezd (28) indexértéke. A térség átlagához közelítő Sümeg (9), Szentjakabfa (9), vagy Tótvázsony (9) megegyező tartalmú mutatója. Jelentősen átlag alatti 1000 állandó lakosra jutó indexértékeket Dabronc (2), Nyirád (4), Csabrendek (4) és Gyepükaján (5) esetében állapíthattunk meg. A szervezetek kétötöde (43 %) egyesület, egyesületek szövetsége, közel harmada (31 %) alapítvány, vagy közalapítvány, minden ötödik (20 %) klub, kör, társaság formájában működik, a többi szervezet valamilyen érdekvédelmi feladatot lát el, vagy hegyközségi tanács. A non-profit szervezetek tevékenységének osztályozási rendszere (NSZOR) alapján a térség szervezeteinek relatív többsége - minden öt szervezetből legalább egy - szabadidő-hobbi területeken szervezett tevékenységet végez, legalább minden hetedik kulturális, minden nyolcadik sporttevékenységgel foglalkozik. A tevékenységi körök szempontjából kiemelt csoportokon kívül a térségben számottevő gyakorisággal jelennek meg a környezetvédelmi, a településfejlesztési-lakásügyi, illetve a szakmai-gazdasági érdekvédelemmel foglalkozó non-profit szervezetek is. A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport 60 településén a KSH által működőként nyilvántartott non-profit szervezetek száma 2004-2006 között 415-440 szervezet között mozgott. A különböző évek vonatkozásában más és más gyakoriságok mutatkoznak, jelezve a térség non-profit szektorában zajló átalakulásokat, változásokat. A térség 60 településéből a jelzett három éves időszak alatt 5 település (Bodorfa, Dabronc, Megyer, Nemeshany, Zalameggyes) esetében egyetlen működő non-profit szervezet sem volt működőként nyilvántartva, 55 település esetében valamelyik, vagy mindegyik évre vonatkozóan volt legalább egy ilyen szervezet. A térség egészében 1000 állandó lakosra csaknem pontosan 10 szervezet jut. Ez magasabb, mint az azonos időszakra számított megyei (9) és az országos (7) non-profit index értéke. A térség településeinek abszolút többsége esetében átlag feletti 1000 állandó lakosra jutó indexértéket láthatunk. Különösen kimagasló Óbudavár (82), Vöröstó (43), Balatoncsicsó (29), vagy Balatonszepezd (28) indexértéke. A térség átlagához közelítő Sümeg (9), Szentjakabfa (9), vagy Tótvázsony (9) megegyező tartalmú mutatója. Jelentősen átlag alatti 1000 állandó lakosra jutó indexértékeket Dabronc (2), Nyirád (4), Csabrendek (4) és Gyepükaján (5) esetében állapíthattunk meg. A szervezetek kétötöde (43 %) egyesület, egyesületek szövetsége, közel harmada (31 %) alapítvány, vagy közalapítvány, minden ötödik (20 %) klub, kör, társaság formájában működik, a többi szervezet valamilyen érdekvédelmi feladatot lát el, vagy hegyközségi tanács. A non-profit szervezetek tevékenységének osztályozási rendszere (NSZOR) alapján a térség szervezeteinek relatív többsége - minden öt szervezetből legalább egy - szabadidő-hobbi területeken szervezett tevékenységet végez, legalább minden hetedik kulturális, minden nyolcadik sporttevékenységgel foglalkozik. A tevékenységi körök szempontjából kiemelt csoportokon kívül a térségben számottevő gyakorisággal jelennek meg a környezetvédelmi, a településfejlesztési-lakásügyi, illetve a szakmai-gazdasági érdekvédelemmel foglalkozó non-profit szervezetek is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

26 25 Relatíve alacsony gyakoriságot a speciális jogvédő, illetve a foglalkoztatási csoport összefogó szervezetek alkotnak. Az akciócsoport területén az adatok alapján megismerhető non-profit helyzetkép viszonylagos diffuzitása miatt javasolható, hogy a programidőszak keretén belül kerüljön sor az akciócsoport területén működő szervezetek módszeres feltérképezésére. Relatíve alacsony gyakoriságot a speciális jogvédő, illetve a foglalkoztatási csoport összefogó szervezetek alkotnak. Az akciócsoport területén az adatok alapján megismerhető non-profit helyzetkép viszonylagos diffuzitása miatt javasolható, hogy a programidőszak keretén belül kerüljön sor az akciócsoport területén működő szervezetek módszeres feltérképezésére. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 178 fővel nőtt, ami arányosítva 0%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 178 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő) 43,562 2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 43,68943,66743,78543,740 127-22 118-45

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 64% 21% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 9% 30% 9% 5% 22% 9% 26% 12% 10% 17%

30 29 Állandó lakosságszám 43 312 fő (2006. TeIR). A népesség 49,3 %-a férfi, 50,7 % nő. 25 településen magasabb a férfi lakosság aránya. Az akciócsoport területén 2006-ban 392 élve születés, 593 halálozás volt, így természetes fogyásról (-201 fő) beszélhetünk. A legtöbb élve születés a legnagyobb településen, Sümegen történt (63 fő). A közepes népességű települések közül kiemelkedik Csabrendek, Nemesvámos és Úrkút, ahol 27, 23, ill. 20 élve születés volt 2006-ban. 1000 lakosra vetítve az élve születések száma kevéssel több, mint 9. Ha népességarányosan állítunk sorrendet, akkor a kislélekszámú falvak találhatók a rangsor elején: Zalameggyes, Hosztót, Zalaszegvár, Vászoly. Hetyefőn, Monoszlón, Óbudaváron, Szentjakabfán, Örvényesen és Vöröstón 2006-ban nem volt születés. Az 593 fős halálozási szám 1000 lakosra vetített aránya 15,54-es átlagot jelent. Sümegen 101-en, Szőcön, Csabrendeken és Úrkúton 35-35-en haltak meg, míg Hetyefőn, Barnagon és Vigántpetenden 2006-ban nem történt halálozás. Az 1000 lakosra vetített mutatót Szőc vezeti 81 fős átlagával, majd Zalameggyes, Monoszló és Vöröstó következik. A térségben természetes fogyás figyelhető meg. 13 olyan település van, ahol természetes szaporodásról beszélhetünk (pl. Barnag, Dörgicse, Gyepükaján). Összességében a vándorlási egyenleg 2006-ben pozitív -29 fő (1168 elvándorlás, 1197 odavándorlás). Pozitív a vándorlási egyenlege 29 településnek (pl. Megyer, Kislőd, Csopak, Nyirád). A tényleges népességváltozás az egész akciócsoportban -172 fő az előző évhez képest. Sümegen 2006-ban 67 fővel laktak kevesebben, mint 2005-ben, de Úrkúton, Nagyvázsonyban és Tótvázsonyban is csökkent a népesség. 25 településnek nőtt a népessége. Az elvándorlás mellett a népesség kedvezőtlen korösszetétele, a munkavállalási korú népesség alacsony aránya is nagy probléma. Állandó lakosságszám 43 312 fő (2006. TeIR). A népesség 49,3 %-a férfi, 50,7 % nő. 25 településen magasabb a férfi lakosság aránya. Az akciócsoport területén 2006-ban 392 élve születés, 593 halálozás volt, így természetes fogyásról (-201 fő) beszélhetünk. A legtöbb élve születés a legnagyobb településen, Sümegen történt (63 fő). A közepes népességű települések közül kiemelkedik Csabrendek, Nemesvámos és Úrkút, ahol 27, 23, ill. 20 élve születés volt 2006-ban. 1000 lakosra vetítve az élve születések száma kevéssel több, mint 9. Ha népességarányosan állítunk sorrendet, akkor a kislélekszámú falvak találhatók a rangsor elején: Zalameggyes, Hosztót, Zalaszegvár, Vászoly. Hetyefőn, Monoszlón, Óbudaváron, Szentjakabfán, Örvényesen és Vöröstón 2006-ban nem volt születés. Az 593 fős halálozási szám 1000 lakosra vetített aránya 15,54-es átlagot jelent. Sümegen 101-en, Szőcön, Csabrendeken és Úrkúton 35-35-en haltak meg, míg Hetyefőn, Barnagon és Vigántpetenden 2006-ban nem történt halálozás. Az 1000 lakosra vetített mutatót Szőc vezeti 81 fős átlagával, majd Zalameggyes, Monoszló és Vöröstó következik. A térségben természetes fogyás figyelhető meg. 13 olyan település van, ahol természetes szaporodásról beszélhetünk (pl. Barnag, Dörgicse, Gyepükaján). Összességében a vándorlási egyenleg 2006-ben pozitív -29 fő (1168 elvándorlás, 1197 odavándorlás). Pozitív a vándorlási egyenlege 29 településnek (pl. Megyer, Kislőd, Csopak, Nyirád). A tényleges népességváltozás az egész akciócsoportban -172 fő az előző évhez képest. Sümegen 2006-ban 67 fővel laktak kevesebben, mint 2005-ben, de Úrkúton, Nagyvázsonyban és Tótvázsonyban is csökkent a népesség. 25 településnek nőtt a népessége. Az elvándorlás mellett a népesség kedvezőtlen korösszetétele, a munkavállalási korú népesség alacsony aránya is nagy probléma. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

31 30 A 60 településen az aktív korú, 14-59 éves korosztály 64,22%-ban képviselteti magát. E korosztály Szőcön csupán 42% körüli, de arányuk éppen 50% Óbudaváron, Zalameggyesen is. Az aktív korú népesség részaránya elsősorban a megyeszékhelyhez, Veszprémhez közeli kistelepüléseken, valamint Sümeg környékén a legmagasabb. Tagyonban bár kevesen laknak, 70% feletti az aktív korúak aránya, de Nemesvámoson, Nagyvázsonyban, Veszprémfajszon, Csabrendeken és Ukkon is bőven 2/3-os arány felett alakul. A 60 éven felüliek aránya az akciócsoport területén 1/5-nyi. Ennél jóval kevesebb az időskorúak aránya a Szentantalfán (14%), Veszprémfajszon, Tótvázsonyban, Nemesvámoson, Csabrendeken. A fiatalkorúak (> 14 év alatt) aránya közel 15%. Az átlagnál jóval kedvezőbb ¼-1/5-nyi 14 év alatti népességgel találkozhatunk a kistelepüléseken: Óbudaváron, Zalameggyesen, Szentantalfán, Rigácson, és Vigántepetenden. Az akciócsoport keleti felében az aktív korúak szempontjából, míg a Sümegi kistérség területén elsősorban a kistelepüléseken a fiatalkorúak magasabb aránya miatt kedvezőbb a korösszetétel. A térség helyi társadalmát az állandó lakosok mellett az üdülőtulajdonosi kör (32 településen 7922 üdülő található). A 60 településen az aktív korú, 14-59 éves korosztály 64,22%-ban képviselteti magát. E korosztály Szőcön csupán 42% körüli, de arányuk éppen 50% Óbudaváron, Zalameggyesen is. Az aktív korú népesség részaránya elsősorban a megyeszékhelyhez, Veszprémhez közeli kistelepüléseken, valamint Sümeg környékén a legmagasabb. Tagyonban bár kevesen laknak, 70% feletti az aktív korúak aránya, de Nemesvámoson, Nagyvázsonyban, Veszprémfajszon, Csabrendeken és Ukkon is bőven 2/3-os arány felett alakul. A 60 éven felüliek aránya az akciócsoport területén 1/5-nyi. Ennél jóval kevesebb az időskorúak aránya a Szentantalfán (14%), Veszprémfajszon, Tótvázsonyban, Nemesvámoson, Csabrendeken. A fiatalkorúak (> 14 év alatt) aránya közel 15%. Az átlagnál jóval kedvezőbb ¼-1/5-nyi 14 év alatti népességgel találkozhatunk a kistelepüléseken: Óbudaváron, Zalameggyesen, Szentantalfán, Rigácson, és Vigántepetenden. Az akciócsoport keleti felében az aktív korúak szempontjából, míg a Sümegi kistérség területén elsősorban a kistelepüléseken a fiatalkorúak magasabb aránya miatt kedvezőbb a korösszetétel. A térség helyi társadalmát az állandó lakosok mellett az üdülőtulajdonosi kör (32 településen 7922 üdülő található). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 9 7 0 59 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 15% 12% 0% 98% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Repülőtér Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

34 33 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35 34 A térség a közlekedés szempontjából kedvezőtlen helyzetben van, mivel a közúthálózatba csak három kétszámjegyű úton keresztül kapcsolódik (71. 73. 84. sz. út), ráadásul ez a három út is csak érinti, de nem szeli át az akciócsoport területét. A térséget harmadrendű utak szelik át, mely közül forgalmát tekintve a Veszprémet Tapolcával összekötő 7301. sz. út, a Nagyvázsony-Halimba között található 7309. sz. és a Sümeget Nyiráddal összekötő 7321. sz. út a legfontosabb. Érdekesség, hogy a két másodrendű úttal párhuzamosan fut a térség két vasútvonala is: a Sümeg-Tapolca vonal és a Csajág-Tapolca vonal. A tömegközlekedési infrastruktúra helyenkénti párhuzamossága és más térségekre jellemző hiánya, ill. elavultsága növeli a terület megközelíthetőségét illető ellátásbeli különbségeit. Az akciócsoport területén a csatornázottság részlegesnek mondható: a 60 településéből 29 nem tagja a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatnak, ugyanakkor vezetékes vízszolgáltatás, és a rendszeres hulladékgyűjtés minden településen elérhető volt 2006-ban. Vezetékes gázzal 58 településen lehet fűteni, ugyanakkor a háztartások alig harmada veszi ezt a szolgáltatást igénybe. Megyer és Öcs nem tagja a vezetékes gázhálózatnak. A térség a közlekedés szempontjából kedvezőtlen helyzetben van, mivel a közúthálózatba csak három kétszámjegyű úton keresztül kapcsolódik (71. 73. 84. sz. út), ráadásul ez a három út is csak érinti, de nem szeli át az akciócsoport területét. A térséget harmadrendű utak szelik át, mely közül forgalmát tekintve a Veszprémet Tapolcával összekötő 7301. sz. út, a Nagyvázsony-Halimba között található 7309. sz. és a Sümeget Nyiráddal összekötő 7321. sz. út a legfontosabb. Érdekesség, hogy a két másodrendű úttal párhuzamosan fut a térség két vasútvonala is: a Sümeg-Tapolca vonal és a Csajág-Tapolca vonal. A tömegközlekedési infrastruktúra helyenkénti párhuzamossága és más térségekre jellemző hiánya, ill. elavultsága növeli a terület megközelíthetőségét illető ellátásbeli különbségeit. Az akciócsoport területén a csatornázottság részlegesnek mondható: a 60 településéből 29 nem tagja a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatnak, ugyanakkor vezetékes vízszolgáltatás, és a rendszeres hulladékgyűjtés minden településen elérhető volt 2006-ban. Vezetékes gázzal 58 településen lehet fűteni, ugyanakkor a háztartások alig harmada veszi ezt a szolgáltatást igénybe. Megyer és Öcs nem tagja a vezetékes gázhálózatnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

36 35 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.060.43 0.020.04 346%1071% 3.749.71 1.810.68 206%1425%

37 36 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Aszófő ▪387 Balatonakali ▪Község▪711 Balatoncsicsó ▪Község▪216 Balatonszepezd ▪Község▪428 Balatonszőlős ▪Község▪583 Balatonudvari ▪Község▪378 Barnag ▪Község▪151 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪2.00% ▪1.00% ▪6.90% ▪7.96% ▪6.37% ▪9.20% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪82,562 ▪75,000 ▪501,895 ▪165,000 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪7.287 ▪0.000 ▪2.759 ▪0.000 ▪2.254 ▪0.000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪7.711 ▪94.862 ▪1.273 ▪39.241 ▪0.894 ▪56.923 ▪0.000

38 37 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Bazsi ▪444 Bodorfa ▪Község▪126 Csabrendek ▪Község▪3,148 Csopak ▪Község▪1,905 Dabronc ▪Község▪526 Dörgicse ▪Község▪314 Gógánfa ▪Község▪816 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪12.10% ▪9.20% ▪5.88% ▪6.26% ▪10.06% ▪5.10% ▪8.46% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪70,000 ▪361,963 ▪3,855 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪9.976 ▪0.000 ▪0.137 ▪0.000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.014 ▪0.000 ▪14.111 ▪0.000 ▪0.131 ▪0.000

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Gyepükaján ▪404 Halimba ▪Község▪1,208 Hetyefő ▪Község▪107 Hidegkút ▪Község▪431 Hosztót ▪Község▪106 Kapolcs ▪Község▪415 Káptalanfa ▪Község▪923 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪15.18% ▪4.14% ▪12.07% ▪4.70% ▪10.77% ▪10.73% ▪8.01% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪464,355 ▪323,547 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.107 ▪0.196 ▪0.304 ▪0.000 ▪9.140 ▪0.000

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Építőipar ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Kislőd ▪1,333 Lovas ▪Község▪428 Megyer ▪Község▪69 Mencshely ▪Község▪283 Monostorapáti ▪Község▪1,168 Monoszló ▪Község▪145 Nagyvázsony ▪Község▪1,819 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪4.00% ▪1.20% ▪8.57% ▪7.95% ▪4.30% ▪7.40% ▪4.08% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪45,300 ▪137,682 ▪303,500 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.389 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.282 ▪2.806 ▪0.000 ▪3.289 ▪0.124 ▪0.365

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 5/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Nemeshany ▪446 Nemesvámos ▪Község▪2,735 Nyirád ▪Község▪1,967 Óbudavár ▪Község▪58 Öcs ▪Község▪235 Örvényes ▪Község▪168 Paloznak ▪Község▪447 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪12.92% ▪3.68% ▪6.80% ▪2.00% ▪7.92% ▪0.76% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪70,000 ▪132,196 ▪439,512 ▪80,000 ▪289,652 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.106 ▪0.000 ▪26.690 ▪2.038 ▪9.690 ▪162.056

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Pécsely ▪592 Pula ▪Község▪232 Rigács ▪Község▪195 Sümeg ▪Város▪6,755 Sümegprága ▪Község▪676 Szentantalfa ▪Község▪428 Szentimrefalva ▪Község▪230 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪3.94% ▪6.06% ▪15.24% ▪8.41% ▪8.90% ▪9.43% ▪7.35% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪89,229 Magas** kat. (db/fő) ▪1.017 ▪0.000 ▪3.467 ▪0.000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪3.103 ▪0.754 ▪0.000 ▪0.237 ▪0.348 ▪0.435 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 7/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Szentjakabfa ▪111 Szőc ▪Község▪431 Tagyon ▪Község▪98 Taliándörögd ▪Község▪700 Tihany ▪Község▪1,397 Tótvázsony ▪Község▪1,233 Ukk ▪Község▪347 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪10.77% ▪6.77% ▪10.45% ▪8.87% ▪7.00% ▪4.70% ▪5.46% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪179,097 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.914 ▪77.752 ▪2.607 ▪0.000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪38.541 ▪0.000 ▪1.416 ▪41.447 ▪2.251 ▪0.199

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 8/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Úrkút ▪2,181 Vászoly ▪Község▪245 Veszprémfajsz ▪Község▪256 Veszprémgalsa ▪Község▪303 Vigántpetend ▪Község▪237 Vöröstó ▪Község▪92 Zalaerdőd ▪Község▪333 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪4.90% ▪6.58% ▪4.92% ▪8.82% ▪15.11% ▪5.66% ▪10.26% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪592,092 ▪129,259 ▪324,456 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.013 ▪4.967 ▪0.000 ▪3.068 ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Települések főbb jellemzői 9/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község Zalagyömörő ▪476 Zalameggyes ▪Község▪56 Zalaszegvár ▪Község▪164 Zánka ▪Község▪944 Munknélküli- ségi ráta (%) ▪10.07% ▪6.45% ▪5.88% ▪0.02% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪3,335 ▪633,218 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.011 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪137.391

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 1/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Aszófő ▪„Aszófő kiemelt üdülőkörzethez tartozik, de nincs Balaton partja.” ▪„Balaton parthoz jutás.” ▪Balatonakali ▪„Munkanélküliség növekedése, elöregedő népesség, fejlesztéshez tőkehiány.” ▪„Turizmus több fajtája, szőlő és borkultúra.” ▪Balatoncsicsó ▪„Csatornázatlanság”▪„Turizmus fejlesztése” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 2/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Balatonszepezd ▪„Kevés a munkalehetőség, a lakosság számához képest magas az időskorúak aránya népesség csökkenés.” ▪„Balatonparti településként kiemelt jelentőségű az idegenforgalmi tevékenységek ösztönzése, új vonzerők és termékfejlesztések kialakítása.” ▪Balatonszőlős ▪„Az aktív turizmusban való részvételhez szükséges infrastuktúra hiánya.” ▪„Az aktív turizmusban való részvétel.” ▪Balatonudvari ▪„Település tömegközlekedési eszközökkel való megközelítése; posta hiánya; bolt hiánya (jelenleg); szezonalitás miatt munkalehetőségek beszűkülése.” ▪„Golfpálya léte, vitorláskikötő megvalósulása, 2 strand, fizetővendéglátás.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 3/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Barnag ▪„Munkanélküliség.”▪„Munkahelyteremtés.” ▪Bazsi ▪„Munkahelyek hiánya, alacsony a foglalkoztatottság, alacsony bérek,megélhetési gondok miatt csökken a lakosságszám ( nagy a migráció).” ▪„Munkahelyteremtés, a lakosság képzettségének növelése.” ▪Bodorfa ▪„Munkanélküliség, munkahely hiánya, munkerő foglalkoztatása nem megoldott.” ▪„Falumúzeum kialakítása azon belül a fafaragó tábor beindítása, létrehozása.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 4/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Csabrendek ▪„Munkahelyek hiánya.”▪„Munkahely teremtés.” ▪Csopak ▪„Szezonalitás az idegenforgalomban.Szőlőterületek állapota.” ▪„Munkahely teremtés.” ▪Dabronc ▪„Munkahelyek hiánya.”▪„Munkahelyteremtő vállalkozások megteremtése.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 5/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Dörgicse ▪„munkanélküliség”▪„idegenforgalmi fejlesztések,borturizmus, egyházi turizmus-ez munkahelyet is teremt, fiatalok letelepülése,fecskeházak építése” ▪Gógánfa ▪„Munkahely potenciális megszűnése. Az oktatási intézmények EU-s szintű felzárkóztatásához anyagi fedezet hiánya. A falukép kialakítása és a csatornázás hiánya.” ▪Gyepükaján ▪„Munkanélküliség és a képzetlen munkaerő foglalkoztatása nem megoldott.” ▪„XIII. sz. templom turisztikai hasznosítása. Felhagyott kőfejtő hasznosítására ötlet és befektető felkutatása utáni hasznosítás.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 6/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Halimba ▪„Települési szennyvízcsatornahálózat hiánya, romló gazdasági, és szociális körülmények a lakosság körében. Kis gyereklétszám az oktatási intézményekben. Települési intézményi háttér műszaki állapota leromlott.” ▪„Turizmus fejlesztéséhez szükséges természeti környezet. Szalai Miklós gyógynövényes öröksége.” ▪Hetyefő ▪„Lakosság alacsony jövedelme.”▪„Tőkeerős befektetők bevonása.” ▪Hidegkút ▪„Járdák állapota, belterület utak egy részének állapota, csapadékvíz elvezetés, ivóvíz minőség, orvosi rendelő.” ▪„Lovas-vadász turizmus, vendég fogadás.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 7/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Hosztót ▪„A település lakosságának elöregedése, munkahelyek hiánya.” ▪„Munkahely teremtés.” ▪Kapolcs ▪„Munkanélküliség.”▪„Idegenforgalom, munkahelyteremtés.” ▪Káptalanfa ▪„A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnésével jelentősen megnőtt a településen a munkanélküliek száma. A területről a 20-25 km-re lévő városokban találhatók munkahelyek. Nagyon fontos lenne a településen a muinkahely teremtés. Ezáltal nőne a település népesség megtartó ereje.” ▪„A település infrastrukturális ellátottsága (zártrendszerű szennyvízcsatorna) kivételével teljes körű. A településen élők körében nagyon sok a jól képzett munkaerő, a munkahely teremtés feltételei ideálisnak mondhatók.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 8/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Kislőd ▪„Utak állapotának rossz minősége, művelődési ház állapota flújításra szorul, tornaterem hiánya, templom állaga rossz, fejlesztésre fordítható pénz hiánya, folyamatosan csökkenő gyermeklétszám, munkanélküliek számának növekedése - mivel nincs helyben munkalehetőség-, külterületi lakóövezet leromlott állapota.” ▪„Plébánia múzeum turisztikai célú hasznosítása, építési telkek értékesítése, oktatási intézmények térségi szintű működtetése.” ▪Lovas ▪„Gazdasági szervezetek - foglalkoztatót - hiánya Szolgáltatók, kézművesek szűk köre, viszonylag alacsony száma. Idegenforgalmi turista szezon rövidsége Kerékpárutak hiánya, turistautak elhanyagolt állapota Civil szervezetek, egyesületek még viszonylagos gyengesége.” ▪„Elhelyezkedése - Balaton közelsége valamint a lenyúló Bakony lába - miatt az idegenforgalom és a turizmus a lehetséges kitörési pont a település részére. Különböző rendezvényekkel az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása, Régi kézműves és kismesterségek felelevenítése. Bio gazdálkodás lehetőségeinek felmérése kiaknázása, ezen termékek értékesítési lehetőségének megteremtése.” ▪Megyer ▪„Munkanelkuliseg.”▪„Turizmus.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 9/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Mencshely ▪„Munkanélküliség.”▪„Munkahely teremtés.” ▪Monostorapáti ▪„Penzhiany.”▪„Idegenforgalom.” ▪Monoszló ▪„Lakosság folyamatos csökkenése, munkahelyek hiánya, letelepedési lehetőségek hiánya, közlekedési nehézségek, csatorna hálózat hiánya.” ▪„Turizmus,idegenforgalom, szőlő, bor termelés, háziipar,környezeti nevelés, ökoturizmus.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 10/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Nagyvázsony ▪„Önkormányzati épületek, utak rossz állapota.”▪„Falusi és kulturális turizmus.” ▪Nemeshany ▪„Munkanélküliség.”▪„Munkahely teremtés.” ▪Nemesvámos ▪„1970. körül kivitelezett eternit vízcsövek cseréje, majd útfelújítás. Nincs megfelelő méretű Művelődési Ház. Nem rendelkezünk szabványos méretű labdarugó pályával. Járda építés.” ▪„Jelentős ipari potenciával bíró, a települést közigazgatási és munkaerő piaci értelemben egyaránt eltartó gazdasági élet. Bővülő munkahely kívánat arányában növekvő lakosság. Kerékpárutak kiépítésével kapcsolódás a veszprémi és balatoni kerékpárút hálózathoz.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 11/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Nyirád ▪„A település legfontosabb problémája a helyi foglalkoztatottság, a helyi vállalkozók hiánya a szolgáltatások terén, a meglévő vállalkozások anyagi bizonytalansága. Körülményeink állagának megőrzése, közterületeink, útjaink, járdáink állapotának javítása, település lakosságának megosztottsága.” ▪„Természeti környezetünk (erdőségek, horgásztó) lehetőségeink kihasználása Rally Cross pálya más célú hasznosítása. Jelentős számú jól képzett szakmunkás létszám. Erős Civil Szervezetek megléte.” ▪Óbudavár ▪„Rossz közlekedés, szennyvízcsatorna hiánya, lakótelkek hiánya, munkahelyek hiánya.” ▪„Szép környezet, nyugodt környék, környezetszennyező beruházások hiánya.” ▪Öcs ▪„Nincs teljesen kiépített közműhalózat. Alacsony lakosságszám.” ▪„Város közelsége, munkalehetőség és szolgáltatások igénybe vétele szempontjából. Meglévő terület építési telkek kialakítására. Szép fekvés, természeti környezet.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 12/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Örvényes ▪„165 fő állandó lakos, 28 millió Ft működési bevétel, 11 millió Ft adósság, iskola -helyi orvos -tanító - rendőr -pap hiánya, turizmust segítő hiánya, strand javítás, csónakkikötő, kiépített úthálózat hiánya. Önrész hiánya a pályázatokhoz.” ▪„Kidolgozott projektek kiviteli tervvel, körjegyzőség működése: LÉDER-en keresztűl (alacsony), önrésszel pályázat nyerése, Önkormányzati Minisztérium anyagi támogatásával, Balatonpart kihasználása, természeti értékek és műemlékek bewmutatásával, munkahelytermetéssel.” ▪Paloznak ▪„közösségi szintér bővítés, egyházi és közösségi épületek felújítása, helyi vállalkozások fejlesztése, erősítése” ▪„Turisztikai atrakciók létrehozása, közösségfejlesztés.” ▪Pécsely ▪„Egész éves foglalkoztatottság hiánya.”▪„Turizmus.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 13/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Pula ▪„Helyi munkalehetőség és jövedelemszerzési lehetőség kevés. Önkormányzati épületek, utak rossz állapota. Nincs építési telek.” ▪„Falusi és kulturális turizmus.” ▪Rigács ▪„Munkanélküliség, elöregedés, csökkenő lakosságszám.” ▪„Munkalehetőség biztosítása, a lakósság képzettségi szintjének növelése.” ▪Sümeg ▪„nincs kihasználva a helyi gazdaság lokális eltartó- képessége.különböző gazdasági szektorok működése nincs összehangolva,ezért nincs szinergikus hatás.magas a munkanélküliségi ráta,a helyi közösségek között nincs megfelelő kapcsolat,a közösségi tudástőke nincs kihasználva” ▪„egyre élénkebb az érdeklődés a vidéki turizmus szolgáltatásai iránt,az alternatív energetikai területen a szabályozási rendszer kiépítése felgyorsult,a leader- szerű fejlesztések egyre nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi szintű programozásban” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 14/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Sümegprága ▪„Munkahelyek hiánya, alacsony a foglalkoztatottság, alacsony bérek,megélhetési gondok miatt csökken a lakosságszám ( nagy a migráció).” ▪„Falusi turizmus.” ▪Szentantalfa ▪„Csatornázatlanság, helyi vízbázis szennyeződése, Balaton vizének szennyeződése, nincs építési lehetőség, nem lehet belterületbe vonni területeket és építési telkeket kialakítani.” ▪„Turizmus fejlesztése: borturimus,kerékpáros turizmus, falusi vendégfogadás.” ▪Szentimrefalva ▪„Munkahely hiánya.”▪„Munkahely teremtés.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 15/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Szentjakabfa ▪„Csatornázottság hiánya.”▪„Turizmus fejlesztése.” ▪Szőc ▪„Munkanélküliség.”▪„Kistérségi kapcsolatok.” ▪Tagyon ▪„Csatornázottság hiánya, közöösségi életre alkalmas épület sürgős felújításra szorul.” ▪„Borturizmus, falusi turizmus.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 16/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Taliándörögd ▪„Munkanélküliség.”▪„Idegenforgalom, munkahelyteremtés.” ▪Tihany ▪„Munkanélküliség.”▪„Munkahelyek teremtése és a munkaképes korú lakosság képzettségének növelése.” ▪Tótvázsony ▪„Óvoda bővítés, felújítás, bölcsödei szolgáltatással indokolt, járdák állapota, belterület utak egy részének állapota, csapadékvíz elvezetés, ivóvíz minőség, orvosi rendelő rekonstrukció.” ▪„Lakónépesség növelése, építési telkek, kisvállalkozások letelepítése, turizmus, vendég fogadás.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 17/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Ukk ▪„Munkanélküliség, elöregedés, csökkenő lakosságszám.” ▪„Vasúti csomópont.” ▪Úrkút ▪„1., Szennyvízhálózat elavult újat kellene építeni. 2. A Mangánbánya esetleges bezárása esetén nem lesz vezetékes ivóvíz !” ▪„A Csárdahegyi Őskarsztban szunnyadó lehetőségek ( TURIZMUS ! ) kiaknázása.” ▪Vászoly ▪„Anyagi források hiánya.”▪„Idegenforgalom” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 18/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Veszprémfajsz ▪„Az orvosi rendelő építészeti szempontból és felszereltségét illetően megfelel a jelenlegi követelményi elvárásnak (heti 2 x 1 órás rendelésnek), viszont hosszú távon nem felel meg a vonatkozó jogi szabályozásnak, ezért átépítése, bővítése jogszabály szerinti felújítása is indokolt lenne, amire csak jelentős mértékű pályázati támogatással képes a település.” ▪„Szép természeti környezet, gyönyörű kilátás a Kálváriáról a Balatonra, szépen kialakított pihenőpark, korszerű játszóeszközökkel és bútorokkal. Kedvező földrajzi fekvés (közel a Balaton, Baláca és Veszprém a megyeszékhely). Tiszta környezeti levegő (nincs ipar). Kerékpárutak kiépítésével kapcsolódás a veszprémi és balatoni kerékpárút-hálózathoz.” ▪Veszprémgalsa ▪„Munkahely hiánya.”▪„Munkahely teremtés.” ▪Vigántpetend ▪„Munkanélküliség.”▪„Munkahely teremtés.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 19/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Vöröstó ▪„Munkanélküliség.”▪„Munkahelyteremtés.” ▪Zalaerdőd ▪„Vízelvezetés megoldása, ravatalozó felújítása.” ▪„Ifjúsági vadász és lovasturizmus fejlesztése.” ▪Zalagyömörő ▪„A település lakosainak foglalkoztatása és megélhetése érdekében munkahelyek hiánya. A település szennyvízhálózatának nem léte. A település fiataljai letelepedésének megfelelő módon történő támogatása.” ▪„A megépített park és tórendszer turisztikai célú hasznosítása. A település fiataljai részére sport, szabadidő, és kulturális célú programok szervezése” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 20/20 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához TelepülésLegfontosabb probléma a településenLegfontosabb lehetőség a településen ▪Zalameggyes ▪„Munkanélküliség, elöregedés, csökkenő lakosságszám, kistérségi peremterület.” ▪„Munkahelyteremtés, lakosság képzettségi szintjének emelése.” ▪Zalaszegvár ▪„Munkahely hiánya”▪„Munkahely teremtés” ▪Zánka ▪„Sport és egyéb létesítmények hiánya pénzügyi fedezet hiányában. Munkahelyek hiánya. Csónakkikötő hiánya.” ▪„Idegenforgalom, szőlőtermesztés, horgászat.” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

66 65 ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪ ▪Helyi gazdaságfejlesztési terv ▪Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv ▪IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Tartalom Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

67 66 ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ ▪Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv ▪IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv ▪Települések részletes helyzetelemzése Tartalom Helyi gazdaságfejlesztési terv

68 67 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – helyi gazdaság fejlesztése A vidékfejlesztési kezdeményezések során a helyi szinten már meglévő adottságokra kell építeni a siker nagyobb valószínűsége érdekében Adottságok ▪Legtöbb vállalkozást adó szektor ▪Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Azon szektor, amelyben a térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb tevékenykedik Fejlesztési lehetőségek ▪A(z) Kereskedelem, javítás szektorban, a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban történő kezdeményezések nagyobb eséllyel vezetnek sikerre abból adódóan, hogy a térségben már van gazdasági aktivitás az adott szektorban ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának valamelyikéhez kapcsolódó kezdeményezések nagyobb eséllyel lesznek sikeresek, mivel egy már működő vállalatra építenek – Kereskedelem, javítás – Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

69 68 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 10% 9% 22% 8% 6% 17% 7% 0% 18% 3% 9% 44% 13% 7% 9% 5% 3% 0% 10% 1% 0% 88% 0%

70 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 1/5 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Probléma/Lehetőség 1 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

71 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 2/5 Probléma/Lehetőség 3 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

72 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 3/5 Probléma/Lehetőség 5 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

73 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 4/5 Probléma/Lehetőség 7 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

74 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 5/5 Probléma/Lehetőség ▪„” 9 Szektor ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

75 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/5 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat 1 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

76 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/5 Megoldási javaslat 3 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

77 76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/5 Megoldási javaslat 5 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

78 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/5 Megoldási javaslat 7 Szektor Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

79 78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/5 Megoldási javaslat ▪„” 9 Szektor ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik

80 79 ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪Helyi gazdaságfejlesztési terv ▪ ▪IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Tartalom Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 1/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Probléma/Lehetőség 1 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 2/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Probléma/Lehetőség 3 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„”

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 3/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Probléma/Lehetőség 5 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„”

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 4/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Probléma/Lehetőség 7 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„”

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 5/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Probléma/Lehetőség ▪„” 9 Település ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„”

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/5 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik Megoldási javaslat 1 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

87 86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/5 Megoldási javaslat 3 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„” A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik

88 87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/5 Megoldási javaslat 5 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„” A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik

89 88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/5 Megoldási javaslat 7 Település Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„” A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik

90 89 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/5 Megoldási javaslat ▪„” 9 Település ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„” A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik

91 90 ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪Helyi gazdaságfejlesztési terv ▪Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv ▪ Tartalom IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv

92 91 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 1/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Probléma/Lehetőség 1 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

93 92 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 2/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Probléma/Lehetőség 3 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„”

94 93 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 3/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Probléma/Lehetőség 5 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„”

95 94 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 4/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Probléma/Lehetőség 7 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„”

96 95 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 5/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Probléma/Lehetőség ▪„” 9 Fejlesztési téma ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„”

97 96 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 1/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Megoldási javaslat 1 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 2 ▪„”

98 97 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 2/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Megoldási javaslat 3 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 4 ▪„”

99 98 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 3/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Megoldási javaslat 5 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 6 ▪„”

100 99 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 4/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Megoldási javaslat 7 Fejlesztési téma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés 8 ▪„”

101 100 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 5/5 A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Megoldási javaslat ▪„” 9 Fejlesztési téma ▪„” Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Kapcsolódó fejlesztési intézkedés ▪„” 10 ▪„”

102 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/1

103 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

104 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

105 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1