Mezopotámiai régészeti leletek

Az előadások a következő témára: "Mezopotámiai régészeti leletek"— Előadás másolata:

1 Mezopotámiai régészeti leletek

2 Sumér pecséthengerrel készült agyagtábla

3 Sumér pecséthengerrel készült agyagtábla
A pecséthengerek egyre elterjedtebbé és a közigazgatási tisztségviselők megszokott eszközévé váltak A képet úgy alakították ki, hogy a pecsétet puha agyagba görgetve végtelenített mintákat hozzon létre, a pecséten rendelkezésre álló helyet a fő motívumokon kívül stilizált halakkal, csillagokkal és keresztekkel töltötték ki Fentről a madár és Inanna (szerelem és termékenység istennője) alakja jelenik meg amint az éltető vizet hozza. Lentről az életfa és Nimród (mezopotámiai király, bibliai személy) a földből kelnek ki A pecséthenger ma a Párizsi Louvre-ban található

4 Gudea ülő szobra

5 Gudea ülő szobra Gudea Legas felett uralkodott a Kr.e. 22. században
Gudeáról számos szobor került elő, ahol az uralkodót összekulcsolt kézzel, állva vagy ülve ábrázolták. Anyaguk a drága és rendkívül kemény diorit. A szobrokat templomokban helyezték el, hogy emlékeztessenek az uralkodónak az istenek számára végzett szolgálatairól. Gudea szobrainak legnagyobb része a Louvre gyűjteményében található

6 Sumér ékírás táblán

7 Sumér ékírás táblán Sumer írás az i. e. 26. századi Adabból. Már csak egyenes vonalakból áll, de a jeleket felépítő vonalak többnyire még nem ék alakúak A legrégibb fennmaradt ékírásos táblák templomgazdaságok számadásjegyzékei, melyek haszonbérleti szerződéseket rögzítettek életfogytiglani munkáról, valamint a munkaszolgáltatások regisztrálását és ellenőrzését szolgálták

8 Bábel tornya

9 Bábel tornya Koldewey március 26.-án kezdte meg a bábeli vár keleti oldalán Bábel tornyának kiásását. Elsőnek rábukkant a hatalmas babiloni falra. A falak mellett domborművek maradványait találta. Munkáját nagyon megnehezítették a körülmények. Tizenkét, helyenként huszonnégy méter vastagságú földmassza várt eltakarításra. Kétszáznál több munkással ásott télen, és nyáron, másfél évtizeden keresztül. Koldewey hét méter vastagságú vályogtéglafalat ásott ki. Ettől tizenkét méternyi távolságra egy másik, 7,80 méter vastag fal emelkedett égetett téglából egy ugyancsak égetett kövekből épült 3,3 méter vastag árokfal kíséretében. A falak közötti térség valószínűleg földdel lehetett megtöltve, és itt férhettek el a fogatok. A falra egymástól 50 méternyi távolságban őrtornyokat építettek. Ezzel a fallal a világ legnagyobb városerődítményét ásta ki. Ez a fal azt is elárulta, hogy Babilon volt az egész Kelet legnagyobb városa Koldewey tehát Nabukodozor Babilonjára talált. Nem ásott ki egyebet, mint a roppant alapzatát. De a megtalált feliratokból tudta, hogy egykor állt a torony, melyről a Biblia beszél