Társismeret.

Az előadások a következő témára: "Társismeret."— Előadás másolata:

1 Társismeret

2 Személyészlelés Első benyomás: Fizikai benyomás vonzó külső poz.
hatása Szemkontaktus becsületességre utal. túl sok  kellemetlenség. Testbeszéd, hangulatra utal. Küllem, ápoltság.

3 A jegyek értelmezése: jegyeknek nincs önmagukban értelme.
Asszociációk szerepe az értelmezésben: Asszociáció: kapcsolat 2 vagy több reprezentáció között.  létrejöhet 2 kognitív reprezentáció jelentésének hasonlóságából,  ha egymással nem rokon gondolatokra sokszor együtt gondolunk Ha egyszer létrehozunk egy asszociációt, az összekapcsolja a két kognitív reprezentációt ha ezek bármelyike eszünkbe jut, aktiválja a másikat is

4 A hozzáférhetőség szerepe az értelmezésben
Minél hozzáférhetőbb az ismeret, annál valószínűbb, hogy automatikusan eszünkbe jut és irányítja bizonyos jelek értelmezését A hozzáférhetőséget befolyásoló tényezők: elvárások, motívumok, hangulatok, kontextus, előhívás újkeletűsége és gyakorisága

5 Hozzáférhetőséget befolyásolják:
Elvárások: ha azt várjuk, hogy poz lesz, akkor poz-nak fogjuk látni. Motiváció: azt is látjuk, amit látni akarunk. Hangulat: a pozitív vagy negatív hangulat jó hatással van a másik magatartásának értelmezésére. Jó hangulat esetén másokat is annak látunk. Poz hangulat jó dolog jut eszünkben Neg hangulat  neg gondolatok. Kontextus Új keletű előhívás: minél többet használunk 1 fogalmat, annál többször fog ismét eszünkbe jutni.

6 A cselekvő személy jellemzése: megfelelési következtetések
Megfelelési (korrespondáló) következtetés: az a folyamat, hogy valakit olyan személyiségvonásokkal jellemzünk, mely megfelel megfigyelt viselkedésének 3 dolog ami a megfelelési következtetést igazolja: az egyén választja az adott viselkedésformát a viselkedésnek kevés olyan hatása van, melyek megkülönböztetik más cselekedetektől a viselkedés inkább váratlan, mint elvárt vagy tipikus

7 Megfeleltetési torzítás: a cselekvő, személyes jellemvonásaira következtetünk a megfigyelt viselkedésből még akkor is, ha a következtetés nem igazolt, mivel a viselkedés magyarázatára más lehetséges okok is vannak. Alapvető attribúciós hiba: az emberek hajlamosak feltételezni, hogy a megfigyelt viselkedések a cselekvő belső tulajdonságait tükrözik.

8 Oksági attribúciók: egy viselkedés vagy esemény okával kapcsolatos ítélet.
Implikált személyiség elmélet: a személy egyetlen ismert jó tulajdonsága alapján olyan követkztetésre juthatnak, hogy annak sok más + tulajdonsága is van.

9 Amikor az emberek gyorsan és felületesen járnak el, akkor a személlyel kapcsolatos múltbeli ítéleteikre és következtetéseikre támaszkodnak. Az emberek még akkor is hajlamosak múltbéli ítéleteikre hagyatkozni, ha ezek az ítéletek olyan körülmények között születtek meg, melyek eltorzították őket.

10 Szeretet és szerelem I. Kezdeti vonzalom:
Fizikai vonzalom kísérlet: telefonálló férfiak és fénykép; vis. Kinél fontos: férfi, önmonitorozó személyek. Közelség több komm. nő az egymás iránti rokonszenv. Hasonlósághasonló szem. több kommunikáció kísérlet: fénykép hasonlót jobban szeretünk. Státusz közelség

11 Zsák a foltját, avagy a hasonló a hasonlónak örül?
A hasonlóság 3 ok miatt vezet vonzalomhoz. Általában a hozzánk hasonló emberekkel kerülünk kapcsolatban. A hasonló érdeklődési kör lehetőséget ad az interakcióra. Hasonlóság miatt az interakció pozitív lesz. Feltételezzük, h a hozzánk hasonló szem. kedvelni fog. Hozzánk hasonló emberek igazolják nézeteinket.

12 II. Kapcsolat fejlődése
Kölcsönös jutalmazás Méltányosság elve: jutalmaknak arányosan kell viszonyulniuk a befektetésekhez. Aluljutalmazás: ha úgy érezzük, h kevesebb jutalmat kapunk, mint amennyit kellene. Túljutalmazás: ha úgy érezzük, h több jutalmat kapunk, mint amennyit megérdemlünk.

13 Kitárulkozás: olyan tényeket közlünk a másokkal, amely
- életünk eseményeire és helyzetünkre, - legfőbb gondolatainkra - érzéseinkre - érzelmeinkre vonatkoznak

14 Túlságos kitárulkozás kellemetlenség
Mástól is ezt várják el kellemetlenség Kitárulkozás önmerősítéshez vezet Intimitás szinten belül nemi különbségek nő: jobban kitárulkoznak férfi: kevésbé

15 III. Intim kapcsolat Intim kapcsolat: erős és gyakori kölcsönösséggel jellemezhető kapcsolat. Az élet számos területén. Kölcsönösség: olyan helyzet, amelyben mindkét személy: - gondolatai - érzései - viselkedése befolyásolják egymást.

16 - Cselekvések együttese
Szeretet def. - Gondolatok - Érzések és - Cselekvések együttese amelyek ahhoz a vágyhoz kapcsolódnak, h egy speciális személlyel intim kapcsolatba kerüljünk és fenntartsuk a kapcsolatot.

17 Sternberg: szerelem háromszög elmélete
A szerelem 3 fő tényezője: 1. intimitás 2. szenvedély komb 3. elköteleződés Csak intimitás: szeretet, barátság nincs elkötel. Csak elköteleződés: üres szerelem Csak szenvedély: elsöprő szerelem. 1 látásra Intimitás és elköteleződés: barátság Intimitás és szenvedély: romantikus szerelem Elköteleződés és szenvedély: vak szerelem Intimitás, elköteleződés, szenvedély: szerelem beteljesedett formája