A középkori nagybirtok és feudális szolgáltatások

Az előadások a következő témára: "A középkori nagybirtok és feudális szolgáltatások"— Előadás másolata:

1 A középkori nagybirtok és feudális szolgáltatások

2

3 Kikből lettek a földesurak?
Az elmúlt órán tanultak alapján töltsük ki a következő táblázat egy részét! Saját táblázatodba is dolgozz!

4

5 Kik művelték meg a földesúri birtokokat?
Figyeld meg a következő animációt! Mely csoportokból lett a feudális társadalom másik alapvető osztálya? Hogyan nevezzük a létrejött osztályt? Az egyes csoportoknak hogyan változott a korábbi helyzete?

6

7 Milyen részekből állt a nagybirtok?
Figyeld meg, hogy a nagybirtok milyen részekből állt? Az egyes részek kinek a tulajdonában voltak? Kik használták azokat? Megfigyeléseiteket rajzoljátok, írjátok fel saját képeitekre!

8

9 Kinek a tulajdona? Ki használja? Majorság Jobbágytelek Tó Mezőgazdasági szerszámok Erdő Várkastély Konyhakert Legelő Szántó

10 Milyen szolgáltatásokkal tartozott a jobbágy urának?
A nagybirtokon élő jobbágyok különböző szolgáltatásokkal tartoztak uruknak. A kora középkorban ennek két fő formája a robot és a terményszolgáltatás volt. A robot, ingyenmunka volt kezdetben mindenütt a legfontosabb jobbágyi szolgáltatás. Az ezredforduló után Nyugat-Európában egyre inkább visszaszorult és ettől kezdve inkább Közép-Európára volt már csak jellemző. A jobbágy művelte a szántóföldet, kapálta a szőlőt, legeltette az állatokat, kaszálta a rétet, őrölt a malomban, fát vágott az erdőben, fuvarozott és építette az úr házát vagy várát, a hidat, a malmot. A robot mennyisége attól függött, hogy mekkora volt az földesúri birtok területe. A robot mellett a jobbágy terményadóval is tartozott mind urának, mind az egyháznak: minden terményének, állatai szaporulatának egytizedét földesurának, egytizedét az egyháznak kellett adnia. Az alapvető szolgáltatásokon kívül a jobbágynak ajándékot is kellett adnia urának. Az ajándékozást a földesúr "vérmérséklete" és a helyi szokások határozták meg. Szokássá vált, hogy a nagy ünnepekkor – karácsonykor, húsvétkor, a nagy szentek ünnepein, esküvő alkalmával – a jobbágyok megajándékozzák urukat. E címen adott a jobbágy urának marhát, disznót, baromfit, tojást, vajat, sajtot, vadat, halat, kenyeret, kalácsot, kézműipari termékeket. Előfordulhatott az is, amikor nem személyenként, hanem az egész falu együttesen ajándékozta meg a birtokost. Hogyan nevezték az egyes szolgáltatáso-kat? Mit takar a fogalom? Milyen volt az egyes szolgáltatások mértéke?

11 Érdekelt-e a jobbágy a termelésben?
Jakab Fia Jakabnak 10 zsák búzája, és 10 zsák rozsa termett. Istvánnak, aki jobban megszántotta a földet és a konyhakertjét is gondosabban művelte 20 zsák búzája, és 10 zsák rozsa. Hogyan nevezik azt a szolgáltatást, amelyet a terményből kell fizetniük? Kinek, mennyit kell fizetni? Mennyi szolgáltatást fizetett Jakab, és mennyit István? Számítsd ki! Kinek mennyi maradt?

12