M S mester selmecbányai főoltára (1506)

Az előadások a következő témára: "M S mester selmecbányai főoltára (1506)"— Előadás másolata:

1 M S mester selmecbányai főoltára (1506)

2 Kolozsvári Tamás A garamszentbenedeki oltárkép régebben ismeretlen alkotójában a kutatás a 15. századi magyar gótikus festészet legjelentősebb mesterét fedezte fel. Az oltárkép predelláján a következő felirat olvasható: „Ezt a táblát a tiszteletreméltó szentbenedeki Petüsfia Miklós úr… készíttette el Kolozsvári Tamás mesterrel, a festővel”.

3

4 Az oltár középső része

5 M S mester Bár a selmecbányai Mária-templom egykori főoltára mesterének személye napjainkig azonosítatlan, a sorozat mégis kiemelt jelentőségű, hiszen ritka a ránk maradt magyarországi anyagban ilyen színvonalú, konkrét személyhez köthető alkotás. A rekonstrukció szerint az oltárt eredetileg nyolc darab, egyenként 180 x 120 cm-es tábla alkotta, két vízszintes sorban elhelyezve. A képek az oltár zárt állapotában voltak láthatók, a két belső mozgószárny kihajtásával pedig előtűnt a belső szobrászati dísz. Kívül Jézus életének ábrázolása a bal felső sarok Angyali üdvözlet-jelenetétől (elveszett) futott végig a felső soron, majd alul ismét balról indult, a jobb alsó táblán a Feltámadással zárva a történetet. Utóbbi képen maradt fenn a festő monogrammja és az 1506-os évszám. A mester stílusában, megoldásaiban egyértelműen Schongauer, Dürer, Veit Stoss művészetével mutat rokonságot, azonban a képek Mantegna és Pollaiuolo munkáinak pontos ismeretéről is tanúskodnak. M S mester legjellegzetesebb erényei kiváló hangulatteremtő készsége, magával ragadó koloritja. Kompozícióiban az előtér szereplői dominálnak, nincs egységes arányrendszer, a táji hátterek a dunai-iskola hagyományainak megfelelően a természethűség helyett inkább jelentést, hangulatot közvetítenek a néző felé.

6 VIZITÁCIÓ

7 Vizitáció Tempera, hársfa, 139,5 x 94,7 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Az Evangélium szerint, mikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, s elöntötte a Szentlélek. A képet ennek a pillanatnak a felfokozottsága, a két kecses, szinte lebegő nőalak megindultsága hatja át. Mária fellibbenő fejkendője sem a szél játéka, hanem a kor megszokott hangulatkeltő eleme. Alóla előtűnik az asszony aranyszőke haja, az ártatlan, tiszta szépség szimbóluma. Az előtérben látható feltünően nagy méretű írisz, pünkösdirózsa és a szamóca a szenvedéstörténetre utalnak. A jelenlegi arany hátteret egy ideig kék, majd újabb réteg arany átfestés fedte. A dunai-iskola hatásáról árulkodó táji háttér szintén a főjelenetre való hangulati, tartalmi utalások hordozója, melynek egyes elemei a passió-képeken is visszaköszönnek. Nem célja a természethű ábrázolás, s léptékében határozottan elkülönül a főjelenettől. A tábla az eredeti oltár bal oldali mozgószárnyának felső képe lehetett, hátoldalát valószínüleg dombormű díszítette. Jelenlegi formájában csonkított.

8

9 A természethűen ábrázolt írisz kék színe itt a szűzies anyaság szimbóluma. Másrészt alakja miatt gyakran helyettesítője a Mária hét fájdalma ábrázolásokon a Mária szívébe hatoló tőrőknek, s ez által Mária fájdalmára is utal. Szokás még Keresztelő Szent Jánosra is vonatkoztatni, aki mint a szivárvány, hidat képez az Ó- és Újtestamentum között. A növény jellegzetes léggyökerei, melyekből az ókor óta balzsamokat, gyógyszereket készítenek, csak a restaurálás után kerültek elő. A Vizitáció-kép előtt pár évvel készíthette Dürer csodálatos írisz-tanulmányát.

10 Albrecht Dürer (1471-1528): Írisz
c Ecset, toll, tinta, vízfesték Kunsthalle, Bremen A virág (Iris trojana, korábban Iris germanica) a XV. században csak Velencében volt ismeretes. Megfestésére Dürert valószínűleg Jacopo Bellini vázlatkönyve ösztönözte. Sokatmondó, hogy Dürer nem elégedett meg pusztán a formák és színek tanulmányozásával, s a növényt életnagyságban (77 cm) ábrázolta. Az akvarell valószínűleg az 1503-as National Gallery-beli Madonnához köthető, melyen feltűnik egy írisz.

11 Az apró szamóca három részes levele a Szentháromságot, öt fehér szirma Krisztus öt sebét és piros bogyói Krisztus verejtékének vércseppjeit jelképezik, melyeket a Getsemáni kertben hullatott. Az itt látható növényábrázolás rokona Veit Stoss krakkói Mária-oltárán a Noli me tangere-jelenet talajának, de hasonló sematikus fűcsomókat lehet felfedezni a Genti-oltár A bárány imádása jelenetén is.

12 A pünkösdirózsa - mellyel itt találkozhatunk először magyarországi táblaképen - tüskétlen szárával érdemelte ki, hogy Mária szimbólumává válhatott. Schongauer is csodálatos akvarellen örökítette meg a pünkösdirózsát, de ez a kép nem tekinthető a Vizitáció tábla közvetlen előzményének.

13 JÉZUS SZÜLETÉSE

14 Jézus születése Tempera, hársfa, 123 x 79 cm Plébániatemplom, Hontszentantal
A kép előterében a címadó jelenet szereplői: Mária és József magas alakjai láthatók, amint áhitattal nézik az angyaloktól körülvett kisdedet, s Jézus áldásra emelt kézzel tekint vissza rájuk. Mögötte az őt vigyázó barmok. A hagyományoknak megfelelő romos vagy befejezetlen istálló határolja el őket a bal felső sarokban épp csak észrevehető Híradás a pásztoroknak jelenettől. Ugyanezek a pásztorok láthatók, amint az istállóba belépve térdre borulva imádják a gyermeket. Méretük egyik jelenet szereplőivel sem egyezik, mintegy átmenetet képeznek azok között. A kompozíció, az egyéni szerkesztés és részletkidolgozás ellenére, igen hű felhasználása Schongauer egy ma is ismert metszetének. A tábla jelenleg a hontszentantali plébánia tulajdonában van. Az eredeti oltár jobb oldali mozgószárnyának felső képe lehetett, mai állapotában csonkított.

15 A KIRÁLYOK IMÁDÁSA

16 A királyok imádása Tempera, hársfa, 180 x 82 cm Musée des Beaux-Arts, Lille
A mesternek e képét a kutatás csak a közelmúltban fogadta a sorozat tagjai közé, s addig az oltár tábláinál későbbinek tartva, közé datálták. A csoporttól való elszakadását, későbbi történetét homály fedi. Első adatunk, hogy a lille-i múzeumnak 1883-ban ajándékozta egy kölni régiségkereskedő. Az eredeti oltár jobb oldali merevszárnyának felső táblája lehetett. Mai állapotában erősen csonkított, a hiány miatt a kompozíció kiegyensúlyozatlan, Mária alakja hiányos. A kép egyik érdekessége a legfiatalabb király, aki a gyermek Jézus helyett a néző felé fordul, ezzel kitekint a képből, és közvetlen kapcsolatot teremt a nézővel. Egyértelműen elüt vonásaiban a mesterre jellemző idealizált típusoktól. Portrészerűsége, beállítása miatt a kutatók a festő önarcképét vagy a donátor portréját sejtik benne. Az alakok beállítását érdemes összevetni Dürer két évvel korábbi Királyok imádása képével.

17 Albrecht Dürer (1471-1528): A királyok imádása

18

19 KRISZTUS AZ OLAJFÁK HEGYÉN

20 Krisztus az Olajfák hegyén Tempera, hársfa, 159,2 x 80 cm Keresztény Múzeum, Esztergom
A Szentírás szerint miközben Jézus Atyjához imádkozott elfogta a halálfélelem, és verejtéke vércseppként hullott a földre. Tanítványait, akiknek meghagyta, hogy a hegy tövében várják és imádkozzanak, elnyomta az álom. Mindezt igen hűen ábrázolja a festő. A bánat színébe, lilába öltözött Jézusnak megjelenik az égi küldött kezében a szenvedés kelyhével. A kedvenc tanítvány, János köpenye piros, azaz a szeretet színe. Mögötte alszik Jakab, előtte Péter, aki az előtűnő alárajzolás szerint eredetileg kardján tartotta kezét. Lábánál újra feltűnik a Vizitáció-tábláról ismert szamóca. Jézus háta mögött már az elfogatás jelenetét vetíti elő a kertkapun belépő sereg. A festmény az eredeti oltár bal oldali merevszárnyának alsó képe lehetett. Mai állapotában csonkított, jobb oldala ép.

21

22 KERESZTVITEL

23 Keresztvitel Tempera, hársfa, 147,5 x 92,6 cm Keresztény Múzeum, Esztergom
Az ábrázolt pillanatban a menet a várszerűen ábrázolt Jeruzsálem és a Koponyák hegye közt halad félúton. A Golgota hegyén már állnak a keresztfák, kivehető egy kerékbetört alak, továbbá a két lator, amint ostorral hajtják őket fel a hegyre. A kép előterében az Olajfák-hegye tábláról ismert lilába öltözött Krisztus éppen földrerogy a teher alatt, mögötte cirenei Simon tartja a keresztfát. A nézőnek háttal álló katona Krisztus egy hajtincsét húzza, miközben tekintete Mária és János felé halad. Sem utóbbiak, sem Krisztus nem rendelkezik a sorozat képein egységes vonásokkal. Minden egyes jeleneten az adott kép tartalmának közvetítéséhez alkot szereplőket a festő. A Keresztvitel arctípusai - például a hátraforduló katona arca - főként itáliai előzményekből ismerősek, túlnyomórészt Mantegna-tól. A tábla az eredeti oltár baloldali mozgószárnyának alsó képe lehetett. Hátoldala aranyozott, kétalakos dombormű lenyomata, rátétfaragványok helyének bekarcolásai és kihagyásai láthatók rajta. Mai állapotában csonkított.

24

25

26 KÁLVÁRIA

27 Kálvária Tempera, hársfa, 146 x 92 cm Keresztény Múzeum, Esztergom
A kompozíciót Krisztus keresztje osztja két egyenlő részre. A hagyománynak megfelelően a kereszt jobb oldalán Krisztus hozzátartozói, bal oldalán ellenségei állnak. Középen a halott Megváltó monumentális alakja, a többi szereplőnél kissé nagyobb méretű. Ágyéka elé egyes középkori meditációk szerint, meglátva fia mezítelenségét, Mária kötötte fejkendőjét. Erre az egyezésre utal a kendő Vizitáció-képről ismert fodrozódó, gazdagon redőzött formája. A háttérben jobb oldalon a sziklára épített vár valószínűleg Ecclesia - az Újszövetségi hit - erődítménye, míg a baloldalon, a tavon, Synagoga épülete. A kép szélén található, - s az Olajfák hegye-tábláról ismerős - görcsörtös, csupasz fa a szenvedés jelképe, egyben a bűnbeesés fája lehet, mely kiszáradt a tilalom megszegése után, s melyből Krisztus keresztjét készítették. A kereszt tövében látható koponya utalhat Ádámra, kinek koponyáját e helyen vetette ki a föld. Jól kivehetők az aranyháttéren az aranydukátok vékonyításából nyert laparany-négyzetek egymást átfedő széleinek vonalai. A kép az eredeti oltár jobb oldali mozgószárnyának alsó táblája lehetett. Hátoldala aranyozott, eltávolított rátétfaragványok nyomait viseli, mai állapotában csonkított.

28

29

30

31

32 FELTÁMADÁS

33 Feltámadás Tempera, hársfa, 158 x 80,5 cm Keresztény Múzeum, Esztergom
A képtér egyszerre több eseményt tömörít. A bal felső részen - a Feltámadás előzménye - a Keresztlevétel látható vázlatszerű megjelenítésben. A jobb oldalon szintén önálló léptékben komponált részlet a három Máriát ábrázolja a kép szélén, amint a sírhoz tartanak a kenettel. Kevésbé vázlatszerű, ám jelenlegi formájában töredékes. A címadó jelenet a kép előterében helyezkedik el: az Olajfák-jelenet apostolaira emlékeztető, alvó katonáktól körülvett sírból kilépve áll Krisztus az Ecclesia zászlaját tartva, ami az Olajfák hegyének és a Kálváriának ellentétes értelmű zászlóira rímelő keresztény győzelmi jelkép. Két felriadt katona nézi a diadalmas ifjút, kinek testén nem látszanak a megfeszítés sebei. Feje fölött vélhetően a jeruzsálemi templomot, a testi feltámadás szimbólumát ábrázolta a művész. A sír súlyos kőlapján jól láthatók a pecsétek. A kép szignált és datált. A tábla az eredeti oltár jobb alsó merevszárnya lehetett, mai állapotában csonkított, bal oldala épnek tekinthető. Hátoldalán a jobb felső sarokban Szent Katalin lefejezésének kétalakos vázlata látható.

34

35 Csontváry Kosztka Tivadar:
Fohászkodó Megváltó

36 Giotto: A keresztrefeszítés
6.96 kB, 28 pixel/cm, 5.3 x 4.9 cm 70.7 kB, 118 pixel/cm, 3.4 x 3.3 cm

37 Masaccio: Keresztrefeszítés
Santa Maria Del Carmina-templom oltárképe (részlet)

38 Masaccio: Szentháromság,
Santa Maria Novella, Firenze

39 Emil Nolde: Keresztrefeszítés (1914)

40 < Dr. Spissák Lajos, 2008 >
VÉGE < Dr. Spissák Lajos, 2008 >