1 Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)

Az előadások a következő témára: "1 Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)"— Előadás másolata:

1 1 Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)

2 Széchenyi István Egyetem 2 I. Történeti alapok 1. Az európai egységgondolat fejlődése 2. Az integráció kezdeti formái 1945- 1958 3. Az integráció kibővülése 4. Az integráció mélyülési folyamata Európai közjog és politika

3 Széchenyi István Egyetem 3 1. Az európai egységgondolat fejlődése a)XX. század előtti időszak (mintegy 350 szerző/gondolkodó, pl. Pierre Dubois, Podjebrad György, William Penn, Abbé de Saint Pierre stb.) b)Az egységgondolat a XX. században •Gr. Richard Nikolaus Coudenhove-Kalergi (1923. Paneuropa) •Aristide Briand (1929, 1930) Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés

4 Széchenyi István Egyetem 4 2. Az integráció kezdeti formái 1945-1958 Európai közjog és politika 1. Integrációtörténeti bevezetés a) OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet) b) WEU (Nyugat-Európai Unió) c) CoE (Európa Tanács, 1949.05.05.)

5 Széchenyi István Egyetem 5 2. Az integráció kezdeti formái 1945-1958 d) ECCS (Montanunió – Európai Szén- és Acélközösség) •1950. május 9.: Schumann-nyilatkozat (Monnet-terv) •1951. április 18. Párizsi szerződés (ESzAK- szerződés, hatálybalép: 1952. július 23.) 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

6 Széchenyi István Egyetem 6 2. Az integráció kezdeti formái 1945-1958 e) ECD (Európai Védelmi közösség – nem valósul meg) f)EPC (Európai Politikai Közösség – nem valósul meg) 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

7 Széchenyi István Egyetem 7 2. Az integráció kezdeti formái 1945-1958 g ) EEC és EURATOM (Európai Gazdasági Közösség, Európai Atomenergia-közösség  1955.: Messinai konferencia  1956.: Spaak-jelentés  1957. március 25. Róma: Az EGK- és az Euratom- szerződés aláírása („Ceterum censeo, Europam esse construendam!”)  1958.: „Hatok Közössége” – az alapszerződések hatálybalépése 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

8 Széchenyi István Egyetem 8 3. Az integráció kibővülése •1961-1962: csatlakozási kérelmek benyújtása (NBr., Íro., Dánia, Norvégia) •1963. De Gaulle vétója •1967. NBr. második csatlakozási kérelme •1969. Állam- és kormányfői konferencia Hágában •1972. csatlakozási szerződések aláírása – elutasító népszavazás Norvégiában 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

9 Széchenyi István Egyetem 9 3. Az integráció kibővülése I)„Kilencek” 1973. január 1.: csatlakozási szerződések hatálybalépése NBr.-val, Íro.-gal és Dániával II) „Tizek” 1981. január 1.: Bővítés déli irányba: Görögország felvétele 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

10 Széchenyi István Egyetem 10 3. Az integráció kibővülése  1982.: Népszavazás Grönland speciális státuszáról  1984. március: Grönland kivételt képez az EGK területi hatálya alól III) „Tizenkettek” 1986. január 1.: A déli bővítés második hulláma: a csatlakozási szerződések hatálybalépése Spanyolországgal és Portugáliával 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

11 Széchenyi István Egyetem 11 3. Az integráció kibővülése  1990. október 3.: német egység: az egykori NDK-hoz tartozó öt tartománnyal és az egykori Kelet-Berlinnel bővülnek a Közösségek IV) „Tizenötök” 1994. április 12.: Korfu szigetén aláírják a csatlakozási szerződéseket Ausztriával, Finnországgal, Svédországgal – Norvégia másodszorra utasítja el népszavazáson a csatlakozást 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

12 Széchenyi István Egyetem 12 3. Az integráció kibővülése V) Kelet-európai és mediterrán bővítés „Koppenhágától Koppenhágáig” 1993. Koppenhágai EiT-ülés Csatlakozási kérelmek: •1987 Törökország •1990 Málta, Ciprus •1994 Magyarország, Lengyelország •1995 Románia, Szlovákia, Lettország, Észtország, Litvánia, Bulgária •1996 Cseh Köztársaság, Szlovénia 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

13 Széchenyi István Egyetem 13 3. Az integráció kibővülése „egyenlő elbánás” vagy „differenciálás”? A) Luxemburg-csoport •1997. december: Luxemburgi EiT-ülés (döntés arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdik Ciprussal, Cseh.o.-gal, Észto.-gal, Lengyelo.-gal, Magyaro.-gal és Szolvéniával) •1998. március 31.: Az ún. „bővítési folyamat” és a csatlakozási tárgyalások megkezdése 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

14 Széchenyi István Egyetem 14 3. Az integráció kibővülése B) Helsinki-csoport •1999. december: Helsinki EiT-ülés (döntés arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdik Bulgáriával, Letto.-gal, Litvániával, Máltával, Romániával és Szlovákiával) •Törökország „virtuális tagjelöltsége”? 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

15 Széchenyi István Egyetem 15 3. Az integráció kibővülése •2001. június 16: EiT-ülés Göteborgban •2002. október: az EB közzéteszi a 12 tagjelöltre vonatkozó országjelentéseket •2002. december: megállapodás a csatlakozási szerződésekről 10 tagjelölttel a koppenhágai EiT-ülésen •2003. április 12.: népszavazás erősíti meg Magyarországon az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat •2003. április 16.: A csatlakozási szerződések ünnepélyes aláírása Athénben 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

16 Széchenyi István Egyetem 16 3. Az integráció kibővülése •2004. május 1.: Hatályba lépnek a csatlakozási szerződések a 10 új tagállam vonatkozásában 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

17 Széchenyi István Egyetem 17 3. Az integráció kibővülése VI) A jövő 2007.01.01 : Bulgária és Románia csatlakozása Csatlakozási tárgyalások: Törökország (kérelem: 1987, kezdés: 2005) Horvátország (kérelem: 2003, kezdés: 2005) Eddig benyújtott, de „el nem bírált” csatlakozási kérelem: •2004 FYR Macedonia (2005: hivatalos tagjelölt) 1. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

18 Széchenyi István Egyetem 18 4. Az integráció mélyülési folyamata 1958-1986 Kiindulópont: a gazdasági integráció céljai  Vámunió 1968-ig  Egységes kereskedelempolitika 1970-től  Közös piac megteremtése Továbbmélyítési törekvések: 1961: Fouchet-terv 1969: hágai csúcstalálkozó 1974: párizsi csúcstalálkozó 2. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

19 Széchenyi István Egyetem 19 4. Az integráció mélyülési folyamata 1958-1986 Továbbmélyítési törekvések: 1976: Tindemans-jelentés (Leo Tindemans, belga kormányfő) 1978-1979: EMS/ECU hatálybalépése 1979: közvetlen EP-választás az alapszerződések felülvizsgálata 2. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

20 Széchenyi István Egyetem 20 4. Az integráció mélyülési folyamata (1986)  1983. június 18.: Ünnepélyes nyilatkozat az Európai Unióról  1985. január 1.: Jacques Delors a Bizottság elnöke  1985. június Kormányközi Konferencia (Intergovernmental Conference - IGC) Single European Act - SEA •aláírás 1986, életbe lép 1987-ben •célja az egységes belső piac megteremtése •Az Európai Bíróság intézményi reformja •nő az Európai Parlament szerepe 2. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

21 Széchenyi István Egyetem 21  1990. december: római csúcs  1991. december 9-10. Maastricht (1992.02.07.:aláírás, 1993.11.01.:hatálybalépés)  Franciaországban és Dániában népszavazást tartottak+a német BVerfG döntés Szerződés az Európai Unióról (módosítás+új alapszerződés) 4. Az integráció mélyülési folyamata (1991-1993) 2. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

22 Széchenyi István Egyetem 22 4. Az integráció mélyülési folyamata (1991-1993) Szerződés az Európai Unióról (módosítás+új alapszerződés) •létrejön az Európai Unió •a gazdasági együttműködés mellett politikai integráció indul •középtávú cél a Gazdasági és Pénzügyi Unió megvalósítása „Hárompilléres struktúra” 2. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

23 Széchenyi István Egyetem 23 III. pillér Bel- és Igazságügyi Együttműk. II. pillér Közös Kül- és bizt. polit. I. pillér EK EURATOM ESZAK EURÓPAI UNIÓ 4. Az integráció mélyülési folyamata (1991-1993) 2. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

24 Széchenyi István Egyetem 24 4. Az integráció mélyülési folyamata (1996-1999) •1996. március Torino •1997. június 16. Amszterdamban módosítják az alapszerződéseket •1999. május 1. hatályba lép a módosítás  az EP helyzetének erősítése  alapjogvédelem  új III. pillér (rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben)  megerősített együttműködés  szervezeti jegyzőkönyv 2. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

25 Széchenyi István Egyetem 25 4. Az integráció mélyülési folyamata (2000-2003) •2000. december Nizza •2003. február 1.: hatálybalépés  szervezeti reform  alapjogvédelem  Technikai módosítások  Európa Jövőjéről szóló nyilatkozat Az EU alkalmassá válik a bővítésre 2. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

26 Széchenyi István Egyetem 26 4. Az integráció mélyülési folyamata - Alkotmányozás ? 2. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika

27 Széchenyi István Egyetem 27  EGYETLEN SZERZŐDÉS  JOGI SZEMÉLYISÉG AZ EURÓPAI UNIÓ SZÁMÁRA KISEBB SZÁMÚ JOGALKOTÁSI ESZKÖZ  A HATÁSKÖRÖK EGYÉRTELMŰVÉ TÉTELE  AZ UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJÁT IMPLEMENTÁLJÁK AZ ASZ-BE  NAGYOBB SZEREP A NEMZETI PARLAMENTEKNEK  AZ ELUTASÍTÁST KÖVETŐ MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK 2. Integrációtörténeti bevezetés Európai közjog és politika 4. Az integráció mélyülési folyamata - Alkotmányozás

28 28 A témához kapcsolódó tananyag: TKV 39-93. o. Széchenyi István Egyetem (Győr)