Henter Ágnes Sárvár, március 30.

Az előadások a következő témára: "Henter Ágnes Sárvár, március 30."— Előadás másolata:

1 Henter Ágnes Sárvár, 2011. március 30.
A magyar Kormány lépései a befektetési környezet javítása ill. a befektetések elősegítése érdekében Henter Ágnes Sárvár, március 30.

2 Közvetlen tőkebefektetések alakulása

3 Közvetlen tőkebefektetések állománya és jövedelmeinek alakulása (M EUR)

4 Magyarország Versenyképessége
Jelentős pozícióvesztés 2002 – 2010 között Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi listája szerint legalább 10 hellyel van lemaradva a visegrádi országoktól Az ábrán látszik, hogy a WEF és az IMD rangsorában hazánk jelentős pozícióromláson esett át 2002 és 2010 között. A „Doing Business” felmérésben ez már nem igaz. Ez utóbbi felmérésének logikája más, mint a WEF illetve IMD felmérése. KKV központú, operatív tényezőkre koncentráló felmérés, mely 10 kiemelt területet különböztet meg (vállalkozásindítás, építési engedélyek, tulajdon regisztrálása, hitelszerzési lehetőség, befektetők védelme, adófizetés, határon átnyúló kereskedelem, szerződések érvényesíthetősége, cég megszüntetése). Alapvetően az látható, hogy az adminisztráció, az adózás illetve a befektetők védelme a legproblémásabb területek hazánkban. Míg a Doing Business felmérés inkább az üzleti környezet milyenségére összpontosít, a WEF és az IMD felmérése inkább a nemzetgazdaság versenyképességét próbálja mérhetővé tenni. 4 4

5 Új időszámítás a magyar gazdaságpolitikában
29 pontos I. Akcióterv – 2010 június A kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcs alkalmazási körének kiterjesztése a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében 10 kisadó eltörlése A beruházások megvalósításához kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítése - elvi építési engedély kötelezővé tételének megszüntetése, beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatályának kiterjesztése A Széchenyi Kártya Program kiterjesztése Egykulcsos személyi jövedelemadó, családi adózás bevezetése

6 Új időszámítás a magyar gazdaságpolitikában
II. Akcióterv – október Duális szakképzés rendszerének beindítása Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Pályázati rendszer gyorsítása és egyszerűsítése Vállalkozások terheinek csökkentése

7 2011. január 14-től: 93 pályázat, 1.100 Mrd Ft értékben
Új Széchenyi Terv Az ÚSzT a beruházási ráta emelésén keresztül az alábbi célokat tűzte ki: Gazdasági növekedés 1 millió munkahely 2011. január 14-től: 93 pályázat, Mrd Ft értékben Egészségipar Zöldgazdaság Vállalkozásfejlesztés Innováció Otthonteremtés Foglalkoztatás Közlekedésfejlesztés

8 USzT - Vállalkozásfejlesztési Program
173 Mrd Ft erre a programra (2. legnagyobb összeg a 7-ből) 3 fő prioritás: Vállalkozásélénkítés Szövetségben a vállalkozókkal a munkahelyekért Üzleti környezet javítása Vállalkozói aktivitás növekedése Munkahelyteremtés Szabályozási környezet javítása Adminisztratív terhek csökkenése

9 Széll Kálmán terv – Sereghajtóból Éllovas
Strukturális reformprogram beindítása a pénzügyi konszolidáció érdekében Adócentralizáció csökkentése Vállalkozások terheinek további csökkentése Új innovációs stratégia kialakítása Felsőoktatás közelítése a vállalkozói igényekhez Új közbeszerzési törvény az átláthatóság érdekében Bürokrácia csökkentése, olcsóbb állam kialakítása Korrupció elleni harc

10 Befektetés-ösztönzési Szervezetek, Fórumok
Nemzeti Külgazdasági Hivatal Befektetői Tanács - rendszeres konzultáció Munkacsoportok, műhelymunkák a vállalkozói környezet javítása érdekében Miniszteri biztos kinevezése

11 Külgazdasági Stratégia 2011-15
Feladatunk: a külgazdaság-stratégiai irányok finomhangolása, új eszközök bevezetése, Fókuszban: a vállalkozások (főként kkv-k) nemzetközivé válásának elősegítése, befektetés-ösztönzés. Fő célok: Külső egyensúly megőrzése a fellendülés időszakában is, Kkv-k szerepének erősítése, Hozzájárulás az új kormányprogram (ÚSzT) foglalkoztatás-növelési céljához, Befektetői bizalom helyreállítása, Beruházások elmaradottabb térségekbe terelése.

12 Külgazdasági Stratégia „célfája”

13 Külgazdasági Stratégia
Befektetés-ösztönzési célok: Stratégiai szemléletmód érvényesítése a támogatási rendszer továbbfejlesztése és átalakítása során A beruházásoknak az elmaradottabb térségekbe történő terelése Újra-befektetések növelése Hazai kkv-háttéripar erősítése Kisebb befektetők vonzására is alkalmas befektetés-ösztönzési gyakorlat kialakítása Új, nagybefektető országok terjeszkedésében rejlő lehetőségek jobb kihasználása Súlyponti ágazatok kiemelt kezelése Befektetői bizalom helyreállítása

14 Külgazdasági Stratégia
A befektetés-ösztönzés prioritás ágazatai: egészségipar élelmiszeripar gyógyszeripar biotechnológia ipar járműipar megújuló energiák hasznosítására irányuló iparágak és zöldgazdaság fejlesztés helyi attrakcióhoz kötődő turisztikai szolgáltatások logisztika regionális szolgáltató központok létesítése kutatás-fejlesztési beruházások Nem támogatandó : bioethanol, biomassza beruházások, koncessziós és luxus turisztikai beruházások

15 Külgazdasági Stratégia
Támogatási szempontok nagyberuházásoknál: a beruházás nemzetgazdaságra gyakorolt hatása (jövedelmi hatás), a beruházás által teremtett új munkahelyek száma és azok fenntartására vállalt időtartam, a beruházás által érintett régió elmaradottsága (fejlesztéséhez való hozzájárulás), a beruházás gazdaságösztönző hatása, különös tekintettel annak regionális gazdaságélénkítő hatására, a magyar beszállítók minél magasabb arányú bevonása, a beruházással érintett iparág által termelt hozzáadott érték, a beruházó tartós magyarországi jelenléte

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Henter Ágnes főosztályvezető Befektetés-stratégiai Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium