MAKROÖKONÓMIA „Lehetetlen a részeket az egész nélkül megismerni, és nem ismerjük az egészet addig, amíg minden részt egyenként meg nem ismertünk.” Pascal.

Az előadások a következő témára: "MAKROÖKONÓMIA „Lehetetlen a részeket az egész nélkül megismerni, és nem ismerjük az egészet addig, amíg minden részt egyenként meg nem ismertünk.” Pascal."— Előadás másolata:

1 MAKROÖKONÓMIA „Lehetetlen a részeket az egész nélkül megismerni, és nem ismerjük az egészet addig, amíg minden részt egyenként meg nem ismertünk.” Pascal

2 * C * A A közgazdaságtan tárgya és az alapfogalmai
A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek- és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a szűkösen (2) rendelkezésre álló, alternatív módon (3) felhasználható erőforrásokkal (4) annak érdekében, hogy különböző javak és szolgáltatásokat termeljenek (5), és hogy elosszák (6) azokat a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a korlátlan tárgyi vagy jövőbeli szükségletek (7) kielégítése céljára. (1) Gazdálkodás Adott eredmény  minimális ráfordítás Adott ráfordítás  maximális eredmény (2) Szűkösség: Gazdasági javak Szabad javak (3) Alternatív mód: Opportunity cost Termelési lehetőségek határa Y termék (4) Erőforrások =termelési tényezők: természeti erőforrások ( A ) munka ( L ) tőke ( C ) vállalkozás ( E ) * C Jelenleg elérhetetlen termelési kombináció - d y1 B Hogyan ? d x 1 - d y2 Pareto-hatékony termelésikömbinációk d x 2 - dy2 > - dy1 Növekvő határköltség és csökkenő hozadék törvénye (5) Javak és szolgáltatások: termékek anyagi és nem anyagi szolgáltstások Mit ? * A X termék (6) elosztás: Csere, piac Kinek ? Termelési lehetőségek határa ( PPF) production-possibility frontier (7) Tárgyi és jövőbeli szükségletek: Fogyasztásmegtakarítás ( Választás, lemondás) Nem hatékony kombináció, mert: nem tartalmaz teljes erőforrás felhasználást az egyik jószág termelését a másik termelésének csökkenése nélkül növelhető

3 A közgazdaságtan tudományágazatai:
Mikrogazdaságtan (mikroökonómia): tanulmányozza a fogyasztók és a termelők tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat Makrogazdaságtan ( makroökonómia): tanulmányozza az egész gazdaság működését és folyamatait (összkibocsátás, összjövedelem foglalkoztatás, munkanélküliség, infláció,…) Nemzetközigazdaságtan: tanulmányozza a külgazdasági kapcsolatok összefüggéseit és törvényszerűségeit. Munkamegosztás és komparatív előnyök  csere ( nyert- és feláldozott haszon) A szükségletkielégítés intézményi keretei Az integrációs formák ( a gazdasági egységek összekapcsolódásának módja) - Reciprocitás: ellenszolgáltatás nélküli javak átadása - Redisztribúciót ( újraelosztás): a javak elosztása a központi elosztó kezébe kerül ( az elosztást törvény vagy a javak elosztójának akarata szabályozza) - Árucsere: minden külső kényszer vagy elvárás nélkül a felek közötti megvalósuló adásvétel Koordinációs mechanizmusok (a gazdasági egységek tevékenységének összehangolása) jellemzők Koordinációs mechanizmusok Viszony Együttműködés Bürokratikus koordináció Alá-fölérendeltség Adminisztratív és jogi eszközökkel késztetik az alárendelt szereplőket az együttműködésre Agresszív koordináció A fölérendelt a jog és az erkölcs által el nem ismert, önkényes Kényszerítést alkalmazhat Etikai koordináció Mellérendeltség Az együttműködés hagyományokra, az elismert vallási vagy erkölcsi normákra épül Piaci koordináció Egyenrangúság és egyenjogúság A nyereségszerzés motiválja az együttműködésüket Gazdasági rendszerek Gazdasági rendszerek Jellemzők Tiszta piacgazdaság - A termelési tényezők magántulajdonban - A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és erőforrások felhasználásáról - A termelők ( vállalatok ) és a fogyasztók( háztartások )a piacon kerülnek kapcsolatba egymással Központosított gazdaság - A termelési eszközök döntő többsége egy központi szervezet ( az állam tulajdonában van ) A központi szervezet hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket és kötelező utasításokkal irányítja a végrehajtó gazdasági egységeket ) - A központi szervezet szempontjai szerint hangolja össze a termelést a szükségletekkel. Vegyes gazdaság - Szereplői, a fogyasztó, a vállalat és az állam - Az állam aktív szereplőként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését - Ebben a gazdasági rendszerben is a piac a domináns integrációs forma

4 A gazdasági modellek: a modell elmélet vagy nézetrendszer
Funkciói: Leegyszerűsítik a valóságot, Áttekinthetőbbé teszik a folyamtokat, Lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát Előre jelzéseket is készíthetünk velük A közgazdaságtan történelmi áttekintése és elméletei Elmélet Megjelenése Jellege Képviselői alapelvei Klasszikus század Makro Adam Smith, Jean B. Say Neoklasszikus 19. Század végén Mikro Leon Walras Alfred Marsall Vilfredo Pareto Rugalmas árrendszer, Stabil gazdasági egyensúly, Teljes foglalkoztatás, Állami stabilizációs célú beavatkozás nem szükséges. Keynes 20. Század John M. Keynes Nem rugalmas árrendszer, A gazdasági döntések várakozásokon alapulnak, Instabil gazdasági egyensúly, A foglalkoztatás nem teljes, Az állami beavatkozás szükséges ( stabilizációs politika szükségessége.

5 A piac és a piaci mechanizmus
Piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők találkozásának színhelye vagy azok kapcsolatainak rendszere vagy a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény. A kereslet Kereslet : az a jószágmennység, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni A keresleti függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a keresett mennyiség és a meghatározó tényezői között van. D = f (P, I, E ) A Kínálat Kínálat : az a jószágmennyiség, a melyet egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak. Kínálati függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség között van . S = f ( P, E ) DP=f( P ) SP=f( P ) P P Inverz keresleti függvény P=f( D ) Inverz kínálati függvény P =f( S ) D D’ S’ S’’ Az eltolódás okai: - Változások a vevők elkölthető Jövedelemében - Változások más javak árában - Hitelre történő vásárlás - Hirdetés és reklámhatására Változások a népesség számában Pénz illúzió P1 P1 Az eltolódás okai: - Az időjárás hatása - Technikai haladás - Változások a termelési tényezők áraiban Más javak árváltozásai - Adók és termelési támogatások P2 P2 QD QS D1 D’1 D1 D’2 S2 S1 S’2 S’1

6 A kereslet árrugalmassága
P D P P>1 P D P=  P=1 P= 0 P<1 D D Q D Q Q D A kereslet rugalmassága különböző pontban Tökéletesen rugalmatlan kereslet Végtelen rugalmas kereslet P P P D D D P2 P2 P2 TR + TR + TR + P1 P1 P1 TR - D TR - D TR - Q Q D D2 D1 D2 D1 Q D2 D1 Rugalmas kereslet Egységnyi rugalmas kereslet Rugalmatlan kereslet A kínálat árrugalmassága P P P P P S S S P2 S P2 P2 S P1 P1 P1 Q Q Q Q Q S1 S2 S1 S2 S1 S2 Tökéletesen rugalmatlan kínálat Végtelenül rugalmas kínálat Rugalmas kínálat Rugalmatlan kínálat Egységnyi kínálatrugalmasság

7 A piaci egyensúly és az ármechanizmus
Többlet ( túlkínálat ) Eltolódnak D S P S' P2 P d' S S Pe P' E' P' E’ P1 P E P E d ' Hiány ( túlkereslet ) d Q Q Q Qe D1 S2 D2 S1 Marshall-kereszt A keresleti, illetve a kínálati görbe eltolódásának hatása az egyensúlyi árra Pillanatnyi egyensúly hosszú távú gyensúly P P Rövid távú egyensúly P Sm SS E' SL E' E E' E E Q Q Q Az idő szerepe a piaci folyamatokban ( a vállalatok reagálási lehetőségei a piaci igényekre )

8 Szűkös erőforrások  korlátlan szükségletek gazdálkodás
Y termék Makroökonómia Szűkös erőforrások  korlátlan szükségletek gazdálkodás Mit ? Hogyan ? Kinek ? L X termék Munkapiac és árszínvonal Y=C+I+G ; Y+M=C+I+G+X P Árupiac (IS)és pénzpiac (LM) együttes egyensúlya Tökéletes munkapiac vagy állandó munkakínálat esete YS YD Nf N* ; U Un Y Yp ; I ; i ; G P   Y Ye Yp Állam Költségvetés politika Monetáris politika Külföld Export-import

9 A makroökonómia alapösszefüggései
A makroökonómia alapkérdései 1. Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét ? 2. Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot ? Mik a munkanélküliség okai és milyen tényezők határozzák meg a munkanélküliség nagyságát ésváltozását ? 3. Miért veszítenek egyes országok pénzei az értékükből, vagyis mi okozza az infláció jelenségét ? Káros-e az infláció ? 4. Milyen tényezők befolyásolják egy ország külkereskedelmi mérlegének vagyis az export és az import egyenlegének, valamint fizetési mérlegének alakulását ? Mi határozza meg az export, valamint az import összmennyiségét ? Milyen tényezők alakítják a valutaárfolyamokat és a nemzetközi tőkeáramlást ? A makroökonómia definiciója és feladatai: A makroökonómia feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gazdaság egészének mozgását jellemzik. Mivel foglalkozik a makroökonómia ? Foglalkozik……. A nemzetgazdaság teljesítményét meghatározó tényezőkkel, A pénzfolyamatokkal, Az árszínvonal alakulásával, A munkanélküliség okaival, A gazdasági ingadozások sajátosságaival, és A kormányzati gazdaságpolitika lehetőségeivel és hatásaival. Céljai Eszközei Össztermelés és összjövedelem magas szintje és hosszantartó, viszony- lagos gyors növekedése Magas szintű foglalkoztatottság és alacsony szintű munkanélküliség Alacsony szintű és stabil inflációs ráta. Ne legyenek váratlan ingadozások az infláció ütemében Külgazdasági kapcsolatok egyensúlya ( külkereskedelmi- és folyó fizetési mérleg hosszabb távon érvényesülő egyensúlya és a valutaárfolyam stabilitása) Költségvetési (fiskális) politika  kiadások  bevételek(adók) Pénz-(monetáris) politika  pénzmennyiség és kamatláb szabályozása Jövedelempolitika  bér, ár megállapodások Külgazdasági politika  külkereskedelm-politika  árfolyam-politika

10 A makrogazdaság szereplői és piacai A gazdasági szereplők
Szereplő = minden állampolgár bizonyos tulajdonságaik szerint gazdasági egységekbe ( szektorok) vonhatók össze. Szektor= azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége Fajtái: Háztartási szektor: a fogyasztás színtere, szükségletekkel(minél teljesebb kielégítése) és termelési tényezőkkel(kínálat, jövedelemnszerzés) rendelkeznek Magánszektor Vállalati szektor: a termelés színtere, fő funkciója az értékesítés céljából a javak előállí Vegyes gazdaság tása( termelési tényezők kereslete és alkalmazása), fő célja a profitszer ( zárt gazdaság ) zés. Állami szektor: a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények együttese, amelyek nem Nyitott gazdaság a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat adókból és egyéb Külföld: mindazok a természetes és jogi személyek, akik nem integrálódnak a nemzetgazdaság belső gaz- dasági folyamataiba, de gazdaságikapcsolatban állnak valamely belföldi gazdasági szereplővel. A piacok = a gazdasági szereplők kapcsolatainak színhelyei. Szereplői ( eladók és vevők), elemei ( kereslet és kínálat ) Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca Részpiacai: fogyasztási javak piaca tőke javak piaca Pénzpiac: a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolatok színhelye Tőkepiac (értékpapírpiac) : a pénz- és a megtakarítási forrásokkal rendelkező és a tőke javakat vásárolni szándékozó szereplők kapcsolataiknak a színhelye. Munkaerőpiac (munkapiac) : a munka mint termelési tényező adásvételét közvetítő színhely. A piac típusa Eladó Vevő Árupiac Vállalatok, külföld Háztartások, állam, vállalatok, külföld pénzpiac Állam, bankrendszer, vállalatok háztartások Tőke piac Vállalatok, állam Munkapiac Háztartások

11 YDI C Y-T+TR = S N Makrogazdasági körforgás Árupiac Belső körforgás
Fogyasztási cikkek piaca Belső körforgás Tőkejavak piaca I = IP + IB Tőkejavak kínálata Fogy. cikkek kínálata Fogyasztási cikkek kereslete Pénz Kormányzati áruvásárlások Kibocsátás ( Y ) Pénz Árszínvonal C Állam Adó ( TH ) Adó ( TV ) Jövedelem újraelosztás YDI Jövedelem újraelosztás Y-T+TR = Transzferek (TR ) Transzferek (TR ) Vállalat Bankrendszer S Háztartás N Termelési tényezők kínálata Termelési tényezők kereslete Kamatláb pénzpiac Munkabér, kamat Jövedelem ( Y ) Tőkepiac Munkapiac Termelési tényező piaca

12 Összbevétel ( hozzáadott érték )
A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között Az árupiac elemei A kibocsátás: a gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) alatt megtermelt, illetve ott nyújtott szolgáltatások ( összes termelés) összessége. Reál kibocsátás: a természetes mértékegységben kifejezett kibocsátás tényleges nagysága. Nominális kibocsátás:a kibocsátás pénzben kifejezett értéke ( ) Árszínvonal ( P) : a termékek és szolgáltatások árainak mennyiségeikkel súlyozott átlaga. Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk Reáljövedelem: a nomináljövedelem és az árszínvonal hányadosa, vagyis a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, ami kifejezi, hogy abból mennyi jószágot tudunk vásárolni. Végső felhasználás : a bruttó kibocsátásnak a termelő fogyasztáson feletti részének az értéke = hozzáadott érték ( VA ) = a szereplők bruttó jövedelme A végső felhasználás összetevői: fogyasztás ( C ) + beruházás ( I ) + kormányzati vásárlások ( G ) A kibocsátás és a jövedelem felbontása, az azonosságok Összbevétel ( hozzáadott érték ) Ráfordítások fedezete profit Termelési tényezők jövedelme Beruházás ( a háztartások jövedelme) Potló Bővítő Fogyasztás Megtakarítás ( amortizáció ) Kétszektoros modell  Háromszektoros modell Egyensúlyozott állami költségvetés Szufficites állami költségvetés Deficites állami költségvetés  Az állam hitelt vesz fel A magánszektor megtakarításainak fedezniük kell saját beruházásaikat és a költségvetés deficitjét  Az állam megtakarít A magánszektor beruházásai megegyeznek a saját és a költségvetés együttes megtakarításaival Négyszektoros modell Tőkemérleg

13 A jövedelmek áramlása a szektorok között
Árupiac Kiadás Bevétel Y ( kibocsátás ) C ( fogyasztás ) IM ( import ) I ( beruházás) G ( kormányzati vásárlás) X ( export ) Vállalat Háztartás Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel C ( fogyasztás ) ( bér ) ( bér ) Y ( Kibocsátás bevétele ) i.B ( kamat ) SH ( megtakarítás ) i.B ( kamat)  ( profit ) TRV ( transzfer ) TH ( adó )  ( profit ) SH ( megtakarítás ) TRH ( transzfer ) TV ( adó ) Termelési tényezők piaca Tőkepiac Kiadás Bevétel I ( beruházás) SH ( háztartás megtakarítása ) SV ( vállalat megtakarítása ) SÁ ( állam megtakarítása SK ( külföld megtakarítása ) Külföld Állam Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel X ( export ) IM ( import ) G ( kormányzati vásárlások) TH ( háztartás adója ) SK ( külföld megtakarítása ) TRH ( transzfer háztartásoknak Tv ( vállalat adója ) TRV ( transzfer vállalatoknak ) SÁ ( állami megtakarítás )

14 A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és mutatói I.
Elszámolási rendszerek: 1. A nemzeti számlák rendszere ( System of National Accounts SNA ) az ENSZ szakemberei az egységes és összehasonlítható számítás érdekében dolgozták ki , ( 1952; 1993 ) 2. Integrált Gazdasági Számlák Európai Rendszere ( European System of Accounts ESA ), az EU tagországai számára dolgozták ki Az SNA és az ESA közötti különbség: az ESA mélyebb tagolást ad a gazdasági folyamatoknak az ESA kategorikus előírásokat tartalmaz, ahol az SNA választási lehetőséget ad Az SNA mutatói: Output ( reálkibocsátás ) : azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják ( elhagyhatják ) a termelőegységet. = értékesítés + saját termelésű készletek változása piaci áron értékelik + saját termelésű tőkejavak beruházása + nem piaci termelés ( természetbeni illetmény saját alkalmazottaknak, barterforgalomban kibocsátott termékek stb ) + a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értéke ( ingyenes közoktatás és egészségügyi ellátás )- előállítási költségeik alapján értékelik Nominális kibocsátás( bruttó kibocsátás( Gross Output GO )): az egyes gazdasági egységek outputjainak árakon történő összegzése( ) GO – termelő fogyasztás = hozzáadott érték ( value added VA ) ; Bruttó hazai termék( Gross Domestic Product GDP) : egy ország határain belül egy évben előállított, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Nettó hazai termék ( Net Domestic Product NDP ) : a ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége ( termelési tényezők összjövedelme) Összetevői : Tényezőjövedelmek munkabér, működési eredmény ( vagy többlet )- a tulajdonosok vagy vállalkozók tényezőjövedelme, a termeléssel kapcsolatos adók nettó értéke ( fogyasztási, forgalmi adók és támogatások különbsége ) Tulajdonjövedelmek földjáradék, egyéb tulajdonjövedelmek ( kamatok, osztalékok, jogdíjak, stb. ) Bruttó nemzeti jövedelem ( Gross National Income GNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. Nettó nemzeti jövedelem ( Net National Income NNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges nettó jövedelem. Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Gross National Disposable Income GNDI ): a be- és kiáramló transzferek egyenlegével módosított bruttó nemzeti jövedelem, vagyis az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Net National Disposable Income NNDI ): az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege.

15 A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és mutatói II.
A mutatók tartalma Termékoldal Jövedelemoldal Fogyasztás( C ) Bruttó hazai beruházás ( I ) Kormányzati vásárlások ( G ) Nettó export ( X – M ) Bér Kamat Közvetett adók Értékcsökkenés Profit GDP - Értékcsökkenés NDP Az SNA szerinti mutatók levezetése Bruttó Értékcsökkenés Nettó Bruttó kibocsátás (GO) - termelő fogyasztás Bruttó hazai termék (GDP ) + átutalások külföldről( belföldiek külföldről kapott elsőd- leges jövedelem) átutalások külföldre( külföldiek belföldről kapottelsőd- – amortizáció Nettó hazai termék ( NDP ) Elsődleges jövedelem (összes nettó hozzáadott érték ) Bruttó nemzeti jövedelem ( GNI ) + beáramló transzferek - Kiáramló transzferek Nettó nemzeti jövedelem (NNI ) Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem ( GNDI ) amortizáció Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem(NNDI) ( végső fogyasztás + megtakarítás )

16 A fogyasztás a jövedelem növekedésével arányosan emelkedik
Az árupiaci kereslet-az egyensúlyi jövedelem I. A fogyasztási kereslet Fogyasztási függvény: Fogyasztás határhajlandóság : Fogyasztási hányad: Megtakarítási függvény: Megtakarítási határhajlandóság : Megtakarítási hányad: Kétszektoros piaci kereslet ( YD ) = fogyasztási kereslet ( C ) + beruházási kereslet ( I ) A fogyasztási modellek Keynesi modell és a tapasztalatok a modell az abszolút jövedelem hipotézisre épül ( adott időszak fogyasztási kereslete csak az adott időszakban rendelkezésre álló jövedelemtől függ ) , de ha ( a fogyasztás nem csökken arányosan a jövedelem csökkenésével, hanem a fogyasztók igyekeznek megtartani korábbi fogyasztási szintjüket ) C Ys C < Y S > 0 C(Y) C0 C >Y S< 0 S(Y) 450 A fogyasztási kereslet jellemzői a tapsztalatok alapján ( Simon Kuznets) - Makroökonómiai rövi távon ( 4-5 év ) Ha pedig a - Hosszú távon (10-30 év ) - Nagyon hossú távon Relatív jövedelem hipotézis( James Duesenberry ): egy adott időszak fogyasztása az időszak jövedelme mellett a jövedelem korábbi alakulásától függ. Az egyének fogyasztási színvonala az addig elért legmagasabb jövedelmüktől függ. Ha a jövedelem csökken a korábbi jövedelemhez képest, akkor az egyének közvetlenül nem vagy alig mérséklik a korábban megszokott fogya- sztásukat ( aszimmetrikus hatás ). Életciklus-elmélet: a fogyasztás az élet során realizált jövedelemtől és az örökölt vagyontól függ. A fogyasztók az egész életükre tervezik a fogyasztásukat. C >Y , ezért a fogyasztási hányad magas Permanens jövedelem hipotézis: a fogyasztás a hosszú távú átlagjövedelemtól ( permanens jövedelem ) függ. C = c  Yt + c ( 1-)Yt – 1 A permanens jövedelemhipotézis és az életciklus- elmélet eredménye kombinálható is egymással. C=â A+ c Y Az egyenlet azt fejezi ki, hogy a fogyasztási kereslet a vagyontól éa permanens jövedelemtől függ. Y1 Nemzeti jövedelem -C0 hosszú távú fogyasztási függvény C rövid távú fogyasztási függvény Y A fogyasztás a jövedelem növekedésével arányosan emelkedik C Racsni –hatás Aszimmetrikus hatás pozitív megtakarítás C2 Y 3 C(Y) C3 hitel Előző megtakarítások felhasználása 2 C0 1 C1 A fogyasztás nem csökken arányosan a jövedelemmel Negatív megtakarítás t 1 2 Y Y1 Y0 Y2 3

17 Az árupiaci kereslet – az egyensúlyi jövedelem II.
A beruházási kereslet Fogalmak: A beruházás minden olyan kiadást, amely a gazdaság tőkeállományának fenntartására és bővítésére irányul. A tőkeállomány mindazon javak összessége, amelyeket a vállalati és a háztartási szektor tartósan, több éven át használ A háztartások beruházása fogyasztási célú, a vállalatié termelési célú A vállalat beruházási kereslete: A beruházás befolyásoló tényezői a beruházás várható bevételére vonatkozó várakozások () piaci kamatláb(i) A beruházások fajtái pótló beruházás ( IP ) ; IP = amortizáció célja: a kibocsátás szintjének a megtartása bővítő beruházás ( IB ) ; tervezett beruházás  IB célja: a kibocsátás bővítése I = IP + IB A beruházási igény ( A bővítő(nettó) beruházások nagysága a termelés tervezett változásától függ ) ahol a tőkekoefficiens vagy tőkeigényesség(akcelerátor ), azt fejezi ki, hogy egységnyi termeléshez mennyi tőkére van szükség , ami a tőke átlagtermelékenységének a reciproka. Azt fejezi ki, hogy a rendelkezésre álló tőkeállomány egy egységérejutó termelés. A beruházás várható bevételének értékelési módszerei: Jelenérték ( mennyit ér ma egy jövőben várható pénzbevétel ): ; ahol ( t =1, 2, …, n) nettó jelenérték ( a jelenérték és a befektetett összeg a különbsége ) : belső kamatláb( r ) ( az a kamatláb, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke 0 ) ; ha r > i, akkor a beruházás megvalósítható A beruházási függvény Kamatláb( i ) I( i ) Beruházás( I ) Rövid távon  állandó, ezért: = autonóm beruházási keresle a = a beruházások kamatérzékenysége

18 Y2 Y1 Y2 Az árupiaci kereslet - az egyensúlyi jövedelem III.  
Árupiaci egyensúly Ys  összkereslet(YD) C(Y)+I(i0)  C(Y) I(i0) Egyensúlyi jövedelem ahol a kiadási multiplikátor C0 Az a hányad, amely kifejezi, hogy egységnyi autonóm kiadási tényező mekkora egyensúlyi jövedelmet eredményez. 450 Y1 Y2 Nemzeti jövedelem(Y) Árupiaci egyensúly S = I Az árupiaci túlkereslet és túlkínálat Az IS-görbe változásai A / a fogyasztási határhajlandó- ság növekedésének a hatása Ys összkereslet(YD) YD >YS  túlkereslet  a vállalatok növelik a kibocsátásukat a kibocsátás közeledik az egyensúlyi érték felé( Y1 ) i C(Y)+I0- a. i 2 P1 C ( Y) + I0 – ai1 IS’ I(i0) P2 YD < YS  túlkínálat  a vállalatok csökkentik a kibocsátásukat  a kibocsátás közeledik az egyensúlyi értékhez (Y2 ) IS Y i C0 IS B/ a kamatérzékenység növe- kedésének a hatása 450 IS’ Y1 Y2 Nemzeti jövedelem(Y) i Y P2 Túlkínálat i1 i IS’ C/ az autonóm tényezők növekedésének a hatása IS P1 i1 ∆Y i2 Túlkereslet IS Y2 Y Y1 Y2 Y Y1

19 Az IS- görbe származtatása
Az IS ( beruházás- megtakarítás )függvény a jövedelem és a kamatláb azon kombinációinak halmaza, ahol a tervezett beruházás megegyezik a tervezett megtakarítással, illetve az árupiaci kereslet és a kibo- csátás, valamint a jövedeLem megegyezik egymással. A függvény tehát az árupiaci egyensúly pont- jainak mértani helye adott autonóm kereslet mellett. i i II. I. i1 I (i) I i2 IS- függvény jellemzői: Az IS-függvény negatív meredekségű, mert ha A függvény meredekségét a ( ĉ és a ) tényezők határozzák meg. A függvény helyzete az autonóm tényezők ( C0 ésI0 )nagyságától függ. A függvénytől jobbra, illetve balra elhelyezkedő pontok sorrendben túlkínálatot, illetve túlkeresletet jelzi. Az IS-függvény stabil egyensúlyi pontok halmaza, mert az automatizmusok a rajta lévő ( Y és i )kombi- nációkat hoznak létre. Mivel az IS-függvény az ( I és S ) egyensúlyát is tükrözi, ezért a két függvényből is levezethetőek az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatláb- és jövedelem- kombinációk. A beruházási görbe I (i) I1 IS I ,S Y S1 Y1 Y2 450 C Ye S(Y) - C0 Y S(Y) Y IV. III. A megtakarítási görbe Az IS- görbe változásai YD i i YS C’(Y)+I0-ai2 I. I. II. C(Y)+I0-ai2 II. C’(Y)+I0-ai1 C(Y)+I0-ai1 IS I (i) IS’ I (i) IS’ IS Y Y1 Y’1 Y2 Y’2 I (i)’ I ,S Y I ,S Y Y1 Y2 450 450 S(Y) S(Y) IS’ IV. S’ (Y) IV. III. Y IS III. Y Y1 Y’1 Y2 Y’2 Y Ha: C  S(Y) jobbra tolódikS’(Y)-ra ( azonos i és I )-hez nagyobb jövedelem tartozik Y Y2  IS IS’

20 A pénz és a pénzpiac A A B C B C A pénz csereeszköz Bárter
A pénz és a csere M B C B C A pénz csereeszköz Bárter A pénz funkciói elszámolási egység- ha más áruk mértékegységéül szolgál, ezzel lehetővé téve összehasonlításukat. csereeszköz ( forgalmi eszköz )- az áruk mozgását közvetíti. értékmérő ( árak mércéje) – a pénzárak segítségével a relatív árakat fejezi ki ( pld. 1 liter tej = 5 , 6,… kifli ) fizetési eszköz ( a pénzmozgása és az árumozgása nem jár együtt ) felhalmozási eszköz ( vagyontartás ) – valamely időpontban a forgalomból lilép és ettől kezdve vagyonként létezik. világpénz ( valuta ) – a csereeszköz és fizetési eszköz szerepét betölti a nemzetközi forgalomban is. Modern pénzrendszer A modern pénz tulajdonságai: törvények szabályozzák kibocsátását és köteleznek elfogadására, hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik, és hitel-visszafizetéssel szűnik meg, nincs belső értéke, vásárlóereje ( az érte kapható javak mennyisége )a forgalomban alakul ki. A pénz forgási sebessége: az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt . Fisher- féle egyenlet (Forgalmi egyenlet ) MV = PY, ahol M a forgalomban lévő pénzmennyiség, V a pénzforgási sebessége, P az árszínvonal, Y az időegység alatti reálkibocsátás A pénz forgási sebessége A bankrendszer egyszintű ( központi bank ) kétszintű ( központi bank + kereskedelmi bankok ) A pénz formái: Készpénz- a bankjegyek ésaz érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé Számlapénz- a bankoknál meglévő betétek, amelyek felett a tulajdonos a hitelintézménnyel kötött szerződés értelmében rendelkezik. Fajtái: látra szóló –bármikor váltható készpénzre határidős – a tulajdonos csak egy előre megállapított időpont után rendelkezhet pénze felett. M

21 A pénzkínálat A pénzkínálat:: egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége, vagyis a készpénz és a látra szóló folyószámlabetétek együttese. A likviditás: azt fejezi ki, hogy az adott eszköz ( pénz vagy vagyontárgy ) milyen mértékben és milyen gyorsan cserélhető el forgalmi eszközre Likviditás szerinti csoportosítása M0 a jegybankpénz-állomány ( JBP ): a forgalomban lévő készpénzből ( KP ) és a jegybanki betétekből ( JBB ) áll. M1 a közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök, a szűken értelmezett pénz, ami tartalmazza a lakosságnál lévő készpénzt ( KP )és a kereskedelmi bankoknál lévő látra szóló betéteket ( KBP ) M2 a tágan értelmezett pénz, azaz a szűken értelmezett pénz ( M1 )és a határidős betétek ( HB )( Kvázipénz ) együttes mennyisége Készpénzhányad ( mr )azt mutatja, hogy a készpénz mekkora hányadát teszi ki az összpénzmennyiségnek, vagyis: A bankon kívüli szféra készpénz iránti kereslete vagyis: Tartalékráta ( t ) megmutatja, hogy a jegybanki számlapénz mekkora hányadát teszi ki a kereskedelmi bankok által teremtett számlapénznek, vagyis:  A pénzkínálat egyes elemei között kapcsolat: A jegybankpénz kínálata ( M0 ) ( 1 ) a kibocsátani szándékozott kereskedelmi banki pénz mennyiségétől, ( 2 ) a készpénzhányadtól és ( 3 ) a tartalékrátától függ. M0 és M1 kapcsolata:  Pénzmultiplikátor Azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz ( JBP ) hány egység pénz kibocsátását teszi lehetővé >1, mert mr és t < 1

22 A pénzkereslet A pénzteremtés= hitelnyújtás ( készpénz, számlapénz )
A központi bank készpénzt és számlapénzt teremt A kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremt A pénzkínálat szabályozásának a tényezői: a készpénz kibocsátás, a refinanszírozási kamatláb, a kötelező tartalékráta, és a nyílt piaci műveletek. A pénzkereslet A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény A nominális pénzkereslet ; reálpénzkereslet  ; ; A pénzkereslet ( L ) motívumai Összesített pénzkereslet 1. Tranzakciós A szokásos kiadások fedezetére tartott pénzkereslet 2. Spekulációs ( vagyontartási ) Az a pénzmennyiség, amely iránt a gazdasági szereplők tartanak igényt a vagyonuk értékének megőrzése vagy növelése céljából 3. Óvatossági Az a pénzmennyisg, amit előre nem látható kiadásokra tartanak ;  ; ; L t ( Y ) Tranzakciós pénzkereslet ( L t ) Spekulációs pénzkereslet ( L s ) L t ( i ) Nemzeti jövedelem ( Y ) Kamatláb ( i )

23 A pénzpiac egyensúlya és az LM- görbe
Az LM-görbe (Liquidity-Money ) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal, vagyis azon egyensúlyi pontok halmaza, amelyek felé a pénzpiac mozgása közelít. A tranzakciós pénzkereslet változásának hatása az LM-görbére Az LM-görbére ♠ A pénzpiaci egyensúly feltétele i II. I. i I. II. LM2 ♠ Az LM-görbe tulajdonságai i2 LM i2 LM1 i1 i1 - A pénzpiacon a kamatláb függő változó LS( i ) LS( i ) M/P,LS M/P,LS Y1 Y2 Y Y1 Y M/P M/P Lt(Y)1 - Az LM- görbe meredekségét arány határozza meg. Mivel ennek értéke pozi tív, ezért a görbe mere- deksége is pozitív. Lt(Y) 45o 45o Lt(Y)2 III. IV. M/P III. M/P IV. M/P,Lt M/P,Lt A reálpénzmennyiség növekedésének hatása az LM-görbére A vagyontartási pénzkereslet változásának hatása az LM-görbére i i II. I. LS( i )1 I. II. LM1 LM1 LS( i )2 LM2 LM2 LS( i ) L0 M/P,LS M/P2 M/P1 M/P,LS Y2 Y1 Y Y Y1 M/P 45o Lt(Y) 45o M/P1 Lt(Y) III. M/P IV. III. M/P2 IV. M/P,Lt M/P,Lt

24 L2 A pénzpiacon túlkínálat van(mert adott reáljövedelemhez
túl magas kamatláb tartozik) L2<M2 értékpapír túlkereslet  árfolyam  piaci kamatláb  vagyontartási pénzkereslet  A A* egyen-súlyi pont Pénzpiaci túlkínálat- túlkereslet i Túlkínálat LM A2 A1 II. A* I. Ls(i) Ms/P , Ls Y M2 L2 Ms/P i II. I. Túlkereslet LM B* B1 Ls(i) B2 Ms/P , Ls M2 Y Ms/P L2 A pénzpiacon túlkereslet van (mert az adott reáljövedelemhez alacsony kamaláb tartazik) L2 > M2 a vagyontartók értékesítik értékpapírjaik egy részét  a kötvények kínálata  az árfolyam  a piaci kamatláb  a vagyontartási pénzkereslet  B B*egyensúlyi pont

25 bevételek > kiadások bevételek < kiadások
A pénzügyi rendszer Intézményei: - Nemzeti bank, - Pénzügyminisztérium, - Bankfelügyelet, stb. Elsődleges értékpapír Szufficit költök bevételek > kiadások Deficit költök bevételek < kiadások pénz Pénz Pénz Elsődleges értékpapír Másodlagos értékpapír Közvetítők - Bankok - Takarékpénztárak - Takarékszövetkezetek - Befektetési alapok - Nyugdipénztárak ,stb. Pénzteremtés is

26 Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya
Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát biztosító reáljövedelem nagyságának meghatározása adott árszínvonal és nominális pénzkínálat mellett i Árupiaci pénzpiaci túlkínálat túlkínálat LM IS Árupiaci túlkereslet Pénzpiaci túllkereslet I. Multiplikátor az autonóm keresleti tényezők ( C0 és I0 )változásának hatását fejezi ki a jövedelemre ie II. IV. pénzpiaci túlkínálat III. Árupiaci túlkínálat Egyensúlyi kamatláb meghatározása pénzpiaci túllkereslet Árupiaci túllkereslet Y Ye Az IS-görbe eltolódásának és az árszínvonalnak hatása az egyensúlyra Az árszínvonal növekedésének hatására a reál pénzkínálat  az LM-görbe balra eltolódik  a kamatláb  az egyensúlyi jövedelem Y2 -ről – Y3 -ra i A pénzpiac reagál az árupiac változására, új együttes egyensúlyba kerülneka kamatlábat  az egyensúlyi jövedelem Y1- ről – Y2 -re LM’ IS’ LM IS i3 Ha I0 megnövekszik (változatlan kamatláb mellett), akkor az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelem összeggel növekszik Y0-ról Y1-re (a szakasz) i1 a i0 A jövedelem  tranzakciós pénzkereslet  (változatlan pénzkínálat mellett) a pénzpiac magasabb kamatlábnál ( i1) kerül egyensúlyba a beruházási ke- reslet  az árupiaci egyensúly kisebb nemzeti jövedelemnél ( Y2) alakul ki Y3 Y0 Y2 Y1 Y

27 Az összkeresleti görbe levezetése és változásai
P Y P1 P2 i0 IS LM2 LM0 LM1 Y0 YD(P) IS’ Y’0 P0 YD(P)’ Az autonómkeresleti tényezők növekedésének hatása az összkeresleti görbére Az összkeresleti görbe jobbra tolódik A nominális pénzmennyiség növekedésé- nek hatása az összkeresleti görbére Az összkereslet bővül, görbéje jobbra tolódik és megnyúlik i LM1 LM0 i1 LM2 i0 i2 Y Y1 Y0 Y2 p p1 p0 p2 YD Y Y1 Y0 Y2 Az összkeresleti függvény a javak iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejez ki adott nominális pénzkínálat mellett. Az összkereslet jellemzői: Az összkeresleti függvény minden egyes pontja egy adott IS- és változó helyzetű LM-görbe metszéspontja. . Az összkeresleti függvény meredekségét az IS- és LM- függvény meredeksége határozza meg. Az összkeresleti függvény origótól val távolsága az autonóm keresleti tényezők összegétől és a nominális pénzkínálat nagyságától függ.

28 Ns (W/P)min. ≤ Ns ≤ Naktív
Munkapiac I. A termelési függvény és a határtermékfüggvény A munkakeresleti görbe Y W/P Y (K, N ) > 0 , pozitív N MPN ND (W/P) N < 0 , csökkenő meredekségű MPN(N) N Az Összesített munkakínálati görbe A munkapiac egyensúlya Ns(W/P) W/P Lakosság: - nem munkaképes - munkaképes népesség: - inaktív - aktív népesség ( munkakínálat ): - foglalkoztatottak - munkanélküliek W/P Ns(W/P) ( W/Pe)* ND (W/P) W/Pe N ND (W/P) N* Ns (W/P)min. ≤ Ns ≤ Naktív N Ne N*e

29 Nfe Munkapiac II. A munkapiac egyensúlya
W/P A munka kereslet kibővülése a tőkeállomány növekedésének hatására Tisztán kényszerű munkanélküliség Ns(W/P) W/P3 u W/P Ns(W/P) A munkanélküliség fajtái: 1. Önkéntes N* - Ns2 = uö 2. Kényszerű Ns2 – ND2= uk N* - ND2 = uk + uö=u 3. Frikcionális ( súrlódásos ) 4. Strukturális túlkínálat uk W/P2 uö W/Pe W/P1 ND(W/P) W/P’e túlkereslet W/Pe N ND1 (W/P) ND2 Ns2 N* ND (W/P) A nominálbérek lefelé rugalmatlanok. Ez azt jelenti, hogy túlkínálat esetén a nomi - nál bérszint nem sülyed. Ha viszont túlkereslet van, akkor a nominálbér emelkedik N Ne N’e ND1 W/P A foglalkoztatási görbe Az árszínvonal és a foglalkoztatás kapcsolata Ns(W/P) W/P Nf W0/P = f ( P ) Rögzített nominálbér esetén a reálbér az ár- színvonal függvénye Ns(W/P) Tágabb értelemben vett teljes foglalkoztatás Nf W0/P1 Sűkebb értelemben( gazdasági )teljes foglalkoztatás ( foglalkoztatás maximális értéke) W0/P0 W/Pe W0/P2 ND(W/P) W0/P ND(W/P) N Ne P Nfe N P2 P0 P1 Nf1 Nf2 N* Nf [ ( W/P)0 = min{ ND[ (W/P)0 ] ; Ns[ (W/P)0 ] }

30 Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén
II. Ys I. W/P P A kibocsátás független az árszínvonaltól csak a munkapiac függvénye A reálbér független az árszínvonaltól YP W/P Y Potenciális kibocsátás ND A munkapiac egyensúlyban van Ns Y(N) III. N IV. A tőkeállomány növekedésének hatása az összkínálatra P (W/P)2 (W/P)1 Ys1 Ys2 W/P W/P Y (YP)1 (YP)2 Y Ns ND1 ND2 Y(K2 ,N) Y(K1 ,N) ND2 Ns Y(N)2 ND1 Y(N)1 N N A munkakereslet eltolódása a tőke- állomány növekedésének hatására N A termelési függvény eltolódása tőke- állomány növekedésének hatására

31 Munkakínálat változása
Az összkínálati függvény tökéletlen munkapiac esetén (rögzített nominálbér) P Ys(P) P2 A kibocsátás az árszínvonaltól függ W0 /P = f (P ) P0 Ha: P <P0 , akkor Ys(P) pozitív meredekségű Ha: P >P0, akkor Ys(P) negatív meredekségű W0 /P P1 W0 /P1 W0 /P0 W0 /P2 W/P Y N2 Y2 Y1 Yp ND N1 Ne Ns Y(N) N A munkapiac egyensúlya és a potenciális kibocsátás megvalósulása nem automatikus Nominálbér változása P Munkakínálat változása P Ys’ Ys P1 Ys(P)1 P1 P0 W1/P Ys(P)0 P0 W0/P W/P Y W/P Y (W/P)0 ND Yp ND Yp Y’p Ne Ns Ns Y(N) N Y(N) Ns’ N A munkakínálat növekedésének hatására: - Az összkínálat pozitív szakasza meghosszabbodik negatív szakasza eltolódik a munkakínálat változásának megfelelően W W1 W0/P W1/P  Ys( P ) Ys(P)1 és menyúlik

32 A makroegyensúly Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tökéletes piacokesetén Az összkereslet és az összkínálat eltolódásának hatása az egyensúlra i P Valamelyik autonóm keresleti tényező megnövekszik YD Y’D Ys LM(P1) LM(P2) LM(P3) P’0 P0 Y’D IS YD Y Yp Y Az összkereslet változásának hatása az egyensúlyra P P W/P Ys Ys Y’s P0 A tökeállomány növekszik Ys Y’s YD P0 W/P Y Yp P’0 ND YD Y(N) Y Ns az összkínálat növekedésének hatása az egyensúlyra Yp Y’p N

33 Az árupiaci egyensúly piaci tőkéletlenségek esetén-Keynesiánus modell
Ys Ys P0 P0 W0/P W0/P (W/P)0 W/P Y W/P Y (W/P)min. Ymin. Yp (W/P)0 Yp ND ND Ns N* Ne Ns Y(N) Y(N) N N Az összkínálati függvény állandó munkakínálat esetén Összkínálati függvény adott minimális reálbér esetén Az összkereslet-összkínálat egyensúlyarögzített nominál- bérek esetén Az összkeresleti függvény eltolódásának hatása az egyensúlyra rögzített nominálbérek esetén P Ys P Ys P0 P’e Pe Pe W0/P YD W0/P Y’D YD W/P Y W/P Y ND (W/P)0 Ye Yp ND (W/P)0 Ye Y’e Nf Nf Ns N’f N* Ns Y(N) Y(N) N A kereslet határozza meg a kínálatot N Túlkereslet alakul ki, ami növeli az árszínvonalat Áru-, pénz- és érték-papírpiac egyensúlya mellett munkanélküliség létezik

34 (beruházások kamatrugalmatlansága) Likviditási csapda
Beruházási csapda (beruházások kamatrugalmatlansága) Likviditási csapda (vagyontartás végtelen kamatrugalmassága) i LM i IS LM(P1) Ls(i) Ms/P, Ls Y LM(P2) LM(P3) Mindkét esetben elengedhetet-lené válik az állam stabilizációs szerep vállalása Lt(Y) Ms/P, Ms/P, Lt A pénzmennyiség növekedése és a likviditási csapda Y i P LM1 A beruházási kereslet és az összkereslet alacsony szinten megreked IS LM2 LM3 YD Y P YD Y Y

35 A kibocsátás növelése és az egyenletes
Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában Az állami beavatkozás célja és szerepe Az állam négy feladatkör ellátása érdekében vállal gazdasági szerepet, azok: A gazdaság működése intézményi és jogi feltételeinek biztosítása ( törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ) Mikrojellegű szerep ( Különböző részpiacok elégtelen működése indokolja ) allokációs funkció ( minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét befolyásolja.) közjavak ( pl, közvilágítás ) az előállítását az állam egyedül képes megszervezni. Irányított eloszlású javak ( pl, közoktatás, védőoltás )- fogyasztásukra az állam ösztönzi vagy kényszeríti az állampolgárokat. külső gazdasági hatások ( pozitív és negatív externáliák ) a piaci hatalom( monopólium) korlátozása Makrojellegű szerep ( A makrogazdasági események, folyamatok és összefüggések alapján válik szükségessé ) jövedelem újraelosztás funkció ( a bevételek (adók ) és kiadások ( transzferek és kormányzati vásárlások ) egyenlege és elemeinek hatása ) stabilizációs funkció ( a kibocsátás növelése és egyenletes gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás, az árstabilitás biztosítása és kiegyensúlyo- zott fizetési mérleg) A kormányzati gazdaságpolitika (A bűvös négyszög) A kibocsátás növelése és az egyenletes gazdasági növekedés Teljes foglalkoztatottság Stabil árszínvonal Kiegyensúlyozott fizetési mérleg Az állami beavatkozás eszközei A költségvetés politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. A monetáris politika a kormányzat- a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban levő Pénzmennyiséget.

36 A költségvetés politika hatása a makrofolyamatokra
Adók hatása az összkeresletre A költségvetés hatása az összkeresletre C C C(Y) C(YDI ) C(YDI ) C(Y) ∆TR 45o Y Y’0 Y0 Y i i LM IS’ LM IS IS IS’ ∆Y Y Jövedelemtől függő adók Az állami transzferek Y C Haavelmo-tétel Ha az egyösszegű adókkal fedezik a kormányzati vásárlásokat, akkor az egyensúlyban lévő költségvetés esetén az árupiaci egyensúlyi jövedelem a kormányzati kiadások összegével növekszik Mivel T0 = G , ezért C(Y) C(YDI ) Y i i IS IS’ LM LM IS’ IS Y Y A kormányzati áruvásárlásokk Egy összegű adók

37 Szufficit  LM LM’ YD’ YD”
A költségvetési egyenleg hatása A monetáris politika hatása Expanzív ( bővítő) pénzpolitika Pénzkínálat  kamatláb  beruházás kereslet  YD jóbbra tolódik YD’ Szufficit hatása Deficit hatása Nyílt piaci műveletek Restriktív ( szűkítő) pénzpolitika Pénzkínálat  kamatláb  beruházás kereslet  YD ballra tolódik YD’ i LM(P1) LM(P1)’ i 2 LM(P1) i LM(P1) LM(P1) LM(P1)’ IS IS’ 1 IS’ IS’ IS’ Y Y A kormányzati áruvásárlás hatása erősebb YD’ YD” Y P P P YS YD” Szufficit  LM LM’ YD’ YD” YD’ YD” 1 P2 P1 YD’ P1 2 YD’ P1 YD YD Y Y YD Y1 Y2 Y’1 Az adók és a kormányzati kiadások együttes hatása az autonóm keresleti tényezők összege  YD YD’ Y A pénzmennyiség növekedése hat a reáljövedelemre és arszínvonalra. A kéthatás mértéke az összkínálati Függvény meredekségétől függ. Minél laposabb az összkínálati függvény, annál nagyobb mértékű a reál- Jövedelem növekedése és annál kisebb mértékű az Árszínvonal változása. Deficit  LM LM’  YD YD’

38 A stabilizációs politika
Költségvetés és monetáris politika együttes hatása Célkitűzései: Teljes foglalkoztatás Árstabilitás Költségvetés egyensúlya Külgazdasági egyensúly A kormányzati kiadások hatása a kibocsátásra IS’ IS’ LM= LM” IS LM’ IS i’0 LM’ i’0 LM i0 i0 G  I  magánberuházások Y Állami áruvásárlások kiszorító hatása Y P P Ys A monetáris politika semlegesítheti a költségvetés kiszorító hatását Ys P’0 P’0 P0 P0 YD’ YD’ Ys Ys Y Y0 Y’0 YP Y0 YP Beruházási csapda Likviditási csapda LM1 A munkanélküliség kárai: Csökkennek a kormányzat bevételei A lakosság megfizeti a munkanélküliség csökkentésének a kiadásait. Csökken az érintet egyének jövedelme Lelki és társadalmi problémákat is okozhat A foglalkoztatottság növelésére, ill. a munkanélküliség csökkentésére irányuló kormányzati beavatkozást korlátozó tényezők: Munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi arány, amely hosszú távon létezik, még rövid távon sem csökken lényege- sen ezen szint alá. Munkanélküliség csökkenés és a kibocsátás növekedése közötti kapcsolat ( Okun törvénye) vagyis i i IS IS’ LM2 IS IS’ LM3 LM Y Y P Ys P Ys Ys YD’ Ys YD’ Y Y A monetáris politika hatástalan marad. A költségvetés politika képes a reálkeresletebővítésére

39 Pénzmennyiség növekedés előidézett infláció= pénzlnfláció
Az infláció I. Az infláció lényege:az árszínvonal folyamatos emelkedése vagy a pénz vásárlóerejének ( 1/P ) folyamatos csökkenése mérése ( fogyasztói árindex ) Inflációs ráta Fajtái - mérték szerint : Kúszó (éves üteme néhány százalékos ), Vágtató (évi mértéke két- vagy három számjegyű ), Hiperinfláció (az árnövekedés olya mértékű, hogy szétzilálja a gazdaságot – határozott állami intézkedésekkel számolható fel ). - Kiváltó okai szerint : Hatásai; kárai Az árak nem egyszerre és nem azonos arányban emelkednek véletlenszerű jövedelem és vagyon újraelosztását eredményezi Az inflációs ráta növekedése növeli a nominális kamatlábat és emiatt csökken a reál pénzkereslet. Növeli az export árait, ami miatt az import volumene magasabb lesz az exporténál. Hatása van a gazdasági növekedésre, mert bizonytalanná teszi a beruházási döntéseket. Keresleti infláció P Ys P2 P1 Y2D Y1D Y Y1 Y2 Pénzmennyiség növekedés előidézett infláció= pénzlnfláció Kínálati ( költség) infláció P Y2s Y1s P2 P1 Tehetetlenségi infláció YD Tehetetlenségi infláció akkor lép fel, ha az összkeresleti ( YD )és az összkí- nálati ( YS )görbék azonos ütembentartosan felfelé mozognak P Ys3 Y Y2 Y1 P3 Ys2 Tehetetlenségi inflációs ráta A várakozásokban szereplő és a szerződésekbe, valamint az informális meg- állapodásokba beépített áremelkedési ütem. Importált infláció különösen a fejlődő országoknál jelenik meg, ahol nagy mértékben támaszkodnak a fejlett országokból szár- mazó importra Ys1 P2 YD3 P1 YD2 YD1 Y YP

40 Infláció II. A stabilizációs politika lehetőségei és korlátai dP/P Rövid távú Phillips-görbe Az inflációs várakozások hatása az összkínálatra és az árszínvonaalra Az inflációs várakozások hatása az összkíná- latra és az összkínálatra és az összkeresletre P 1. Laffer- görbe inflációsráta P Ys’ Ys’ 100 Ys Ys P2 P1 Adókulcs P1 P0 YD P0 YD’ YD U Y Y Munkanélküliség ráta Y1 Y0 Y1 Y0 Adóbevételei Hosszú távú Phillips-görbe 2. A kínálat szabályozása A kormányzat közvetlen és közvetett eszközeivel stabil gazdasági és politikai helyzet csekély mértékű infláció stabil adópolitika következetes monetáris politika a termelékenység növelésére irányuló kutatások támogatása Korszerű technikát képviselő beruházások kedvezményezése Profitkilátások javulnak Magánberuházások növekednek A kínálati kapacitások növekednek C Stagfláció: a foglalkoztatottság változatlansága mellett az infláció változó inflációsráta D Rövid távú Phillips-görbe( SRPC ) ( 3. és4. időszak ) B A Rövid távú Phillips-görbe( SRPC ) ( 1.és 2. időszak ) U Munkanélküliség természetes rátája(Un) 3. A stabilizációs politika nehézségei  A gazdasági szereplők várakozásai befolyásolják a magánszektor reagálását a kormányzati beavatkozásokra.  A gazdaságpolitika formálói nem tudnak számolni a véletlen tényzők hatásával, amelyek megváltoztatják a gazdasági környezetet.  A kormányzati politika hatása késéssel érvényesül. Az infláció hatásai megváltoztatja a jövedelemarányokat vagyon újraelosztás megzavarja a piac működését

41 Konjuktúraingadozások ( ciklikusság)
Középtávú ciklusok ( klasszikus konjuktúraciklus Ciklikusság: valamely trendtől való felfelé és lefelé szabályos eltérések megismétlődő egymásutánja. Konjuktúraingadozás: egy adott gazdaság kibocsátásának periodikusan ingadozó ala- kulása, amennyiben az ingadozás a gazdaság több ágazatában egyidejűleg lép fel. Konjuktúraciklus: a szabályos ingadozás egy teljes periódusa, ami az egyik fellendü- lés kezdetétől a másik fellendülésig tart. Szabályos konjuktúracikls Ln Y A termelésnövekedési üteme csök- ken, de még a trend fölött van A termelésnövekszik, de még a trend alatt van A trend A teljes konjuktúraciklus fázisai bővülés visszaesés Fellendülés Hanyatlás Depresszió Megélénkülés t t1 t2 t3 t4 t5 megélénkülés hanyatlás Teljes ciklus fellendülés depresszió Gazdasági változók alakulása a konjuktúraciklus különböző fázisaiban Gazdasági változók Fellendülés Hanyatlás Depresszió Megélénkülés Kereslet Nem szándékolt készletek - Szándékolt készletek Termelés Jövedelem Fogyasztás Beruházás Foglalkoztatás Munkanélküliség árszínvonal A ciklus időtartam szerinti fajtái Egy évnél rövidebb (ún. szezonális ingadozások ), amelyek főleg a pénzügy terü- letén figyelhetők meg; Néhány év kiterjedésűek, amelyekhez többek között az ún. sertésciklus, valamint a reáltőkébe való beruházásokkal kapcsolatos konjuk- túraingadozás tartozik; 18 – 22 év kiterjedésűek, amelyekhez elsősorban az ipítőipar és a hajógyártás tartazik; 50 év vagy ennél hasszabb periódushasszal rendelkező ciklusok. = alacsony szinten stagnál ; = alacsony , de már nem csökken tovább = maga, de már nem nő tovább

42 A gazdasági növekedés I.
A gazdasági növekedés a gazdasági teljesítményének, fogyasztási, ill. szükségletkielégítési lehetőségeinek bővülését, anemzetgazdaság jólétének növekedését jelenti. Mutatója: az egy főre jutó kibocsátás (GDP ) növekedési üteme ahol egy főre jutó GDP Ln Y Tényleges növekedés Hosszú távú átlag ( trend ) t A növekedési pálya: A termelés állandó ütemű növekedése, amely mellett a termelési technológia, a gazdasági szereplők – magatartása és az elosztási viszonyok változatlanok. A növekedési pálya mentén folyamatosan biztosított a makroegyensúly. A növekedés forrásai - a tőke mennyiségének növelése ( változatlan technikai színvonal mellett ); - a munka felhasználásának növelése (változatlan technikai színvonal mellett ); a technikai haladás, ami a tényezők hatékonyságát növelve „megszorozza” a tényezők hatását. Eszerint az ismert termelési függvény a következőképpen módosul: Az egy főre jutó termelés növekedési ütemét az egy főre jutó tőkeállománynövekedési üteme ,a tőke termelési rugalmassága , valamint a technikai haladás hatása határozza meg. ; ahol egy főre jutó tőke

43 Gazdasági növekedés II.
A technikai haladás: az a növekedési tényező, amelynek hatására változatlan ráfordítás mellett nő a kibocsátás, vagy azonos kibocsátást kisebb ráfordítással lehet előállítani. Megtestesült technikai haladás: az a típusa, amelyik új, hatékonyabb termelési tényezőkben jelenik meg. Nem megtestesült technikai haladás: az a típusa, amelyik a tényezők jobb felhasználásában, a termelés jobb szervezésében jelentkezik. Autonóm technikai haladás: az a típusa, amelyik kizárólag a tudomány és a technika fejlődésének saját törvényszerűségei következtében jön létre. A növekedési elméletek Neoklasszikus elmélet szerint - a kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme a potenciális kibocsátás növekedési ütemével azonos. - az egyensúlyi növekedés akkor egyenletes, ha a kibocsátás növekedési üteme, a munkáslétszám növekedési üteme és a tőkeállomány növekedési üteme megegyezik. - az egyensúlyi pálya mentén az egy főre jutó tőkeállomány és az egy főre Jutó kibocsátás állandó - az egyenletes és egyensúlyi növekedés az egy főre jutó kibocsátás és egy főre jutó tőkeállomány mellett valósul meg és a következő összefüggés érvényesül. Keynesiánus elmélete szerint Az egyensúlyi növekedési ütem( a megtakarítási hányad és a tőkekoefficiens hányada határozza meg ) biztosítja - a tőkeállomány teljes kihasználását, a kereslet és a kínálat összhangját vagyis azonos ütemű növekedését. Természete növekedési üteme az a növekedési ütem, amely biztosítja a teljes foglalkoztatást és egyensúlyi növekedési ütemet.