Zöldgazdaság-fejlesztés a Megújuló Energia Hasznosítás Nemzeti Cselekvési Terv tükrében Varga Tamás Budapest, 2011. május 4.

Az előadások a következő témára: "Zöldgazdaság-fejlesztés a Megújuló Energia Hasznosítás Nemzeti Cselekvési Terv tükrében Varga Tamás Budapest, 2011. május 4."— Előadás másolata:

1 Zöldgazdaság-fejlesztés a Megújuló Energia Hasznosítás Nemzeti Cselekvési Terv tükrében
Varga Tamás Budapest, május 4.

2 A jövő kényszerpályái 1. Kőolaj kitermelési forgatókönyvek
A UK Energy Research Centre 2009 augusztusában publikált egy átfogó jelentést a globális olaj kitermelés lehetséges közeljövőbeli csúcsáról. A tanulmány áttekintette a területre vonatkozó kutatásokat és a fenti fő megállapításokra jutott. Nyitott kérdés, hogy a globális gazdasági válság milyen mértékben vetette vissza az olajfelhasználást és késlelteti ezzel kapcsolatosan, bár a válság a másik oldalon a szén-hidrogén kitermeléssel kapcsolatos beruházásokra is negatív hatással van.[1] Emellett az is kérdéses, hogy az olaj csúcsot követően egy viszonylag egyenletes fennsík következik az olaj kitermelésben vagy csökkenő mértékű termelés, esetleg az olajtermelés összeomlása. Az olajtermelés összeomlása akkor várható, ha túl sok óriási olajmező kimerülése következik be egyidejűleg (a valaha felfedezett olaj két-harmada 500 óriási olajmezőhöz köthető). [1] World Energy Outlook International Energy Agency 2009.

3 A jövő kényszerpályái 2. A UK Energy Research Centre 2009 augusztusában publikált egy átfogó jelentést a globális olaj kitermelés lehetséges közeljövőbeli csúcsáról. A tanulmány áttekintette a területre vonatkozó kutatásokat és a fenti fő megállapításokra jutott. Nyitott kérdés, hogy a globális gazdasági válság milyen mértékben vetette vissza az olajfelhasználást és késlelteti ezzel kapcsolatosan, bár a válság a másik oldalon a szén-hidrogén kitermeléssel kapcsolatos beruházásokra is negatív hatással van.[1] Emellett az is kérdéses, hogy az olaj csúcsot követően egy viszonylag egyenletes fennsík következik az olaj kitermelésben vagy csökkenő mértékű termelés, esetleg az olajtermelés összeomlása. Az olajtermelés összeomlása akkor várható, ha túl sok óriási olajmező kimerülése következik be egyidejűleg (a valaha felfedezett olaj két-harmada 500 óriási olajmezőhöz köthető). [1] World Energy Outlook International Energy Agency 2009.

4 Gazdasági-környezetvédelmi kockázatok
A jövő kényszerpályái 3. Világgazdaság fejlődésével párhuzamosan nő az energiafelhasználás Fosszilis energiahordozók túlzott használata CO2 kibocsátás ugrásszerű növekedése – globális klímaváltozás Fosszilis energiaforrások véges készlet A kitermelés nem tud lépés tartani a növekvő igényekkel dráguló energia ( USD/barrel kőolajár) Ellátás-biztonsági problémák A UK Energy Research Centre 2009 augusztusában publikált egy átfogó jelentést a globális olaj kitermelés lehetséges közeljövőbeli csúcsáról. A tanulmány áttekintette a területre vonatkozó kutatásokat és a fenti fő megállapításokra jutott. Nyitott kérdés, hogy a globális gazdasági válság milyen mértékben vetette vissza az olajfelhasználást és késlelteti ezzel kapcsolatosan, bár a válság a másik oldalon a szén-hidrogén kitermeléssel kapcsolatos beruházásokra is negatív hatással van.[1] Emellett az is kérdéses, hogy az olaj csúcsot követően egy viszonylag egyenletes fennsík következik az olaj kitermelésben vagy csökkenő mértékű termelés, esetleg az olajtermelés összeomlása. Az olajtermelés összeomlása akkor várható, ha túl sok óriási olajmező kimerülése következik be egyidejűleg (a valaha felfedezett olaj két-harmada 500 óriási olajmezőhöz köthető). [1] World Energy Outlook International Energy Agency 2009. Gazdasági-környezetvédelmi kockázatok

5 Megoldási lehetőségek
Energiahatékonyság növelése; Energiatakarékosság; Energiaellátás diverzifikációja, fosszilis energiahordozók kiváltása megújuló energiaforrások felhasználása Kényszer (EU kötelezettség, magas energiaimport) ? A UK Energy Research Centre 2009 augusztusában publikált egy átfogó jelentést a globális olaj kitermelés lehetséges közeljövőbeli csúcsáról. A tanulmány áttekintette a területre vonatkozó kutatásokat és a fenti fő megállapításokra jutott. Nyitott kérdés, hogy a globális gazdasági válság milyen mértékben vetette vissza az olajfelhasználást és késlelteti ezzel kapcsolatosan, bár a válság a másik oldalon a szén-hidrogén kitermeléssel kapcsolatos beruházásokra is negatív hatással van.[1] Emellett az is kérdéses, hogy az olaj csúcsot követően egy viszonylag egyenletes fennsík következik az olaj kitermelésben vagy csökkenő mértékű termelés, esetleg az olajtermelés összeomlása. Az olajtermelés összeomlása akkor várható, ha túl sok óriási olajmező kimerülése következik be egyidejűleg (a valaha felfedezett olaj két-harmada 500 óriási olajmezőhöz köthető). [1] World Energy Outlook International Energy Agency 2009. Lehetőség ?

6 A megújuló energiaforrások alkalmazása: lehetőség!
A megújuló energiák hasznosítására való áttérés nem cél, hanem eszköz! Primer célok: 1) Munkahelyteremtés 2) Külső energiafüggőség csökkentése 3) Versenyképesség fokozása 4) Vidékfejlesztés 5) Életkörülmények javítása Szekunder célok: 1) Ellátásbiztonság 2) Fenntarthatóság 3) Gazdaságélénkítés 4) Az energiaszegénység csökkentése

7 A megújuló energiaforrások alkalmazásával elérhető előnyök
1. Energetika a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában 80-90 ezer közvetlen munkahely a megújuló energia hasznosítás fejlesztésével 2. Ellátásbiztonság növelése és forrásdiverzifikáció Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése 3. Az energiaimport-függőség csökkentése, külkereskedelmi mérleg javítása Hazai energiaforrásokra támaszkodó, ambíciózusabb megújuló hányad 4. Klímaváltozás: mitigáció és adaptáció A klímaváltozásból és a környezet terheléséből adódó nemzetgazdasági károk mérséklése Stratégia/szerkezetváltás az iparban és a mezőgazdaságban – az „elmaradt haszon” csökkentése Tiszta technológiák általi szén-dioxid kibocsátás-csökkentés 5. A megújuló energia előállítás és felhasználás ösztönzése kkv-k abszorpciós és pályázati képességének fejlesztése értékteremtés hatékonyság/versenyképesség növelés 6. A hazai ipar és agrárium helyzetbe hozása Hőszivattyúk, kazánok hazai összeszerelése és gyártása Hazai innovációs tevékenység és K+F munka támogatása A mezőgazdaság a biomassza és a bio-üzemanyag előállítás legnagyobb beszállítója Kockázatok, támadások 1. Engedélyezési eljárások egyszerűsítése szükséges benne van 2. Geotermiát el kell felejteni és a napenergia használatot kell fejleszteni. Ez részben igaz a villamos-energiára, de van már piacérett innováció ebben a vonatkozásban (pld. ORC) 3. Csak a napenergia a fontos el kell érni a hálózatra termelés támogatását A hálózat magántulajdonban van, fejlesszenek a tulajdonosok , de természetesen készülünk arra, hogy szabályozással és ösztönzőkkel ezt előmozdítsuk, de alapvetően a tulajdonosok feladata lesz. Az NCST nem erről szól! 4. Geotermia: több kút kell (legalább 500), de ezt 10 év alatt lehetetlen megcsinálni. Jelentősen növeltük a geotermikus energia hasznosításának részarányát. 5. Szélenergia: Miért csak 740MW a szélenergia kapacitás? A MAVIR álláspontját vettük figyelembe. 6. Emelni kell a vállalást 20%-ra. Reális és megvalósítható célt tűztünk ki, de a felülteljesítés érdekében is mindent megteszünk. exportálni kell a zöldenergiát Egyelőre az import kiváltás a cél. 7. Vízenergiát nem szabad növelni, természetvédelmi kérdés is. Csak törpe erőműveket tervezünk, elődleges a vízgazdálkodási szempont. 8. Az egyes megújuló energiaforrás típusok közötti megoszlás, az adott megújuló energiahordozóra vonatkozó konkrét célszám Az egyes megújuló energiaforrás típusok szakmai érdekképviseletei (pl. szélenergia társaság, napenergia társaság stb.) a saját területükön – nyilvánvaló üzleti és gazdasági megfontolásból – minél nagyobb célérték meghatározásában érdekeltek. Az NCsT minden szegmensben jelentős előrelépést tartalmaz, a legtöbb iparági szereplővel, érdekképviselettel sikerült szóban megállapodásra jutni, de az összes érintett igénye – az értelemszerű korlátok miatt – nem elégíthető ki maradéktalanul. Erre figyelemmel az energiahordozó mixre egy optimális összetétel meghatározása szükséges (a legkisebb költség elvének figyelembe vételével). 9. Hol az SKV?

8 2009/28/EK (RED) irányelv szabályozza a megújuló energiák részarányának növelésére tett erőfeszítéseket jogilag kötelező érvényű tagállami célkitűzéseket ír elő a teljesítésükhöz vezető utat a tagállamok maguk határozhatják meg kötelezi a tagállamokat, hogy bejelentsék az Európai Bizottságnak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó konkrét nemzeti cselekvési tervüket 14,65%

9 Megújuló energiaforrások felhasználásának változása

10 Megújuló részarányok

11 Intézkedéscsoportok Támogatási intézkedések, programok:
Beruházási támogatások között 2014-től új, önálló energetikai operatív program indítása EU ETS-ből finanszírozott beruházási programok Közvetlen közösségi és egyéb közösségi finanszírozású programokban történő aktívabb részvétel Zöldgazdaság-fejlesztés Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők: Zöld finanszírozás (zöld bank, vagy célzott refinanszírozott hitelek) Kutatás-fejlesztés a megújuló energiaforrások területén Zöldhő átvételének támogatása Villamos energia kötelező átvételének átalakítása Hőszivattyúkra vonatkozó kedvezmények, geo-tarifa Második generációs bioüzemanyag bekeverés ösztönzése - fenntarthatóság Kockázatok, támadások 1. Engedélyezési eljárások egyszerűsítése szükséges benne van 2. Geotermiát el kell felejteni és a napenergia használatot kell fejleszteni. Ez részben igaz a villamos-energiára, de van már piacérett innováció ebben a vonatkozásban (pld. ORC) 3. Csak a napenergia a fontos el kell érni a hálózatra termelés támogatását A hálózat magántulajdonban van, fejlesszenek a tulajdonosok , de természetesen készülünk arra, hogy szabályozással és ösztönzőkkel ezt előmozdítsuk, de alapvetően a tulajdonosok feladata lesz. Az NCST nem erről szól! 4. Geotermia: több kút kell (legalább 500), de ezt 10 év alatt lehetetlen megcsinálni. Jelentősen növeltük a geotermikus energia hasznosításának részarányát. 5. Szélenergia: Miért csak 740MW a szélenergia kapacitás? A MAVIR álláspontját vettük figyelembe. 6. Emelni kell a vállalást 20%-ra. Reális és megvalósítható célt tűztünk ki, de a felülteljesítés érdekében is mindent megteszünk. exportálni kell a zöldenergiát Egyelőre az import kiváltás a cél. 7. Vízenergiát nem szabad növelni, természetvédelmi kérdés is. Csak törpe erőműveket tervezünk, elődleges a vízgazdálkodási szempont. 8. Az egyes megújuló energiaforrás típusok közötti megoszlás, az adott megújuló energiahordozóra vonatkozó konkrét célszám Az egyes megújuló energiaforrás típusok szakmai érdekképviseletei (pl. szélenergia társaság, napenergia társaság stb.) a saját területükön – nyilvánvaló üzleti és gazdasági megfontolásból – minél nagyobb célérték meghatározásában érdekeltek. Az NCsT minden szegmensben jelentős előrelépést tartalmaz, a legtöbb iparági szereplővel, érdekképviselettel sikerült szóban megállapodásra jutni, de az összes érintett igénye – az értelemszerű korlátok miatt – nem elégíthető ki maradéktalanul. Erre figyelemmel az energiahordozó mixre egy optimális összetétel meghatározása szükséges (a legkisebb költség elvének figyelembe vételével). 9. Hol az SKV?

12 Intézkedéscsoportok Szabályozási ösztönzők:
Fenntartható energiagazdálkodásról szóló új törvény megalkotása Biogáz betáplálás feltételeinek könnyítése jogszabály módosítással Szabályozási, engedélyezési rendszer felülvizsgálata, egyszerűsítése Területrendezési tervek felülvizsgálata, térségi energia koncepciók kialakítása Kötelező megújuló energiaforrás részarány előírása az épületenergetikai szabályozásban (EU kötelezettség) Zöld közbeszerzés Kockázatok, támadások 1. Engedélyezési eljárások egyszerűsítése szükséges benne van 2. Geotermiát el kell felejteni és a napenergia használatot kell fejleszteni. Ez részben igaz a villamos-energiára, de van már piacérett innováció ebben a vonatkozásban (pld. ORC) 3. Csak a napenergia a fontos el kell érni a hálózatra termelés támogatását A hálózat magántulajdonban van, fejlesszenek a tulajdonosok , de természetesen készülünk arra, hogy szabályozással és ösztönzőkkel ezt előmozdítsuk, de alapvetően a tulajdonosok feladata lesz. Az NCST nem erről szól! 4. Geotermia: több kút kell (legalább 500), de ezt 10 év alatt lehetetlen megcsinálni. Jelentősen növeltük a geotermikus energia hasznosításának részarányát. 5. Szélenergia: Miért csak 740MW a szélenergia kapacitás? A MAVIR álláspontját vettük figyelembe. 6. Emelni kell a vállalást 20%-ra. Reális és megvalósítható célt tűztünk ki, de a felülteljesítés érdekében is mindent megteszünk. exportálni kell a zöldenergiát Egyelőre az import kiváltás a cél. 7. Vízenergiát nem szabad növelni, természetvédelmi kérdés is. Csak törpe erőműveket tervezünk, elődleges a vízgazdálkodási szempont. 8. Az egyes megújuló energiaforrás típusok közötti megoszlás, az adott megújuló energiahordozóra vonatkozó konkrét célszám Az egyes megújuló energiaforrás típusok szakmai érdekképviseletei (pl. szélenergia társaság, napenergia társaság stb.) a saját területükön – nyilvánvaló üzleti és gazdasági megfontolásból – minél nagyobb célérték meghatározásában érdekeltek. Az NCsT minden szegmensben jelentős előrelépést tartalmaz, a legtöbb iparági szereplővel, érdekképviselettel sikerült szóban megállapodásra jutni, de az összes érintett igénye – az értelemszerű korlátok miatt – nem elégíthető ki maradéktalanul. Erre figyelemmel az energiahordozó mixre egy optimális összetétel meghatározása szükséges (a legkisebb költség elvének figyelembe vételével). 9. Hol az SKV?

13 Intézkedéscsoportok Programok, egyéb intézkedések :
Integrált tájékoztatási, tudatformálási program Komplex épületenergetikai program Agrárenergetikai program Oktatási, képzési programok (rövid-, közép- és hosszú távú a teljes vertikumban) Energia szaktanácsadói hálózat létesítése, Zöldgazdaság információs adatbázis (online platform) fejlesztése Zöld foglalkoztatás alacsonyan képzett (közmunkaprogram) és szakképzett munkaerőnek Bioüzemanyagok alkalmazásának elősegítése tömegközlekedésben Az engedélyezési eljárások egyszerűsítése, tájékoztatatás az új szabályokról Az engedélyeztetési eljárásokban résztvevő apparátus felkészítése a módosult jogszabályok alkalmazására Mintaprojektek Kockázatok, támadások 1. Engedélyezési eljárások egyszerűsítése szükséges benne van 2. Geotermiát el kell felejteni és a napenergia használatot kell fejleszteni. Ez részben igaz a villamos-energiára, de van már piacérett innováció ebben a vonatkozásban (pld. ORC) 3. Csak a napenergia a fontos el kell érni a hálózatra termelés támogatását A hálózat magántulajdonban van, fejlesszenek a tulajdonosok , de természetesen készülünk arra, hogy szabályozással és ösztönzőkkel ezt előmozdítsuk, de alapvetően a tulajdonosok feladata lesz. Az NCST nem erről szól! 4. Geotermia: több kút kell (legalább 500), de ezt 10 év alatt lehetetlen megcsinálni. Jelentősen növeltük a geotermikus energia hasznosításának részarányát. 5. Szélenergia: Miért csak 740MW a szélenergia kapacitás? A MAVIR álláspontját vettük figyelembe. 6. Emelni kell a vállalást 20%-ra. Reális és megvalósítható célt tűztünk ki, de a felülteljesítés érdekében is mindent megteszünk. exportálni kell a zöldenergiát Egyelőre az import kiváltás a cél. 7. Vízenergiát nem szabad növelni, természetvédelmi kérdés is. Csak törpe erőműveket tervezünk, elődleges a vízgazdálkodási szempont. 8. Az egyes megújuló energiaforrás típusok közötti megoszlás, az adott megújuló energiahordozóra vonatkozó konkrét célszám Az egyes megújuló energiaforrás típusok szakmai érdekképviseletei (pl. szélenergia társaság, napenergia társaság stb.) a saját területükön – nyilvánvaló üzleti és gazdasági megfontolásból – minél nagyobb célérték meghatározásában érdekeltek. Az NCsT minden szegmensben jelentős előrelépést tartalmaz, a legtöbb iparági szereplővel, érdekképviselettel sikerült szóban megállapodásra jutni, de az összes érintett igénye – az értelemszerű korlátok miatt – nem elégíthető ki maradéktalanul. Erre figyelemmel az energiahordozó mixre egy optimális összetétel meghatározása szükséges (a legkisebb költség elvének figyelembe vételével). 9. Hol az SKV?

14 Stratégiák Új Széchenyi Terv 2020 Új pályázatok márciustól!
1000 milliárd Ft 100 pályázati ablak 7 kitörési pont: Gyógyító Magyarország – Egészségipar - gyógyfürdők Megújuló Magyarország - Zöld gazdaság Otthonteremtés és lakásprogram - energiahatékonyság Vállalkozásfejlesztés – zöld háttéripar Tudomány – Innováció – Növekedés – zöld innovációk Foglalkoztatás – zöld galléros munkahelyek Közlekedés – Tranzitgazdaság – zöld közlekedés

15 ÚSzT

16 Közösségi (EU) támogatások
Támogatási ösztönzők 2013-ig Hazai támogatási konstrukciók ÚSzT - Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) ÚSzT operatív programjai (KEOP, GOP stb.) ÚMVP Közösségi (EU) támogatások IEE (SAVE, ALTENER stb.) EU kutatási keretprogramok Interreg EMGA EIB hitel NER300 CEP SEE (Norvég Alap, Svájci Alap)

17 Hazai támogatási konstrukciók Közösségi (EU) támogatások
Támogatási ösztönzők 2013-tól Hazai támogatási konstrukciók aukciós bevételekre alapozott (nemzeti) konstrukciók önálló energetikai operatív program agrárenergetikai program zöld finanszírozási alap Közösségi (EU) támogatások

18 Egyszerűsítések, változások az ÚSzT-ben
- egységesítésre kerül a pályázati felhívások rendszere; - az egyszerűbb elbírálási szempontrendszer értékhatára megemelésre került 100 millió Ft-ról 250 millió Ft-ra; - kevesebb mellékletet, dokumentumot kell a pályázathoz csatolni (pl. nem kell csatolni a tulajdoni lap másolatokat, kevesebb példányban kell a pályázatot benyújtani); - egységes kitöltő program minden konstrukciónál, egységes nyilatkozatok; - nyilatkoztok száma csökkent (6-ra a kb. 40-ről); - önkormányzatok esetében a támogatási intenzitás egységesen 85%; - új pályázatható tevékenységek kerültek beépítésre (pl. levegő-levegő hőszivattyú);

19 Támogatási összeg, intenzitás
Azonosító Név Támogatási cél Támogatási összeg, intenzitás ÚSzT- KEOP 4.2.A KEOP 4.2.B helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Hőenergia előállítása megújuló energiaforrásból (villamos energia a KEOP 4.4.-ből támogatott). Napkollektor, biomassza kazán, geotermikus energia, hőszivattyús rendszerek, pirolízis 1 – 50 millió Ft (automatikus) 50 – 1000 millió Ft max % KKV esetén (regionális támogatási térkép alapján) 10%-85% önkormányzat esetén KEOP 4.3. megújuló alapú térségfejlesztés Megújuló bázisú, integrált térségfejlesztési programokból az energiaellátási beruházás, a kapcsolódó kommunikáció, előkészítés, alapanyag-ellátás (kivéve mg. tevékenység). Projektmegvalósításra millió Ft 10-70% KKV esetén (regionális támogatási térkép alapján) 10-85% önkormányzat esetén KEOP 4.4. megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő- és villamos energia, valamint biometán termelés Megújuló energiaforrásból villamos energia (zöldáram) előállítása). Napelem, biomassza kiserőmű (max. 20 MW), biogáz üzem, geotermikus erőmű, pirolízis 1 – 1000 millió Ft KEOP 4.7. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása Geotermikus energia hasznosításának előkészítéséhez kapcsolódó fejlesztések, úgymint geológiai vizsgálatok, kutatófúrás, engedélyezési dokumentáció 10 – 1000 millió Ft 10-50% KKV esetén (regionális támogatási térkép alapján) 85% önkormányzat

20 Támogatási összeg, intenzitás
Azonosító Név Támogatási cél Támogatási összeg, intenzitás KEOP 4.9. épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrásokkal kombinálva komplex épületenergetikai fejlesztés, ami energiatakarékossági beruházás (hőszigetelés, nyílászáró-csere, fűtési rendszer rekonstrukciója, világítási rendszer korszerűsítése) mellett kötelezően tartalmazza megújuló energiaforrások beépítését is (napkollektor, hőszivattyú, geotermia, biomassza kazán stb.) 25 – 250 millió Ft 30-60% KKV esetén (regionális támogatási térkép alapján) 85% önkormányzat esetén KEOP 5.4. távhő-szektor energetikai korszerűsítése Távhő-rendszer rekonstrukciója, bővítése millió Ft 50 %

21 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2011-4.2.0/A
Támogatható tevékenységek köre: Jelen pályázati konstrukció esetében az alábbi eszközök beszerzésére, telepítésére valamint a hozzá kapcsolódó felmérési, bontási költségekre lehet pályázni: - napkollektor - napelem - szilárd biomassza tüzelő rendszer - hőszivattyús rendszer: Talajszondás hőszivattyús rendszer Talajkollektoros hőszivattyús rendszer Fúrt kutas, termálvíz hőtartalmát, felszíni vizek hőtartalmát hasznosító hőszivattyús rendszer Tevékenységek kombinálása: Fűtési energiaigény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból Használati melegvízigény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból Gazdasági-termelési folyamat közvetlen hőigényének részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból Villamosenergia termelés napelemes rendszer segítségével

22 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2011-4.2.0/A
Rendelkezésre álló forrás: A konstrukció as teljes kerete 19,67 milliárd Ft (a KEOP-4.2.0/B konstrukcióval együtt). A jelen pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3 milliárd forint. Támogatás összege: minimum 1 millió, maximum 50 millió Ft Támogatás intenzitás: max % (regionális bontású forrástérképtől függően) Pályázók köre: Jogi személyiségű vállalkozás Jogi személyiség nélküli vállalkozás Költségvetési szerv és intézménye Nonprofit szervezetek Egyéb gazdasági szervezet Valamint: Közoktatási feladatok ellátásában közreműködő intézmények: A 20/1997 II.13 Korm. rendelet alapján közoktatási intézménytörzs, OM azonosítóval rendelkezik; A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. Törvény 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények. Kiválasztási eljárás: egyfordulós Területi korlátozás: Támogatásra a közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) régió területén megvalósuló fejlesztés kivételével az ország teljes területe jogosult.

23 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2011-4.2.0/B
Támogatható tevékenységek köre: Napenergia hasznosítása Biomassza-felhasználás 2.1. Szilárd vagy folyékony biomassza1 közvetlen hasznosítása hőigény kielégítésére 2.2 Szilárd vagy folyékony biomassza köztes feldolgozottságú (szilárd, folyékony, gáznemű) energiahordozóvá alakítása 100 %-ban saját hőigény kielégítésre Szilárd és/vagy folyékony alapanyagból biogáz, depóniagáz kitermelés és hőigény kielégítésre történő hasznosítási rendszer kialakítása és bővítése Geotermikus energia hasznosítása Hőszivattyús rendszerek telepítése Hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrás felhasználásával. Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítása Rendelkezésre álló forrás: A konstrukció as teljes kerete 19,67 milliárd Ft (a KEOP-4.2.0/A konstrukcióval együtt). Jelen pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 7 milliárd forint.

24 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2011-4.2.0/B
Támogatás összege: minimum 50 millió, maximum 1 milliárd Ft Támogatás intenzitás: max % Pályázók köre: Jogi személyiségű vállalkozás Jogi személyiség nélküli vállalkozás Költségvetési szerv és intézménye Nonprofit szervezetek Egyéb gazdasági szervezet Valamint: - Közoktatási feladatok ellátásában közreműködő intézmények: A 20/1997 II.13 Korm. rendelet alapján közoktatási intézménytörzs, OM azonosítóval rendelkezik; - A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. Törvény 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények. Kiválasztási eljárás: egyfordulós Területi korlátozás: Támogatásra a közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) régió területén megvalósuló fejlesztés kivételével az ország teljes területe jogosult.

25 Megújuló energia alapú térségfejlesztés KEOP-2011-4.3.0
Támogatható tevékenységek köre: A pályázati felhívásban meghatározott tevékenységeket úgy szükséges kialakítani, hogy a célok és eredmények tekintetében megfeleljenek a mintaprojekt jelleg követelményeinek: A tevékenységek révén kimutatható térségfejlesztő hatást kell érvényesíteni. Megújuló energiák, lehetőleg komplex használata. Kimutatható környezetvédelmi hozzáadott érték. Innovatív technológia, illetve újszerű, kimutatható előnyt jelentő megoldás alkalmazása, (K+F nem támogatható!). Magas disszeminációs érték (a megvalósított projekt térségfejlesztő hatása, annak társadalmi, gazdasági és környezeti elemei, illetve modellértéke, gazdasági előnyei és az adaptációhoz szükséges praktikus információk jól kommunikálhatóak). Rendelkezésre álló forrás: A konstrukció as teljes kerete 6 milliárd Ft. A konstrukció keretében a projektek megvalósítására 6 milliárd forint áll rendelkezésre a időszakban. Támogatás összege: Min. 70 millió Ft – max millió Ft.

26 Megújuló energia alapú térségfejlesztés KEOP-2011-4.3.0
Támogatás intenzitás: max % Pályázók köre: Jogi személyiségű vállalkozás Jogi személyiség nélküli vállalkozás Költségvetési szerv és intézménye Nonprofit szervezetek Egyéb gazdasági szervezet Kiválasztási eljárás: kétfordulós Területi korlátozás: Támogatásra a Közép-Magyarországi régió (Budapest és Pest megye) területén megvalósuló fejlesztés kivételével az ország teljes területe jogosult.

27 Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés KEOP Támogatható tevékenységek köre: 1) Napenergia alapú villamosenergia termelés 2) Biomassza-felhasználás villamosenergia vagy kapcsolt hő és villamosenergia-termelésre 3) Vízenergia-hasznosítás: 2 MW alatti vízerőművek építése és felújítása, villamos energia hálózati kapcsolatának kiépítése, és felújítása 4) Biogáz-termelés és felhasználás 5) Geotermikus energia hasznosítása 6) Szélenergia-hasznosítás Rendelkezésre álló forrás: A konstrukció as teljes kerete 23 milliárd Ft. Jelen pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 11,5 milliárd Ft. Jelen pályázati kiírás támogatási forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

28 Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés KEOP Támogatás összege: minimum 1 millió, maximum 1 milliárd Ft Támogatás intenzitás: max % (pályázati útmutatóban meghatározott támogatási mérték, kedvezményezetti célcsoport és a regionális térképtől függően). Pályázók köre: Jogi személyiségű vállalkozás Jogi személyiség nélküli vállalkozás Költségvetési szerv és intézménye Nonprofit szervezetek Egyéb gazdasági szervezet Valamint: - Közoktatási feladatok ellátásában közreműködő intézmények: A 20/1997 II.13 Korm. rendelet alapján közoktatási intézménytörzs, OM azonosítóval rendelkezik; - A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. Törvény 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények. Kiválasztási eljárás: egyfordulós Területi korlátozás: Támogatásra a közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) régió területén megvalósuló fejlesztés kivételével az ország teljes területe jogosult.

29 Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása KEOP Támogatható tevékenységek köre: 1. A projektfejlesztési szakaszt megelőző előkészítési tevékenységek (amelyek elvégzése a pályázat benyújtásának előfeltételét képezik) 2. Projektfejlesztési tevékenységek Rendelkezésre álló forrás: A konstrukció as teljes kerete 3 milliárd Ft. Jelen pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,62 milliárd forint. Támogatás összege: minimum 10 millió, maximum 1 milliárd Ft Támogatás intenzitás: max % Pályázók köre: Jogi személyiségű vállalkozás Jogi személyiség nélküli vállalkozás Költségvetési szerv és intézménye Kiválasztási eljárás: egyfordulós Területi korlátozás: Támogatásra a közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) régió területén megvalósuló fejlesztés kivételével az ország teljes területe jogosult.

30 Épületenergetikai fejlesztések megújuló erőforrás hasznosítással kombinálva KEOP-2011-4.9.0
Támogatható tevékenységek köre: Jelen pályázati felhívás keretében csak energiahatékonyság fokozását valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektet lehet benyújtani. 1. Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek 1.1. Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése a felújításban érintett épület, épületek, vagy egymással érintkező épületekből álló épületcsoport egészén. 1.2. Intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése, illetve a vállalkozások nem termelési célú fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése. 1.3. Világítási rendszerek korszerűsítése. 2. Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek 2.1. Napkollektorok alkalmazása használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre 2.2. Biomassza, azon belül mezőgazdasági fő és melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fő és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes) felhasználása fűtésre és/vagy fűtésrásegítésre 2.3. Geotermális energia hasznosítása 2.4. Hőszivattyú alkalmazása használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre 2.5. Napelemek alkalmazása hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához

31 Épületenergetikai fejlesztések megújuló erőforrás hasznosítással kombinálva KEOP-2011-4.9.0
Rendelkezésre álló forrás: A pályázat meghirdetésekor a as időszakra a projektek megvalósítására 8 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 2011-ben 2 milliárd Ft pályázható. Támogatás összege: millió Ft Támogatás intenzitás: max % Pályázók köre: Jogi személyiségű vállalkozás Jogi személyiség nélküli vállalkozás Költségvetési szerv és intézménye Nonprofit szervezetek Kiválasztási eljárás: egyfordulós Területi korlátozás: Jelen kiírás esetében támogatásra a közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) régió területén megvalósuló fejlesztés kivételével az ország teljes területe jogosult.

32 Távhő-szektor energetikai korszerűsítése KEOP-2011-5.4.0.
Támogatható tevékenységek köre: Távhőellátás energiahatékonysági korszerűsítése (távhő-szolgáltatói engedéllyel rendelkezők esetében) az ún. közszolgáltatási határozat feltételrendszerének megfelelően. Távhőellátás energiahatékonysági korszerűsítése (távhő-szolgáltatói engedéllyel rendelkezők esetében) az ún. regionális beruházási támogatás feltételrendszerének megfelelően. Rendelkezésre álló forrás: A konstrukció as teljes kerete 5,44 milliárd Ft. Jelen pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2,08 milliárd forint. Támogatás összege: minimum 10 millió Ft, maximum 500 millió Ft Támogatás intenzitás: max % Pályázók köre: Jogi személyiségű vállalkozás A pályázó vállalkozások (távhőszolgáltatók, távhőtermelők), jelen pályázati kiírásra csak akkor pályázhatnak, ha távhőszolgáltatói működési engedéllyel rendelkeznek. Kiválasztási eljárás: egyfordulós Területi korlátozás: Jelen kiírás esetében támogatásra az ország teljes területe jogosult.

33 Megújuló energiaforrások a vidéki térségekben, Önkormányzatoknál
Mit jelenthet az alkalmazásuk? Külső energiafüggőség csökkentése; Az energia ára helyben marad; Energiaköltségek mérséklése; Új és megtartott munkahelyek; Hozzájárulás a nemzetgazdasági célokhoz; Gazdaságfejlesztés, helyi adóbevétel.

34 Szilárd biomassza tüzelésű falufűtőmű - Pornóapáti
Helyi adottságokra építő falufűtőmű erdészeti és mezőgazdasági melléktermék nem volt kiépített gázhálózat határ menti együttműködés Az önkormányzat saját beruházásában valósult meg, ami különösen előnyös: a fűtésre fordított költségek helyben, a közösségnél maradnak önkormányzati bevételek növelése munkahelyteremtés helyi gazdaság erősítése Két darab egyenként 600 kW teljesítményű szilárd biomassza tüzelésű kazán Éves igényelt faapríték mennyiség közel 1 200 t Teljesen automatikus üzemű, távfelügyelt rendszer A meleg víz hőszigetelt távhővezetékeken keresztül jut el a lakásokba, intézményekbe

35 A BÜKK-MAK LEADER vidékfejlesztési közösség MIKROVIRKA típusú „1 falu – 1 MW” programja
44 települési önkormányzat alkotja a LEADER Közösséget A fejlesztési elképzelések a közösen kidolgozott helyi vidékfejlesztési stratégián alapulnak A projekt első üteme: 27 db úgynevezett „Közösségi Energiaudvar” létrehozása 24 db 3-5 kW-os fotovoltaikus rendszer 5 db 3-15 kW-os mini növényolaj-erőmű 2 db 60 kW-os kéttengelyes napparabola 2 db 120 kW-os faapríték tüzelésű kazán A projekt második ütemében a rendszer kiegyensúlyozottabb működése érdekében tervezik: a hulladékhőt hasznosító Közösségi Biogáz erőművek kialakítását mikro-vízturbina kialakítását megújuló energia alapú hidrogén rendszer létrehozását Az első és második ütemébe illeszthető tetszőleges számú 1-50 kW-os házi méretű, valamint kW-os kisméretű erőmű A megújuló energiát hasznosító erőműrendszer összehangolt működését a Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegköri Klasztere (MIKROVIRKA) által kifejlesztett Energiaközpont biztosítja.

36 E-mail: tamas.varga@nfm.gov.hu
Köszönöm a figyelmet!