Határidős termékek árazása

Az előadások a következő témára: "Határidős termékek árazása"— Előadás másolata:

1 Határidős termékek árazása

2 Az azonnali és a határidős ár konvergenciája

3 Az azonnali és a határidős ár konvergenciája
Decemberi határidős ár és az azonnali ár különbsége

4 A határidős árfolyam a következő tényezők függvénye:
Az alaptermék azonnali ára A alaptermékhez kapcsolódó lejáratig esedékes pénzáramlás A lejáratig hátralevő idő A kockázatmentes kamatláb

5 Példa - részvény Tegyük fel, hogy pontosan 6 hónap múlva esedékes nagy összegű bevételünk, melynek egy részét majd 1000 db Mol részvény megvásárlására szeretnénk fordítani.A Mol papírok jelenlegi ára 4000 forint, a piaci kamatláb éves szinten 10% és a társaság nem fizet osztalékot az adott időszakig. Nem szeretnénk kockáztatni, ezért olyan megoldást keresünk, hogy ne legyünk kitéve annak a veszélynek hogy a papír árfolyama időközben megemelkedik.

6 Példa - részvény Megvesszük a részvényeket a határidős piacon, így rögzítjük a fizetendő árat. 1. lehetőség Hitelt veszünk fel hat hónapos lejáratra és ebből azonnal megvesszük a részvényeket, majd hat hónap múlva visszafizetjük a hitelt. 2. lehetőség Mivel a két lehetőség ugyan azt a kimenetet eredményezi ezért a részvények megszerzésének mindkét esetben ugyan annyiba kell kerülniük. Hat hónap múlva fizetendő: 1000 darab Mol határidős ára = 1000×4000×1,05 Mol 6 hónapos határidős ára = 4200

7 Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!
Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 4300 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

8 Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!
Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 4100 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

9 Példa - részvény Összefoglalva: F= S×(1+r×t) ha t<=1
ez csak akkor igaz, ha az azonnali és a lejáratkori termék azonos! (nincs pl. osztalékfizetés, tárolási költség stb.) Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

10 Példa - részvény Összefoglalva: F=S×(1+r)t ha t>1
ez csak akkor igaz, ha az azonnali és a lejáratkori termék azonos! (nincs pl. osztalékfizetés, tárolási költség stb.) Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

11 Példa - részvény Tegyük fel, hogy pontosan 6 hónap múlva esedékes nagy összegű bevételünk, melynek egy részét majd 1000 db Mol részvény megvásárlására szeretnénk fordítani.A Mol papírok jelenlegi ára 4000 forint, a piaci kamatláb éves szinten 10% és a társaság 500 forint osztalékot fizet egy nappal a hat hónapos lejárat előtt. Nem szeretnénk kockáztatni, ezért olyan megoldást keresünk, hogy ne legyünk kitéve annak a veszélynek hogy a papír árfolyama időközben megemelkedik.

12 Példa - részvény Megvesszük a részvényeket a határidős piacon, így rögzítjük a fizetendő árat. 1. lehetőség Hitelt veszünk fel hat hónapos lejáratra és ebből azonnal megvesszük a részvényeket, majd hat hónap múlva visszafizetjük a hitelt, miközben a részvények után osztalékbevételünk is keletkezik. 2. lehetőség A két lehetőség annyiban különbözik, hogy a második esetben hat hónap múlva nem csak a részvények lesznek a birtokunkban, hanem időközben az osztalék is a tulajdonunkba kerül. 1000 darab Mol határidős ára = 1000×4000×1, ×500 Mol 6 hónapos határidős ára = 3700

13 Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!
Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 3800 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

14 Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!
Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 3600 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

15 F= S×(1+r×t) - pénzáramlás jövőértéke
Példa - részvény Összefoglalva: amennyiben a termékhez tartozik pénzáramlás (pl. osztalékfizetés) a lejárat előtt, akkor F= S×(1+r×t) - pénzáramlás jövőértéke ha t<=1 Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

16 F= S×(1+r)t - pénzáramlás jövőértéke
Példa - részvény Összefoglalva: amennyiben a termékhez tartozik pénzáramlás (pl. osztalékfizetés) a lejárat előtt, akkor F= S×(1+r)t - pénzáramlás jövőértéke ha t>1 Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

17 Példa - kötvény Ha olyan papírokat akarunk venni határidőre, melyek már most is forgalomban vannak (van piaci áruk), akkor ezek árazása ugyan úgy történik, mint a részvények esetében (osztalék helyett kamatfizetés). Amennyiben azonban csak a jövőben kibocsátandó kötvényeket akarunk megvenni, úgy az árazás a következő.

18 Példa - kötvény Tegyük fel, hogy a 9 hónapos pénzpiaci kamatláb évi 12%, míg a 12 hónapos pénzpiaci kamatláb évi 13%. Mennyibe kerül most egy 9 hónap múlva kibocsátandó 3 hónapos diszkont-kincstárjegy? ×1,13 12 hónap ×(1+0,12×9/12) 3 hónap 9 hónap = 0,9646

19 Példa - deviza Tegyük fel, hogy pontosan egy hónap múlva dollárt kell fizetnünk egy külföldről beszerzett gépért. Félve attól, hogy az amerikai fizetőeszköz árfolyama időközben megemelkedik , előre szeretnénk biztosítani a kifizetendő forintösszeget. A dollár jelenleg 300 forintot ér, a dollárkamatláb 5%, a forintkamatláb 10%.

20 Példa - deviza Két lehetőségünk van:
Vásárolunk annyi dollárt, hogy bankban tartva egy hónap múlva pontosan dollárunk legyen. Megvesszük határidőre a dollárt, miközben annyi pénzt tartunk egy hónapos forintbetétben, hogy dollárt a rögzített áron meg tudjunk vásárolni.

21 Példa - deviza ×(1+rUSD×t) 9.958,5 USD 10.000 USD × 1,004167 ÷ S ÷ 300
÷ F ÷ 301,2448 ×(1+rHUF×t) HUF HUF × 1,008333

22 Példa - deviza S×(1+rhazai×t) F= ha t < 1 év 1+rkülföldi×t
Összefoglalva: S×(1+rhazai×t) F= ha t < 1 év 1+rkülföldi×t A kamatparitást az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

23 Példa - deviza S×(1+rhazai)t F= ha t > 1 év (1+rkülföldi)t
Összefoglalva: S×(1+rhazai)t F= ha t > 1 év (1+rkülföldi)t A kamatparitást az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

24 Az elméleti és a tényleges határidős ár

25 Spread ügylet Általános értelemben: bármilyen eszközök árának különbözetére kötött ügylet pl: A Borsodchemet túlárazottnak gondoljuk a TVK-hoz képest, vagyis a két árfolyam közti különbséget soknak tartjuk. Határidős piacon: adott termék különböző lejáratainak árkülönbözetére történő üzletkötés Megvalósítása: long spread = közelebbi lejárat vásárlása + távolabbi lejárat eladása

26 Spread ügylet Példa: BUX júniusi lejárata 7500 pont, a decemberi lejárata 8000 pont, a különbözet -500pont. Egy hónap múlva a júniusi lejárat 7600, a decemberi 8200 pont. A különbözet -600 pont. Akkor jártunk jól, ha short spread pozíciónk volt (közelebbi lejáratot eladtuk, a távolabbit megvettük), hiszen a különbözet értéke csökkent. Nyereség = ( )+( )=-500-(-600)=100 pont

27 BÉT határidős termékei

28 Bevezető Mit jelent az, hogy a tőzsdei határidős kereskedés szabványosított? Az üzletet kötő feleknek, nem kell egyedileg megállapodniuk a teljesítés idejében és módjában, mert az adott tőzsde meghatározza a tőzsdei kereskedelemben szereplő termékek jellemzőit. Pl: A BÉT-en nem lehet bármilyen lejáratú termékeket megvásárolni és eladni.

29 Termékskála Egyedi részvény és részvény index alapú határidős termékek: Mol Matáv OTP Richter Borsodchem TVK BUX Kamat alapú határidős termékek 3 hónapos DKJ 12 hónapos DKJ 3 éves államkötvény (notional bond) 1 hónapos BUBOR 3 hónapos BUBOR Deviza alapú határidős termékek USD EUR JPY GBP CHF

30 Termék jellemzők I. A kötelezettség teljesítése
az egyedi részvény alapú határidős termékek és a notional bond esetén fizikai szállítással, míg az index alapú határidős termékek, az egyéb kamattermékek és a devizák esetén készpénzes elszámolással történik.

31 Termék jellemzők II. Kontraktusméret
Az egyedi részvény alapú termékek esetén egy kontraktus : 1000 db Matáv 100 db Mol 100 db OTP 100 db Borsodchem 100 db Richter 100 db TVK részvényre szól.

32 Termék jellemzők II. Kontraktusméret
Az index alapú határidős termékek esetén egy kontraktus értéke a kötési ár pontban kifejezve szorozva 100 Ft-tal. Pl: 2001 júniusi lejáratra vásároltunk 1 kontraktus BUX indexet 7000 ponton. A pozíciónk értéke 7000×100×1 kontraktus = forint

33 Termék jellemzők II. Kontraktusméret
A deviza alapú határidős termékek esetén egy kontraktus : 1000 USD 1000 EUR 1000 CHF 1000 GBP JPY

34 Termék jellemzők II. Kontraktusméret
A kamat alapú határidős termékek esetén egy kontraktus : névértékű 12 hónapos DKJ névértékű 3 hónapos DKJ névértékű 3 éves államkötvény tőkeösszegű 1 hónapos bankközi hitel hozama tőkeösszegű 3 hónapos bankközi hitel hozama

35 Termék jellemzők III. Lejárati hónapok BUX
a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai a második legközelebbi június és december a fentieken kívüli két legközelebbi hónap

36 Termék jellemzők III. Lejárati hónapok
Egyedi részvények, JPY, USD, EUR, 1 hónapos BUBOR, 3 hónapos BUBOR, 3 hónapos DKJ a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai a fentieken kívüli két legközelebbi hónap

37 Termék jellemzők III. Lejárati hónapok
CHF, GBP, 3 éve államkötvény (notional), 12 hónapos DKJ a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai

38 Spread kontraktusok BUX
a legközelebbi június és decemberi lejáratok között a negyedéves ciklus két legközelebbi hónapja között a közelebbi és a távolabbi december között Mol Matáv OTP Richter Borsodchem TVK a legközelebbi június és decemberi lejáratok között a negyedéves ciklus két legközelebbi hónapja között

39 Határidős termékek kijelzése
A tőzsdei termékek kijelzése ún. ticker kóddal történik A határidős termékek ticker kódja: MAT 01 03 Alaptermék Lejárati hónap Lejárat éve