II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét.

Az előadások a következő témára: "II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét."— Előadás másolata:

1 II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét tette ki Okok: az agrártermelés forradalma, „új mezőgazdaság” Az agrotechnika változásai

2 2. Európa és a világ Az ipar térhódítása Regionális európai szénmedencék Új ipari eljárások Új technika és eljárások Németország lesz a vezető az egyesülés után az iparosításban Acélgyártás és villamos energia, vegyipar Olajkészletek kiaknázásának megkezdése

3 3. Városiasodás és migráció
Kedvezőbb munkaalkalom, jobb megélhetés Világvárosok, kisebb városok Kivándorlás Európából (62 millió fő a 19. században) Európán belüli migráció (zsidóság) Európai kolonizáció, „új birodalmiság”

4 Európai kolonizáció, „új birodalmiság”
A gyarmatok kiterjedése a XX. század elejére elérte a maximumot Világméretű gyarmatbirodalmak a XIX. század második felében jöttek létre Az Egyesült Államok 1914-ben a földfelület 85%-ra terjedt ki a gyarmati rendszer

5 4. Nemzetközi intézmények, globális rendszerek
Globális háló: Nemzetközi Távíró Unió – 1865, vagy a Nemzetközi Postaszövetség – 1868 Kiadói jogok és standardizálás Régiók és kontinensek egymásba kapcsolása Hírközlés Szabadkereskedelem és protekcionalizmus Aranystandard rendszer

6 Súlypont eltolódás, érdekek összeütközése
Német expanziós törekvések Francia elképzelések Hatalmi csoportok Összeütközés

7 5. Nemzetközi háttér Az angol fejlődés földrajzi adottságok korai társadalmi differenciálódás: középosztály távolsági kereskedelem Angol Jegybank 1694 Állami hitelező

8 Három nagy háború a fejlődés belső és külső keretei A világ első ipari állama a „világ műhelye” A pozícióját egészen a XIX. század utolsó harmadáig megőrizte

9 Változások és fejlődési feltételek
A XVII. századi társadalmi és gazdasági változások Gyors népességnövekedés Jellegzetesen hierarchizált társadalom A földkoncentráció (bekerítések) Városiasodás növekedése

10 Az infrastruktúra Közlekedés, utak Belső csatornahálózat Kiterjedt postaszolgálat Sajtó

11 Az iparosodás és a növekedés dinamikája
nyersgyapot kiviteli képesség megduplázódása gazdasági-társadalmi átalakulás foglalkoztatottság és technikai átalakulás városiasodás

12 Az átalakulás árnyoldalai
női és gyermekmunka nagymértékű alkalmazása A napóleoni háborúk alatt megnégyszereződött az államadósság Ezek kamatai a bevételek több mint felét vették igénybe Elégedetlenségi mozgalmak Reformok

13 Gyarmatpolitika 1800-1850 között a lakosság száma megduplázódott
Közben változatlan árakon a nemzeti jövedelem megháromszorozódott Széntermelés, nyersvas termelés Vasút, hajókapacitás A 80-as években kulcsfogalom: „világbirodalmiság” A fejlődés lelassulása