ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék

Az előadások a következő témára: "ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék"— Előadás másolata:

1 ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék
Mesterséges tudat Ropolyi László ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék 1518 Budapest, Pf. 32.

2 Az előadás gondolatmenete
Mesterséges tudat nincs Ami valóságosan nincs, az még létezhet, pl. úgy mint egy elemzés tárgya A nem-létező létezővé válik Mesterséges tudat van Ami valóságosan van, az akár nem-létező is lehet, pl. úgy mint egy technikai aktus tárgya A létező nem-létezővé válik Mesterséges tudat van is és nincs is: virtuális létező

3 Természetes és mesterséges
Arisztotelész a természetről és a természetesről 7 megközelítés - tartalmazza magában a mozgás és nyugalom elvét - az ami teremhet, a termés, és a természet ami természetes az természet is, és viszont Arisztotelész a mesterségességről és a mesterségesről adott és alkotott létezők természet műve vs. (mester)ember műve – szónok, művész, mérnök tudomány és technika – episztémé és techné, szükségszerűség és szabadság ami alkotott az mesterséges, és viszont

4 Természetes és mesterséges?
A természet, mint alkotó mozgás, termés, (ki)fejlődés megszemélyesített természet Az alkotás (technika) természete az alkotott termék természete technikai meghatározottságok A lét és a létező nem egységes/nem homogén természetes és mesterséges nem abszolút kategóriák lehetőség szerinti és valóságos lét: virtualitás

5 Virtualitás és nyitottság
Lehetőség szerinti és valóságos lét elválaszthatóak – legalább az elemzés számára Virtuális és nyitott lét az egymástól elválaszthatatlan lehetőség és valóság nyitottság: lehetőség és valóság a valóságra vonatkoztatva virtualitás: lehetőség és valóság a lehetőségekre vontakoztatva Virtualitás és reprezentáció a jel mint virtuális létező

6 Jel, információ, tudás, tudat
Jel: önmaga és ugyanakkor valami mást is reprezentál „kettős látás”, két kontextus, interpretáció virtuálisan a reprezentált „intencionalitás” Információ: minden (jelként) interpretált létező az interpretáció szabadsága – bármi jelölhet bármit Tudás: reflektált reprezentáció az információ ismeret is (a kontextusok együttlétezése, a jel és jelölt összetartozása, a közöttük létesített interpretáció fennállása reprezentálódik) - qualia bizonyos információk, azaz ismeretek tudásnak tekinthetők: a szükségszerűség ismeretének, ha adott kontextusok, ill. interpretáció szükségszerűen áll fenn. Tudat: kontextus-generátor, a lét és létezők inhomogenitás-érzékelő szerve Tsuda, Érdi, Aradi: az agy mint hermeneutikai készülék

7 A tudat természete(ssége) és a tudat mestersége(ssége)
Tudat és szabadság ismeret és tudás: tudást az interpretáció szabadsága tesz lehetővé a megismerés kötött, szabad és kevert stratégiái természetes és mesterséges Tudat és tökéletlenség kontextus-vesztés és kontextus-keresés - gondolkodás a korlátosság és tökéletlenség dicsérete (Koch Sándor) természetes és mesterséges, önszerveződés Duális kontextusok és dualizmus a lét inhomogenitása vagy virtuális dualizmus virtualitás, nyitottság és a lehetőség/valóság „dualizmusa” a kontextusok virtuális természete

8 A tudat természete(ssége) és a tudat mestersége(ssége)
Szubjektivitás vs. objektivitás az individuális interpretáció megosztása az interpretáció mindig individuális – de befolyásolható kommunikáció, mint a tudat-tartalmak megosztása ami „fizikailag” nem megosztható, az virtuálisan igen Kommunikáció és kultúra kommunikáció, mint a közösség-építés technikája az interpretáció feletti uralom technikái a kultúra, mint értékrend és mint elvont kontextus-generáló természetes és mesterséges tudat: individuum és kultúra Tudat és kultúra az interpretációs szabadság szabályozása/korlátozása természet(es) és mesterséges (tudás), önszerveződés

9 A létező mesterséges tudat
A kontextus-generálás forrásai közösség, szocializáció, nevelés, kultúra szabályozott interpretációs praxis individuum vs. személyiség öntudat (az individuális szabadság visszavétele) Szociálkonstruktivizmus vs. fenomenológia a Dreyfus-Collins vita az „embodiment” természetéről „embodiment” mint interpretációs kényszer Pierre Lévy: Kiberkultúra

10 Gépi tudat Az interpretáció szabadsága
tipikusan nem – nincs gépi tudat beépített interpretációs eljárások számítógépekben interpretáció és cselekvés Az interpretáció „implementáció-függetlensége” önszerveződő technikai rendszerek Globális „agyak” (társadalom, hálózatok, stb.) az Internet mint globális agy Internetspecifikus intellektuális tevékenységek olvasás, gondolkodás, szemantikus web, stb.

11 Konklúzió Mesterséges tudat
vagy természetes létezők interpretációs praxisának mesterséges szabályozása, - vagy mesterségesen létrehozott létezők interpretációs praxisának szabályozatlansága következtében jöhet létre és maradhat fenn.