Lágyrész mobilizáció Elmélet-gyakorlat.

Az előadások a következő témára: "Lágyrész mobilizáció Elmélet-gyakorlat."— Előadás másolata:

1 Lágyrész mobilizáció Elmélet-gyakorlat

2 A manuális technikák kialakulásának történeti háttere
Kína, India Egyiptom Görög-római kultúra Reneszansz XVIII. század - Svédország XIX.század- Németország, Hollandia XX. század-Head, Mackenzie, Glaser, Dalicho

3 Történeti háttér Elisabeth Dicke James Cyriax OMT kialakulása
Hunter, Donatelli, Manheim, Lavett Nelson Coffey

4 Mobilitás-flexibilitás
Definiciója: „Az izület/izületek abszolút mozgás tartományának /ROM/ értéke, melyet passzív mozgatás, vagy aktív mozgás útján lehet elérni.”

5 A mozgásterápia általános célkitűzései
Izomerő fejlesztése Állóképesség fejlesztése Stabilitás fejlesztése Mozgásképesség fejlesztése Az egyensúly és koordináció fejlesztése Flexibilitás-Mobilitás fejlesztése

6 A mobilitás fejlesztése a kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján
IZOM: Kontraktilis - Viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: - aktív, passzív technikával Technikák: - Stretching - Passzív lágyrész mobilizáció

7 Kötőszövet: - viszkoelasztikus tulajdonságú
A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján Kötőszövet: - viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: passzív technikával Technika: lágyrész mobilizáció

8 BŐR: - viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: -passzív technikával
A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján BŐR: - viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: -passzív technikával Technika: -lágyrész mobilizáció -hegszöveti mobilizáció

9 ÍN: - viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: - passzív technikával
A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján ÍN: - viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: - passzív technikával Technika: - lágyrész mobilizáció - Deep masszázs

10 A lágyrészek mobilitásának feltételei
Normál anatómiai struktúra Mechanikai tulajdonság Ép beidegzés Normál szöveti vérellátás Optimális hőmérséklet Életkor

11 A flexibilis lágyrészek fő jellemzői
Rugalmasan nyújthatók Biztosítják a fiziológiás mozgástartományt /ROM/ Szerepük van a szöveti sérülések megelőzésében

12 Lágyrész patológia A lágyrész rövidülés okai
Tartós immobilizáció Trauma, gyulladás, keringési zavar, műtétek Égés Hegképződés Izomdiszbalanszok Kötőszöveti betegségek Pszicho-szomatikus betegségek

13 Mi jellemzi a megrövidült, korlátozott mobilitású lágyrészeket?
Szöveti fájdalom Feszes, rugalmatlan szövetek Korlátozott mobilitás /restrikció/ ROM beszűkülése Kontraktúra hajlam A szöveti sérülések rizikója nő

14 A kötőszövet szerkezeti komponensei
1. Alapállomány 2. Fibrótikus komponens: Elasztin Kollagén

15 A laza rostos kötőszövet komponensei
Kollagén rostok Elasztikus rostok Nagy szakító szilárdság Rugalmasság Nyújthatóság

16 A lemezes kötőszövet Kollagén és elasztikus rostok alkotják
A bőr és nyálkahártya alatti réteget képezik Biztosítják azok mobilitását

17 Tömött rostos kötőszövet
Szabályos vagy tömött denzitású Szabálytalan vagy laza denzitású Inak, szalagok Izületi tok, aponeurosisok

18 Tömött rostos kötőszövet Tömött rostos kötőszövet
Kötőszöveti formák Tömött rostos kötőszövet Fonatszerű rendeződés Tömött rostos kötőszövet Fonatszerű rendeződés

19 Tömött párhuzamos rostozatú kötőszövet - ínszövet
Párhuzamosan rendeződő, enyhén hullámos lefutású kollagén rostok

20 Tömött párhuzamos, laza rostos kötőszövet-ínszövet
Az ínsejtek nyúlványai a kollagén rostokhoz simulnak Az ín felszínét az epitendineum lapszerű, fonatos kötőszövete övezi

21 Húzásnak ellenálló, párhuzamosan rendeződött, hullámos lefutású kollagénrostos szalag

22 Tömött párhuzamos rostozatú kötőszövet-ínszövet

23 Izom-ín egység kollagén rostjai

24 Izompólyák-izomfasciák
Fő funkciók: Beborítják és elválasztják egymástól az egyes izmokat A kötőszövet eltolási rétegét képezik Felelős az izületek, izmok, inak helyzetének stabilitásáért

25 Alapállomány Összetétele: Glycoprotein Proteoglycan
Glycosaminoglycans /GAGs/

26 Alapállomány feladata
A GAGs vízfelvétele-hidratációja Kenőanyag termelés A rostok közötti csúszás biztosítása A rostok adhéziójának megelőzése A rostok közötti kritikus távolság fenntartása

27 Mechanikai alapfogalmak
Elaszticitás Viszkozitás Viszkoelaszticitás

28 Mechanikai alapfogalmak
Elaszticitás: Meghatározható az anyag merevsége az erő függvényében Az anyagot érő deformáló erő hatása után eredeti állapotába tér vissza Rugalmasan elasztikus tulajdonság

29 Mechanikai alapfogalmak
Viszkozitás: Az anyag nyíróerőkkel szembeni fékező/csillapító tulajdonsága A viszkózus anyagok belső súrlódása az alakváltozással, deformálódással szemben

30 Mechanikai alapfogalmak
Viszkoelaszticitás /v.e./ A szöveti hosszváltozást, a deformálódás mértékét fejezi ki A v.e. a különböző fibrótikus komponensű szöveteknél eltérő A v.e. idő és hőmérséklet függő

31 Mechanikai alapfogalmak
Stressz Az egységnyi szöveti felületre ható egységnyi erőt jelenti Strain A szöveti deformálódás, hosszváltozás mértéke

32 Mechanikai alapfogalmak
Az elaszticitás mértéke az anyag deformálódásának mértékét fejezi ki

33 Viszkoelaszticitás az idő függvényében
Ha ugyanazon erő/stressz/ hosszú időn át hat, akkor a deformálódással /strain/ szembeni ellenállás csökken

34 V.E. az idő függvényében

35 Stressz-strain görbe Minden kötőszövet eltérő tulajdonságú, de mindegyiknek megrajzolható a maga stressz-strain görbéje

36 Stressz-strain görbe elemzése

37 Stressz-relaxáció Feszülés-csökkenés Stressz-relaxáció

38 A görbe összegzése A szöveteket az optimális nyújtási helyzetben hosszabb időn át megtartva, a nyújtási erő megszűnésével a szövet deformálódását és tartós hosszváltozását érjük el

39 Tartós immobilizáció hatása a kötőszövetre
A fizikai stimuláció /stressz/ hiánya Az alapállomány dehidrációja A kenőanyag termelésének csökkenése Kóros kereszt-kapcsolatok kialakulása a kollagén rostok között, melyek gátolják a rostok közötti csúszást Felelősek a restriktív, csökkent mobilitású szövetek kialakulásáért, a lágyrész eredetű izületi mozgásbeszűkülésért Szöveti vazokonstrikció, hypoxia, fájdalom

40 Intermolekuláris kereszt-kapcsolatok kialakulása

41 Az immobilizáció során kialakuló típusos szöveti változások
A kollagén és elasztikus rostok aránya felbomlik A kötőszövet aránya az izomrosthoz képest nő A kollagén szintézis megváltozása-dezorganizáció Fokozott kollagén termelés – fibrózis Kalcifikáció Szöveti hypomobilitás, hypoxia, fájdalom

42 A lágyrész mobilizáció definíciója
Manuális technika a korlátozott mobilitású izom, izomfascia, ín, kötőszövet, bőr, mint lágyrészek mobilizálására

43 Célja-feladata A szöveti fájdalom csökkentése
A szöveti keringés javítása/helyreállítása A GAGs szintézis stimulációja Az alapállomány hidratációjának fenntartása A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése A lágyrész restrikciók felszabadítása A viszkoelaszticitás növelése A szöveti mobilitás-flexibilitás növelése Az izületi mozgáspálya növelése

44 Élettani alapok Hisztamin, bradykinin felszabadulás
Receptori mechanizmusok: nociceptorok, mechanoreceptorok A bőr érzékelő funkciója Fájdalomcsillapítás- Gate control -A mechanoreceptorok facilitálása -A nociceptorok szinaptikus gátlása A GAGs szintézise

45 A bőr érzékelő funkciója
A bőr legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk Nagy mennyiségű receptort/szabad idegvégződések/ tartalmaz Anatómiai felépítésük alapján csoportosíthatók: nyomás, tapintás, hő, fájdalomingerek érzékelésére módosult hámsejtek

46 Tapintásérzékelés

47 Nociceptorok A fájdalominger specifikus receptorai
A bőr minden egyes rétegében megtalálhatók A káros ingerhatásokat jelzik Kiváltják a szervezet reflexes, védekező mechanizmusait

48 Melzack-Wall féle kapuszabályozási elmélet
A fájdalomingerület csökkentése a fájdalmas bőrterület, bőralatti rétegek mechanikai ingerlésével, a mechanoreceptorok facilitálásával érhető el

49 A gerincvelői fájdalom zsilip
A bőr mechanoreceptoraiból kiinduló A delta afferenseken át befolyásolható a fájdalom gerincvelői integrációja Gerincvelői belső analgézia szinaptikus gátlás útján A fájdalomérzetet továbbító T neuron aktivitását egy gerincvelői gátló neuron útján fékezi /neurotranszmitterek/

50 Gerincvelői fájdalom zsilip
A lágyrész mobilizáció ingerei az A delta afferenseken át aktiválják a gátló idegsejteket Praeszinaptikus gátlás

51 Gerincvelői fájdalom zsilip
A fájdalomingerület továbbítását egy felsőbb, ellenőrző zsilip mechanizmus szűri meg

52 Gate control

53 Kapuszabályozási elmélet

54 A lágyrész mobilizáció alapelvei
A beteg elhelyezése: Stabil és relaxált alaphelyzet A kezelést lehetőleg manuál terápiás ágyon végezzük Megfelelő stabilizálás segédeszközökkel

55 Taktilis stimulációk-exteroceptív ingerek
ALAPELVEK Taktilis stimulációk-exteroceptív ingerek Manuális bőrkontaktus /tapintásérzékelés/ A szöveti mobilitás érzékelése A szöveteket érezni és látni kell! Mobilizációs ingerek kiváltása a bőrreceptorokon keresztül /tolás, húzás, nyomás/ Folyamatos kontroll a szöveti változásokról

56 ALAPELVEK MANUALITÁS Kontaktus teremtés a beteg és a terapeuta között /kután-kommunikáció/ A mobilizáló, vagy kezelő kéz az alatta fekvő szövetekkel együtt, meghatározott irányba mozdul el A másik kéz a stabilizációt, vagy a szöveti mobilizációval szembeni ellenállást biztosítja

57 ALAPELVEK Megfelelő fogástechnikák a test adott régióira kidolgozva és ahhoz adequatan alkalmazkodva

58 ALAPELVEK INTENZITÁS Alacsony intenzitás Fokozatos erőadagolás
Az intenzitást a szöveti ellenállás mértéke határozza meg Az intenzitást a felületestől a mély rétegek felé meghatározott fogásokkal fokozatosan növelhetjük

59 ALAPELVEK IDŐ FAKTOR Viszkoelaszticitás az idő függvényében Szöveti hosszváltozás az idő függvényében A mobilizáció optimális időtartama: mp.

60 ALAPELVEK HŐMÉRSÉKLET Viszkoelaszticitás a hőmérséklet függvényében A mobilizáció alatt hőenergia szabadul fel /stressz-strain görbe/ A szöveti hosszváltozás tehát hőmérséklet függő

61 Indikációk Kontraindikációk
A szöveti mobilitás csökkenése/hiánya Izomfascia, kötőszövet, bőr eredetű ROM csökkenés Kontraktúra, adhézió, hegszövet Izületi gyulladás, instabilitás Malignitás Műtétek utáni állapot Előrehaladott OP

62 ALAPELVEK Optimális ismétlésszám: 4-5 A kezelés nem okozhat fájdalmat A kezelés helye a patológiás szöveti terület A kezelésnek láthatónak és kontrollálhatónak kell lennie A terapeuta szempontjából fontos az ergonómiailag helyes testhelyzet

63 A lágyrész mobilizáció alkalmazási területei
Reumatológiai és ortopédiai mozgásszervi betegségek Posztoperativ állapotok /ortopédia, trauma/ Lágyrész betegségek Égési sérülések Traumás sérülések Pszicho-szomatikus betegségek

64 A lágyrész mobilizációt megelőző vizsgálat
A vizsgálat során választ keresünk arra: Milyen jellegű és mértékű a szöveti károsodás Milyen mechanikai stressz érte a károsodott szövetet Milyen mértékű a lágyrész restrikció Mennyire korlátozza a mozgás minőségét / ROM, End-feel/ Honnan ered a szöveti fájdalom /mi a probléma?/ Milyen jellegű a fájdalom /lokális, kisugárzó/

65 A vizsgálat módja A pontos diagnoszikai módszer a James Cyriax által kidolgozott elemző, probléma megoldó gondolkodás Mindig az adott tünet/tünetekből próbál visszakövetkeztetni az okra A vizsgálat elve: az egészséges struktúra fájdalom nélkül működik, a sérült szövet nem. A lágyrészek vizsgálatára a szelektív feszülés módszerét dolgozta ki, mellyel minden szövet specifikusan tesztelhető

66 A szelektív szöveti feszülés módszere
A tünetek provokálása a szöveti tenzió növelésével Kontraktilis elemek: kontrakció, nyújtás, megnyúlás Nem kontraktilis : nyújtás, nyúlás, kompresszió

67 A vizsgálat sorrendje Aktív mozgásvizsgálat Passzív mozgásvizsgálat
Ellenállásos, izometriás vizsgálat Palpáció

68 A mozgás minőségének meghatározása
Normál End-feel Elasztikus szövet Csontos véghelyzet Izomtorlódás Fájdalom hiánya Kóros End-feel Izomspazmus érzet Szöveti feszülés Reflexes izomvédekezés

69 A mozgás minőségének meghatározása
A mozgás minőségét a mozgáspálya /ROM/ és az izületi véghelyzetérzet /end-feel/ együttesen határozzák meg Organikus probléma esetén lesz olyan irány, mely fájdalmas és/vagy a mozgás minőség eltérő Lesz olyan irány, mely nem mutat problémát

70 A kontraktilis és nem kontraktilis elemek differenciál diagnosztikája
Az aktív és passzív mozgás ugyanazon iránya fájdalmas Az izometriás fájdalmatlan Kivéve:becsípődés, kompresszió Kontraktilis elemek: Az aktív és passzív mozgás ellentétes iránya okoz fájdalmat

71 A vizsgálat fő szempontjai
Egyoldali problémánál először az ép oldalt vizsgáljuk A fájdalmas mozgást utoljára nézzük meg Ha az aktív ROM teljes, felülnyomással meghatározzuk az end-feelt Mindhárom vizsgálati formát többször ismételjük, hogy a tünet fokozódik, stagnál, vagy csökken

72 A palpáció jelentősége
A legfontosabb differenciál diagnosztikai módszer Szöveti feszülések érzékelése, tapintása A szöveti mobilitás, elaszticitás értékelése A szöveti fájdalom kiváltása A szöveti elváltozások érzékelése

73 A lágyrész mobilizációs technikák testtájak szerinti felosztása:
Gyakorlati rész A lágyrész mobilizációs technikák testtájak szerinti felosztása: Fej-nyak-vállöv Felső végtag Thorax ventralis és dorzális része Pelvico-lumbális terület Alsó végtag

74 Az alkalmazott technikák elnevezése
Felületes mobilizációs technikák: Bőralatti fasciák passzív mobilizálása /skin mobility/ Alkar technikák Keresztezett kéztechnika Felületes „C” és „J” technikák PIP technika 3.4. ujjal kivitelezett húzások

75 Az alkalmazott technikák elnevezése
Mély mobilizációs technikák: Izületi kúppal kivitelezett t. Redőképzés kiemeléssel Scapula alatti izomfasciák disztrakciója Az izomfasciák kiemelése és ellentétes irányú nyújtása Az izomfasciák harántirányú mobilizálása /strumming/ Hüvelykujj technika Olecranon technika

76 Mély mobilizációs technikák

77 Izületi trakciók lágyrész mobilizációval összekötve
Speciális technikák Izületi trakciók lágyrész mobilizációval összekötve Fej, nyak izületi trakciója az okcipitális lágyrészek mobilizációjával Vállizületi trakció a sternális rész mobilizációjával Felső és alsó végtag trakciója a thorax dorzális és laterális részének mobilizációjával A gerinc disztrakciója

78 Speciális technika A gerinc disztrakciója

79 Hegszöveti mobilizáció
Indikációk: Hegszöveti diszfunkciók Dermogén, desmogén eredetű kontraktúrák Izületi ROM csökkenése A megrövidült hegszövet gátolja az izületi mozgást, a légzési mechanizmust

80 Hegszöveti diszfunkciók kialakulása
A funkcionális stressz hiányában hegszöveti adhéziók, kontraktúrák alakulnak ki Fájdalmas és korlátozott izületi mozgás Instabil, gyenge hegek kialakulása a szöveti stimuláció hiányában

81 Hegszöveti kezelés célja
A hegszöveti gyógyulás elősegítése A hegszövet erejének, szakító szilárdságának visszaállítása Stabil, ellenálló, funkcionálisan jó kapacitású hegszövet kialakítása A hegszöveti mobilitás, elongáció javítása, az adhéziók megelőzése Az izületi kontraktúrák megelőzése

82 A hegszövet gyógyulási fázisai
A sérüléstől számítva a hegszöveti gyógyulás három fázison keresztül történik: Gyulladásos Regenerációs Remodellációs fázis

83 Kezelési célok: Gyulladásos fázis A megfelelő szöveti kontroll
Sebvédelem Ödéma csökkentés A seb körüli szövetek mobilitásának fenntartása Figyelem! Sérülékeny, gyenge hegszövet

84 Gyulladásos fázis Hegkezelés:
indirekt technikával, kizárólag a seb körüli szövetek mobilizálásával Technika: Kis intenzitású körkörös simítás a seb körül, ügyelve arra, hogy a sebet erőhatás ne érje

85 Regenerációs fázis Idő: 7-21 nap
Kezelés célja: a hegszövet tenziós erejének növelése Hegkezelés: indirekt és direkt úton Indirekt munka: Körkörös simítás, dörzsölés a heg körül Direkt munka: Kisfokú tenziós erő alkalmazása a hegre A heg kiemelése és axiális irányú nyújtása

86 Remodellációs fázis 21. nap és az ezt követő időszak
Kezelés célja: a hegszövet húzóerejének, ellenállásának növelése Hegkezelés: indirekt és direkt úton Indirekt: simítás, dörzsölés a heg körül Direkt: A heg kiemelése és axiális irányú nyújtása A heg kiemelése és diagonális irányú nyújtása Mobilizáció keresztezett kéztechnikával axiális és diagonális irányban

87 A sebgyógyulás fázisainak összegzése
Első fázis: A szöveti húzóerő ebben a fázisban a leggyengébb. A legkisebb tenzió is a fibrinhálózat szakadását okozhatja Második fázis: A hegszövet húzóereje a kollagén rostok képződésének arányában nő. Harmadik fázis: Jó ellenállású, stabil hegszövet

88 Hegszöveti mobilizáció a III.fázisban
A hegszöveti mobilizáció során a tenziós erő /szöveti stressz/ a kollagén rostok termelődését és helyes elrendeződését segítik elő. Ebben a fázisban előzhető meg a hegszöveti adhéziók, kontraktúrák kialakulása

89 A hegkezelés alapelvei
Alacsony intenzitás a hegszöveti ellenállás függvényében A terápiát csak a sebgyógyulás fázisainak ismeretében lehet alkalmazni A kezelés fájdalmat nem okozhat

90 A hegkezelés indikációi
Mellkasi műtétek Hasi műtétek Mamma műtét Izom,ín műtét Traumatológiai és ortopédiai műtétek Égési sérülések

91 Köszönöm a figyelmet!

92