1 Szervezeti hatékonyság, avagy fejlődés a menekülés helyett „Tartalék a krízisben: szervezeti hatékonyság” Homo Regius konferencia 2008. december.

Az előadások a következő témára: "1 Szervezeti hatékonyság, avagy fejlődés a menekülés helyett „Tartalék a krízisben: szervezeti hatékonyság” Homo Regius konferencia 2008. december."— Előadás másolata:

1 1 Szervezeti hatékonyság, avagy fejlődés a menekülés helyett „Tartalék a krízisben: szervezeti hatékonyság” Homo Regius konferencia 2008. december

2 2 2 Tézis A krízis nem más, mint egy újabb szelekció. A versenyfeltételek alapelvei nem változtak. Azok a szervezetek, amelyek az alkalmazkodásban – a fejlődésben - élenjártak, nem kényszerülnek menekülésre, így a krízis nyertesei lesznek.

3 3 3 VERSENY FELTÉTELEK Gyorsan, olcsón, elérhetően, okosat. Szigorodás: 1.Kevesebb megrendelés. 2.Drágább forrás.

4 4 4 A verseny tengere

5 5 5 HATÁSOK 1.T udományos/műszaki ismeretek bővülése. •G•G•G•Gyors és „nemes káosz” (Dee Hock). •I•I•I•Információ Tömeg 2.A z ismeretek alkalmazásának gyorsulása. •K•K•K•Kockázatok (üzleti, IT, fogyasztóbiztonság). 3.G lobális piac és globális verseny. •V•V•V•Vevői, fogyasztói elvárások növekedése 4.F enntartható fejlődés. •E•E•E•Erőforrások kimerülése. •T•T•T•Társadalmi érzékenység növekedése 5.T ársadalom és gazdaság. •K•K•K•Kulturális és gazdasági határok közeledése. ÁLTALÁNOS HATÁSOK + ágazat és piac specifikus hatások Megváltoztak ezek a hatások a krízis miatt?

6 6 6 Tudás és alkalmazás Csak a sebesség a kérdés? 1. 1.0000 - 1750 2. 2.1750 - 1900 3. 3.1900 - 1950 4. 4.1950 – 1990 : 3-4 évenként 5. 5.1990 után : 1,5-2 évenként A tudományos ismeretek dupládózási periódusai Tudományos felfedezés és felhasználás 1789 - 1958 1540-1805 1969 - 1997 265 év 169 év 28 év

7 7 7 NE mosolyogjunk, inkább álmodjunk! 1. 1.„Úgy gondoljuk, hogy a világpiacon talán öt darab számítógépet tudnánk eladni." Thomas Watson, az IBM elnöke, 1943 2. 2.„A jövő számítógépei talán már másfél tonnánál is könnyebbek lesznek." Popular Mechanics című folyóirat, 1949 3. 3.„Nincs semmi ok, amiért bárki is számítógépet akarna vásárolni az otthonába." Ken Olson, a Digital Equipment Corp. alapítója és igazgatója, 1977 A technikai fejlődés gyakran felülmúlja az üzleti képzelőerőt.

8 8 8 Tudás és alkalmazás – vállalati következmények 1.Új technológiák 1.beépülve a szolgáltatásokba, 2. gyorsuló elérhetőség és avulás, 3.a tudás felértékelődése és gyorsuló avulása. 2.Ágazati kérdések 3.Humán és szervezeti orientáció

9 9 9 Vállalatai verseny - válaszok Struktúrájukat és irányítási megközelítéseiket az alkalmazottakhoz igazító, ebből adódóan gyors és innovatív, a társadalomra érzékeny szervezetek tudják a legjobban versenyelőnnyé fordítani a műszaki és technológiai fejlődés gyorsulását.

10 10 GLOBALIZÁCIÓ 1.Információ áramlás 1.Információ mennyiség 2.Tudás – megszerzés, alkalmazás, „cégesítés, társadalmasítás” 3.Új üzletág 4.Gyorsaság 2.Tőke áramlás 3.Áruk és szolgáltatások áramlása (kereskedelem) 4.Munkaerő áramlás 5.Ökológiai problémák szabad „áramlása”

11 11 Vállalati verseny - válaszok 1.A vállaltoknak olyan irányítási rendszereket kell kialakítaniuk, amelyek a rugalmas, gyors működést támogatják. 2.A vállatoknak olyan működési rendet, szervezeti kultúrát kell létrehozniuk, amelyik egyfelől támogatja az egyének élethosszig tartó tanulását - a tudás karbantartását és bővítését -, másfelől pedig a vállalati innovációk révén a megszerzett egyéni tudást hasznosítja, azaz szervezeti tudássá teszi. 3.A vállaltoknak fel kell készülni a multikultúrális környezetben való működésre. Ezt nem csak tőke és a munkaerő szabad áramlása, hanem a szabad áruáramlás miatt megnyíló piacok kulturális különbözősége is indokolja. 4.A vállaltoknak alkalmazniuk kell az információtechnológia fejlődése által megadatott lehetőségeket. Ahogy nem lehetett versenyképes a vasúttal a postakocsi, úgy nem lehet versenyképes a posztindusztriális (információs társadalom, majd tudás társadalom) korban az IKT eszközöket nem alkalmazó szervezet sem.

12 12 Fenntartható fejlődés 1.Divatok és kényszerek. 1.Generációk közötti, egyoldalú szolidaritás. 2.Földrajzi, kétirányú szolidaritás (globális kérdés). 3.Felelősség és nyereség – alapelvek. 2.Társadalmi felfogás változása. 1.Új iparág, új piacok. 2.Erősödő szabályozás. 3.Beépülés a működési alapelvek közé. A Földet nem elődeink hagyományozták ránk, hanem az utódainktól kaptuk kölcsön!

13 13 Fenntartható fejlődés 1.Az alapanyagok és energiahordozók ára emelkedik, majd hosszabb távon az elérhetőség szűkül. 2.Új üzletág, új technológiák 1.újrahasznosítás 2.energiatakarékos technológiák és gyártmányok, 3.megújuló energiaforrások alkalmazása. 3.Alapelv és divat – szint kell vallani.

14 14 Vállalati verseny- válaszok 1.A környezeti hatások, azok csökkentése – elsősorban a civil szervezetek és a terhelési díjak révén – egyre inkább a vállalati élet fontos kérdései közé kerülnek. 2.Innovációra lesz szükség a jelenleginél környezetbarátabb technológiák, alternatív alapanyagok és energiahordozók gazdaságos alkalmazása miatt.

15 15 Társadalom és gazdaság 1.Technológiai és informatikai hatások. 2.Globalizációs hatások. 3.Állam és piac. 1.A regionális verseny eredményét közép- és hosszútávon meghatározó rendszerek az államok kezében vannak (még). 1.Közoktatás. 2.Egészségügy. 3.Környezetvédelem. 4.Közszolgáltatások 4.Etikai kérdések. 1.Etikailag romló környezetben csak vesztes lehet a társadalom – közép- és hosszútávon. 2.Társadalmi, civil felelősség is.

16 16 CÉGÉRTÉKELÉS 1.Pénzügyi értékelés 2.Strukturális értékelés 3.Humán értékelés 4.Kapcsolati értékelés 5.Digitális értékelés 1.Könyv szerinti érték 2.Intellektuális tőke értéke 3.Spekulációs zavarás értéke PIACI ÉRTÉK Intellektuális Érték Könyv szerinti érték

17 17 A versenyelőnyök változásai 1.A versenyelőnyök dinamikusan változnak. 2.A tegnapi versenyelőnyök mára már a piacra lépés feltételeivé vállnak: 1.Technológiai előnyök. 2.Minőségirányítási és akkreditációs rendszerek. 3.A tegnapi eredmények gyorsan olvadnak. 1.Vevői lojalitás. 2.Piaci részesedés. 3.Sikeres üzleti modell. Hiszen változik a környezet, változnunk kell nekünk is!

18 18 KIHÍVÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA 1.A gyorsuló műszaki, technológiai fejlődés eredményeinek beépítése az értékteremtő folyamatokba. 2.Az egyének tudás bővítésének támogatása, majd a tudás hasznosítása a szervezet szintjén. 3.A globálissá váló piac - és globális fogyasztók - elvárásai, igényei gyorsuló ütemben változnak, ezeknek figyelemmel kísérése egyre nagyobb feladatot jelent. Globális és regionális stratégiák válnak szükségessé. 4.Erősödő civil nyomás az ökológiai problémák kezelésére. 5.Folyamatosan változik az emberek - munkavállalók - munkához való viszonyulása, amit tetéznek még a multikultúrális hatások. 6.Középtávon a nyersanyagok és alapanyagok drágulása, az energiatakarékos technológiák és alternatív anyagok előtérbe kerülése. 7.Globálisan és regionálisan is élesedő verseny a termékek, szolgáltatások és magasan kvalifikált, alkalmazható tudással bíró munkaerő piacán.

19 19 TÉZIS igazolás 1.A kihívások nem újak. 2.A folyamatos fejlődésben lévő TANULÓ szervezetek lépéselőnyben vannak. 3.A gyorsaság, az innovativitás, a rugalmasság, a hatékonyság, a változás képessége a sikeres szervezetek megkülönböztető jellemzői. •Az információk, a tudás, a technológiák megszerzése és gyors alkalmazása. •Holisztikus szervezeti megközelítés: •alkalmazott és kontrollált technológia, folyamatok, •emberi és szervezeti tényező tudatos fejlesztése. 4.Vezetői szerep 1.Szervezet – emberek és folyamatok, technológiák. 2.Az új technológiák alkalmazásának vezetői végiggondolása. 3.Szervezeti teljesítmény értékelés új dimenziói (rugalmasság, változás képesség stb.)

20 20 Köszönöm figyelmüket!