Rigó Róbert: „Természettudományos ismeretek integrált és komplex közvetítésének és elsajátításának új formái”

Az előadások a következő témára: "Rigó Róbert: „Természettudományos ismeretek integrált és komplex közvetítésének és elsajátításának új formái”"— Előadás másolata:

1

2 Rigó Róbert: „Természettudományos ismeretek integrált és komplex közvetítésének és elsajátításának új formái”

3 A projekt időtartama: 2009. október 1-től 2011. szeptember 30-ig
A projekt főbb adatai A pályázati felhívás címe: Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja (TÁMOP ) A projektünk címe: „Természettudományos ismeretek integrált és komplex közvetítésének és elsajátításának új formái” A projekt időtartama: október 1-től szeptember 30-ig A projekt összköltsége: 143,296,150 Ft, ebből 15 % önrész A támogatás összege: Ft Adódott néhány probléma a támogatási szerződés megkötése körül.

4 Pályaorientáció a természettudományi és műszaki képzés irányába.
A projekt céljai: A természettudományos, műszaki és informatikai készségek komplex fejlesztése az óvodások, általános- és középiskolások körében; A fiatalok orientálása a természettudományos kísérletezés és kutatás irányába, a természeti környezet értékeinek fel- és megismerésére; A tehetséges hallgatók bevonása a természettudományi, műszaki és informatikai kutatásokba; A pedagógusok szemléletformálása és módszertani kultúrájuk bővítése a természettudományok és a matematika oktatása területén; A Kecskeméti Főiskola és partnerei tudományos eredményeinek disszeminációja; Pályaorientáció a természettudományi és műszaki képzés irányába.

5 Problémák Egyre kevesebb fiatal választja a természettudományos, műszaki pályákat. A 15 éves magyar fiatalok 12,8 %-a szeretne első helyen műszaki területen és 3,6%-a természettudományos területen továbbtanulni. Ezzel a PISA felmérésben részt vevő 66 országból a 64. helyet foglaltuk el. 2012-ben 24 természettudományi szaktanár kerül ki az egyetemekről a munkaerőpiacra, miközben fő vonul nyugállományba. Az ország gazdasági versenyképességében egyre jelentősebb szerepet kap a munkaerő, különösen a műszaki szakemberek száma és tudásának minősége. Miként lehet megszerettetni ezeket a tárgyakat a fiatalokkal? Hogyan lehet növelni az ezen a területen továbbtanulók arányát (pl. állami finanszírozás?)

6 A természettudományos képzés problémái hazánkban
A tartalmak nagyjából azonosak, de a témakörök megjelenésének időpontja, száma, tanévenkénti megjelenése eltérő. Nyugaton az első négy évben integráltan oktatják a természettudományos ismereteket, de a témakörök nagy része nálunk ekkor még nem jelenik meg, a legtöbb országban igen. Magyarországon a tananyag mennyisége az óraszámokhoz képest túlméretezett. A magyar oktatás ismeret- és elméletközpontú, máshol a problémamegoldásra helyezik a hangsúlyt. A magyar diákok kevésbé érdeklődnek a természet-tudományok iránt, a legelutasítóbbak a kémiával és a fizikával szemben. A saját jövőjük szempontjából nem tartják hasznosnak ezeket az ismereteket. A tanárok nagy része nem rendelkezik korszerű módszertani kultúrával, az infrastrukturális és a személyi feltételek is hiányosak. Az oktatás minősége hazánkban mégis meghaladja azt a szintet, ami a finanszírozás alapján elvárható lenne.

7 Lehetőségek a probléma kezelésére
A természet szeretetének kialakítása már kisgyermekkortól az óvodában és az általános iskolában. A gyermekek legyenek sokat a természetben és ott tanuljanak róla és szerezzenek közvetlen élményeket. Az iskolán kívüli természettudományos készségfejlesztésre nagyobb hangsúlyt kell helyezni. (erdei iskolák, Csodák palotája, természettudományos kiállítások, interaktív kísérletek, játékos foglalkozások) A játék, az élmény, a tapasztalatszerzés és a tanulás összekapcsolása. A kísérletekre, a megfigyelésekre és a mérésekre nagyobb hangsúlyt kell helyezni az oktatásban.

8 Nemzetközi Projektpedagógiai Konferencia rendezése.
Egy példa a projektünk Kisgyermekkori és hallgatói tévhitvizsgálat a természettudományok körében. Projektpedagógiai továbbképzés, módszertani videókat készítettünk, melyeket a képzéseken hasznosítunk. Nemzetközi Projektpedagógiai Konferencia rendezése. A GAMF Karon évente hat 4 hallgatóból és egy oktatóból álló projektcsapat Pneumobilt (sűrített levegővel hajtott jármű) és elektromobilt (villanymotorral hajtott jármű) készít és vesz részt hazai és nemzetközi versenyeken. A Kertészeti Kar konferenciát szervez a tudományos eredmények bemutatására. Kistérségi előadás-sorozatot rendeztünk azzal a céllal, hogy a főiskolán folyó tudományos kutatások és eredmények szélesebb nyilvánosság előtt is ismertebbé váljanak.

9 A projektünk tevékenységei
2010-ben Föld Napján rendeztük meg a „Földünk rejtelmei” fesztivált. Az óvodásoknak és a kisiskolásoknak rajzversenyt hirdettünk, a fesztivál ideje alatt természettudományos játszóházat, interaktív kísérleteket mutattunk be. A felső tagozatosoknak miniprojektek készítését hirdettük meg, „Konyha fizika és kémia” témában. A középiskolások különféle mérőműszereket készítettek a főiskola oktatói biztosítottak konzultációs lehetőséget hozzá. Évente kétszer rendeztük meg a Más-Kép(p) Tudomány Interaktív Kiállítást, melyen a résztvevők saját tapasztalatik alapján, élményszerűen ismerkedhettek meg a természettudomány, a műszaki és agrár tudományok különféle eredményeivel. A kisgyermekek különféle érdekes kísérletekkel és a barkácsolás sajátosságaival találkoztak.

10 További tevékenységek
A Főiskola mindhárom kara bővítette TMDK tevékenységét. Minden évben rendezünk helyi fordulót, melyeken az érdeklődő középiskolások is indulhattak az ifjúsági szekcióban. Ehhez részben saját tanáraik, részben a karok oktatói nyújtottak segítséget. Kétévente kerül sor az OTDK megrendezésére áprilisában a Tanítóképző Kar rendezte meg a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekcióban az országos versenyt.