Paraszomniák és aluszékonyság

Az előadások a következő témára: "Paraszomniák és aluszékonyság"— Előadás másolata:

1 Paraszomniák és aluszékonyság
Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK Pécs

2 Aluszékonyság: Postgraduate Medicine online (www.postgradmed.com)
Populáció 31%-ában megfigyelhető „Híres katasztrófák” Csernobil Three Mile Island Bhopal Exxon Valdez Challenger USA: autóbaleset évente aluszékonyság következtében

3 Összefüggés kettős: Paraszomniák Aluszékonyság
Nem kielégítő alvás - nem kielégítő ébrenlét (aluszékonyság) Aluszékonyság Paraszomniák (is) Éjszakai patológia Mozgás, légzészavar, stb. Mikroébredések Alvásszerkezet megváltozik Paraszomniák aktiválódnak.

4 Paraszomniák – definíció, osztályozás
Az ébredés, parciális ébredés, alvás-stádium átmenet zavarai Felosztás: Mely alvásstádiumhoz köthetők (hivatalos osztályozás) Megjelenési forma szerinti

5 Paraszomniák felosztása
1.: Ébredési zavarok Zavart ébredés, Alvajárás, Éjszakai félelmetes felrettenés 2.: Alvás-ébrenlét átmenet zavarai Ritmikus mozgászavar, Elalvási mioklónusok, Éjszakai Lábikragörcs, Beszéd alvás alatt 3.: REM fázishoz kapcsolt paraszomniák REM magatartászavar, Alvási paralízis, Lidérces álom, REM függő szívmegállás 4.: Egyéb paraszomniák Bruxizmus, Enurésis nocturna, Paroxizmális éjszakai disztónia, Újszülöttkori miklónusok

6 Mozgásmegnyilvánulások:
izomgörcsök mioklónusok ritmikus mozgások disztoniform mozgások komplex cselekvéssorok pánik reakció (vokalizációval) Vegetatív megnyilvánulások: Arritmiák – szívmegállás Enurézis

7 Disszociációs jelenségek:
Éber állapotban vagy alvás során az adott fázisra fiziológiásan meglévő magatartási (motoros), vegetatív és elektromos (EEG, EOG, EMG) jellemzők együttállása megszűnik Jellemző: paraszomniákban narkolepsziában

8 Alvás alatti EEG, EMG, EOG változások

9 Alvás alatti vegetatív változások:
Non-REM REM Légzési effort felsô légutak ellenállása légzési frekvencia légzôizmok tónusa szívfrekvencia szisztémás vérnyomás pulmonális art. nyomás Alvás-ébrenlét ciklus során jellemző motoros események: Éber: normál napi motoros aktivitás SWS: testhelyzet-változtatások REM: nincs motoros aktivitás (kivétel rekesz, szemmozgások, mioklónusok arcon)

10 REM-hez kapcsolt disszociációs jelenségek:
Éber állapotban REM betörés, REM jellemző megmaradása: Narkolepszia Kataplexia Hipnagóg hallucinációk Alvási paralízis Alvás alatti REM részjelenség felfüggesztôdése: Motoros aktivitás REM alatt SWS-hez kapcsolt disszociációs jelenségek: Motoros jelenségek mély non-REM fázisban: Komplex motoros cselekvéssorok EEG: delta hullámok Elsô mély non-REM-ben jelentkezik

11 Diagnosztika: 1.: Megfelelő anamnézis: páciens + alvótárs
Korábbi betegségek Alvási szokások A megfigyelt jelenség minél pontosabb leírása milyen mozgástöbblet mikor Családi anamnézis - halmozódás 2.: Neurológiai és pszichiátriai vizsgálat pl.: társulás egyes betegségekhez 3.: Poliszomnográfiás vizsgálat ( nem minden esetben) 4.: Nappali aluszékonyság objektivizálása - MSLT

12 A normál alvásszerkezet (sematikus ábrázolás)
stádium Éber REM 1 2 3 4 SWS REM Paraszomniák Alvásidő

13 Paraszomniák Aluszékonyság
Nem kielégítő alvás - nem kielégítő ébrenlét (aluszékonyság)

14 Ébredési zavarok: Közös jellemzők: Lassú hullámú alvásban jelentkeznek
Zavartság Külső ingerekre csökkent reaktivitás Retrográd amnézia Nehéz ébreszteni a pácienset Átlavási inszomniát okozhatnak

15 Alvajárás (szomnambulizmus)
Alvás első harmadában jelentkező komplex motoros cselekvés(sor) SWS 3-4, magatartási szinten éber – disszociáció Előfordulás: gyermekkorban 5-6% - kinövik Felnőttkorban 1% Családi halmozódás: 80% Motoros aktivitások széles skálája „felüléstől autóvezetésig” Éjszakánként 1x jelentkezik Egy epizód általában max. 10 percig tart. Környezettel való kapcsolat beszűkült Történtekre nem emlékszik

16 Poliszomnográfiás vizsgálat:
Eseménymentes éjszakán is: SWS-éber átmenetek gyakoriak Mikroébredések Következmények: felületesebb alvás Differenciáldiagnosztika: Epilepszia (Komplex parciálisrohamok) REM magatartászavar Éjszakai evés sz. Pszichiátriai kórképek Sérülések lehetőségének a kiiktatása Benzodiazepinek (alvásmélység csökkentése)

17

18 Éjszakai félelmetes felrettenés (incubus, pavor nocturnus)
Éjszaka első harmadában „ébredés” – SWS 3-4 Vokalizáció, vegetativ reakció motoros komponens (felül az ágyban, kiszalad) EEG: delta – magatartási szinten éber - disszociáció Vissza tud aludni Nem emlékszik a történtekre Gyermekkorban gyakoribb (5%) – serdülőkorra kinövik Felnőttkorban 1% - nem új indulás, gyermekkori fennmaradása Családi halmozódás 96%

19 Poliszomnográfiás vizsgálat:. Tahikardiás epizódok,
Poliszomnográfiás vizsgálat: Tahikardiás epizódok, Ébredések non-REM-ből Gyakori SWS-éber átmenetek Differenciáldiagnosztika: nightmare pszichiátriai kórképek (pánik) pilepszia Terápia: Benzodiazepinek (alvásmélység csökkentés)

20 Alvás-ébrenlét átmenet zavarai:
Elalvási inszomniát okozhatnak

21 Elalvási mioklónusok:
Elalvás kezdetén hirtelen jelentkező mioklónusok elsősorban lábban, ritkábban felső végtagon Elalvást megnehezíti – „ébresztő” inger Elalvási inszomnia alakulhat ki Differenciáldiagnosztika: startle betegség Epilepsziás mioklónusok RLS-PLMD

22 REM paraszomniák: Átalvási, elalvási, korai ébredéssel járó inszomniát okozhatnak

23 Alvási paralízis: Ébredést követően fennmaradó, alvás REM fázisára jellemző atónia Ritkábban lefekvést követően – elalvást megelőzőleg atónia Nem tud reagálni a környezetére Disszociációs jelenség Tartama: néhány perc Pánikreakció – félelem az éjszakától – nem mer elaludni – inszomnia - rögzülhet Narkolepszia része lehet Kezelése hasonló, mint a kataplexiájé

24 REM-magatartászavar:
REM fázis alatt, az álmok tartalmához társuló komplex mozgások, cselekvéssorok. Elmozogja az álmait… Elalvás után kb. 1.5 órával jelentkezhet elôszôr (gyakrabban az alvás második felében) Idiopátiás 40%, szekunder 60% Szekunder: vasculáris, térfoglaló folyamatok, degeneratív kórképek toxicus, metabolikus okok. Jouvet, 1965., LC szerepe, károsodása. Vadászó, futó, stb. mozgásminták megjelenése gyakori degeneratív betegségekben, PD-bem, multiszisztémás atrófiában, OPCA-ban, évekkel megelôzheti a jellegzetes tünetek megjelenését a REM magatartászavar Szedato-hipnotikumok megvonása, antikolinergiás szer intox.

25

26 Lidérces álom (nightmare)
Alvás második felében, REM fázisból való felrettenés, pánikroham Rémisztő álmok Nem, vagy nehezen tud visszaaludni – inszomnia Emlékszik a történtekre Krónikus formában 1-5% az előfordulás

27 Poliszomnográfia:. REM denzitás (fázisos események –
Poliszomnográfia: REM denzitás (fázisos események – szemmozgások aránya) magasabb Differenciáldiagnosztika: éjszakai félelmetes felrettenés epilepszia Triciklusos antidepresszánsok, MAO inhibítorok, SSRI-ok hirtelen megvonása provokálhatja (ezek REM szupressziót okoznak, megvonásuk REM reboundot indukál). Kezelés: Stressz, pszichopatológia kiiktatása REM szuppresszáló gyógyszerek alkalmazása TCA, SSRI

28 Egyéb paraszomniák: Főleg átalvási inszomniát okozhatnak

29 Bruxizmus: Populáció 5-20%-a érintett.
Felületes non-REM fázisban repetitív rágóizomzat aktiváció, fogak destrukciója Poliszomnográfia: Mikroébredések Temporomandibuláris izület károsodása – Costen sy. Rágóizomzat hipertrophia Fájdalom – insomnia Eredete ismeretlen – Stressz Egyesek szerint dopaminerg diszfunkció (rokon PLMD-vel???) Nocturnális és diurnális változata is van Kezelése: Harapásemelő Anxiolitikus szerek Izomlazítók Dopaminerg agonisták

30

31 Aluszékonyság Paraszomniák (is)
Éjszakai patológia Mozgás, légzészavar, stb. Mikroébredések Alvásszerkezet megváltozik Paraszomniák aktiválódnak.

32 Mikroébredéseket, stádiumváltásokat elősegítő tényezők:
Provokáló faktorok: OSAS, CA, PLMD Ezekben a betegségekben mikroébredések fokozottan jelentkeznek Elősegítik egyes paraszomniák és alvás során jelentkező epilepsziák megjelenését Provokáló faktorok kezelése - mikroébredések csökkenése - alvás alatti események számának csökkenése - terápia!

33 Obstruktív apnoe

34 Centrális apnoe

35 PLMD

36 Paraszomniák és OSAS I. Apnoe-indukálta ébredés REM-ből:
álomtevékenységgel kapcsolatos komplex, néha erőszakos cselekvéssorok (REM-magatartászavar szerű) Apnoe-indukálta zavart ébredés non-REM-ből komplex, erőszakos cselekvések alvajáráshoz hasonlíthat CPAP terápia „mellékhatásaként” jelentkező paraszomnia alvásszerkezet normalizálódik lassú hullámú alvás (non-REM3-4) rebound Non-REM 3-4-ben aktiválódó paraszomniák (pl. alvajárás) megjelenhetnek

37 Paraszomniák és OSAS II.
Mikroébredések, ébredések non-REM-ből és REM-ből Alvás alatti evés Súlynövekedés OSAS súlyosbodik OSAS - Hipoxia – mikroébredés Epilepszia aktiválódhat komplex, paraszomniákat utánzó cselekvéssorok

38 Alvás során jelentkező epilepsziák (Commission IL AE 1989):
1. Lokalizációfüggő epilepsziák: -Idiopáthiás: Benignus gyermekkori epilepszia centrotemporális tüskékkel, gyermekkori occipitális epi. -Kriptogén: TLE, Frontalis lebeny, Parietális lebeny occipitális lebeny epilepszia -Szimptómás: 2. Generalizált -Idiopátiás: absence (piknolepsia), GTCS ébredéskor -Kriptogén: West, Lennox-Gastaut sy. 3. Generalizált és fokális nemmeghatározottak: neonatalis rohamok, alvás alati folyamatos tüske és hullám epi. szerzett epilepsziás afázia De: egyes esetekben átfedések: paroxizmális éjszakai disztónia!

39 Alvásfázisok és alvás alatti események összefüggése
Para- szomniák Epilepsia IED RLS PLMD OSAS

40