Az informatikai alapfogalmak

Az előadások a következő témára: "Az informatikai alapfogalmak"— Előadás másolata:

1 Az informatikai alapfogalmak

2 Alapfogalmak Számítógép
Számítógépnek nevezzük azokat az elektronikus és elektromechanikus gépeket, amelyek program által vezérelve adatok befogadására, tárolására, visszakeresésére, feldolgozására és az eredmény közlésére alkalmasak. Program Programnak nevezzük azt a véges számú lépésből álló utasítássorozatot, amely a számítógép működését a kívánt feladat megvalósításának megfelelően vezérli.

3 Alapfogalmak Hardver A hardver a számítógép elektronikus és mechanikus eszközeinek összessége. Ebbe a fogalomkörbe beletartoznak a különféle kiegészítő eszközök és tartozékok is. (CPU, Memória, Alaplap, Háttértárak, Perifériák, Kábelek, Csatlakozók) Szoftver A szoftver a számítógépet működtető programok (rendszerszoftverek) és a számítógépen futtatható programok (alkalmazói szoftverek) összessége. Ide tartoznak még a számítógépen tárolt adatok és a kapcsolódó dokumentációk is.

4 Alapfogalmak Kompatibilitás
A hardver vagy szoftver szóval kapcsolatosan gyakran felmerül a kompatibilitás fogalma. Például két számítógép akkor hardverkompatibilis, ha azonos funkciókat ellátó részegységeik egymás között kicserélhetők; abban az esetben szoftverkompatibilis, ha az egyik számítógépen futó program minden módosítás nélkül futtatható a másik számítógépen is. Két szoftver akkor kompatibilis, ha az egyik szoftverrel készített adatokat a másik szoftver is kezelni tudja. Amennyiben csak hardveres kompatibilitásról beszélünk, az kizárólag a hardvereszközök, a szoftveres kompatibilitás pedig kizárólag a szoftverek - programok és adatok - cserélhetőségét, átvihetőségét jelenti.

5 Adattárolás mértékváltásai

6 Szoftverek

7 A számítógépet működtető programok (rendszerszoftverek) és
a számítógépen futtatható programok (alkalmazói szoftverek) összessége. Ide tartoznak a számítógépen tárolt adatok és a kapcsolódó dokumentáció is. A szoftvereket funkciójuk (ellátandó feladatok) szerint három fő csoportba soroljuk: A rendszerszoftver (operációs rendszer) A rendszerközeli szoftver A felhasználói szoftver

8 1. A rendszerszoftver (operációs rendszer)
Főbb feladatok: kapcsolattartás a felhasználóval, a többi programok indítása, futtatása, befejezése, hiba- és kivételkezelés, adatvédelem biztosítása (felhasználó név – jelszó), futó programok közötti kapcsolat biztosítása (vágólap), egységes felület biztosítása a programok számára, a gépen használható programok meghatározása erőforrások kezelése (pl.: nyomtató; háttértár) Operációs rendszer nélkül a számítógép nem használható.

9 Az operációs rendszerek csoportosítása
A futtatható programok száma szerint: egytaszkos, vagy (klasszikus DOS) multitaszkos. (Windows XP, Linux) A futó alkalmazásokat taszkoknak nevezzük. A felhasználók száma szerint: egyfelhasználós; többfelhasználós. (gép bekapcsolás-felhasználó bejelentkezése) Felhasználás célja szerint: munkaállomás (workstation) kiszolgáló (szerver) számítógép

10 Felhasználói felület szerint:
DOS Karakteres felület Kezelése főleg billentyűzettel, parancsok beírásával történik. Listázás : DIR parancs. Navigálás: CD parancs. Windows Grafikus felület Kezelése főleg egérrel és ikonok segítségével történik. Listázás: automatikus. Navigálás: kattintásos elv.

11 (GUI - Graphical User Interface) grafikus felhasználói felület
számítógép vezérlésére parancsok helyett ikonokat, ablakokat és rajzos elemeket használ menük egér használata használata egyszerűbb, gyorsabb Fogd és vidd módszer (Drog and drap)

12 A PC-s operációs rendszerek
DOS (Disk Operating System) 1981 egyfelhasználós, egytaszkos, karakteres felületű operációs rsz. Microsoft Windows A PC-ken a legelterjedtebb operációs rendszer. OS/2 (IBM cég, 2006 rsz.támogatás vége) Mac OS (Apple cég fejlesztette, Macintosh gépeken működik) UNIX, Linux (1991: helsinki egyetem másodéves hallgatója, Linus Torvalds kezdte fejleszteni a nagygépes Unix operációs rendszer mintájára. multitaszkos, többfelhasználós és karakteres felületű volt, de ma már grafikus változata is van.)

13 Microsoft Windows Windows 1.0 1985
Windows 3.0; 3.1; 3.11: grafikus felületű, multitaszkos operációs rendszer, mely csak grafikus felületet biztosított a DOS-hoz (nem önálló op. rsz.) Windows NT : valódi többfelhasználós operációs rendszerként elsősorban vállalati felhasználás céljára otthoni felhasználás Windows 95 Windows 98 Windows ME (millennium Edition) vállalati felhasználás Windows 2000 Windows XP (eXPerience) 2003 Windows Vista 2007 Windows 7 (Vienna) 2009 Midori

14 2. A rendszerközeli szoftver
A rendszerközeli szoftverek az operációs rendszer működéséhez nem elengedhetetlenül szükségesek, de annak használatát megkönnyítik, a rendszer biztonságát jelentős mértékben megnövelik. A) Segédprogramok (utility): víruskereső és -irtó programok (pl.: Panda Antivirus, VirusBuster, F-PROT, eTrust Antivírus, a McAfee VirusScan, a TBAV, az InoculateIT vagy a Norton AntiVirus, NOD 32 Antivirus System) tömörítő- (WinZip, RAR) fájlkezelő (Norton Commander, Total Commander) lemezkarbantartó (Norton Utilities; Pctools) B) fejlesztői szoftverek: programnyelvek (Basic, Pascal, C, Perl) fordító-, értelmezőprogramjait és fejlesztői környezetét (C++, Visual Studio, Delphi)

15 3. A felhasználói szoftver
Konkrét felhasználói területekhez kapcsolódó szoftverek, amelyek egy-egy feladat vagy feladattípus elvégzéséhez készültek. Összességében a szoftveripar legnagyobb üzletága a felhasználói szoftverek fejlesztése. B) Egyedi célú: a speciális igényeket kielégítő, konkrét cél érdekében készülő, általános célra nem alkalmazható programok Csak a megrendelő számára fontos feladat elvégzésére készülnek. A közel azonos funkciójú általános célú szoftverekhez képest az ára többszörös, mivel itt a fejlesztés költségét nem lehet több vevő között szétosztani. pl.: banki rendszer pénzforgalmát kezelő szoftver A) Általános célú: Azzal a szándékkal készülnek, hogy egy meglévő problémához, feladathoz sokak által használható megoldást szállítsanak. Hátránya, hogy a felhasználók a funkciók jelentős részét nem fogják kihasználni (mindenki más-más részét nem használja), míg betanulásuk hosszabb időt vesz igénybe. A nagy példányszám miatt viszont olcsók. játékprogramok, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, nyilvántartó-programok, grafikai programok (kép-, hang, videoszerkesztő programok)

16 A szoftverek verziói első publikus változata az 1.0 verziószámot kapja
nagyobb fejlesztések (program alapjait érintő változások)→verziószám egész számjeggyel történő változtatása pl.: 2.0 kisebb fejlesztéseket vagy javításokat végeznek egy szoftveren→a verziószámok nem egész számjeggyel változnak pl.: 1.1 Egyes esetekben a nem egész számjegyű tagokból több is szerepel a verziószámban.pl.: A Microsoft 1995-től kezdődően bevezette a programok egyes verzióinak évszámokkal történő megkülönböztetését. Majd később (2000) különböző fantázianevek rövidítései jelentek meg.

17 Operációs rendszer

18 A Windows mindennapi használata
Az operációs rendszer indítása Az operációs rendszer állandó részének betöltődését rendszerindításnak vagy rendszerbetöltődésnek („bootolásnak”) nevezzük. Programok indítása Közvetlenül: Asztalon lévő parancsikon/Start menü Társítás: helyi menü/társítás

19

20 Rendszerikonok: az operációs rendszerhez tartozó programok indításához.
Mappák: dokumentumainkat, programjainkat, műveinket tartalmazó gyűjtők Parancsikonok: gyakran használt programjaink indításához Tálca: a futó programok közötti váltáshoz, indításához, néhány tulajdonság beállításához Start gomb (bal alsó sarok): rákattintás után megjelenik a Start menü, amellyel elindíthatjuk programjainkat, beállíthatjuk a grafikus felület megjelenését stb. Tálca (Toolbar): A Start gombot is tartalmazó (alapértelmezésként) szürke (beállításfüggő a szín, pl. itt kék) sáv. A tálcán válthatunk a futó programok között, elvégezhetünk néhány alapvető beállítást (hangerő, billentyűzet, idő, stb.). A tálca áthelyezhető és átméretezhető. Asztal (Desktop): Az asztal a munkaterület, amely tartalmazza a gyakran használt programok indításához szükséges ikonokat (parancsikonok), az operációs rendszer néhány szolgáltatásának indító ikonját (rendszerikonok), a programjaink, dokumentumaink gyors megtalálásához szükséges mappákat, de elhelyezhetünk ideiglenesen rajta egy-egy éppen használt dokumentumot vagy adatállományt is. Az asztal háttere, színeinek beállítása ízlés szerint módosítható. Felépítése gépenként, sőt több felhasználós környezetben személyenként is eltérhet.

21 Legfontosabb egérműveletek
Rámutatás: Az egér nyilát egy adott ikonra toljuk. Gyakran ilyenkor megváltozik az ikon, vagy az egérkurzor; vagy megjelenik egy tájékoztató felirat. Kijelölés (bal gomb 1x): Rámutatás után az egér bal gombjával egyet kattintunk. Húzás (vonszolás): Egy ikonra rámutatunk, majd az egeret lenyomott bal gomb mellett toljuk. Ilyenkor a kijelölt ikon követi az egérkurzort. Kattintás a jobb gombbal: Rámutatás után jobb gombbal való kattintásra megjelenik a „Környezet-érzékeny menü”, más néven helyi, vagy gyors menü. Itt választhatunk az adott objektum leggyakoribb lehetőségei közül. Kettős kattintás a bal gombon/Indítás: Rámutatás után rövid időn belül kétszer kattintunk az egér bal gombjával, ennek hatására a kiválasztott program elindul.

22

23 Tálca és a Start menü tulajdonságai

24 Váltás futó programok között (aktív ablak)
Tálca ALT+TAB CTRL+ALT+DEL (feladatkezelő) A Windows rendszerben azt az ablakot, amelyen dolgozunk, aktív ablaknak nevezzük. Egyszerre csak egy ablak lehet aktív. Program bezárása rendszerikon tálcán: jobb egér gomb - helyi menü Bezárás gomb ALT+F4 (forró) billentyűkombináció

25 Windows bezárása

26 Meghajtók, mappák, fájlok
A számítástechnikában az adatállományokat fájl (állomány)oknak nevezzük, melyeket a nevük azonosít. A mappák (könyvtárak) valamely szempont szerint összetartozó fájlokat és mappákat tartalmazó gyűjtők, melyeket a nevük azonosít. Egy könyvtárban nem csak fájlok, hanem további könyvtárak is lehetnek. Ezeket alkönyvtáraknak hívjuk. Egy könyvtárnak több alkönyvtára is lehet. Azt a könyvtárat, amely nem része egyetlen könyvtárnak sem, főkönyvtárnak vagy gyökérkönyvtárnak nevezzük. A könyvtárak könyvtárrendszert alkotnak.

27 Mappák, fájlok neve A mappák, fájlok neve lényegében tetszőleges, de maximum 255 karakter. Nem tartalmazhatja a : vessző ?*/\:<>„ karaktereket. Érdemes olyan nevet választani, ami a tartalmára utal. A fájlok neve pontot is tartalmaz, ám az utolsó pont utáni részt kiterjesztésnek nevezzük, s ez a fájl adatainak típusára utal. Ez általában 3 betűs, de lehet ettől eltérő is, akár 2 vagy 4. A Windows rendszerben a fájl neve előtt mindig egy kis ábrát, ikont látunk, amelynek alakját a kiterjesztés határozza meg. Gyakori, hogy a kiterjesztés már nem is jelenik meg, mivel a program ikonja már azonosítja a file típusát. A rendszer nem tesz különbséget a kis- és nagybetűk között. ( A Linux igen!)

28 Leggyakoribb fájlkiterjesztések
EXE, COM, BAT – futtatható program BMP, GIF, JPG, JPEG, PNG, TIF, WMF, TGA, PCX, ODG – kép (tömörített képek: GIF, JPG, PNG) AVI, MPEG, WMV – mozgókép, film WAV, SND, WMA, MID, AU, MP3 – hang HTM, HTML – internetes dokumentum TXT – formázatlan (egyszerű) szöveg (jegyzettömb) RTF, DOC, ODT – formázott szöveg (WordPad, Word) XLS, XLC, XLT, WKS, WQ1, ODS – táblázat DBF, MDB – adatbázis ZIP, ARJ, RAR, ACE, LHA – tömörített állomány PAS – Pascal nyelvű forrásprogram PPT, PPS, ODP – prezentáció PRN, PS, EPS – nyomtatófájlok TMP – ideiglenes munkafájl BAK – biztonsági másolat CLP – vágólaptartalom ODF - képletszerkesztő A fájlok kiterjesztését tetszőlegesen megváltoztathatjuk, attól még a típusa nem változik meg! Csak a vastagítottakat kell tudni!!!

29 File-ok mentése A fájl mentése előtt meg kell adni a file nevét,
azt a helyet (meghajtó+könyvtár), ahová tenni szeretnénk, a fájl típusát.

30 Meghajtók A háttértárolókat kezelő eszközöket meghajtónak nevezzük, melyeket a Windows rendszerben egy betű azonosít. Ez a betű az eszközt azonosítja, nem a benne lévő tároló, hiszen egy adott eszközben a tároló cserélhető! Azonosítók: (A meghajtókat azonosító betűk kiosztása szabványos) A: az első floppy B: a második floppy (ha van) C: az első winchester D: a második winchester A CD-meghajtóra a soron következő betűjelet szoktuk használni, melyet követnek a cserélhető lemezek (pl.: pendrive). A hálózatba kötött számítógépekben még hálózati meghajtókat is találunk, amelyek azonosítására az ábécé további betűit használjuk.

31 Másolás, mozgatás Forrásmappának nevezzük azt a mappát, ahonnan és célmappának ahová másoljuk a fájlokat. (CTRL+C, CTRL+V) Fájlok és mappák mozgatása azt jelenti, hogy a mozgatandó fájlokat ill. mappákat a forrásmappából töröljük. (CTRL+X, CTRL+V) Csoportos kijelölés: Összefüggő: Shift+ egér bal gombjával való kattintás a kijelölendő tartomány első, és utolsó elemén „Téglalap húzás” Összefüggéstelen: Ctrl+bal egér gomb Küldés: Másolás speciális esete; célmappa a Windows által előre adott hely (A:/, Dokumentumok, , pendrive); helyi menü

32 Windows alkalmazások jegyzettömb Wordpad Számológép Paint
Windows Intéző CD-lejátszó Médialejátszó