Objektumorientált tervezés és programozás II. 1. előadás

Az előadások a következő témára: "Objektumorientált tervezés és programozás II. 1. előadás"— Előadás másolata:

1 Objektumorientált tervezés és programozás II. 1. előadás
Gyurkó György

2 A tervezés vetületei és modellezési technikái (UML)
Használati eset vetület (nézet) Funkcionális követelmények leírása Statikus modellek (szerkezeti modellezés) Osztályok definiálása, osztályok közötti viszonyok (általánosítás/specializáció, asszociációk, függések) esetleg objektumok és azok viszonyai Dinamikus modellek (viselkedésmodellezés) Objektumok együttműködése/kommunikációja, állapotváltozásai (cél az osztályok metódusainak meghatározása, a statikus modell finomítása) Üzleti folyamatok leírása tevékenységdiagrammal (cél: a követelmények meghatározása, pontosítása) Alkalmazás / komponensmodul működésének leírása tevékenységdiagrammal Kivitelezési modellek (architektúramodell) Komponensdiagram (az alkalmazás felépülése kódkomponensekből) Telepítési diagram

3 Tervezés CASE eszköz felhasználásával / 1
Nélküle (papíron) nem oldható meg konzisztens és redundanciamentes terv készítése. Automatikusan kizár bizonyos tervezési-szintaktikai hibákat. Automatizmusokat tartalmaz a modellek ellentmondásmentességének és hivatkozási teljességének ellenőrzésére. Iparági szabványnak számító technikák használatára kényszeríti a munkatársakat (a team minden tagja azonos nyelvet beszél, azonos technológiai szabályokat követ).

4 Tervezés CASE eszköz felhasználásával / 2
Támogatja a csoportmunkát. (A csapat minden tagja a tervek mindenkori legfrissebb állapotát látja. A tevékenységek párhuzamosíthatók, így az átfutási idő csökkenthető.) Együtt tárolja a követelményeket és a tervtermékeket (közvetlen hivatkozás hozható létre a követelmények és az őket teljesítő tervtermékek között). Támogatja a követelmények és tervek változáskövetését, konfigurációkezelését.

5 Tervezés CASE eszköz felhasználásával / 3
Támogatja az adatbáziskód (SQL) generálását 100%-ban és a programkód generálását (részben), valamint a terv és megvalósítás szinkronban tartását. Támogatja a reengineeringet (Működő adatbázis adatszótára vagy SQL script alapján automatikusan adatmodellt rajzol, vagy objektumorientált programkód alapján osztálydiagramokat rajzol.) Adott minta szerint automatikusan nyomtatott dokumentációt generál.

6 Követelmények – Használati eset modellezés

7 Követelmények kezelése
Követelmények megállapítása, leírása Követelmények érvényességének nyilvántartása (rendszertervezési változatok) Követelmények teljesítésének követése

8 Követelmények típusai
Funkcionális követelmények Nem funkcionális követelmények (pl. egyidejűleg kiszolgált felhasználók száma, skálázhatóság, ...)

9 A Use Case modell célja:
A funkciók / funkcionális követelmények meghatározása A rendszer határainak megvonása Felhasználó szerepkörök és jogosultságaik meghatározása A projekt által igényelt erőforrások becslése A projekt ütemezésének, idő- és költségtervezésének, megalapozása A tesztspecifikációk készítésének támogatása (a használati esetek képezik a felhasználói tesztesetek / tesztspecifikációk közvetlen bemenetét)

10 A használati eset diagram szimbólumai
Használati esetek (use case-ek, „krumplik”): a rendszernek a felhasználó által látható funkciói, szolgáltatásai Felhasználói szerepkörök (aktorok, pálcikaemberek): felhasználói szerepek vagy kapcsolódó más alkalmazások Kapcsolatok (asszociációk): aktor és használati eset közötti kapcsolatok Függőségek: használati eset közötti viszonyok Általánosítás / specializáció: aktor-aktor, illetve eset-eset viszonyok

11 Egy áttekintő use case diagram

12 Magyarázatok a „KIR áttekintése” ábrához / 1
Miért kell modellezni az aktorokat mint szerepköröket? Mert a szerepkörökhöz így rendelhetők hozzá a szolgáltatások használatára vonatkozó jogok. Mit fejeznek ki az előző ábra általánosítás / specializáció értelmű nyilai? Azt, hogy a KIR felhasználó szerepkörnek specializációi az Érkeztető, az Iktató, az Ügyintéző, az Irattáros és a Rendszergazda szerepkörök. A milyen állításoknak van helye a KIR felhasználó szerepkör specifikációjában? Olyan állításoknak, amelyek közösen érvényesek minden felhasználóra, azaz a KIR felhasználó szerepkör minden specializációjára. Mit fejez ki egy aktor és egy használati eset közötti asszociáció? Azt, hogy az aktorral képviselt szerepkörnek joga van használni a használati esetet (szolgáltatást).

13 Magyarázatok a „KIR áttekintése” ábrához / 2
Milyen szolgáltatásokhoz van hozzáférése az Iktató szerepkörnek? A Kézbesítés és az Ügyiratkezelés szolgáltatás(csomagok)hoz. Mire való a megjegyzés szimbólum a diagramon? Olyan tudnivalókat közölhetünk vele , amelyeket a diagram nem tud kifejezni. Azonos konkrét felhasználónak (konkrét személynek) egyidejűleg lehet-e több szerepköre? Igen. Ugyanis az „Ezt a szerepkört is általában az iktató látja el az ügyintéző helyett”* megjegyzésből az következik, hogy lehet olyan felhasználó, aki egyszerre rendelkezik mind az Iktató, mind az Ügyintéző szerepkörrel. * Az „Ezt a szerepkört is általában az iktató látja el az ügyintéző helyett” megjegyzésből, nem következik, hogy az iktató ügyeket is elintéz. Inkább arról van szó, hogy a KIR egy iratkezelő rendszer neve, és az Ügyintézés szolgáltatáscsomag valójában az ügyintézésben érintett iratok keletkezésével, mozgásával, állapotváltozásával kapcsolatos adatok rögzítésére ad lehetőséget, de ezeket az adatokat mégsem az ügyintéző rögzíti ő csak olyan feljegyzéseket ír a mappára vagy a fizikailag (papíron) létező iratra, amelyek alapján az iktató el tudja végezni a rendszer által az ügyintézés következményeiről várt adatok bevitelét.

14 Az előző diagram „Küldemények kezelése” esetének kifejtése

15 Magyarázatok a „Küldemények kezelése” ábrához / 1
Az ábrán az Érkeztető felhasználót csak három használati esettel („krumplival”) köti össze asszociáció. Ez azt jelenti ez a felhasználó csak ezt a három szolgáltatást veheti igénybe (csak ezeket a „krumplikat” érheti el)? Nem. Igénybe veheti azok kötelező részeit (<<include>>) és opcionális kiterjesztéseit (<<extend>>) is. – Másképpen: elérheti az összes „krumplit”, amelyhez (az említett három „krumpliból” vezet <<include>> és / vagy <<extend>> sztereotípusú függésekből álló láncolat. Mit fejeznek ki a Küldeményadatok kezelése – általános használati esetből kiinduló <<include>> függések? Azt, hogy a Küldeményadatok kezelése – általános használati eset kötelezően tartalmazza a nyilakkal mutatott hat másik használati esetet (szolgáltatást). – Pl. a Küldeményadatok kezelése – általános használati esetben egy a felhasználó egy olyan képernyőt kezel, amelynek hat panelje van. (Ha a hat panel túl nagy felületet adna ki, elképzelhető az is, hogy a képernyőt hat füleslap alkotja.)

16 Magyarázatok a „Küldemények kezelése” ábrához / 2
Mit fejeznek ki az ábra használati esetei közötti általánosítás / specializáció értelmű nyilak? 1. A Küldeményadatok kezelése – általános használati esetnek specializációi a Küldeményadatok megtekintése és az Érkeztetés iktatás nélkül esetek. 2. A Küldeményadatok megtekintése esetnek specializációja a Küldeményadatok módosítása eset. Az ábrán az Érkeztető felhasználótól nem vezet <<include>> és / vagy <<extend>> sztereotípusú függésekből álló láncolat a Küldeményadatok kezelése – általános használati esethez. Ezek szerint a felhasználó ezt az esetet nem használhatja? A felhasználó konkrétan a Küldeményadatok kezelése – általános használati esetet nem használhatja, hiszen az egy absztrakt használati eset, amely csak a konkrét esetek specifikációjának egyszerűsítésére szolgál azáltal, hogy azok specifikációjának közös elemi ebben kiemelhetők.

17 Magyarázatok a „Küldemények kezelése” ábrához / 3
... Tehát a felhasználó Küldeményadatok kezelése – általános eset szolgáltatásait nem éri el? Amikor a felhasználó a Küldeményadatok kezelése – általános eset valamelyik specializációját használhatja, abban benne vannak (elérhetők) az általános esetnél specifikált szolgáltatások is. Mivel egyszerűsíti a Küldeményadatok kezelése – általános használati esetet jelenléte más használati esetek specifikációját? Azt a tényt, hogy a képernyő történetesen tartalmazza a Küldemény főbb adatai, a További beküldők, a Mellékletek, ..., Csatolmányok paneleket / füleslapokat, nem kellett duplán, az Érkeztetés iktatás nélkül és a Küldeményadatok megtekintése eseteknél is specifikálni.

18 Példa a „Digitális óra” esettanulmányból
Részletező változat Áttekintő változat

19 Példa az „Egy lakás biztonsági rendszere” esettanulmányból

20 Példa az „Egy szupermarket parkolási rendszere” esettanulmányból

21 Egy használati eset részleteinek kifejtése
Másik - részletező - use case diagram Szöveges forgatókönyv (scenárió) A viselkedésmodellezésből vett technikák (szekvenciadiagram, tevékenységdiagram)