Turisztikai helyzetkép a balatoni turisztikai régióban Siófok, 2004. október 2. Székely György Hivatalvezető.

Az előadások a következő témára: "Turisztikai helyzetkép a balatoni turisztikai régióban Siófok, 2004. október 2. Székely György Hivatalvezető."— Előadás másolata:

1 Turisztikai helyzetkép a balatoni turisztikai régióban Siófok, 2004. október 2. Székely György Hivatalvezető

2 1....a GDP 10 %-át adja 2....a GDP-hez való hozzájárulásának növekedési üteme meghaladja a mezőgazdasági, az építőipari, a pénzügyi és az ingatlan szektor átlagát is meghaladja 3....közel 300 ezer embernek ad tartós munkalehetőséget 4....egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására 5....bizonyos térségekben egyedül a turizmus indukálhat pozitív gazdasági folyamatokat A turizmus Magyarország fontos szektora:

3 • a turisták fajlagos költésének növelése • a szezonalitás csökkentése • az átlagos tartózkodási idő növelése • a vendégéjszakák számának növelése • a belföldi-külföldi turizmus arányának javítása A turizmus fejlesztésének céljai

4 Turisztikai tendenciák  A turisták egyre inkább keresik az aktív részvétellel járó kikapcsolódás formáit.  Speciális érdeklődés kielégítése a turizmus keretein belül. Növekszik az új ismeretek szerzésére irányuló törekvés, ami a változatosság keresésében is megnyilvánul.  A turisták egyre környezettudatosabbak, keresik a szelíd, illetve alternatív turizmusformákat. A turisták egyre inkább érzékenyek a környezetvédelem problémái iránt.  A jövő turistái tapasztaltak és igényesek, megkövetelik a minőséget, ezért a professzionalizmus alapfeltétel lesz.

5 Belföldi vendégéjszakák számának alakulása I-VII. hó

6 Külföldi vendégéjszakák számának alakulása I-VII. hó

7 A balatoni turizmus •a szálláshely-szolgáltató, ill. vendéglátó vállalatok kevesebb, mint 10%-a tevékenykedik a régióban •az ország üdülési csekket elfogadó szállodáinak több mint negyede a régióban található •kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételének 14,65 %-a a régióban jelentkezik •átlagos tartózkodási idő 4,3 nap •15,26 %-os részesedés a kül- és belföldi vendég- forgalomból •vendégéjszakák száma

8 Kül- és belföldi vendégéjszakák alakulása a balatoni turisztikai régió kereskedelmi szálláshelyein

9 Kereskedelmi szálláshelyek 2004. I.-VII. index

10 Kereskedelmi szálláshelyek és férőhelyek növekedésének mértéke (1998-2004) A tendencia a magasabb kategóriájú, 3-4 csillagos szállodák esetében a legmagasabb kereskedelmi szállás- helyek összesen 3 csillagos szálloda 4 csillagos szálloda db% % % szálláshelyek6515,53053,615500 férőhelyek824110,9446644,45693711

11 Balaton, mint turisztikai fogadóterület •összetett vonzerő, víz és gyógyvíz, •természeti adottságok, éghajlat •műemlékek, kastélyok, magyar kultúra •vízparti üdülés •vitorlás-, horgászturizmus •egészségturizmus •lovas, kerékpáros turizmus, természetjárás •borturizmus •kulturális turizmus •konferencia turizmus

12 Balaton, mint turisztikai fogadóterület •elérhetőség – M7-es autópálya •a rövid szezonban túlterhelt közlekedési hálózat •partmenti sáv és háttértelepülések •szezonális munkaerőpiac •tömeges, szezonális jellegű, elsősorban vízparti turizmus •minőségi színvonal •gyenge jövedelemtermelő képesség •hiányoznak a komplex, szezonhosszabbító turisztikai termékek

13 A csökkenő tendencia okai •termékcsoportok kiöregedése (pl. vízparti üdülés) •új versenytársak: Horvátország, Bulgária •fő küldőpiacokon (pl. Németország) gazdasági dekonjunktúra •több mint 72 ezer üdülőtulajdonos, amely 27%-a az ország területén lévő összes üdülőingatlannak

14 A fejlesztés irányvonalai •Balaton újrapozícionálása – vízparti, családos üdülések mellett új célcsoportok •szezonhosszabbító fejlesztések, amelyre jó példák:  jacht-kikötőkkel egybeépített, illetve wellness- szolgáltatásokat kínáló 4*-os szállodák (6-8 hónapra tudják kihúzni a szezont, pl. Siófok – Hotel Azúr)  kongresszusi turizmus (pl. Keszthely, Balatonalmádi, Siófok – Hotel Azúr)  egészségturizmus (Hévíz, Zalakaros) •rendezvény-koordináció •Balatoni kormányhatározat:  Balaton Turizmus Kártya  Balaton-térség nemzetgazdasági szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata - tanulmány

15 Balatoni kormányhatározatból adódó turisztikai feladatok 1033/2004. (IV.19.) Korm. határozat •4. pont: strandok, kikötők kotrásának támogatása •8. pont: szúnyoggyérítés (Magyar Turizmus Rt. – 56 millió Ft a Balaton térségében) •16. pont: Balaton Turizmus Kártya •17. pont: egészségturisztikai pályázatok 2004-ben (SZTP-2004-TU-2; SZTP-2004-TU-21) •18. pont: balatoni borturizmus fejlesztési program (GKM-FVM készíti a BFT, BRIB, BRTPI, Balatoni Borutak Szövetsége, Magyarországi Borutak Országos Szövetsége bevonásával) •20. pont: Balaton-térség nemzetgazdasági szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata

16 •mederkotrás pályázat (2003-2004)  a Turisztikai Hivatal összesen 130 millió Ft támogatással hozzájárult a BFT pályázatához  a jelenlegi pályázat 2004. augusztus végén jelent meg, amely kikötők kotrását is támogatja, keretösszege 280 millió Ft •alapvető szolgáltatások megléte szükséges:  tiszta, rendezett partszakasz  színvonalas mellékhelyiség  öltöző  egyéb szolgáltatások (pl. vendéglátás) Balatoni strandok

17 Köszönöm a figyelmüket!