Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaEmília Soósné Megváltozta több, mint 10 éve
1
ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008 ÖNKORMÁNYZATOK VIZSGÁLATA A JELENKUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI BESZÁMOLÓJA 2008. július 30. Budapest, Kézenfogva Alapítvány „Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program
2
1. A KUTATÁSRÓL, AZ ÖNKORMÁNYZATI MINTA ÖSSZETÉTELÉRŐL Megbízó: Kézenfogva Alapítvány. Kutatási program: „Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program. Finanszírozza: az Európai Unió és a Magyar Köztársaság. A kutatást készítette: Jelenkutató Intézet. A kutatás módszere: sztenderd kérdőív kérdezőbiztossal (kb. 35 perces személyes interjú), kvalitatív és kvantitatív adatok számítógépes rögzítése, statisztikai feldolgozása SPSS-sel. A kutatás időpontja: 2008. június-július. A kutatásba bevont települések: Budapest önkormányzata; 23 kerületi és 56 vidéki városi önkormányzat; összes érintett lakosság: 4.613.872 fő. A kutatás célja: felderíteni, hogy van-e az önkormányzatoknak esélyegyenlőségi terve illetve programja; hogyan készült, hogyan ítélik meg működését.
3
1.1. AZ ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATOK Szám szerinti megoszlás „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
4
1.2. AZ ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATOK Lakónépesség szerint (összesen 4.613.872 fő) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat)
5
1.3. AZ ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATOK Lakónépesség szerint (százalékok) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat)
6
1.4. A VÁLASZADÓK BEOSZTÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA (százalék) A személyes kérdőívek interjúalanyai elsősorban az egészségügyi, közjóléti, kisebbség- és személyügyi vezetők voltak (32,5%). A második legnagyobb csoportot a jegyzők, osztályvezetők, referensek képezik (30,0%). Viszonylag kis százalékban (10,0%) válaszoltak esélyegyenlőségi ügyekkel foglalkozó szakemberek, felelősök. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
7
2. KÉRDÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVRŐL MINDEN MEGKÉRDEZETTŐL (80 ÖNKORMÁNYZAT): 2.1. VAN-E ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELELŐS AZ ÖNKORMÁNYZATBAN? 2.2. HÁNY MUNKASZERVEZETI EGYSÉG FOGLALKOZIK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELADATOKKAL? 2.3. MILYEN FOGYATÉKOSOKKAL FOGLALKOZÓ PROGRAMJAIK, INTÉZKEDÉSEIK VANNAK AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK? 2.4. KORÁBBAN MILYEN FOGYATÉKOSOKKAL FOGLALKOZÓ PROGRAMJAIK, INTÉZKEDÉSEIK VOLTAK? 2.5. MILYEN HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS TÖRTÉNT EZ ÜGYBEN? 2.6. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HÁNY SZÁZALÉKÁT LÁTJÁK EL MÁS SZERVEZETEK? 2.7-8. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE? AHOL NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV (14 ÖNKORMÁNYZAT): 2.9. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, VÁRHATÓAN KÉSZÜL-E? AHOL VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV (66 ÖNKORMÁNYZAT): 2.10. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, MIKOR KÉSZÜLT? 2.11. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, KI KEDEMÉNYEZTE, KI KÉSZÍTETTE ÉS MEGELŐZTE-E TÁRSADALMI VITA? 2.12. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, KIK VETTEK RÉSZT A KÉSZÍTÉSÉBEN? 2.13. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, IGÉNYBE VETTEK-E KÜLSŐ SEGÍTSÉGET? 2.14. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, VAN-E ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRIDŐ? 2.15. MILYEN ARÁNYÚ A HIVATALBAN DOLGOZÓ HÁTRÁNYOS HELYZETŰ? 2.16. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVNEK MIK AZ ELEMEI, MENNYIRE KIDOLGOZOTTAK? 2.17. MELY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOKAT EMLÍTI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV? 2.18. MILYEN ELEMEKET EMLÍT A TERV – HA VAN – A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKKEL KAPCSOLATBAN? 2.19. MENNYIRE HATÉKONY, MEGVALÓSÍTHATÓ ILL. ALKALMAS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV?
8
2.1. VAN-E ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELELŐS AZ ÖNKORMÁNYZATBAN? (százalék) Az önkormányzatok kevesebb mint fele (47,5%) esetében van esélyegyenlőségi felelős vagy referens. A területi különbségek jelentősek: miközben a Dunától Keletre elterülő városok kétharmadában van felelős, ez az arány a Dunántúli városokban nem éri el az egyharmadot sem. A fővárosi kerületeknél összességében 50% körüli arányt regisztráltunk. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
9
2.2. HÁNY MUNKASZERVEZETI EGYSÉG FOGLALKOZIK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELADATOKKAL? (százalék) Az önkormányzatok közel háromnegyedében (70%) több intézmény is foglalkozik esélyegyenlőségi feladatokkal (lásd az ábrát). A leggyakoribb válaszok: szociális, népjóléti, oktatási, személy- és munkaügyi, humánerőforrás, szervezési egységek „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
10
2.3. MILYEN FOGYATÉKOSOKKAL FOGLALKOZÓ PROGRAMJAIK, INTÉZKEDÉSEIK VANNAK AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK? (százalék) Közel kilenctizedük (87,5%) számolt be fogyatékosokkal foglalkozó programokról, intézkedésekről (lásd az ábrát). A leggyakoribb válaszok: szociális, oktatási, egészségügyi intézkedések (53,8%-uk legalább az egyiket említette), előfordult még az akadály- mentesítés, a szociális foglalkoztatás, illetve a fogyatékosok segítése. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
11
2.4. KORÁBBAN MILYEN FOGYATÉKOSOKKAL FOGLALKOZÓ PROGRAMJAIK, INTÉZKEDÉSEIK VOLTAK? (százalék) Négyötödük (78,7%) szerint volt ilyen programjuk korábban (lásd az ábrát). A leggyakoribb válaszok megegyeznek a fentiekkel: szociális, oktatási, egészségügyi intézkedések (itt 35,0%- os említési gyakorisággal), akadálymentesítés, szociális foglalkoztatás, fogyatékosok segítése). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
12
2.5. MILYEN HUMÁNERŐFORRÁS- FEJLESZTÉS TÖRTÉNT EZ ÜGYBEN? (százalék) Az önkormányzatok negyede (26,3%) számolt be humánerőforrás- fejlesztésről az esélyegyenlőségi programmal kapcsolatban (lásd az ábrát). A leggyakoribb válaszok: a munkatársak képzése, továbbképzések szervezése (az esetek 61,9%-ában), illetve referens, felelős kinevezése (28,6%). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
13
2.6. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HÁNY SZÁZALÉKÁT LÁTJÁK EL MÁS SZERVEZETEK? (százalék) Az önkormányzatok kétharmada (67,5%) esetében más külső szervezetek látnak el szociális szolgáltatásokat (lásd az ábrát). Ahol van segítség, átlagosan a feladatok 26,7%-át végzik külső cégek. A szóródás jelentős: Budapest esetében 20%, a dunántúli nagyvárosok esetében 45% az átlag. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
14
2.7. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ESÉLYEGYEN- LŐSÉGI TERVE? 1. (településtípusonként, százalék) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
15
2.8. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE? 2. (létszámarányosan, százalék) Az önkormányzatok négyötöde (82,5%) rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel, a fővárosnak is van (lásd az előző ábrát). Legkisebb az arány a budai kerületek esetében (50,0%), legnagyobb a Dunától Keletre fekvő kisvárosokban (95,8%). Lakónépesség-arányosan: 79,1%-uk él olyan településen, ahol van esélyegyenlőségi terv (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat, 4.613.872 fő)
16
2.9. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, VÁRHATÓAN KÉSZÜL-E? (akiknek nincs, százalék) A 14 önkormányzat esetében a hiány leggyakoribb indokai: „nem kötelező”, nem újították a régit, előkészítés alatt. Felüknél van olyan személy, aki az elkészítéséért felelős. Mindegyikőjüknek szándékában áll a terv elkészítése: 42,9% esetében nincs döntés, 14,3%-nál van döntés, 42,9%-nál már készül a terv (lásd az ábrát). A terv döntő többségüknél legkésőbb 2009-ben elkészül. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 14 önkormányzat)
17
2.10. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, MIKOR KÉSZÜLT? (akiknek van, százalék) Ahol van (66 önkormány- zatnál): 18,2% esetében 2005-ben vagy előbb készült el, 16,7%-uknak az idén (lásd az ábrát). Az esélyegyenlőségi terv átlagos terjedelme 27 oldal (a leghosszabb 151, a legrövidebb 3 oldal). A terv elkészítésének indoka: leggyakoribb hivatkozás a törvényi előírás (50%-uk említi), emellett a pályázatok illetve a helyi igények említése fordul még elő. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)
18
2.11. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, KI KEDEMÉNYEZTE, KI KÉSZÍTETTE ÉS MEGELŐZTE-E TÁRSADALMI VITA? (akiknek van, százalék) A terv készítését a legtöbb esetben a jegyző kezdeményezte (34,8%), illetve a második leggyakoribb a polgármester (27,3%) említése. A készítésében viszonylag ritkán működtek közre külső szakértők (12,1%), elsősorban a humánpolitikai, személyügyi munkatársak készítették (33,0%), közel az esetek negyedében segítettek civil szervezetek, szakszervezetek is (22,7%). Négyből három esetben (72,7%) társadalmi vita előzte meg a terv elkészítését, ezen belül 33,3%-nál többször is (lásd az ). Négyből három esetben (72,7%) társadalmi vita előzte meg a terv elkészítését, ezen belül 33,3%-nál többször is (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)
19
2.12. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, KIK VETTEK RÉSZT A KÉSZÍTÉSÉBEN? (akiknek van, százalék) A terv előkészítésében 65,2% esetben vettek részt hátrányos helyzetű csoportok, civil szervezetek (cigány kisebbség, női munkavállalók, nyugdíjasok, fogyatékosok szervezetei). A kidolgozásba az önkormányzatok 62,1%-a vonta be a szakszervezeteket (9,1% esetében nincs szakszervezet). Az érdemi részek kidolgozását az egyes hivatali egységekkel 84,8% egyeztette (a legtöbben valamennyi irodát bevonták, volt, ahol csak az oktatási, a személyügyi, vagy a szociális irodát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)
20
2.13. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, IGÉNYBE VETTEK-E KÜLSŐ SEGÍTSÉGET? (akiknek van, százalék) Külső módszertani segítséget a terv kidolgozásához az önkormányzatok több mint fele (53%-uk) igénybe vett. Széles a skála: legtöbben (21,2%) külső tanácsadók segítségére támaszkodtak, de sokan (18,2%) hivatkoztak a minisztériumi honlapokra, jogszabályi segédletekre. Megemlí- tették az Esélyegyenlőségi Módszertani Irodát, illetve a Közigazgatási Hivatalt is. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)
21
2.14. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, VAN-E ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRIDŐ? (akiknek van, százalék) Az esélyegyenlőségi tervnek az esetek nagy hányadában (72,7%) pontos érvényességi határideje van (lásd az ábrát). Az érvényesség határideje közel az önkormányzatok felében (47,9%) az idén lejár, egyötödüknél (20,8%) jövőre, míg egyharmaduknál (31,3%) 2010-ben vagy az után. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)
22
2.15. MILYEN ARÁNYÚ A HIVATALBAN DOLGOZÓ HÁTRÁNYOS HELYZETŰ? (akiknek van, százalék) A hivatalok dolgozói körében a hátrányos helyzetűek aránya átlagosan 9% körül mozog. Közel az önkormányzatok harmadánál (27,3%) nincs hátrányos helyzetű, míg 18,2%- uknál meghaladja a 10 százalékot arányuk (lásd az ábrát). Településtípusonként jelentősek a szóródások: míg a budai kerületek egyikében sem dolgozik a hivatalban hátrányos helyzetű, addig a Dunától Keletre fekvő kisebb városokban 16,9% ez az arány. (Megjegyezzük: a becslések mögött erősen eltérő megfonto- lások húzódnak meg!) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)
23
2.16. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVNEK MIK AZ ELEMEI, MENNYIRE KIDOLGOZOTTAK? (akiknek van, átlag) Az esélyegyenlőségi tervek legkidolgozottabb elemei a célok: az ötfokú skálán 4,42 az átlagos pontérték (az önkormányzatok 95,8%-ánál említenek célokat); A konkrét intézkedések kidolgozottsága: 4,23 pont (a megkérdezettek 97,0%-ánál van); A következő a panaszolásra vonatkozó eljárási rend (4,22 pont – 75,8%-nál van); Ezt követi kidolgozottság szempontjából a hátrányos helyzetű csoportok elemzése (4,16 pont – 93,9%-nál van); Kevésbé kidolgozottak az ütemtervek (3,89 pont – 83,3%-nál van); Végül a legproblematikusabb a költségvetés (3,40 pont – csupán 65,2%-nál van). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)
24
2.17. MELY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSO- PORTOKAT EMLÍTI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV? (akiknek van, százalék) A tervek kilenctizedében (90,9%- ában) esik említés fogyatékos személyekről. A második leggyakrabban említett csoport (86,4% esetében) a nők. Ezt követi a romák említési gyakorisága (75,8%). A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalókat is közel a dokumentumok háromnegyede (72,7%) említi. Hasonló arányban fordulnak elő a az egyedülálló kisgyermekesek (71,2%). A tervek egyharmadában (33,3%- ában) további csoportokat is megemlítenek (pl. külterületen élőket, megváltozott munka- képességűeket, nyugdíj előtt állókat stb.) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)
25
2.18. MILYEN ELEMEKET EMLÍT A TERV – HA VAN – A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKKEL KAPCSOLATBAN? (említések százalékban) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)
26
2.19. MENNYIRE HATÉKONY, MEGVALÓ- SÍTHATÓ ILL. ALKALMAS AZ ESÉLY- EGYENLŐSÉGI TERV? (akiknek van, átlag) Az esélyegyenlőségi tervek hatékonyságát a 7 fokozatú skálán a megkérdezettek 4,79 pontra értékelték. A megvalósíthatóság szempontjából lényegesen jobb értékelést kaptak a tervek: 5,52 pontot. A két értékelés között helyezkedik el 5,11 ponttal annak megítélése, hogy a tervek mennyiben segítik az érintettek esélyegyenlő- ségének előmozdítását. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)
27
3. KÉRDÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL MINDEN MEGKÉRDEZETTŐL (80 ÖNKORMÁNYZAT): 3.1-2. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? 3.3-4. ÉS VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ÉRVÉNYES ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? AHOL NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (37 ÖNKORMÁNYZAT): 3.5. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MI AZ OKA? 3.6. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, SZÁNDÉKUKBAN ÁLL-E AZ ELKÉSZÍTÉSE? AHOL VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (43 ÖNKORMÁNYZAT): 3.7. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MIKOR KÉSZÜLT, TERJEDELME, KÉSZÍTÉSE INDOKA? 3.8. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, HOGYAN KÉSZÜLT? 3.9. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, EGYEZTETTEK-E ELŐTTE? 3.10. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MILYEN KÜLSŐ SEGÍTSÉGET VETTEK IGÉNYBE? 3.11. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MI AZ ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRIDEJE, HOGY DEFINIÁLTÁK A CSOPORTOKAT? 3.12. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, EGYES ELEMEINEK MEGÍTÉLÉSE. 3.13. MELY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOKAT EMLÍTI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM? 3.14. A FOGYATÉKOSOK MELY CSOPORTJAIRÓL RENDELKEZIK A PROGRAM? 3.15. MEKKORA AZ EGYES HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ARÁNYA? 3.16. AZ EGYES HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ARÁNYA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT. 3.17. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ILLESZKEDIK-E A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ? 3.18. MILYEN NYILVÁNOSSÁGOT KAPOTT AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM? 3.19. HOGYAN ÉRTESÍTETTÉK A PROGRAMRÓL A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKKEL FOGLALKOZÓ (CIVIL) SZERVEZETEKET? 3.20. MENNYIRE TARTJA HATÉKONYNAK ÉS MEGVALÓSÍTHATÓNAK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOT? 3.21. MENNYIRE ALKALMAS A PROGRAM AZ EGYES CSOPORTOK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA? 3.22. MIRE HASZNÁLTÁK EDDIG AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOT?
28
3.1. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? 1. (településtípusonként, százalék) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
29
3.2. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? 2. (létszámarányosan, százalék) Az önkormányzatok közel kilenctizede (86,8%-uk) rendelkezik közoktatási esélyegyenlőségi programmal, 7,5%-uknak nincs, míg 2,5%-uk nem válaszolt (lásd az előző ábrát). Budapesten, a kerületeiben, valamint a dunántúli nagyvárosokban mindenütt van program, a legkisebb arányban a Dunától Keletre fekvő nagyvárosokban (60%). Lakónépesség-arányosan: 86,8%-uk él olyan településen, ahol van esélyegyenlőségi terv (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat, 4.613.872 fő)
30
3.3. ÉS VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ÉRVÉNYES ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? 1. (településtípusonként, százalék) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
31
3.4. ÉS VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ÉRVÉNYES ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? 2. (létszámarányosan, százalék) A településre érvényes esélyegyenlőségi programmal az önkormányzatok 53,8%-a rendelkezik, a fővárosnak nincs (lásd az előző ábrát). A legnagyobb arányokat a dunántúli nagyvárosoknál regisztráltunk (kerek 80%), míg a legkisebbet a budai kerületekben (33,3%). Lakónépesség-arányosan: 54,8%-uk él olyan településen, ahol van esély- egyenlőségi terv (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat, 4.613.872 fő)
32
3.5. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MI AZ OKA? (akiknek nincs, százalék) A 37 önkormányzat esetében a hiány leggyakoribb indokai: „Készítése folyamatban (18,9%); „Nem kötelező” (16,2%); Különböző akadályok merültek fel a készítésében (pl. nincs kapacitásuk, jogszabály nem teszi lehetővé stb. – 13,5%); Más megoldásokat találtak, használnak (pl. „van helyette szociális koncepció”, családsegítő és egyéb intézmények foglalkoznak az esélyegyenlőséggel stb. – 13,5%); Válaszhiány 29,7% esetében. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 37 önkormányzat)
33
3.6. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, SZÁNDÉKUKBAN ÁLL-E AZ ELKÉSZÍTÉSE? (akiknek nincs, százalék) Többségüknek szándékában áll a terv elkészítése: 56,8% esetében szó esett róla, de nincs döntés, 10,8%- nál van döntés, 13,5%-nál már készül a program; nincs válasz 18,9% esetében (lásd az ábrát). A program jelentős hányaduknál (43,2%) véleményük szerint legkésőbb 2009-ben elkészül. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 14 önkormányzat)
34
3.7. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MIKOR KÉSZÜLT, TERJEDELME, KÉSZÍTÉSE INDOKA? (akiknek van, százalék) Ahol van (43 önkormány- zatnál): 76,7% esetében 2007-ben vagy előbb készült el, 20,9%-uknak az idén (lásd az ábrát). Az esélyegyenlőségi program átlagos terjedelme 50 oldal (a leghosszabb 315, a legrövidebb 5 oldal). A program elkészítésének indoka: leggyakoribb hivatkozás az, hogy a pályázatokhoz szükséges (39,5%), a második leggyakoribb a törvényi előírás (32,6%-uk említi). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
35
3.8. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, HOGYAN KÉSZÜLT? (akiknek van, százalék) Az esélyegyenlőségi program készítését a leggyakrabban a polgármesterek kezdeményezték (39,5%), említik még a jegyzőket, az önkormányzati testületet és különböző szakmai bizottságok vezetőit. A program elkészítéséhez 60,5% esetében külső segítséget is igénybe vettek (általában szakértő cégeket), ezen belül 14%-nál csak külső cégek által készült a dokumentum. Alig több mint egyharmaduknál (34,9%) készült külső segítség nélkül (lásd az ábrát). A belső készítők között elsősorban a szociális, népjóléti, egészségügyi, oktatási és művelődési egységeket, munkatársaikat említik. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
36
3.9. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, EGYEZTETTEK-E ELŐTTE? (akiknek van, százalék) Az esélyegyenlőségi program elkészítését az esetek 37,2%- ában személyes egyeztetés előzte meg (ezen belül 27,9%- nál több alkalommal is). Leggyakrabban a különböző kisebbségi önkormányzatokkal, oktatási illetve szociális ellátó intézményekkel történt előzetes egyeztetés. Harmaduk (32,6%) a tervezetet előzetesen az újságban honlapon hozta nyilvánosságra. További 18,6%-uk kiküldte a tervezetet az érintetteknek. Mindössze 4,7%-uk nem élt az előzetes egyeztetés semmilyen formájával (7% esetében nincs válasz). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
37
3.10. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MILYEN KÜLSŐ SEGÍTSÉGET VETTEK IGÉNYBE? (akiknek van, százalék) A program előkészítésébe az esetek 86,1%-ában bevontak különböző hátrányos helyzetű csoportokat (elsősorban roma, fogyatékkal élő és idősebb csoportokra hivatkoznak). Külső segítséget, segédleteket a készítés során 55,8%-uk vett igénybe (lásd az ábrát). A leggyakoribb említés a módszertani kiadványokra, minisztériumi útmutatókra vonatkozik; de vannak, akik szakmai tanulmányutat szerveztek, vagy más önkormányzatoktól kértek segítséget a cél érdekében. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
38
3.11. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MI AZ ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRIDEJE, HOGY DEFINI- ÁLTÁK A CSOPORTOKAT? (akiknek van, százalék) Az esélyegyenlőségi programnak az esetek nagy hányadában (69,8%) pontos érvényességi határideje van (lásd az ábrát). Ahol van érvényességi határidő, az érintett önkormányzatok több mint felénél (56,7%) csak 2010 után jár le. A törvényi előírásoknak megfelelően definiálta az önkormányzatok közel fele (48,8%-uk) a hátrányos helyzetű csoportokat. Néhányan saját vizsgálatokra, külső szakértői segítségre is hivatkoztak. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
39
3.12. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, EGYES ELEMEINEK MEGÍTÉLÉSE. (akiknek van, átlag) Az esélyegyenlőségi program egyes elemeinek kidolgozottsága általában eléri a „jó” minősítést: A legkidolgozottabbak a célok: 4,63 pont az ötfokú skálán – a programok kilenctizedében (90,7%) szerepel ez az elem. A hátrányos helyzetű csoportok meghatározása az esetek közel felében (48,8%-ában) a törvényi előírásoknak megfelelően került be a programokba. Ennek al elemnek a kidolgozottságát 4,33 pontra értékelték a megkérdezettek (a programok 95,3%-ában szerepel ez az elem). Konkrét intézkedéseket a programok 95,3%-a tartalmaz, kidolgozottsága 4,16 pont. Ütemterv az esetek 88,4%-ában van, „osztályzata”: 4,03 pont. Végül a legproblémásabb a költségvetés: csak a programok 67,4%-ában van; a pontérték itt már csak 3,68. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
40
3.13. MELY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSO- PORTOKAT EMLÍTI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM? (akiknek van, százalék) A programok négyötödében (83,7%-ában) esik említés kisebbséghez tartozó személyekről. A második leggyakrabban említett csoport (81,4% esetében) a fogyatékkal élők. Ezt követi az időskorúak említési gyakorisága (65,1%). Hasonló arányban (62,8%-ban) említik a munkanélkülieket. Kevesebb mint a programok felében (48,8%) hivatkoznak a hajléktalanokra. A kérdezett csoportok közül a legkisebb arányban (39,5%-ban) szerepelnek a pszichiátriai betegek. A további említések között szerepelnek a gyermekek, fiatalok, tanulók, alacsonyan iskolázottak. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
41
3.14. A FOGYATÉKOSOK MELY CSOPORTJAIRÓL RENDELKEZIK A PROGRAM? (akiknek van, százalék) Külön is vizsgálat tárgyát képezték az egyes fogyatékkal élő csoportok: rendelkezik-e külön is róluk a program. A leggyakrabban említik e tekintetben a mozgássérülteket (81,4%), őket az értelmi fogyatékosok (76,7%), majd a halmozottan fogyatékosok követik (72,1%-os említéssel). A legkisebb arányban az autistákról rendelkeznek a programok: említési arányuk 39,5% (lásd az ábrát). Ez utóbbi csoport (az autisták) esetében a programok kevesebb mint egyharmada (30,2%-uk) tartalmaz nevesített célokat. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
42
3.15. MEKKORA AZ EGYES HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ARÁNYA? (akiknél van program, becsült adatok a lakónépesség százalékában) Az esélyegyenlőségi programmal rendelkező 43 önkormányzat megkérdezettjei megbecsülték, hogy az egyes hátrányos helyzetű csoportok milyen arányt képviselnek a településük lakónépességén belül. A válaszadók nyers számokat adtak, illetve intervallumokat határoztak meg. Ez utóbbi esetekben a magasabb értékeket vettük figyelembe. A lakónépesség ismeretében az arányokat százalékban számítottuk ki. Az eredmények szerint a legnagyobb arányban az időskorúak fordulnak elő a hátrányos helyzetű csoportok közül, míg a legkisebb arányt az autistáknál regisztráltunk (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
43
Budai kerületek Pesti kerületek Dunántúli nagyvá- rosok Dunántúli kisebb városok Dunától Keletre fekvő nagyváro- sok Dunától Keletre fekvő kisebb városok Ösz- sze- sen kisebbséghez tartozók0,05,10,04,31,99,95,5 időskorúak10,920,09,811,24,117,314,4 munkanélküliek0,02,62,03,41,35,53,4 hajléktalanok0,00,20,1 0,90,4 mozgássérültek0,00,71,50,71,02,51,3 értelmi fogyatékosok0,00,1 0,30,01,50,6 halmozottan fogyatékosok0,0 0,30,01,40,5 autisták0,0 0,50,1 pszichiátriai betegek0,00,80,10,20,61,90,9 3.16. AZ EGYES HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ARÁNYA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT. (akiknél van program, becsült adatok a lakónépesség százalékában) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
44
3.17. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ILLESZKEDIK-E A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ? (akiknek van, százalék) Az esélyegyenlőségi program és az adott település fejlesztési koncepciója közötti összefüggések a következőképpen alakultak: A program alkotóinak több mint kétharmada (69,8%-uk) egyeztetett a koncepció kidolgozóival. Mintegy 60,5%-uk hivatkozik a programban a koncepcióra. Közel a vizsgált önkormányzatok felénél (46,5%-nál) a településfejlesztési koncepció szerves része a program. Kétötödük (41,9%) esetében ugyanarra az időtartamra szól a két dokumentum. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
45
3.18. MILYEN NYILVÁNOSSÁGOT KAPOTT AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM? (akiknek van, százalék) Az érintett városok különféle nyilvános fórumokon ismertették a lakossággal az esélyegyenlőségi programjukat: A leggyakrabban alkalmazott nyilvános fórum az önkormányzatok saját honlapja (79,1%-os említés). Kétharmaduk (62,8%-uk) az önkormányzati újságot választotta. Más sajtóorgánumokban sajtóhírként jelent meg az esetek 55,8%-ában. További említések is előfordultak a megkérdezettek egyötödénél (18,6%-uknál): a városi TV, szakmai konferenciák, tájékoztató füzetek stb. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
46
3.19. HOGYAN ÉRTESÍTETTÉK A PROGRAMRÓL A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKKEL FOGLALKOZÓ (CIVIL) SZERVEZETEKET? (akiknek van, százalék) A program készítői különös gondot fordítottak az esetek legnagyobb részében a leginkább érintett hátrányos helyzetű csoportok bevonására a program készítése során: Már az elkészítésbe bevonták a települések három negyedében (74,5%-ában) az érintett csoportok képviselőit. Kétharmaduk (60,5%-uk) a kész programot (is) elküldte számukra. Kisebb hányaduk (44,2%-uk) levélben vagy e-mailben (is) értesítette a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó (civil) szervezeteket. Összesen kevesebb mint egyhuszaduk (4,7%-uk) nem élt ezen formák egyikével sem. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
47
3.20. MENNYIRE TARTJA HATÉKONYNAK ÉS MEGVALÓSÍTHATÓNAK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOT? (akiknek van, átlag) A válaszadók viszonylag pozitívan vélekedtek az esélyegyenlőségi programról: A hatékonyságát tekintve átlagosan 4,84 pontot adtak a hétfokozatú skálán, amely a pozitív vélekedések enyhe túlsúlyát jelenti. A legszkeptikusabbak a hatékonyság tekintetében a budai kerületek voltak (4,00 átlaggal), míg a legelégedettebbek a dunántúli nagyvárosok (5,00 ponttal). A megvalósíthatóság tekintetében még egy árnyalattal kedvezőbb a kép: itt az átlagérték 5,21 a hetes skálán. Leginkább bíznak a program megvalósíthatóságában a Dunától Keletre fekvő nagyvárosok (5,67 pont), míg az ellenkező póluson – némi meglepetésre – a dunántúli nagyvárosok helyezkednek el (4,50 ponttal). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
48
3.21. MENNYIRE ALKALMAS A PROGRAM AZ EGYES CSOPORTOK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA? (akiknek van, átlag) Az esélyegyenlőségi program hatékonyságát a válaszadók az egyes hátrányos helyzetű csoportok szempontjából is értékelték: A legoptimistább válaszokat a mozgássérültek vonatkozásában regisztráltunk: itt az átlagérték 5,18-nak adódott a hétfokú skálán (ahol a 7-es azt jelentette, hogy „nagyon alkalmas”, míg az 1-es, hogy „egyáltalán nem alkalmas”). Hasonló módon a pozitív vélemények enyhe dominanciáját tapasztalhattuk az időskorúak (5,03 pont), az értelmi fogyatékosok (4,88 pont), a kisebbséghez tartozók (4,82 pont), valamint a halmozottan fogyatékosok (4,66 pont) esetében. A legkevésbé kedvező helyzetbe e szempontból a hajléktalanokat tekintik (3,93 pont), de hasonlóan alacsony az érték a pszichiátriai betegeknél (4,08 pont) és az autistáknál (4,07 pont) is. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
49
3.22. MIRE HASZNÁLTÁK EDDIG AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOT? (akiknek van, százalék) Végül az esélyegyenlőségi program hasznosításáról nyilatkoztak a megkérdezettek: Elsősorban a pályázatok elkészítésében volt hasznos az önkormányzatok számára a program: háromnegyedük (76,7%- uk) hasznosította ily módon. Több mint felük (51,2%-uk) uniós feladatvállalásokban hasznosította a programot. Kétötödük (41,9%) más támogatás, míg harmaduk (32,6%) címzett támogatások megszerzésében használta fel. Végül a közbeszerzés során eddig mindössze 16,3%-uk tudta használni az elkészült programot. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)
50
4. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK Néhány adat arról, hol van esélyegyenlőségi terv és program együtt – településtípusonként, illetve a lakónépesség arányában.
51
4.1. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ESÉLY- EGYENLŐSÉGI TERVE ÉS PROGRAMJA? 1. (településtípusonként, százalék) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)
52
4.2. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ESÉLY- EGYENLŐSÉGI TERVE ÉS PROGRAMJA? 2. Lakónépesség szerint (százalékok) A vizsgált 80 önkormányzat közel felének (47,5%-ának) van esélyegyenlőségi terve és programja is. Ugyanakkor egy tizedüknek (11,3%-uknak) még egyik sem készült el. A legkedvezőtlenebb viszonyokat a budai kerületekben tapasztaltuk: itt csak az önkormányzatok 16,7%-ában van mindkettő, ugyanakkor egyharmadában (33,3%-ban) egyik sincs. Az ellenkező póluson a vidéki nagyvárosok helyezkednek el: a dunántúliak kétharmadának (66,7%- ának), míg a Dunától Keletre fekvők 60%-ának készült el eddig mindkét dokumentuma (lásd az előző ábrát). Az érintett lakosság (4.613.872 fő) közül kevesebb mint felük (48,2%-uk) él olyan településen, ahol van esélyegyenlőségi terv és program is. A vizsgált szempontból „ellátatlanok” (ahol egyik sincs) aránya 14,3% (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat)
53
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.