Együttnevelés: egyenlő hozzáférés – egyenlő esély

Az előadások a következő témára: "Együttnevelés: egyenlő hozzáférés – egyenlő esély"— Előadás másolata:

1 Együttnevelés: egyenlő hozzáférés – egyenlő esély
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium programjai a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében 2009. március 26.

2 Áttekintés Probléma (PISA, hazai kutatások) Célok
A jogszabályi környezet változása Esélyteremtő intézkedések, programok Eredmények Középtávú tervek

3 Probléma – PISA eredmények 2000, 2003, 2006 - OECD országokban
hazánkban hat legerősebben a család szociális háttere a diákok teljesítményére Magyarországon a tanulói teljesítmények jobban szóródnak az iskolák között, mint az iskolákon belül tradicionálisan korai szelekció - a hozott hátrány az idő előrehaladásával folyamatosan mélyül és sorozatos tanulási kudarcokhoz vezet a PISA oktatáspolitikai hatásai

4 Probléma –hazai kutatások
Az iskolai szegregáció kialakulásának alapvetően kétfajta útja van: az iskolák, illetve az intézményfenntartó külön intézményekben, külön helyiségekben oktatja az alacsony társadalmi státuszú (elsősorban a roma) szülők gyerekeit a szabad iskolaválasztás indukálta szegregáció - a magasabb társadalmi státuszú szülők, a „körzeti iskola” helyett színvonalasabb intézménybe íratják gyermekeiket Hétszer kisebb arányú az érettségit adó középiskolákban történő továbbtanulás a roma tanulók körében.

5 Célok Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése
Az iskolarendszer szelekciós és szegregációs trendjének csökkentése A közoktatási rendszerre jellemző települési különbségek mérséklése, a kistelepüléseken és válságövezetekben élő gyermekek esélyeinek növelése Versenyképes tudás Hatékony közoktatási rendszer Az oktatási ráfordítások hatékonyabb felhasználásának biztosítása Befogadó közoktatási rendszer Az integrációs folyamatok megerősítése

6 A jogszabályi környezet változása
a szegregáció, a diszkrimináció tilalma az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény és a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (Kt.) hátrányos helyzet meghatározása halmozottan hátrányos helyzet meghatározása Kt. 121.§ 14. pont Szülői nyilatkoztatás a jegyzői feladatellátás keretében 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet szerinti jegyzői adatgyűjtés (7.sz. melléklet) Integrációs felkészítés, képesség-kibontakoztató felkészítés 2003-tól 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D., E. § Országos Oktatási Integrációs Hálózat

7 A jogszabályi környezet változása
A halmozottan hátrányos helyzet megállapítása vonatkozásában a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/H. §-a tartalmaz szabályokat, illetve ugyanezen Korm. rendelet 7. sz. melléklete. Ezzel szoros összefüggésben áll a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvénynek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, illetve a védelembe vételre vonatkozó szabályai, valamint a közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. (Kt.) 121. § 14. pontja, ami a halmozottan hátrányos helyzet törvényi meghatározását tartalmazza.

8 A jogszabályi környezet változása
14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;

9 halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók – statisztikai adatok
Jegyzői adatszolgáltatás (létszámadatok) általános iskolai + óvodai korcsoport együtt (2007., 2008.)

10 A jogszabályi környezet változása folyt.
Az általános iskolai felvételi körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás A hhh tanulók az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint a hhh gyermekeknek a településen belüli aránya. - Kt. 66. § (2)-(4) A felvételi eljárás rendje - az iskolák szabad férőhelyeinek elosztására vonatkozó szabályozás Ha még marad szabad férőhely, a hhh tanulókat előnyben kell részesíteni, majd sorsolás - Kt. 66. § (5) Nem állami intézmények szerepvállalása az ált. iskolai beiskolázás során – Kt. 82. § (6) Tanulói létszáma 25%-át kötelezően a település/kerület jelentkező gyermekei közül kell felvenni. hhh előnyben részesítés A körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás tagiskolai szintű.

11 A jogszabályi környezet változása folyt.
Kötelező óvodai felvétel a hhh gyermekeknek a kötelező felvételt biztosító óvodákban Kt. 65. § (2) Óvodai fejlesztő program a 2007/2008-as nevelési évtől – szakmai keretek, forrás igénylése 9/2008. OKM rendelet Óvodáztatási támogatás január 1-től a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény (Gyvt.) 20/C. § a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

12 Esélyteremtő programok, ösztönzők – eredmények
Integrációs felkészítésben, képesség-kibontakoztató felkészítésben, óvodai fejlesztő programban résztvevő tanulók, gyermekek száma 2007-től – központosított előirányzat (célhoz kötött forrás)

13 A jogszabályi környezet változása folyt.
Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési jogosítványainak bővítése: Hatósági ellenőrzést folytathat valamennyi közoktatási intézménynél Vizsgálhatja a körzetes feladatok ellátását Kimondhatja azt, hogy a 2009/2010-es tanítási évben nem indítható 1. osztály abban az általános iskolában amely nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának. Szabálysértési ügyekben eljárhat Közvetlenül eljárást kezdeményezhet a nem önkormányzati intézmények esetében a kifizető szervnél a támogatás felfüggesztése érdekében Önkormányzati intézményeknél szabálytalanság esetén felhívja a ÁSZ figyelmét Felügyeleti bírság összege: Ft

14 A jogszabályi környezet változása folyt.
Útravaló ösztöndíjprogram az Útravaló Ösztöndíjprogram indításáról szóló 2086/2005. (V. 9.) Korm. Határozat, az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet Esélyegyenlőségi intézkedési tervek kötelező elkészítése Kt § - önkorm., nem állami, nem önkormányzati fenntartók is Roma Integráció Évtizede Program a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a évekre szóló kormányzati intézkedési tervről szóló 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról ( ) szóló1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat

15 A jogszabályi környezet változása folyt. – 2009-es költségvetési tv.
XX. fejezet 11/7/4 Esélyegyenlőségi és integrációs programok – több mint 700 millió Ft XX. fejezet 11/7/15 „Útravaló” ösztöndíj program millió Ft 5. sz. melléklet 16. pont a) - Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása – millió Ft 5. sz. melléklet 27. pont - Óvodáztatási támogatás – 760 millió Ft (a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek) 5. sz. melléklet 24. pont - az integrációs rendszerben résztvevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása – millió Ft a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

16 Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008
Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján Mely intézmények igényelhették? Általános iskolák, és óvodák; Amelyek 2008/2009-es tanévben, nevelési évben óvodai fejlesztő programra, illetve integrációs vagy képesség-kibontakoztató felkészítésre támogatásban részesültek; Feltétel még, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya elérje óvoda esetében a 15 %-ot, illetve iskola esetében az 5 % -ot. Mely pedagógusok kaphatják a kiegészítő illetményt? Akik integráló vagy képesség-kibontakoztató iskolában, óvodában dolgoznak, emellett konkrét integrációs vagy felkészítő feladatot vállalnak.

17 Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008
Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján Mekkora az egy pedagógusnak adható összeg? Havi bruttó Ft-tól Ft-ig. A konkrét összeget az intézmény vezetője határozta meg. Az intézmény által szétosztható keret az ott tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolán belül,i arányától függ. 2009. január augusztus 31. közötti időszakra kerül most kifizetésre. Mekkora a felhasznált, jóváhagyott összeg? Közel 2.3 mrd Ft, ebből önkormányzati fenntartású intézményeknek: mrd Ft nem önkormányzati fenntartású intézményeknek: 41 millió Ft A legtöbb bérkiegészítés kifizetésére Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (530 millió Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (427 millió Ft) kerül sor.

18 Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008
Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján

19 Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008
Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján Mikor kapják meg a pedagógusok a kiegészítő illetményt? Havi rendszerességgel, a havi fizetéssel együtt. - Először a február havi fizetéssel együtt a január, február havit, majd havi ütemezésben. az önkormányzati fenntartók a februári nettó finanszírozás keretében kapják meg a forrást a nem önkormányzati fenntartók március 10-ig kapják meg a forrást Hány intézmény, pedagógus érintett a programban? Közel 600 általános iskola; Közel 450 óvoda; Közel pedagógust; A 2009/2010-es tanévre, nevelési évre jutó bérpótlékot külön pályázat alapján lehet igényelni.

20 Esélyteremtő programok, intézkedések
AJTP, AJKP, AJKSZP Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja: 2007/2008. tanév ( forint * 3000 tanuló) Összesen: 3.1 mrd Ft (költségv. tv. 3. számú melléklet) Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja: 2007/2008 tanév ( Ft*620 Fő tanuló) Összesen: 611 millió Ft (kollégiumi finanszírozás, ezen felül középiskolai normatíva, amit az iskolák a programban bennlévő 0. évfolyamos tanulók esetében kapnak) (költségv. tv. 3. számú melléklet) Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja: 2007/2008 tanév ( Ft * 75 Fő tanuló) Ft + intézményenként Ft infra Összesen: 105 millió Ft (költségv. tv. 5. számú melléklet) Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program, Mentor program

21 Esélyteremtő programok, intézkedések, ÚMFT
TÁMOP Oktatási esélyegyenlőség és integráció – kiemelt projekt TÁMOP Oktatási esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása TÁMOP Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása TÁMOP A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerősítése, „Láthatatlan kollégiumi” programok támogatása TÁMOP A komponens: Tanoda programok támogatása TÁMOP B komponens: Antidiszkriminációs jelzőrendszer kiépítése TÁMOP A komponens: Új tanulási formák és rendszerek - kiemelt projekt KÁF TÁMOP B komponens: Új tanulási formák és rendszerek - pályázatos rész, közvetett támogatás KÁF

22 Esélyteremtő programok, intézkedések hatása külső tényezők befolyása
A tárca esélyegyenlőségi programjainak megvalósulását különösen a következő külső tényezők befolyásolhatják: - a várható demográfiai folyamatok, - a szegregációs jelenségekből fakadó hátrányok, - a munkaerőpiaci változások, - néhány fontosabb társadalomszerkezeti jellemző alakulása, - a közszektor működésében prognosztizálható változások

23 Equity konferencia - OECD Oktatáspolitikai Bizottsága javaslatára
2009. június informális miniszteri értekezlet az ’equity’ témakörében Norvégiában A javasolt 3 fő téma (a tervek szerint): 1. korai beavatkozás, 2. lemorzsolódás - ahol nem teszi érdekeltté az iskola a tanulót, 3. mit tudunk (adatok) és mit teszünk e tudással További javasolt témák: 4. Az óvodáztatás szerepe a későbbi iskolai kudarcok megelőzésében 5. Az iskolafenntartás intézményrendszerének szerepe az iskolai szegregáció leépítésében

24 Köszönöm a figyelmet! Hegyiné Pallaghy Szilvia osztályvezető
OKM, Esélyegyenlőségi Főigazgatóság