Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században

Az előadások a következő témára: "Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században"— Előadás másolata:

1 Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
Földrajzi,politikai, gazdasági és szellemtörténeti értelmezés. Első előadás, előadó: Dr. Marinovich Endre

2 Tananyag, követelmények:
Kötelező tananyag: az előadásokon elhangzottak, valamint az ott megjelölt folyóirat- és újságcikkek, továbbá: Romsics Ignác: A 20. század rövid története, Rubicon könyvek, Budapest 2011 Ormos Mária: Közép-Európa. Volt? Van? Lesz? Napvilág Kiadó, Budapest, 2007 Marinovich Endre (szerk.): Tranzitológia BGF-KKFK, 2009 Számonkérés módja: szóbeli kollokvium

3 Az oktató elérhetősége:
Dr. Marinovich Endre professor emeritus Külgazdasági és EU Intézeti Tanszék D. épület, II. emelet 22. Fogadóóra: kedd – 11.30 Elérhetőségek: Telefon:

4 Elhelyezés időben Mikor kezdődik és mikor végződik a 20. század?
Formális válasz: ( ) Informális válasz: az 1910-es évek elejétől az 1989/90-es évtized fordulójáig, szubjektív időpontok (1912. ápr és nov. 9-10) Békés, nyugodt századvég és századelő. Milyen volt a 20. század eleje? Világkiállítás Párizsban 1990-ben és a második újkori olimpiai játékok, Nobel díjak átadása 1901-től.

5 Elhelyezés térben I. A század elején Közép Európát két ország uralja:
1/ Németország: 1871 óta létezik, erős és dinamikus, népessége 1890-ben 49 millió, 1913-ban 60 millió. Ipara rendkívül fejlett, 1914-ben több acélt állított elő mint Nagy Britannia, Franciao. És Oroszo. Együttesen. Lakossága a legképzettebb: Újoncok analfabetizmusa az I. Vh. kezdetén: 1000-ből 330 Olaszo.; 220 Ausztria-Magyaro.; 68 Franciao.; 1 No. Uralkodó: a fél karjára béna, Bismarckot eltávolító, akarnok II. Vilmos császár

6 Elhelyezés térben II. 2/ Osztrák-Magyar Monarchia: sok nemzetiségű, gyengélkedő, a balkáni terjeszkedés ellenére békés, népessége 1910-ben 51 millió. 13 nyelvi-etnikai és 7 vallási csoport, öt nemzet (magyar, cseh, szlovák, szlovén, horvát) csaknem teljes egészében. Két része: Ciszlajtánia 17 tartomány osztrák német szupremácia alatt ( pl.: Csehország, Galícia, Dalmácia, Bukovina), Transzlajtánia magyar szupremácia alatt (Magyaro. + Erdély, Horváto., Fiume) Uralkodó: az agg, tragédiákkal terhelt Ferenc József, trónörökös a szlavofil Ferenc Ferdinánd

7 Elhelyezés térben III. Kelet Európa egyetlen országa Oroszország, lakossága 1900 körül 130 millió. Hatalmas nyersanyag kincsei ellenére gazdaságilag fejletlen. A népesség 80 %- a mezőgazdaságból él, az írástudatlanok száma vidéken több mint 80 %, a városokban 55 %. Uralkodó: II. Miklós cár, sikertelen ember, vereség Japántól 1904/5-ben, döntéseiben befolyásolja felesége Alexandra Fjodorovna, illetve a kegyencek (Raszputyin)

8 Elhelyezés térben IV. Országok a fél periférián és a periférián:
1/ Olaszország, egységes államként csak a 19. század utolsó harmada óta létezik, Róma csak 1870 óta főváros, korábban Torinó és Firenze volt. 2/ Szerbia, önálló fejedelemségként, orosz támogatással 1817-ben jött létre, 1878-ban a berlini kongresszus ismerte el a független Szerb Királyságot. 3/ Románia Havasalföld és Moldva uniójával óta létezik, jelenlegi nevét először 1866-ban használták. 4/ Bulgária alkotmányát 1879-ben orosz jogászok dolgozták ki. Ezután fejedelemségként önállósították.

9 Államforma A 20. század elején valamennyi európai ország – Svájc és Franciaország kivételével – monarchia, tehát az uralkodó (király, császár, cár) elődjének leszármazottja. Abszolút vagy alkotmányos monarchiák? Nem mondhatóak abszolútnak, mert vannak bizonyos korlátozó tényezők, de semmiképpen a mai értelem- ben vett alkotmányos berendezkedés (II. Miklós cár a dumát csak tanácsadó testületnek tekintette, II. Vilmos pedig, amint tehette menesztette Bismarck kancellárt

10 Eszmei áramlatok, izmusok I.
1/ Liberalizmus: az állammal és minden közösséggel szemben az egyén jogainak érvényesítése. A tulajdon az állampolgári lét forrása és alapja. Sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság. Szabad verseny és védővámok nélküli szabad kereskedelem. Ellenzik a szociális gondoskodás kiterjesztését a szegényekre. 2/ Konzervativizmus: ragaszkodás a megszokotthoz, a hagyományokhoz, a jogoknál előbbre való a kötelesség, a szabadságnál a rend és a tekintély, az egyénnel szemben a közösség (ennek magja a család). A tulajdon és a vagyon szent, de előbbre való a társadalmi szolidaritás (pl. a szegényekről való gondoskodás).

11 Eszmei áramlatok, izmusok II.
3/ Szocializmus: az emberek minél teljesebb egyenlősége. (Nemcsak a törvény előtt, hanem a mindennapi életben is). Kárhoztatják a magán tulajdont, a piac helyett az átfogó gazdasági tervezés hívei. Megvalósulási válfaja a szociáldemokrácia, totalitárius változata a kommunizmus (bolsevizmus). 4/ Nacionalizmus: közösségi hitvallás, a nemzet érdekeinek szolgálata. De ki a nemzet? a/ az állam polgárai (államnemzet); b/ azonos nyelvet beszélők (kulturnemzet)

12 Eszmei áramlatok, izmusok III.
5/ Pánszlávizmus: a szláv népek egyesítését és hegemóniáját célozza. Kezdeti cél a török és a Habsburg uralom alatt élő szlávok egyesítése. Később a nagyorosz birodalmi gondolat kifejezője. Oroszország szerepe ebben kétarcú. 6/ Pángermanizmus: valamennyi németül beszélő nép összefogására irányuló mozgalom. Felvetették a Monarchia megszüntetését és a német nyelvű területek Németországhoz csatolását.

13 Gazdasági rendszerek I.
A gazdasági tevékenységek összehangolása történhet: - piaci - bürokratikus tisztán ritkán jelennek meg - erkölcsi - erőszakos módszerekkel extrém példáktól eltekintve elhanyagolható

14 Gazdasági rendszerek II.
1/ Piacgazdaság - a piac önszabályozó rendszerére épül; - a termelést és a kereskedelmet a kereslet – kínálat viszonya határozza meg; - az eladás és a vétel információs centruma a termék ára 2/ Tervgazdaság: az állam által centralizált hierarchikus rendszer, a termelési feladatokat a leg apróbb részletekig a központi népgazdasági tervben határozzák meg. Mintája a sztálini szovjet modell.

15 Szövetségi rendszerek
Kettős szövetség(1879) Németország – O.M.Monarchia Hármas szövetség(1882, 1887) Előzőek + Olaszország Francia – olasz egyezmény (1900, 1902) Brit – orosz kiegyezés (1907) Francia – orosz szövetség (1892/1893) ENTENTE CORDIALE (1894)

16 Konfliktusok 1/ Revange – politika (Franciao. – Németo.)
2/ Flotta – politika (Nagy Britannia – Németo.) 3/ Balkán hegemónia (Monarchia – Oroszo.) 4/ Pánszlávizmus