Hunyadi János, Hunyadi Mátyás

Az előadások a következő témára: "Hunyadi János, Hunyadi Mátyás"— Előadás másolata:

1 Hunyadi János, Hunyadi Mátyás
86. A HUNYADIAK Hunyadi János, Hunyadi Mátyás A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

2 A korszak királyai Zsigmond 1387-1437
Habsburg (Ausztriai) Albert I. Jagelló Ulászló V. Postumus (Habsburg) László Hunyadi (Corvin) Mátyás II. Jagelló Ulászló

3 Politikai helyzet Zsigmond király halála után
Nem volt fiú örökös, a királyi hatalom ismét megrendült. A király rövid időre Zsigmond lányának férje Habsburg Albert lett. A főpapok és főurak - az özvegy Erzsébet királyné beleegyezésével - III.Ulászló lengyel királyt hívták meg a magyar trónra, Magyarországon I.Ulászló. A lengyel-magyar együttműködéstől remélték a török veszély elhárítását. A várandós Erzsébet azonban fiúgyermeket szült, és fiát V. Lászlót koronáztatta meg. I. Ulászló átvehette a hatalmat, de el kellet ismernie V. László trónigényét. Az országban Jiskra, Cillei Ulrik és III. Frigyes területeket foglalt V. László nevében. I. Ulászló halála után a kiskorú V. László örökölte a trónt, azonban alkalmatlan volt az uralkodásra, és hamarosan meghalt.

4 A rendi állam kialakulása és működési elve
A rendi állam Magyarországon a patrimoniális királyságot váltotta fel. A királyság öröklődése helyett a rendek választottak királyt, és döntő beleszólásuk volt a politikába, miközben a királynak is széles jogköre maradt. Habsburg Albert, Zsigmond veje, új királyválasztási feltételeket fogadott el. Albert, a bárók és a főpapok ellenőrzése alá került. Ez egy új államszervezés kezdetét jelentette, amelynek a gyökerei a bárói érdekcsoportok létrejöttéig nyúlnak vissza. A király és a rendek között hatalommegosztás és hatalmi egyensúly jött létre. A rendi állam máshol is kifejlődött, a legismertebb példa Lengyelország esete. Az új államszervezés jobban tükrözte a nemesi társadalom erőviszonyait, de nem volt hatékony a kormányzás tekintetében.

5 Hunyadi János Származása és személyisége
1407 körül születhetett egy Magyarországra települt havasalföldi család tagjaként. Apja, Serbán fia Vajk. Vajk Zsigmond király udvari lovagja volt, aki hűsége jutalmául Hunyadvár birtokát kapta. Hunyadi János nagyszerű katonai képességei már fiatal korában megmutatkoztak. Jó pénzügyi érzéke volt, és ügyes politikus is volt. A korszerű harcászatot Észak-Itáliában (a condottiere, zsoldosvezér típusú hadvezetés) tanulta. Emellett a huszita harcmodort is megismerte. I. Ulászló idején a legtehetségesebb és lagtapasztaltabb főúr volt.

6 Hunyadi-címer, bővített, 1453

7 A Hunyadi János harcai az oszmánokkal, a kezdetek
Hunyadi a tetterős és harcra alkalmas királyt támogatta az Oszmán veszély miatt. Az új király erdélyi vajdává nevezi ki. A szélesebb körű törökellenes európai összefogás többnyire hiányzott Európában. Először az Erdélyre támadó Mezid béget győzi le márc. 22-én Gyulafehérvár közelében. (Miután Lépes György püspökkel együtt magánhadseregük vereséget szenvedett négy nappal az előtt).

8 Hunyadi János egy fametszeten
Thuróczy János Chronica Hungarorumából

9 A hosszú hadárat előkészületei 1443
I. Ulászló és az országnagyok közhangulatnak engedve indult háborúba. A kedvező hírek, az ígéretek, pénzadományok miatt optimista volt a hangulat. A lengyel rendek,a pápa és a Magyarországra menekült szerb fejedelem,Brankovics György pénzküldeménye. A szultán Kis-Ázsiában háborúzott A pápai diplomácia visszafogta a Habsburgokat a magyarországi betörésektől. A 18 éves I.Ulászló is táborba szállt. Fővezérnek Hunyadi Jánost nevezte ki, a szultán székhelyét, Drinápolyt vették célba, azaz a Török Birodalom európai központját.

10 A „hosszú hadjárat” kezdete és lefolyásának körülményei
Budáról mintegy 20 ezer fős magyar és lengyel katonákból álló sereg indult el. Útközben 10 ezres szerb-bosnyák sereg csatlakozott. Sikerrel kecsegtetett az is, hogy Hunyadi elképzeléseinek megfelelően a hadjáratot télre tervezték, amikor a török főerők nem tudtak jól hadakozni. A török terjeszkedés megállításában különösen érdekelt Velence nem vett részt a Kis-Ázsia és a Balkán-félsziget közötti tengerszorosok (Boszporusz,Dardanellák) elzárásában, azaz a szultáni sereg elszigetelésében. A szultán visszaérkezhetett Európába, elsáncolhatta kormányzati központját. Hunyadi erre nem számított, és visszafordult.

11 A hosszú hadjárat harcai és eredményei
A „hosszú hadjárat” 1443 októberétől 1444 január végéig tartott. Hunyadi serege a Morava mentén (Nišnél) szétverte az egyesített európai török erőket, elfoglalta Szófiát. Ezután viszont a tél beállta, az élelmiszerhiány, a törökök által eltorlaszolt hegyszorosok és a táborban kitört lópestis visszavonulásra kényszerítették a keresztényeket. A győzelmes hadjáratott azért sem lehetett folytatni, mert a szultán szilárdan tartotta Drinápolyt. Hunyadi katonai teljesítménye a maga korában kitűnő volt. Ritka a hadtörténelemben, hogy egy hadsereg oda-vissza megtesz 2000 km-t a túlerőben levő ellenség területén, s eközben egyetlen csatát sem veszít. A mérleghez tartozik,hogy Hunyadiék egyetlen török erősséget sem foglaltak el véglegesen. Szerbia ismét független állammá vált. A szultán hajlott a méltányos békére.

12 Hunyadi János baláni hadjáratai

13 A várnai csatavesztés előzményei
Magyarország békét kötött a törökökkel 1444 augusztusában Nagyváradon. (Váradi béke) A budai országgyűlésen részt vevő országnagyok a pápai legátus jelenlétében felesküdtek az újabb török elleni háborúra. Hunyadi János és Ulászló király 20 ezer fős sereg élén szeptember 22-én átlépte a déli határt. Ezzel megszegték a békét. A békében érdekelt szerb fejedelem megnehezítette Hunyadi számára a felderítést.

14 A várnai csatavesztés Hunyadi úgy gondolta, hogy a Kis-Ázsiában hadakozó szultáni sereggel nem kell számolnia. A Dardanellákhoz felvonult 24 keresztény hajó (pápai, velencei és burgundiai harcosok) nem tudták magakadályozni a szultáni átkelést. II.Murad (Murat), egyesülve európai seregeivel, többszörös túlerővel sietett Hunyadi ellen. Hunyadi a Balkán-hegység hágóit kikerülve a Fekete-tenger partvidékén nyomult előre. 1444. november 10-én,Váránál a szultáni haderő vereséget mért a keresztény seregere. A király eltűnt, a legújabb kutatások szerint nem a csatában, hanem utána halt meg. (De ennek nincs jelentősége a további fejlemények szempontjából.)

15 A várnai csata - térkép A magyarok krónikája
A várnai csata - térkép  A magyarok krónikája.  Szerkesztette: Glatz Ferenc.  Officina Nova, Budapest, 1995, 172. oldal.

16 Hunyadi János a kormányzó
Magyarországon nem volt szokásos kormányzót választani. V. László támogatói továbbra is királyi jogcímre hivatkozva terjeszkedtek. Ez sértette más magyar nagyurak érdekeit, mert egyre csökkent a még megszerzhető királyi várak, uradalmak száma, ezért akartak kormányzót választani. Az 1446-os országgyűlésen Hunyadi Jánost az országtanács által ellenőrzött kormányzóvá válaszották. A tényleges hatalmat így Hunyadi és a híveiből álló országtanács gyakorolta, a kiskorú király hatalmát elvben elismerve. A jelentős erőforrásokkal rendelkező Hunyadi az ország egységének megteremtésére törekszik.

17 A Rigómezei vereség: 1448-ban Hunyadi az albán Szkander béggel lépett szövetségre a török ellen. 30 ezer főnyi sereggel (amelyet saját katonái és havasföldi segédcsapatok alkottak) benyomult Szerbia terültére. II. Murád meg tudta akadályozni az albánok és a keresztények egyesülését, s Hunyadi seregét idő előtt kényszerítette ütközetre. A szerbiai Rigómezőn (szerbül Kosovo polje, albánul Fushë Kosovë ) 1448.október án lezajlott csatában Hunyadi serege a többszörös túlerővel szemben vereséget szenvedett. „Kasno Janko na Kosovo stiže” (Hunyadi János mint Janko Sibinjanin jelentős helyet foglal el a szerb néphagyományban)

18 A Nándorfehérvári győzelem előzményei
III. Frigyes német-római császárt, a király gyámját, a birodalmi urak rákényszerítették V. László kiadására, Hunyadi lemondott a kormányzóságról (1453.január 1.) V. László elfoglalta a trónt. A „törekvő” főúr azonban fontos tényező maradt: kinevezték országos főkapitánynak. 1453.május 29-én II. (Hódító) Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, s ezzel beteljesedett Bizánc sorsa (amely csak ország nélküli főváros volta). Mehmed ezután meghódította Szerbia déli részét, Nándorfehérvár ostromára készült. A védekezésben Hunyadi Jánosnak meghatározó szerep jutott.

19 A nándorfehérvári csata / diadal
Az oszmánok a szultánnal július 4-én érkeztek és körbezásták a várat, a folyón láncos hajókkal. Szilágyi Mihály a vár védője csak a felmentő sereg érkezésében reménykedhetett. Hunyadi 14-ére tudta áttörni a láncos hajók blokádját. Ettől kezdve élelem, hadianyag juthatott be, sebesültek pedig ki a várból. Az oszmánok továbbra is túlerőben voltak, egyre közelebb ahhoz, hogy ágyúikkal szétverjék a falakat. Közben megérkezett a ferences Kapisztrán János, rosszult felszerelt seregével. 21-én az oszmánok le akartak számolni a támadó keresztesekkel, de gyenge őrizettel hagyták ott az ágyúikat. Hunyadi János kitört, legyilkolták az ágyúknál lévő katonákat, az oszmán sereg ellen fordítva tüzeltek, majd elrontották őket, hogy ne lehessen velük ostromolni tovább a várost. A szultán 22-én hagyta el a csata színhelyét (a táborában betegségek is felütötték a fejüket) A győzelmet részben a szerencse, részben a jó helyzetfelismerés hozta.

20 A nándorfehérvári csata

21 A nándorfehérvári győzelem következményei
A keresztény világ reménykedni kezdett a törökök megállításában (déli harangszó) Az oszmánok nem tudták megszerezni „Magyarország kulcsát”, a Magyarország elleni döntő támadás elhalasztódott. Hunyadi a pestisjárvány áldozata lett. Hunyadi halála ürt hagyott maga után. A bárói érdekcsoportok erőviszonyai átrendeződnek.

22 Hatalmi harc a Cilleiek és a Hunyadiak között
Hunyadi László lett a Hunyadi család feje, s apja után az ő kezére szálltak a királyi várak is. V. László csökkenteni akarta a Hunyadi-párt befolyását, ezért kinevezte rokonát, Cillei Ulrikot főkapitánynak. Rá akarta szorítani Hunyadi Lászlót arra, hogy visszaadja a királyi erősségeket, és jövedelemeket, melyekkel a Cilleiek rendelkeztek volna. A Cillei-párt le akart szmolni Hunyadi Lászlóval. Hunyadi László Cilleit a királlyal együtt Nándorfehérvár várába csalta, s tisztázatlan körülmények között egy vitában megöleték Ulrikot, a királyt pedig foglyul ejtette. Később mindezt a szabadon engedett V.László megtorolta: ígérete ellenére elfogatta a két Hunyadit. Felségsértés címen Hunyadi Lászlót Budán kivégeztette (1457.március 16.) Az ifjabb fiút, Mátyást pedig Prágában fogságba vetette.

23 Mátyás hatalomra jutása
V.László 1457 késő őszén pestisben meghalt. A királyi támaszukat vesztett Habsburgbarát urak ekkor egyezkedésre kényszerültek az országban legnagyobb erőt képviselő Hunyadi párttal Megállapodást kötöttek a kisebbik Hunyadi fiú, Mátyás trónra ültetéséről. A köznemesség is kiállt Mátyás mellett. Az országgyűlés 1458 januárjában királlyá választotta Mátyást

24 Személyes hatalmának kiépítése
Mátyás az őt trónra segítő egyezséget nem tartotta be. Leváltotta a nádort,Garai Lászlót,s eltávolította a hatalomból a nyers katonaembert, Szilágyi Mihályt. A déli végekre küldte nagybátyját, ahol a később török fogságba esett és kivégezték, mert nem árulta el Nándorfehérvár sebezhető pontjait. A tisztségviselők sorainak átrendezésekor nagy jövőjű családok tűntek föl, pl. a Szapolyaiak és a Báthoryak. Hatalmának korai szakaszában megszabadult mindenkitől aki irányítani akarta.

25 A koronázás Mátyás sokáig küzdött a szent korona megszerzéséért, végül a korban szokásos szerződéssel jutott birtokába. III. Frigyes hajlandó volt kiszolgáltatni a Szent Koronát Mátyásnak. A korona átadása fejében azonban 80 ezer aranyat kért, a magyar király fiú örökös nélküli halála esetén igényt formált a magyar trónra. Az alku 1463-ben köttetett Mátyást 1464-ben a törvényeknek megfelelően, a Szent Koronával megkoronázták.

26 Az államigazgatás Mátyás korában
Mátyás a napi ügyek intézésére egy szűkebb királyi tanácsot alakított, üléseire szívesen hívott meg alacsonyabb származású szakértőket. Az országgyűléseken meg kellett nyerni a köznemességet, amely az adók megajánlását ekkora már szinte kizárólagos jogának tekintette, és a katonáskodásból is jelentős részt vállalt. Így legtöbb követelésüket törvénybe foglalták. A király átszervezte a kancellária és a bíróság hivatalait. A bíráskodásba igyekezett csökkenteni a rendek szerepét. Személynököt (personalis) nevezett ki, a királyi személyes jelenlét helyettesítésére.

27 Pénz- és adóügy politika
Mátyás a kincstartóság élére egy budai polgárt (Ernuszt Jánost) nevezett ki. Az új hivatal visszafogta a kincstári bevételekkel való visszaéléseket. Az adószedés rendszere megváltozott. A király a háztartások (a házakat jelölő füstnyílások, füstök) szerint vetette ki a kincstári adót (ez a füstpénz). Bevezette a háztartásonként beszedendő rendkívüli hadiadót 1468-tól (évente akár kétszer is beszedte), ebből pénzelte a költséges háborúkat. A kincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyaktól, hogy együttes összegük évi egy forintra rúgott. A pénzügyi reformok eredménnyel jártak. Mátyás éves bevételét 500 ezer és 700 ezer forint közötti összegre becsülik.

28 Magyarország gazdasága Mátyás idejében
Elsősorban az adókból (királyi kincstár adója, rendkívüli hadiadó), valamint a sójövedelemből, a pénzverő- és bányakamrák hasznából és a vámokból töltötte föl kincstárát. Viszonylag kisebb bevételt hoztak a városok, a szászok, a zsidók és az erdélyi románok adói. A külkereskedelem Mátyás korában kevés hasznot hozott. Így nem a határ menti, hanem a központi fekvésű városok gazdagsága lendült fel. A magyarok elsősorban mezőgazdasági árukat tudtak eladni külföldön. Ez kedvezett a mezővárosi fejlődésnek. A alföldi állattenyésztő mezővárosok száma ugrásszerűen megnőtt, a dombos vidékek szőlőműveléssel foglalkozó mezővárosai is virágzásnak indultak.

29 Katonapolitikai intézkedések
A zsoldos „Fekete Sereget” hozta létre. Hhalála után nevezik így.(Az elnevezés eredete a mai napig vitatott.) Mátyás az 1460-as évek közepétől egyre több zsoldost fogadott fel. A zömében csehekből és lengyelekből álló sereg létszáma akár ezerre is emelekedhetett. A sereg 4 fegyvernemből állt: nehéz- és könnyűlovasság (huszárok),gyalogosok,tüzérség. A fekete sereg fönntartása sokba került volt (egy lovaskatona havi zsoldja 3,egy gyalogosé 2 forint volt).

30 Oszmán ellenes politikája:
Aktív védelem, a déli határok biztosítása. Erődítések (kialakította a második magyar végvárrendszert). Fegyveres harcok Gyakori hadjáratok Szerbiába 1463-ban elfoglalta Jajce (Jajca) várát. 1476-ban bevette Szabácsot. A határ menti török betörést 1479-ben Kenyérmezőnél Mátyás híres hadvezére,Kinizsi Pál győztes ütközetben hárította el.

31 A kenyérmezei csata Zsibód mellett 1479. okt. 13.
Az addigi legjelentősebb győzelem az oszmánok felett. Egyre gyakoribbak lettek a portyázó támadások oszmán részről főleg a krími tatárok meghódítása után. Az oszmányok Szabácstól (Šabac) indultak. A magyar seregben nagy számban képviseltették magukat a szerb hűbéresek (Vuk Brankovics) A csata délután kezdődött, és az elején az oszmánok voltak fölényben. Ali bég meghátrált, Isza Bég pedig meghalt, a vezető nélkül maradt oszmán hadak káoszba süllyedtek. Ez után kifosztották az oszmán tábort. Ez után Kinizsi Szerbiában többször megveri Ali béget. 1481-ben Becsénél úkabb győzelem. Az oszmánok átmenetileg felfüggesztették a rablóhadjáratokat.

32 Cseh politikája Mátyás a német-római császári cím elnyerését tűzte ki céljául. Elsőre a cseh koronát akarta megszerezni, hogy választófejedelem legyen. 1466-ban a pápa kiközösítette az egyházból a huszita vallású (kelyhes) Podjebrád Györgyöt (Mátyás egykori apósát), akit a cseh rendek időközben királyukká választottak. 1469-ben Mátyást cseh királlyá választották. Csehországi hadjárata során Mátyást 1469-ben a katolikus cseh rendek királlyá választották, ellenkirálya a Podjebrád György utóda a lengyel király fia, Jagello Ulászló lett. 1474. Sziléziai hadjárat (a lengyel a cseh és a császár szövetsége ellen) 1479-ben egyeztek meg. Kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi címet, Mátyásé lett Szilézia, Morvaország, Lausitz. 1471-ben meghal Podjebrád, de a Cseh rendek inkább Ulászlót választják királynak (Kázmér lengyel király fiát)

33 Az osztrák háborúk: Mátyás megfékezésére a Habsburg- és a Jagello-ház szövetségre lépett egymással. 1477. Mátyás Ausztria elleni indít háborút, rákényszerítette. 1477. dec. Gmunden-korneuburgi béke. Mátyás visszaadja a területeket, de III. Frigyest neki adja a cseh királyi címet (és a választófejedelmit), és hadikárpótlást fizet. Az elkövetkező években a csehekkel és e lengyelekkel is békét köt. Ausztriával kiújul a konfliktus. 1479-től megpróbáltatja elfogadtatni törvénytelen fiát Jánost. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, ettől kezdve haláláig itt tartotta székhelyét. Utolsó éveiben betegségek kínozzák. Bécs elfoglalása után, életének hátralevő éveiben minden addiginál többet költött építkezésekre és könyvekre. A legkiválóbb firenzei könyvfestő műhelyekből rendelt igen értékes kódexeket.

34 Dinasztikus politikája
Mátyás király euurópai elfogadottsága csekély volt. Első felesége Podjebrad Katalin volt, de gyermekágyban (1464. feb.) és a csecsemő fia is. Második feleséget sokáig (12 év) nem talált magának. 1476-ban Aragóniai Beatrix lett a második felesége. Ekkoriban Aragónia és a Nápolyi Kettős Királyság egy kézben összpontosult, jelentős földközi-tengeri hatalom volt. Beatrix kezdetben jó választásnak tűnt, politikai és dinasztikus szempontból is. Azonban nem lett közös gyermekük, azaz törvényes utód, és a királyné később részt vett a Magyarországra akkoriban jellemző intrikákban. Mátyás dinasztikus politikája összességében sikertelen volt.

35 Az egyik legismertebb és legszebb corvina-portré a Marlianus-kódexből.
Mátyás fején babérkoszorú, akár a római császárok ábrázolásain Marlianus kódex  Bibliotheca Corviniana.  Szerkesztette: Csapodi Csaba-Csapodiné Gárdonyi Klára.  Magyar Helikon - Corvina, Budapest, 1981, 88. kép.  Volterra, Bibliotheca Guarnacci

36 Corvin János Corvin János 1473-ban született egy bécsi polgárlánytól (Edelpeck Borbála) Nagy vagyonnal rendelkezett, nagyanyja, Szilágyi Erzsébet, végrendeletileg reá hagyományozta a Hunyadi-vagyont (30 várat birtokolt). 1480-as évektől Mátyás mindent megtett Corvin János uódlása érdekében: Tisztségeket ruházott rá, állandóan szerepeltette maga mellett, megeskette a főpapokat és a főurakat, hogy őt válasszák királlyá.

37 Mátyás és a rendek Nem kérdőjelezte meg a király és a rendek közötti hatalommegosztás kialakult rendszerét, de mindig élt a rendi kormányzás adta lehetőségekkel, kijátszva egymás ellen a rendek különböző csoportjait. Mindvégig fontos döntéshozó szerv maradt a királyi tanács, de az országgyűlés jogait sem csorbította, bár igyekezett azt minél ritkábban összehívni (gyakran több évre megszavaztatta az adókat.) Megmaradt a megyék szerepe. A király elismerte a városok önkormányzatát, a királyi városok jogát az országgyűlési képviseletre, de megjelenésüket nem szorgalmazta. A rendi kormányzás kereteit biztosították az 1486-ban kiadott törvényei. Pontosan szabályozták a rendi tisztségviselők, a nádor jogkörét, a rendi intézmények működését. A nádor bíráskodási jogát a törvény erősítette,s „hivatalosan” is ő lett a király helyettese, az ország főkapitánya.

38 Mátyás és a kultúra Művelt, művészeteket kedvelő uralkodó volt. A tudást és műveltséget sokra tartotta. A kultúra, a művészetek pártolására sokat költött, ezzel saját renoméját emelte. Királlyá koronázása után politikai megfontolásból fordult az ókori görög-római művészet hagyományait felelevenítő reneszánsz művészet felé. Humanista módra eszményítette az ókori görög-római tudósokat. Szerette a könyveket, s maga is sokat olvasott. Könyvekkel, tudósokkal, művészekkel vette magát körül. Budai palotájában folyamatosan fejlesztette könyvtárát. Mátyás uralkodói hatalmát reneszánsz épületekkel, szobrokkal, festményekkel, könyvtárával hirdette, pl. Visegrádon pompás palotát építtetett, ahol nyaranta tartózkodott. 1467-ben Pozsonyban egyetemet alapított. A király körül olyan nagy egyéniségek működtek,mint Vitéz János,a humanista tudós, Thuróczy János a magyar, Antonio Bonfini az olasz történetíró.

39 A humanizmus és a reneszánsz
A reneszánsz, latin-itáliai-francia szó (re nascio – rennaisance – ujjászületés). Az ókori eszményeket, stílust, életfelfogást tekintették mércének. Az antik kultúra újjáélesztésére törekedtek, klasszikus mintákat, stílust követtek. Ez főleg a képzőművészetre vonatkozik. A harmóniát és a szépséget keresték. A Humanizmus az embert központba helyező világnézet. A megnevezés studia humanitatisból jön (a hét szabad művészet közül az a három amely a nyelvvel foglalkozott, grammatica, rhetorica, dialectica) Latin nyelvű világi műveltségre törekedtek Egyesek nyitottabbak voltak a polgári rend, az ókori szerzők műveiben felfedező új szellemi irányzatok iránt, noha a többség elfogadta a fennálló rendet. Hívei voltak az egyháznak, de a földi életet is fontosnak tartották, az emberi egyéniséget, annak szabad fejlődését, értékelték az emberi kiváncsiságot, a tudományt, az erényeket (pl. a bátorságot, bölcsességet).

40 A humanizmus és reneszánsz Magyarországon
Magyarország volt az első Itálián kívüli terület, ahol megjelent, ebben a királynak volt döntő szerepe. A mozgalom elterjedéséhez a 15. század közepén hozzájárult Gutenberg találmánya, a könyvnyomtatás. Magyarországon az első nyomdát, Hess András 1473-ban állította fel, miután Mátyás király Budára hívta. A magyarországi könyvnyomtatás kezdeteiből mindössze fél tucat nyomtatvány maradt fenn. A király firenzei miniátorokat, szobrászokat foglalkoztatott.

41 Mátyás és Beatrix Sötétzöld jáspis alapon selymes fényű fehér márvány domborművek. Egy Lombard művész alkotása.

42 Janus Pannonius ( ) Janus Pannonius az első európai hírű, reneszánsz magyarországi költő. Az akkori szokás szerint Csezmiczei Jánosnak nevezték. Humanista szokás szerint választott „művésznevet”. Költészetét csak azok tudják élvezni, akik tökéletesen értik a latint, és ismerik a klasszikus latinitás irodalmát, szokásait. Ő hívta fel a király figyelmét a reneszánsz képzőművészet alkotásaira. Általa rendelt a király portrét a festő Mantegnától, és alapította meg gyűjteményét, amelyet elsősorban Bonfini írásaiból ismerünk. Janus Pannonius a király elleni 1471-es összeesküvés részese volt, kegyvesztett lett, és menekülés közben hunyt el.

43 A Corvinák Létrehozta a Bibliottheca Corvinianat, ez a magyarországi reneszánsz legjelentősebb, világhírű könyvészeti gyűteménye. A gyűjtés első szakasza 1472-ig tartott. Firenzében vásároltatott könyveket, ott nagyban, másolóműhelyekben „gyártották” az egyszerűbb kivitelű, eladásra szánt köteteket (kódexeket). Nagyon jellegzetes a címlapok díszítée (ún. fehér indafonatos díszítés). A gyűjtemény fejlődésének második szakaszában fontos szerepe volt Taddeo Ugeletónak, a Corvina "könyvtárosának" . Javaslatára a király görög nyelvű kódexeket is gyűjtött, és minden corvinát egységes címerrel láttak el.

44 A Corvinák sorsa Mátyás után
A könyvtár II. Ulászlóé lett, ő elajándékozta a könyvtár egyes darabjait az udvarban megforduló diplomatáknak, humanistáknak. Így menekült meg a a gyűjtemény egy része a pusztulástól. Buda eleste után, a palota kincseit, velük együtt a kódexeket is gályára rakták és Konstantinápolyba szállították. Nagy részük már útközben elpusztulhatott, elkallódhatott, és kevés kivétellel a maradék is az enyészeté lett az évszázadok alatt. Többnyire csak olyan kódexek maradtak fenn, amelyek még II. Ulászló és II. Lajos uralkodása alatt elkerültek Budáról. Ma 216 fennmaradt hiteles corvinát tartanak nyilván a világ nagy gyűjteményeiben, A Magyar gyűjtemények 53 corvinát őriznek, közülük 35-öt az Országos Széchényi Könyvtár. Magyarországon rőfeszítéseket tesznek, hogy minél több megmaradt példányt felkutassanak. 1990-ben 131-et láthatott a közönség Országos Széchényi Könyvtár kiállításán.

45 A Mátyásról szóló legendák
Mátyás királyról a legtöbben először a mesében hallanak, mint Mátyásról az igazságosról. Mátyás sokat tett saját hírnevéért. történetírókat alkalmazott akik visszavezették családját az ókori római patríciusok közé. Építkezett és neves művészeket alkalmazott. Költők mecénása volt. Könyveket vásárolt. Mindez dinasztikus politikáját is szolgálta. Másrészt halála után nem sokkal zavaros időszak kezdődik, és Mátyás korára mint békeidőkre emlékezhettek vissza. Sok róla szóló történet keletről származik, és egy bölcset ill. furfangos hőst helyére tették Mátyás királyt a történetbe.

46 A budai vár Mátyás idejében (rekonstrukció)
IV. Béla kezdett építkezésekbe, azóta kedvelt királyi székhely, az Anjouk is megerősítették. Mátyás is Budán építkezett a legtöbbet (a palota keleti szárnyán két épületrészt emelt (ezek közül az egyik befejezetlen), és egy függőkertet épített.

47 Életműve: 1490 húsvétján hunyt el váratlanul
Rendet, jó pénzt, a békés kereskedés lehetőségét teremtette meg. Állandó hadsereget épített ki. Kiépített végvári láncolat második vonalát. Elhozta Magyarországra a reneszánszot (művelődés, művészet). A túladóztatott ország gazdasága és lakossága azonban kimerült. A polgárság sem erősödött meg, nem tudta felvenni a versenyt a külföldi iparosokkal, kereskedőkkel. Nem lehetett a királyi hatalom számottevő partnere a nemességgel szemben. Mátyás király halála után visszaállt az uralkodása kezdetén jellemező állapot, a főurak érdekcsoportjainak kezébe került a hatalom. Életművéről még nem mondható ki a végső szó, ugyanis az eddig használt forrásokat komolyabb forráskritikának kell alávetni, és újabb forrásokat is bevonni.

48 Felhasznált irodalom Képek:
Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Szabó Péter – Závodszki Géza: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, (3. kiadás) Száray Miklós: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006. Képek: A Hunyadi címer: Hunyadi János: Hunyadi balkáni hadjáratai: A várnai csata: A nándorfehérvári csata: Marlianus kódex: Mátyás és Beatrix: A Budai vár Mátyás idejében: