A védjegytörvény és a jogharmonizáció Dr. Fazekas Judit Európai Uniós és Büntetőjogi Szakállamtitkár Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Budapest, 2007.

Az előadások a következő témára: "A védjegytörvény és a jogharmonizáció Dr. Fazekas Judit Európai Uniós és Büntetőjogi Szakállamtitkár Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Budapest, 2007."— Előadás másolata:

1 A védjegytörvény és a jogharmonizáció Dr. Fazekas Judit Európai Uniós és Büntetőjogi Szakállamtitkár Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Budapest, 2007. június 29.

2 Vázlat  Nemzetközi és közösségi szabályrendszer  Az 1997-es védjegytörvény jogharmonizációs alapjai  Jogharmonizációs célú módosítás a csatlakozás előtt  Kitekintés a felszólalási rendszer bevezetésére  A jogérvényesítési irányelv hatásai a védjegytörvényre

3 A védjegytörvény kereteit adó közösségi és nemzetközi jogi szabályok  Közösségi jogszabályok  89/104/EGK irányelv a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről  40/94/EK rendelet a közösségi védjegyről  2004/48/EK irányelv a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről  510/2006/EK rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról, valamint annak végrehajtási rendelete  Nemzetközi jogi szabályok  Párizsi Uniós Egyezmény az ipari tulajdon védelméről  TRIPS (a WTO megállapodások keretében)  Védjegyjogi Szerződés (WIPO, a lajstromozási eljárásról)  Madridi Megállapodás és Madridi Jegyzőkönyv (védjegyek nemzetközi lajstromozási rendszere)  Lisszaboni Megállapodás (földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozási rendszere)

4 Az 1997. évi XI. törvény: csillag születik  A védjegyekre vonatkozó szabályok (a 89/104/EK irányelv szabályainak megfelelően)  A védjegyek funkciói illetve rehabilitációjuk  Áruk, szolgáltatások megkülönböztetése  Kapcsolat az áruk és szolgáltatások, valamint a vállalkozások között  Közvetett minőségjelző funkciója is lehet  Az irányelv fakultatív szabályaiból átvételre került  a rosszhiszemű bejelentés vagy a védjegyjogon kívüli jogszabályba ütközés mint kizáró ok,  a jóhírű védjegyek fokozott védelme, valamint  a megkülönböztető képesség bejelentést követően történő megszerzése.  Hivatalból vizsgált abszolút és relatív kizáró okok  Belső jogkimerülés (a belföldi forgalomba hozatallal következik be)  A földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok  Földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalma  Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az FVM által jóváhagyott termékleírás is szükséges a lajstromozáshoz  A végrehajtási szabályokat külön Korm. rendelet határozza meg

5 A 2003-as átfogó módosítás: vonzások és választások  A csatlakozás által szükségessé váló módosítások  A közösségi védjegyrendszerhez való illeszkedést megteremtő szabályok  A mezőgazdasági termékek és a földrajzi árujelzők közösségi rendszeréhez való illeszkedés szabályai  Egyéb fennmaradó jogharmonizációs feladatok (pl. közösségi jogkimerülés EGT hatállyal)  A nemzetközi lajstromozással kapcsolatos rendelkezések bevezetése  A madridi rendszer miatt szükségessé váló szabályok  A lisszaboni rendszer miatt szükségessé váló szabályok  A felszólalás intézményének bevezetésével a lajstromozási eljárás alapjaiban változik meg  A gyakorlati tapasztalatokból levont következtetések nyomán elfogadott módosítások

6 A felszólalási rendszer  Az MSZH csak a védjegyoltalom feltételei és a feltétlen kizáró okok tekintetében végzi el továbbra is a bejelentések érdemi vizsgálatát  Kutatási jelentés továbbra is készül,  de csak a korábbi védjegyekre nézve, más magánjogi jogosultságokra nézve nem,  az abban foglaltak alapján nincs ex officio elutasítás.  A bejelentő, a védjegyjogosult és a lajstromba bejegyzett használó külön kérheti, hogy értesítsék arról a későbbi bejelentésről, amelynek a kutatási jelentésében szerepel  A viszonylagos kizáró okokat csak a korábbi jogosult határidőben tett felszólalása esetén (és csak a megjelölt okra nézve) vizsgálja a hatóság; ilyenkor az eljárás kontradiktóriussá válik  Törlési eljárás természetesen a bejegyzést követően is indítható (akadálya csak a belenyugvás lehet)

7 A felszólalási rendszer bevezetése mellett szóló főbb érvek  A feltétlen kizáró okok érvényesítése közérdek, a viszonylagos okoké az önrendelkezési jog része  A hazai vállalkozói szféra nagykorúsítása  A védjegyhasználat elmulasztásának jogkövetkezményei miatt nem biztos, hogy a korábbi jog valóban akadályt képez, a bejelentő pedig nem hívható fel bizonyításra a korábbi védjegy használatának elmulasztására nézve  Összhang a közösségi védjegyekre vonatkozó szabályokkal

8 A jogérvényesítési irányelv átültetése: lándzsa a kézbe I.  A 2004/48/EK irányelv a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről a jogosulti eszköztár bővítését szolgáló jogszabály-módosításokat követelt meg  A 2005. évi CLXV. törvény újításai a Vt.-ben  Védjegybitorlás esetén érvényesíthető polgári jogi igények körének szélesedése (kereskedelmi forgalomból való kivonás, megsemmisítés, eltiltási igény a közvetítőkre nézve is)  Adatszolgáltatási igények kiterjesztése (a bitorlótól eltérő, „kereskedelmi mértékben” érintett személyektől is követelhetők meghatározott információk)  A bíróság határozatának nyilvánosságra hozatala (jogosult kérelmére, bitorló költségére)

9 A jogérvényesítési irányelv átültetése: lándzsa a kézbe II.  A 2005. évi CLXV. törvény további újításai a Vt.-ben  Az ideiglenes intézkedések kiterjesztett szabályai (akár a keresetlevél benyújtása előtt is kérhető, ilyenkor a bíróság nemperes eljárásban határoz) és garanciái (biztosíték, jogorvoslat)  Az előzetes bizonyítás szabályai és garanciái  Biztosítási intézkedés, pénzügyi adatok közlése  Biztosíték a bitorlótól (abbahagyás helyett kérhető)  2009 áprilisáig nemzeti jelentést kell készíteni az irányelv átültetéséről, amelynek alapján bizottsági jelentés készül, esetleges módosító javaslatokkal: a feladat végrehajtása érdekében hazánkban is megkezdődött az adatgyűjtés

10 Köszönöm a figyelmet!