A galápagosi- (Darwin-) pintyek

Az előadások a következő témára: "A galápagosi- (Darwin-) pintyek"— Előadás másolata:

1 A galápagosi- (Darwin-) pintyek

2 Alappélda az evolúcióra a niche-szétválásra
a helyben történő fajkeletkezésre

3 Van egyszer egy Galapagos- szigetek Dél-Amerika partjaitól 1000 km-re. Ez a vulkanikus szigetcsoport Ecuador fennhatósága alá tartozik. Az itt élő, sehol máshol nem található fajok miatt 1978-ban Világörökség- helyszínné nyilvánították.

4 Van aztán egy 33 éves természettudós, aki 1835-ben kötött ki először a sziget partjainál.

5 Aztán az a helyzet, hogy e szigeteken 14 nagyon közel rokon
pintyfaj él. Egyes fajok csak bizonyos helyeken fordulnak elő, míg mások valamennyi nagyobb szigeten fellelhetők. Az öt nemzetség 13 fajt ölel fel, a 800 km-re fekvő Kókusz-szigeteken költő kókuszpinty alkotja a Darwin-pintyek 14. faját (6. nemzetség)

6 az izoláció a legfőbb oka az új formák kialakulásának.”
„Arra a konklúzióra jutottam, hogy ahol a fajok a legnagyobb számban fordulnak elő, ott osztódtak és váltak el egymástól a legtöbbet, egyesültek és újra elváltak egymástól; egy olyan folyamat, mely bizonyos ősiséget tételez fel, és külső kö- rülményekben levő változást... Nem tudom részletesen elmagyarázni, de a legfőbb következtetésem a fajok biogeográfiai elterjedéséről az, hogy az izoláció a legfőbb oka az új formák kialakulásának.” Charles Darwin levelei – A szelekció, 84. o. – levél Hookernek >> Darvin: A fajok eredete (magyar nyelven)

7 Amikor 1835-ben Charles Darwin első alkalommal járt
a Galápagos-szigeteken, a pintyfélék lenyűgöző sokféleségével találkozott. E madárfajok tanulmányozása adta Darwinnak a döntő ösztönzést evolúciós elmélete megalkotásához. Nagyon valószínű, hogy évezredekkel ezelőtt egy pintyrajt sodort ide a szél Dél-Amerika partjaitól. A szigeteken a pintyek elegendő táplálékhoz jutottak, és természetes ellenségük sem volt. Gyors szaporodásnak indultak tehát. Az eredetileg magevő madarak azonban hamarosan felélték a szigetvilág magvait, így az egyes populációk között versengés alakult ki. A környezethez, új táplálékhoz, ökológiai fülkéhez való alkalmazkodás során a kiindulási fajok mellett új formák (fajok) jöttek létre. A cm-es testhosszúságú Galápagos-pintyeknek életmódjuk szerint két típusát különböztetjük meg: a talajon és a fán élőket. A földipintyek a szárazabb, gyérebb növényzetű helyeket kedvelik, a fán élő pintyek a növényzet sűrűjében keresik táplálékukat. Összességében az alábbi táplálékok fordulnak elő étlapjukon: magvak, rügyek, gyümölcsök, nektár, rovarok, lárvák, tojás, vér.

8 A családfa

9 A csőr alakja elárulja, hogy egy-egy madár milyen
táplálékot fogyaszt. A csőr alakja elárulja, hogy egy-egy madár milyen táplálékot fogyaszt.

10 A különböző csőralakok tökéletesen alkalmazkodtak a táplálékhoz.
nagy kaktuszpinty nagy földipinty

11 kis földipinty kis fánlakó pinty közép-földipinty

12 nagy földipinty kaktuszpinty

13 kaktuszpinty hegyes- csőrű földipinty harkálypinty