Az ügyetlen ügyelet nem ügyetlen avagy ügyeleti ellátás és felelősség.

Az előadások a következő témára: "Az ügyetlen ügyelet nem ügyetlen avagy ügyeleti ellátás és felelősség."— Előadás másolata:

1 Az ügyetlen ügyelet nem ügyetlen avagy ügyeleti ellátás és felelősség

2 Ügyetlen ügyelet-nem ügyetlen ügyelet • Ügyetlen • Mert nem az elvárható gondossággal jár el • Mert nem jól védekezik az ügyek ellen, a rossz dokumentáció és bíróságon felkészületlen tanú miatt • Nem ügyetlen • Számos felelősség típusban egyre több ügy nem csak klinikai szakmák ellen, hanem már ügyelet miatt is • Kevésbé a fekvő-beteg ellátóknál működő sürgősségi osztályok ellen, inkább az ügyeleti ellátás miatt • Egy ügyeleti cég, ha nem ügyetlen azt jelenti annyi megbízása van már, hogy találkozott elégedetlen ügyféllel, ez az ügyeleti ellátás 22-es csapdája.

3 Ügyelet és felelősség I • Etikai felelősség • Személyt érinti, 30/2007 EüM rendelt szerinti szakmai –etikai vétség esetén • Fegyelmi-munkajogi felelősség • Személyt érinti, Fegyelmi közalkalmazottaknál, máshol munkaszerződés, megbízási szerződés felmondása • Szabálysértési felelősség • Személyt érinti, ha működési engedélytől eltérő vagy engedély nélküli tevékenységért, ÁNTSZ • Finanszírozói felelősség • Szolgáltatót érinti Csak finanszírozottaknál, REP-ek szakmai protokollnak megfelelést vizsgálnak

4 Ügyelet és felelősség II • Működési felelősség • Szolgáltatót érinti, ÁNTSZ szakfelügyelő főorvos, minimumfeltételek, protokollok • Működtetési felelősség • Szolgáltatót érinti, Egészségbiztosítási felügyelet, megfelelő minőségű ellátás • Fogyasztójogi felelősség • Szolgáltatót érinti, fogyasztói szerződés, fogyasztóvédelmi hatóság, békéltető testület

5 Ügyelet és felelősség III • Büntetőjogi felelősség • Személyt érinti, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, foglalkozási szabályszegés, közvetlen veszély, károsodás, kizárólagos ok-okozati összefüggésben • Polgári jogi felelősség • Szolgáltatót érinti, kártérítés, elvárható gondosság, kár és közöttük ok-okozati összefüggés

6 Fogyasztóvédelmi felelősség • Beteg-fogyasztó • Ügyeleti ellátást nyújtó - Egészségügyi Szolgáltató • Beteg és ellátást nyújtó közötti gyógyítás-szerződés, kivéve a sürgős szükség esetét ott szerződésen kívüli jogviszony • Szerződés tartalma: megbízás alapú fogyasztói szerződés • Vizsgálhatja fogyasztóvédelmi hatóság (bírság), békéltető testület (mulasztás kérdésében döntés, nyilvános határozat) inkább a jövő útja

7 Működtetési felelősség • Nem megfelelő minőség: szakmai és etikai szabályokkal ellentétes • Felügyelet - bíróság kicsiben, meghallgatások, helyszíni ellenőrzés, írásbeli igazoló jelentések, szakértő, határozat, bírság vagy megszüntetés • Nem megyünk ki, de jót mondunk, a betegnek érdemi kára nincs 200-500 ezer Ft bírság • Kimegyünk és rosszat mondunk, de a betegnek attól érdemi kára nem lesz 500-1.000 E Ft bírság • Nem megyünk ki és rosszat mondunk, de a betegnek attól érdemi kára nem lesz 1.000E-2000E Ft bírság • Kimegyünk és rosszat mondunk, attól a betegnek érdemi kára lesz 2.000-5.000. E Ft bírság • Nem megyünk ki és rosszat mondunk és a betegnek attól érdemi kára lesz 3.000-7.000E Ft bírság ( elvileg 10.000E Ft lehet) • Nem helyszíni ellátásnál a két kimegyünk eset a marasztalás alapja • Bírság mértéke az eset körülményeivel arányos

8 Büntetőjogi felelősség • Ellátó személyét érinti • Ártatlanság vélelme • Konkrét személytől, konkrét helyzetben • Kizárólagos ok-okozati összefüggés • Vádlott kezében az eljárás • Foglalkozási szabályok megszegése • Tájékoztatási hiányosság nem marasztalási alap • Tanúvallomás pótolhatja a dokumentációt • Szakértésnek érdemi szerep • Orvos: gyanúsított, vádlott, (elítélt) • Szankció: büntetés, mellékbüntetés • Szegényes bírói gyakorlat

9 Polgári jogi felelősség • Egészségügyi szolgáltató elleni eljárás • Vélelmezett felelősség- kimentési feladat • Adott helyzetben általában elvárható • Nem kizárt ok-okozati összefüggés • Felperes (beteg) kezében az eljárás • Elvárható gondosság • Tájékoztatási hiányosság eljárás alapja • irathiány szolgáltató terhe, vallomás nem pótolja • Szakértésnek másodlagos szerep • Orvos: tanú, beavatkozó • Szankció: kártérítés • Precedens rendszer értékű bírói gyakorlat

10 Ügyeletet érintő kártérítési típusügyek • Diagnosztikai tévedés • Gyógymódválasztási szabadság • Esély értékelés • Ok-okozati összefüggés • Dokumentációs hiányosság • Tájékoztatási hiányosság

11 Típus ügyek I. • Diagnosztikai tévedés • Minden szélszerű és szakszerű vizsgálatot (ami adott szituációban lehetséges, jövőben esetleg nem kizárt) el kell végezni. • A fentiek melletti vizsgálat esetén lehet tévedni • Ha nem történik fentiek szerinti vizsgálat nem is hozza magát tévedési helyzetbe az orvos • Gyógymódválasztási szabadság ( áljogosítvány) • Jó és jobb ellátási lehetőségek közül elvileg az orvos választ, ha nincs baj elég volt a jó választása • Választásáért az orvos utólag felelős, ha nem tudja a választás valós és alapos indokait igazolni önmagában, hogy nem a jobb ellátást választotta a jóval szemben felelőséget eredményez

12 Típus ügyek II • Esély értékelése • Szolgáltatónak kell igazolni, hogy nem lett volna nagyobb esély gyógyulásra, túlélésre • Az esély ténye a releváns, az esély mértéke a jogalapnál irreleváns • Nagyobb gyógyulási, túlélési esély és nem gyógyulás-túlélés nagyobb esélye • Esély mértéke az összegszerűségnél • Ok-okozati összefüggés • Nem a kezelés okán, hanem a kezelés során (az alatt azt közvetlenül követően) ami megalapozza • Rész-okozat egyenértékű a teljes okozattal, nincs részleges marasztalás

13 Dokumentációs hiányosság • Az ügyeleti ellátásról (különösen helyszíni) a betegnek mindig van elsődleges dokumentációja • Hiányzó vagy hiányos dokumentáció csak az ügyeleti ellátó terhe, nem tudja igazolni, hogy elvárható gondossággal járt el • Pontatlan, érthetetlen, ellentmondó, olvashatatlan dokumentáció is osztja a hiányos dokumentáció sorsát • Tanúvallomással a fenti hiányosságok nem pótolhatóak

14 Tájékoztatási hiányosság • Vélelem: nem volt illetve ha volt hiányos volt a tájékoztatás, ellenkezőjét a szolgáltatónak kell igazloni • Ügyeleti ellátás nem elsősorban invazív ellátás, így nem kötelező az írásbeli forma • Teljes körű tájékoztatás: tárgyilagos, valóságnak megfelelő, részletes, ami döntési helyzetbe hozza a beteget, kiterjed minden ismert, lehetséges és súlyos hatással járó következményre,százalékos előfordulás irreleváns • Tájékoztatás beteg állapotáról, alkalmazott kezelésről, annak kockázatairól, az elmaradás kockázatairól, kiemelten ügyeltnél a beutalásról (közvetlen, vagy későbbi közvetett formában), a kezelések, beutalások elmaradásának következményeiről, alternatív eljárásokról • Írásbeli tájékoztatás hiányában a kezelőorvos pontos, az akkori és az adott személynek adott tájékoztatásáról szóló vallomása igazolja a tájékoztatás tartalmát.

15 Marasztalási okok ügyeleti ellátás során • Nincs a betegnek károsodása a mulasztás önmagában nem eredményez kártérítési felelősséget (Felügyeletnél enyhébb) • Hívásra, ha indokolt lenne nem megy ki • Késedelmesen kerül sor az ellátásra • Nem megfelelő diagnózis állít fel, nem megfelelő kezelést alkalmaz • Beutalás (közvetlenül az ellátás után), Továbbutalás (közvetetten később bekövetkező állapotromlás esetén) elmaradása, késedelme, nem megfelelő helyre utalás • Tájékoztatási hiba a típusügynél írtak szerint • „Panasz esetén” konkrétum nélkül,bírói gyakorlat nem fogadja el. Konkrétum írásban vagy szóban

16 79/2009 BH – az ügyeleti felelősség nevesített szupertágítása? • Az elvárható gondosságot az ügyeletes orvos és mentő személyzete akkor tanúsítja, ha mindaddig, amíg esély van a túlélésre, addig minden megtesz annak biztosítására. • Az ügyeleti ellátás is annyi perrel rendelkezik, hogy már van nevesített BH-ja (szülészet, sebészet mellett) • Konkrétan az életmentéstől való elvárhatóság • Általánosságban nem csak életmentésnél az ügyeleti elvárhatóság alapja: mindent megtenni mindaddig amíg lehet túlélésért, gyógyulásért, károsodás elkerüléséért • Ha ügyeltre igaz más szakterületre is kiterjeszthető a fenti elvárhatóság

17 Kártérítési összeg • Ha a felelősség jogalapja (mulasztás ténye) tisztázott „csak” egy sima kárügyről beszélünk, nincs a továbbiakban jelentősége, hogy egészségügyi szolgáltatás miatt történt • Nem vagyoni és vagyoni kártérítés • A kártérítésből a biztosító fizeti a limit összeget a többit a szolgáltató, ha finanszírozott a végrehajtás egyszerű • Kártérítés csak az okozott kárhoz igazodik a mulasztások száma irreleváns, ha van mulasztás, de azzal összefüggésben nincs kár felelősség sincs

18 Nem vagyoni kártérítés • A károsodás miatti életminőség, életvitel megváltozása miatt ítélik pénzben (fokozatosan emelkedő milliók) • Haláleset, illetve egészségkárosodás esetén is jár • Közeli hozzátartozók is igényelhetik • Az egészségkárosodás súlyosságával, illetve a halott életkorával valamint a hozzátartozókkal együtt töltött idővel arányos az összeg. • Egy személynek megítélt határok: halálesetnél 500.E-8 millió, károsodásnál 200 E-18millió

19 Vagyoni kártérítés • A tényleges kiadásokat, elmaradt jövedelmet érinti • Nincs szükség számlákra elég az igazolása • Halálesetnél. Temetési költség, tartást pótló járadék • Károsodásnál: pl. jövedelemveszteség, gondozási díj, háztartási kisegítés, közlekedési többletköltség, rezsi többletköltség, rehabilitációs költség, kulturális többletköltség, feljavított élelmezés, autó, ház (medence?) stb. • Múltra nézve egy-összegben, jövőre járadék • Járadék állandóan emelhető, örök kapcsolat szolgáltató és beteg, hozzátartozók között

20 Közreműködés – Áthárítás I. • Kártérítést a betegnek az ügyeletet működtető szolgáltató fizet. • Az ügyeleti feladatot ellátók munkaviszonyban vagy közreműködők (szabadfoglalkozásúak, önkéntesek) • Nem megfelelő szolgáltatás miatt kifizetett összeg áthárítható • Munkajogi áthárítás: gondatlan esetben átlagkereset 0,5 havi, 1,5 havi, max. 6 havi szerződéstől függően, szándékos esetben teljes

21 Közreműködés - Áthárítás II. • Közreműködőre áthárítható: • ÁNTSZ által kiszabott bírság, vagy működés korlátozás miatti károsodás • Felügyelet által kiszabott bírság • Fogyasztóvédelmi eljárásban kiszabott bírság • Kártérítés • Áthárítás folyamata • Beavatkozóként történő perbe hívás saját biztosítóval • Eljárás befejezése után megtérítési eljárás közreműködő és szolgáltató között • Közreműködőre teljes áthárítási lehetőség, korlátot a működési forma szabhat

22 Felelősségbiztosítás • Szolgáltatókra hátrányos feltételekkel (sok kizárás, alacsony limit magas önrész, sok visszakövetelési jog,rövid időbeli hatály) a beteg részére a limitig térít. • Közreműködő biztosítása megtérítési eljárásban nem biztos: biztosítási esemény fogalomban károsult, kizárások között nevesített közreműködés, működési engedély hiánya vagy attól eltérés visszakövetelési jog esete,

23 Hát lehet így ügyelni? • A kártérítési, szakmai felelősség olyan széles, hogy inkább feladattá válik a felelősség kezelése, mint annak hiányának igazolása • 79/2009 BH-ra tekintettel mindenkit azonnal szakellátásra utalni • Belső protokollok alkotása a kezelési és beutalási gyakorlatról, amire kezeléskor és felelősségre- vonási eljáráskor is hivatkozni kell • Beteget minden alkalommal felhívni, hogy elsődlegesen milyen panaszok esetén hova forduljon, akár formanyomtatványszerűen is, • Pontos, olvasható, egyértelmű, hiánytalan dokumentáció • Külső protokollok, amelyek nincsenek, melyik Szakmai Kollégium? • Tájékoztatás tartalmára ha szükséges, akár a bíróság előtt is mindig pontosan emlékezni kell • Jövőben hatékonyan változó felelősségbiztosítás • Tárgyalásokra történő felkészülés, jogi képviselet • A szakma szabályai és a gyakorlati tapasztalt alapján gyógyítani és bízni abban, hogy nem indul eljárás, ez sajnos egyre inkább naivitás

24 Az ügyetlenségért ügyesen ügyeljenek és ügyükként ügyeljenek az ügyeletre Köszönöm megtisztelő figyelmüket!