ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 1.

Az előadások a következő témára: "ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 1."— Előadás másolata:

1 ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 1.

2 Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán
Javasolt szakirodalom Kárpáti László – Lehota József: Agrármarketing Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2010 Szakály Zoltán: Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár, 2010

3 1. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS
Mikroökonómiai jellemzők Természeti hatások: éghajlat, talaj, tengerszint feletti magasság, domborzat Szezonalitás, évjáratonként változó hozamok Hosszú termékélet pálya, magas kilépési korlát Hagyomány szerepe, falusi életforma, egyetlen munkalehetőség, állandó lekötöttség Változó hosszúságú értékesítési lánc Politika meghatározó szerepe

4 Makroökonómiai jellemzők

5 2. TERMÉK TÍPUSOK Szaporítóanyag Tömegáru
A mezőgazdasági termelés alapfeltétele A termelők vásárolják A nemesítés célja változott: a nagy hozamok helyett a rezisztencia és a minőség Szabadalom, védettség, fajtahasználati díj Marketing eszközök használata fokozódik Tömegáru Alacsony differenciáltságú alapanyagok a takarmányozáshoz és az élelmiszerek előállításához (gabonafélék) Minőség: termékszabvány, ár: tőzsde, szállítás: olcsó Unió: föld alapú támogatás, intervenciós ár és tárolás

6 Élelmiszeripari nyersanyag
Friss áru Minőségüket rövid ideig őrzik meg Vágott virágok, gomba, gyümölcsök, zöldségek, friss hús, hal Az értékesítés módját a gyorsaság határozza meg  rövid termékpálya Koncentrált nagykereskedelem Az árak kialakulása kiszámíthatatlan és ingadozó Végfogyasztók két fő szegmense: szegények, ínyencek Élelmiszeripari nyersanyag Felvásárlás aktuális piaci áron, gyors feldolgozás Készáruként csomagolva kerül piacra (rövid termékpálya) vagy alapanyagként a hűtőipar vagy a konzervipar részére (hosszú termékpálya) Termelők érdeke: tulajdonrész a feldolgozásban, magas feldolgozottsági színt (magas hozzáadott érték)

7 Származási helyhez kötött termék
Értékét az eredet biztosítja Borok, zöldség, húsáru, fűszer A származás megjelölése meghatározott technológiát is jelent Uniós szabályzás: földrajzi árujelző oltalom (eredetvédelem) Elnevezés: eredet + termék. (Nem márka!) Magas ár, ország (régió) imázs, turisztikai vonzerő, helyi eladás Biotermék Vegyszermentes termeléssel létrehozott élelmiszerek Értékesítése a bizalmon alapul Megfelelő szaporítóanyagra van szükség Előírások szó szerinti betartása, fokozott ellenőrzés szükséges Magas termelési költség, magas ár Nagy piaci igény, Magyarország számára kitörési lehetőség

8 Ipari nyersanyag Az ipari nyersanyagok és az energiahordozók készletei korlátozottak Pótlás: mezőgazdasági termelés Multinacionális óriáscégek ellenérdekeltek (lobbizás) Előny: meglévő túltermelés csökkentése, munkaalkalmak, hosszútávon biztosítható források Közvélemény szerepe, állami szerepvállalás

9 3. AZ UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJA
Az alapítói szándékok 1958. Római Szerződés: Közös Mezőgazdasági Politika CAP Common Agricultiral Policy Eredeti célok: Termelékenység növelése Életszínvonal biztosítása Piacok stabilitása Ellátás folyamatos biztosítása Kínálat biztosítása megfelelő árszínvonalon

10 A végrehajtás eszközei
Alapelvek Egységes piac elve A közösségi preferencia elve A pénzügyi szolidaritás elve A végrehajtás eszközei Agrárpiaci rendtartás: terméktanácsok (később szakmaközi szervezetek) Belső piac védelme: lefölözés Egységes támogatási politika Intervenciós felvásárlás Export szubvenció

11 A kezdeti eredmények Reform 1992-től
Önellátás, majd a világ legnagyobb agrárexportja (egyben importja is) Csökkent a foglalkoztatottak száma és a mezőgazdaság GDP-ben elfoglalt aránya Egyre növekvő túltermelés Egyre nagyobb támogatási igény Reform 1992-től - ágazatonkénti kvótarendszer - lefölözés megszüntetése - közösségi árak, export támogatás csökkentése - földterület egy részének kötelező pihentetése - jövedelem kompenzáció, kedvezményes nyugdíj

12 2004: 10 új tagállam az Unióban
Az Unió mezőgazdasági területe másfélszeresére, a foglalkoztatottak száma kétszeresére nőtt Az új tagállamok gazdái csak fokozatosan kapják meg a támogatást, 2013-ban lesz csak 100%-os Magyarországon: föld alapú támogatás, kvóta rendszer Belső vámok megszűntek, egységes szabályzás Pályázatok!!!

13 Újabb CAP reform: Struktúraváltás: „szétválasztás”, SPS
A mezőgazdasági támogatások új alapokra helyezése Termelés és támogatás szétválasztása A támogatás mértéke fix, az eddigiek alapján Új tagoknak 2008 és 2011 között (2006. december 31-i állapot alapján) Az élelmiszer biztonság és a környezetvédelem előírásai szigorodtak

14 Az Unió költségvetése 133 milliárd euró/év Bevétel Kiadás
Nemzeti hozzájárulás % (GDP 1%-a) Hozzáadott érték adó % Vámok % Egyéb % Kiadás Fenntartható növekedés % (versenyképesség, kohézió) Uniós jogok % Mg támogatások % Természeti erőforrások % Működési költség % Segélyek %

15 Alapelvek: reprezentativitás, egyenlőség (paritás), egyhangúság.
A szakmaközi szervezetek szerepe Az ágazat szereplői (termelők, feldolgozók, forgalmazók) saját akaratukból közös stratégiát dolgoznak ki, melyet az állam támogat (korlátozott autonómia). Alapelvek: reprezentativitás, egyenlőség (paritás), egyhangúság. Feladatok: Termék piacra jutásának elősegítése Minőségi termelés előmozdítása a fogyasztói elvárások figyelembevételével Kereslet élénkítése a közösségi marketing segítségével A kutatások és az innováció támogatása Statisztikai adatok gyűjtése, információáramlás szervezése Rendeletek, törvénytervezetek megfogalmazása, ellenőrzése Ágazati lobbi tevékenység Érdekképviselet

16 Uniós programok Leader program
Helyi közösségi kezdeményezések támogatása a vidék gazdasági fejlesztése érdekében Cél: Elszegényedő kistérségek leszakadásának megakadályozása