Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév.

Az előadások a következő témára: "Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév."— Előadás másolata:

1 Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév

2 5. téma Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond Magyarországa

3 A korszak jellemzői  kontinuitás és változás egyensúlya  Károly Róbert uralkodása: a királyi hatalom megszilárdítása  I. Lajos (1342-1382) uralma: stabil uralmi szisztéma  1382-1387: válságok  Luxemburgi Zsigmond (1387-1437): új egyensúly

4 A dinasztikus válság  kihalt az Árpád-ház  király nélkül nincs királyság  rivalizáló jelöltek: közös érvelés, leányági leszármazás az Árpád-háztól

5 Károly Róbert uralmának alapja  a „beata stirps” ideológia: Árpád-ház kultusza + francia uralkodóház hasonló családi szentkultusza  kezdetben: pápai segítség (a nápolyi Anjouk mint pápai hűbért szerezték meg trónjukat, a magyarországi pápai beavatkozásnak is hasonló mellékzöngéi vannak)  a királyi hatalom helyreállítása

6 Károly Róbert politikája  a helyi tartományurak uralmának megtörése és a királyi hatalom helyreállítása  a 13. századi rendi politika fokozatos háttérbe szorítása: - tartanak országgyűléseket, de rendszertelenül; - a főpapi rend elveszti döntő befolyását, erre utal 1338-as panaszuk az országgyűlések hiányáról a pápához

7 A stabilizált politikai rend Károly Róbert és I. Lajos korában  három társadalmi-politikai struktúra egymás mellett (Engel Pál koncepciója): - egyház (pl. tagjait az egyházi hierarchiában elfoglalt hely, nem a származás határoz meg, az ország 10- 15%-ának birtokosa az egyház, ami nem sok) - a vidéki nemesség (az ő szervezetük a vármegyei intézményrendszer, a központi hatalommal szemben gyanakvóak, a királyi kegyekből ritkán részesülnek, nekik szólnak mégis az 1351. évi törvények) - az udvari nemesség (a király kegyeltjei, egy zárt kaszt, nemzedékeken keresztül ugyanazok a családok, köztük vannak a méltóságot viselő „bárók”, akik a királyi tanács tagjai és az „előkelők”, az udvari lovagok)

8 A királyi hatalom gyakorlása az Anjou-korban  a király 150 vár birtokosa, az ország várainak túlnyomó többsége az ő kezében van, a királyi hatalom mindenütt jelen van  egy vár nem csak erőd, hanem gazdasági és közjogi egység is, tényleges irányítója az udvari nemesség valamely tagja, aki azt időlegesen, mint „honort” kapja meg

9 Az Anjou-kori királyi hatalom dezintegrálódása  1387-ben Zsigmond a rendek (főpapok és főurak) „választásából” lesz király  a királyi várrendszer szétzilálódik nagyjából 15 év alatt  szövetségekbe, „ligákba” tömörült főurak harcolnak egymás ellen  a királyt 1401-ben fogságba ejtik, a „siklósi megegyezés” majd az azt formába öntő „Sárkány- rend” az ország kormányzását a király és a főurak egy csoportjának szövetségére bízza, ettől kezdve Mohácsig a királyi hatalomnak mindig a rendek, s azon belül a főurak nem csupán gyakorlati, de elvi korlátokat is szabnak

10 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!