Falusi turizmus Fejér Megyében

Az előadások a következő témára: "Falusi turizmus Fejér Megyében"— Előadás másolata:

1 Falusi turizmus Fejér Megyében
Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért Törzsök Tibor

2 A falusi turizmus fogalma
A falusi turizmus városon kívül elhelyezkedő, helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező gondozott vidéki, falusi környezetet biztosító, a belföldi és külföldi vendégek számára szállás és/vagy szabadidő eltöltési szükségletek széleskörű kielégítése, amely kereskedelmi alapokon nyugszik és magában foglalja a szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködését.” (Dr. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke)

3 A falusi turizmus ismérvei
Fenntartható, nem tömegturizmus, helyi és kistérségi vonzerőre alapuló, családias, emberbarát szemléletű, munkahelyteremtő, lakosságot helyben-tartó, pótlólagos jövedelmet szerző, a megszerzett jövedelmet rendszerint helyben visszaforgató tevékenység

4 A falusi turizmus kialakulása Fejér megyében
1989: Pákozd, Csókakő (spontán fejlődés) 1991: Németország: Magyar Hetek (összefogás szükségességének felismerése) 1993: Falusi Turizmus Idegenforgalmi és Információt Szolgáltató Iroda – Pákozd (szálláshely-közvetítés, információ-szolgáltatás) 1995: Megyei szintű szervezet kialakulása (Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért)

5 Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért
Az Egyesület célja: A vidék idegenforgalma: a falusi turizmus, ökoturizmus megismertetése, fejlesztése, szálláshelyek és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások összefogása, koordinálása Az egyesületi tagsággal együtt járó előnyök: automatikus Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége tagság országos adatbázisba való bekerülés kedvező internetes és nyomtatott hirdetési lehetőségek különböző fórumokon, kiállításokon bemutatkozási lehetőség érdekképviselet

6 Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért
Az egyesületi tagság: A tagsági viszony lehet rendes , ill. pártolói tagság. A rendes tag lehet magánszemély vagy jogi személy (vállalkozás, egyesület, önkormányzat stb.). Tagok száma 100 fő főképp magánszemélyek, de kb. egy harmada önkormányzat, továbbá szakmai egyesületek, amelyek kapcsolódnak a falusi turizmushoz (pl. borút, vagy kézműves egyesület)

7 FALUSI ÉS AGROTURIZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
1994-ben alakult meg Az Alapszabályban foglalt célkitűzések: A vidéki népesség életkörülményeinek javítása A falusi vendéglátók gazdasági és jogi érdekeinek képviselete Együttműködés a falusi és agroturizmus fejlesztését szolgáló vagy támogató szervekkel és szervezetekkel Szakmai fejlődést elősegítő felvilágosító munka végzése, rendszeres tapasztalatcsere biztosítása Folyamatos és széleskörű tájékoztatás A falusi és agroturizmus imázsának építése A kínálat minőségi fejleszése, az értékesítés elősegítése

8 A falusi turizmus, mint kiegészítő jövedelem
Speciális jövedelemkiegészítő tevékenység Adókedvezményt nyújt (jelenleg 800e Ft éves bevételig) Nemcsak a szállásadónak ad jövedelmet >>> a kereslet helyben jelentkezik és a megtermelt javakat és szolgáltatásokat helyben lehet eladni

9 „Falusi vendégasztal” a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység
A vidéki térségek lakosságának kiegészítő jövedelemszerzését szolgálja alkalmi tevékenység saját lakóházában legfeljebb 15 székkel várja terített asztalánál a vendégeket saját és helybeli termékeket feldolgozás nélkül is kínálhat mezőgazdaság alternatívája és egyben a vidékfejlesztés és a vidék megtartó képességének fontos eszköze A vidéki lakosság a tevékenység legalizálása következtében kiegészítő jövedelemhez juthat, így gazdasági életkörülményeik javulhatnak Évi 400ezer forint bevételig adómentes tevékenység

10 Jogszabályi háttér 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről 136/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről

11 Falusi vendégfogadói tevékenység elkezdése
minősítési szaktanácsadók: szálláshelyet minősítik, ill. meghatározzák komfortfokozatukat FATOSZ minősítő jele: maximum 5 évre (majd újraminősítés szükséges) Közhitelű nyilvántartásba vétel Bejelentkezés az APEH-nél (magánszemélyes adószám)

12 Keresleti tendenciák Komfortosabb szálláshelyeket keresik
>>> egy napraforgós szálláshelyek eltűnnek Minőségtudatos belföldi vendégek száma nő Megfordult a keresleti megoszlás: Belföldi vendégek száma 80% Külföldi vendégek száma 20% Belföldi vendégkör összetétele: Urbanizációs környezetből érkező Értelmiségi Kisgyermekes családok

13 A jövő Szolgáltatók között élő együttműködés kialakítása >> komplex kínálat kialakítása és specializáció: pl. „lovasudvar”; „szállás a borosgazdánál” Szállás kizárólag egy elem, a vidéki falvak összessége és kínálata kerüljön értékesítésre >>> Komplex kínálat Direkt értékesítés, „faluüzletek” létrehozása (helyben megtermelt mezőgazdasági és kézműves termékek helyi piaca) „Hungarikumok” és hagyományok Helyben megtermelt javak helyben való értékesítése >>> „vendégasztal” Védjegy (ellenőrzés és visszaellenőrzés) - minőség

14 További feladatok a falusi turizmus fejlesztése érdekében
Szorosabb együttműködés az állami szervekkel, önkormányzatokkal, polgármesterekkel, jegyzőkkel Komplex kínálat kialakítása – új célcsoportok megkeresése Több kiadvány megjelentetése információs és képzési céllal Az Internet használatának kiszélesítése Tanfolyamok szervezése a vendéglátók és szaktanácsadók képzése érdekében Statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása

15 Köszönöm a figyelmet!