a Nyugat-dunántúli régióban

Az előadások a következő témára: "a Nyugat-dunántúli régióban"— Előadás másolata:

1 a Nyugat-dunántúli régióban
Ecopolis Nyári Egyetem Százhalombatta, augusztus 13. Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok alakulása a Nyugat-dunántúli régióban Nárai Márta tudományos segédmunkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet H-9002 Győr, Pf. 420 Tel.: Fax:

2 A nonprofit szektor elemei
egyesületek egyesületekhez hasonlóan szabályozott egyéb társadalmi szervezetek (klubok, körök, szövetségek stb.) magánalapítványok közalapítványok köztestületek közhasznú társaság

3 A kutatás célkitűzései
Alapvető cél: a nonprofit szektorról való ismeretek, tudás bővítéséhez való hozzájárulás a a nyugat-dunántúli nonprofit szektor helyzetfeltárása révén A kutatás újszerűsége: a nonprofit szektor területi szemléletű vizsgálata szemben az eddigi gyakorlattal (szervezeti, tevékenység szintű vizsgálatok)

4 Nonprofit szervezetek Települési önkormányzatok
A kutatás részletei 1. Felmérés egységei Nonprofit szervezetek Települési önkormányzatok Lakosság Felmérés éve 2003 Kérdőív Statisztikai adatok elemzése Interjúk Dokumentumelemzés Módszertan Működési jellemzők Szerepvállalás Kapcsolatrendszer Kapcsolat Együttműködés Megítélés Társadalmi aktivitás (részvétel, támogatás) Ismeretek Megítélés Kutatási cél

5 A kutatás részletei 2. Nonprofit szervezeti minta
megkeresett szervezetek száma: 280 tényleges minta: 128 (45,7%) szempontok: területi (megye; településnagyság) reprezentativitás tevékenység terület szerinti differenciálás Települési önkormányzati minta megkeresett önkormányzatok száma: tényleges minta: 89 (68,5%) az összes város + az összes olyan község, ahol legalább 10 nonprofit szervezet működik + 5–9 közötti nonprofit szervezettel bíró községek fele (megyei reprezentativitás) Lakossági minta 440 fős minta feltétel: 18 éves korhatár szempontok: területi (megye; településnagyság), nemi reprezentativitás

6 A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolat
ma már általánosnak tekinthető a két szféra között a kapcsolat, azonban a vizsgált nonprofit szervezetek felének alkalomszerű, ad hoc módon szerveződő kapcsolata van, a szervezett kooperációk, intenzív együttműködések csupán a szervezetek harmadára jellemzőek, „legtávolabb” az önkormányzattól a magánalapítványok, „legközelebb” a közalapítványok állnak: az előbbiek negyedének nincs semmiféle kapcsolata a helyi kormányzattal (mintaátlag: 11%), az utóbbiak körében viszont kiemelkedő (71%) az intenzívebb kooperációt folytatók aránya. Legkevésbé az az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, leginkább a környezetvédelem, a gazdaságfejlesztés, bűnmegelőzés, polgár- és vagyonvédelem, illetve a sport területén találkozhatunk szorosabb, intenzívebb kapcsolattal. Az intenzívebb kapcsolatban állók elsősorban különböző köz(össégi) feladatok ellátására vonatkozó együttműködési megállapodás, illetve szerződéses viszony formájában dolgoznak együtt az önkormányzattal, vagy közös pályázati tevékenységet folytatnak a hivatallal.

7 A helyi nonprofit szervezetekkel valamilyen kapcsolatot tartó önkormányzatok megoszlása a kooperációba bevont szerveződések nagyságrendje szerint, 2003 Forrás: Önkormányzati felmérés 2003.

8 Az egyes nonprofit formák önkormányzattól való „távolsága” a fennálló kapcsolatok intenzitása és jellege alapján Forrás: Önkormányzati kutatás 2003.

9 A nonprofit szervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolat
A két fél viszonyrendszerében alapvetően az ad hoc módon szerveződő kapcsolatok dominálnak, azonban Igény van a szorosabb együttműködésre A nonprofit szervezetek 60%-a szorosabb együttműködést tart kívánatosnak, illetve szükségesnek: elsősorban a szociális ellátás, ifjúságvédelem, oktatás, terület- és településfejlesztés, a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés tekintetében szeretnének aktívabb szerepet kapni. Az önkormányzatok 53%-a tervezi a helyi önszerveződésekkel való kapcsolataik bővítését: elsősorban a kultúra, a sport, a szabadidő, a településfejlesztés, a szociális ellátás területén, valamint a polgár- és vagyonvédelem, illetve a bűnözés megelőzését ellátó szervezetekkel.

10 A kapcsolatok alakulását segítő, befolyásoló tényezők
Gyümölcsöző, hatékony együttműködés a két szféra között csak akkor jöhet létre ha az önkormányzat reális ismeretekkel bír a település civil/nonprofit szervezeteiről, tisztában van azok lehetőségeivel, korlátaival és ha a szervezetek is ismerik az önkormányzat elvárásait, igényeit.

11 A két szféra együttműködését megkönnyíti:
viszonylag magas a két struktúra közötti személyi kapcsolódás (a szervezetek harmadának vezetőségében jelen van a település irányításában részt vevő személy) civil regiszter, nyilvántartás (a felmért községek negyedében, a városok 58%-ában találunk ilyent) ha van olyan szakember az önkormányzatnál, aki ellátja a kapcsolattartás feladatát (a felmért községek ötödében, a városok felében van civil/társadalmi ügyekkel foglalkozó munkatárs)

12 A települési önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok formái
Forrás: Az önkormányzatok és... (2002) 16. oldal, 1. ábra alapján saját szerkesztés.

13 Ez azonban nemcsak a szándékon, hanem a lehetőségeken is múlik.
A közfeladatok ellátásába, közszolgáltatások biztosításába való bekapcsolódás Szolgáltatási decentralizáció nonprofit szervezetek is bekapcsolódhatnak a közfeladatok, közszolgáltatások biztosításába megfelelően szabályozott keretek között A jelenlegi szabályozás szerint az alábbi közfeladatok átadására van mód: közoktatási feladatok ellátása, közművelődési feladatok teljesítése, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények fenntartása, működtetése, személyes gondoskodást biztosító gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtása, egészségügyi szakellátás biztosítása, kommunális feladatok ellátása. A vizsgált nyugat-dunántúli nonprofit szervezetek ötödére jellemző a közfeladat-ellátásba, közszolgáltatások biztosításába való bekapcsolódás. A közalapítványok körében ez az arány 43%. A felmért önkormányzatok harmada, a városi önkormányzatok fele von be nonprofit szervezete(ke)t a köz(össégi) feladatellátásba. Ez azonban nemcsak a szándékon, hanem a lehetőségeken is múlik.

14 Területek, ahol jellemző a feladatátadás
közbiztonság- és vagyonvédelem területén (58,1% [20,2%]) közművelődési-kulturális feladatok (58,1% [20,2%] ) sport, szabadidő eltöltési lehetőségek szervezése, biztosítása (51,6% [18,0%]) szociális szolgáltatások (51,6% [18,0%]) település- és területfejlesztési feladatok (45,2% [15,7%]) egészségügyi ellátás (25,8% [9,0%]) közterületek gondozása, kommunális szolgáltatás (25,8% [9,0%]) oktatás, képzés (22,6% [7,9%]) munkanélküliség kezelése (19,4% [6,7%]) természet- és környezetvédelem (12,9% [4,5%])

15 A nonprofit szervezetek közösségi feladat-ellátásba való bevonásának előnyei
Önkormányzatok megítélése szerint gazdasági előnyök közvetlenebb, jobb kapcsolat a lakossággal az önkormányzat tehermentesítése speciális tudás, szakértelem megjelenése, szakmai tudástöbblet civil sokszínűség, rugalmasság Nonprofit szervezetek megítélése szerint emberközelibb, rugalmasabb feladatellátás szélesebb társadalmi részvétel biztosítása az önkormányzat feladatellátásában nagyobb (el)ismertség nagyobb működési, illetve feladat-ellátási biztonság az önkormányzat munkájának segítése, pénzügyi és egyéb terheinek csökkentése

16 A nonprofit szervezetek közösségi feladat-ellátásba való bevonásának hátrányai
Önkormányzatok megítélése szerint ellenőrzés problémája ún. civil bizonytalanság Nonprofit szervezetek megítélése szerint lényegesen nagyobb erőforrás-igény, és az emiatt fellépő működési, feladat-ellátási bizonytalanság nagyobb felelősség, megkötöttség szervezet függetlenségének csökkenése, önkormányzati ellenőrzés

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!