Társadalmi rétegződés, életmód, szabadidő

Az előadások a következő témára: "Társadalmi rétegződés, életmód, szabadidő"— Előadás másolata:

1 Társadalmi rétegződés, életmód, szabadidő

2 Az életmódnak rétegspecifikáló szerepe van: az egyes rétegek és közösségszerű csoportok saját szokásaik, szabályaik szerint élnek, akkor az életmódmutatók – lakás, öltözködés, viselkedés, szórakozás – ugyancsak jellemezhetik az egyes rétegeket. Elit – a társadalmi struktúrában elfoglalt hely életmódmintákban, szimbólumokban fejeződik ki – sokszor veszít a funkcionalitásból De: az életmód sok esetben eltér az „elvárt” modelltől

3 Rétegződés-vizsgálat /Bukodi, Altorjai, Tallér 2005/
munkaerő-piaci /fogalakozási alapú megközelítés fogyasztási vagy életstílus szerinti differenciálódás (anyagi viszonyok, szabadidő-eltöltési szokások, kulturális fogyasztás) A kettő közötti összefüggés vizsgálata 3 okfejtés alapján: homológiai megközelítés (előnyösebb helyzet→ magaskultúra-fogyasztás) erős a kapcsolat a munkaerő-piaci helyzettel individualizációs megközelítés - nem a munkaerő-piaci helyzet, hanem az önmegvalósítás számít, hangsúly a szabad választáson kulturális mindenevők vs. kulturális specialisták nem a kultúra szintje, hanem a változatos fogyasztás számít

4 SZABADIDŐ Szabadidő terjedelme Szociodemográfiai tényezők szerepe
Szabadidő szerkezete Lényegesen befolyásolja a társadalmi-foglalkozási rétegek szerinti helyzet -társas szabadidő -olvasás -testmozgás -hobbi -TV-nézés -kultúraközvetítő intézmények látogatása

5 → Összevont szabadidőstátus: a kulturális életstílus és magatartás szoros kapcsolatban áll a különböző társadalmi, gazdasági jellemzőkkel; leginkább a foglalkozási, jövedelmi pozícióval és az iskolai végzettséggel Az iskolai végzettséggel a kulturális tőke párhuzamosan jelentkezik Származás szerepe!!! Az értelmiségi, vezetői rétegen belül is differenciák vannak

6 Egyértelmű az értelmiségiek vezető pozíciója a kulturális erőforrás tekintetében, de: statisztikai különbség van a szabadidő-eltöltésben a rétegen belül is. A kedvezőtlenebb foglalkozási helyzetű rétegek szabadidő-eltöltési szokásai meglehetősen egyneműek: többségük passzív, kultúrával nem élő. A felsőbb rétegek kulturális fogyasztása sokszínűbb.

7 A szabadidő mintázata szerinti csoportok
Magaskultúra-orientáltak Kulturális mindenevők Szórakozás/rekreáció orientáltak Passzívak Kultúrával egyáltalán nem élők Nem a mennyiség, hanem a minőség teszi a fő különbséget!