MUNKAKERETEK Az óvodai vizuális nevelés tevékenységeit a következő munkakeretekbe soroljuk I. Természet utáni II. Emlékezet utáni III. Elképzelés utáni.

Az előadások a következő témára: "MUNKAKERETEK Az óvodai vizuális nevelés tevékenységeit a következő munkakeretekbe soroljuk I. Természet utáni II. Emlékezet utáni III. Elképzelés utáni."— Előadás másolata:

1 MUNKAKERETEK Az óvodai vizuális nevelés tevékenységeit a következő munkakeretekbe soroljuk I. Természet utáni II. Emlékezet utáni III. Elképzelés utáni IV. Díszítő jellegű V. Kézimunka barkácsolás

2 I. Természet utáni munkakeret
Közvetlen szemlélet alapján történik → a látvány a foglalkozás végéig a gyermekek előtt van! Legfontosabb a valóság megfigyelése → formai,színbeli jellemzők, arányok, irányok stb.; hasonlóságok, különbözőségek Minél több érzékszervet kell megmozgatni (látás, tapintás, hallás, szaglás, ízlelés) Fő cél: az ábrázolási probléma megértése →formai / színbeli / aránybeli stb. Nem várhatunk valósághű ábrázolást!

3 A természet utáni munkakeretben végzett ábrázoló tevékenység során spontán megragadással, de elsősorban a szándékos megfigyelés által fejlődik: a színérzék a formaérzék az arányérzék a térérzék a kompozíciós érzék gazdagodnak a formaképzetek alakul a megfigyelőképesség, elemzőképesség, a reális értékelés képessége, az önellenőrzés (a készülő munka és a valóság gyakori egybevetése által) hangsúlyozottan fejlődik a figyelem, megfigyelőképesség, az analizáló és a szintetizáló képesség

4 II. Emlékezet utáni munkakeret
Tárgyak, élőlények, jelenségek felidézése, megjelenítése Legfontosabb a lényeg megragadása Összefüggések önálló kombinálása → amit a gyermek nem tud felidézni, azt fantáziája segítségével egészíti ki Feldolgozható témák: Élményábrázolások Előzetes szemléltetés alapján készülő munkák

5 Élményábrázolások Spontán úton szerzett élmények → otthoni környezet, otthoni események, családi programok, ünnepek stb. Irányított módon szerzett élmények Az óvópedagógus előre eltervezetten lehetőséget ad az élményszerzésre: közös kirándulások, séták, látogatás bábszínházban, állatkertben stb. Néhány jellemző dologra hívja fel a gyerekek figyelmét, de az élmény „ízét” ne vegye el! Ábrázolás előtt beszélgetéssel felelevenítjük az élményt.

6 Előzetes szemléltetés
alapján készülő munkák A szemléltetés történhet: 1-2 nappal 1-2 órával a kezdeményezés előtt A felidézés (ábrázolás) minél hamarabb történjen, mert az emlékképek veszítenek frissességükből. Itt már határozottan kell irányítani a megfigyelést, az élményszerzés során, de legyen élvezetes a gyermekek számára!

7 Az emlékezet utáni munkakeret
fejleszti: az emlékezetet (forma-, színemlékezet) a képzeletet (fantáziát) a gondolkodást a térérzéket a formaérzéket az arányérzéket a színérzéket a karakterérzéket a kompozíciós érzéket Alakulnak a gyermek forma- és színképzetei

8 III. Elképzelés utáni munkakeret
Témái: át nem élt, vagy még nem tapasztalt helyzetek, ismeretlen szituációk Az itt megjelenő formáknak, színeknek is valóságból eredő gyökerei vannak, de azokat sajátos módon alkalmazza a gyermek. Jellemző a hiányzó részek szóbeli kiegészítése, mert nem mindent tudnak megjeleníteni. Eleinte kevéssé tudnak a témára koncentrálni (elkalandoznak), később az összpontosítás egyre tudatosabb (fejlesztési feladat).

9 E tevékenység lehetővé teszi:
az érzelmek és gondolatok önálló képi megfogalmazását az alkotó, kreatív gondolkodást Különösen fejleszti a fantáziát és az emlékezetet → a gyermek ugyanis a természet utáni tapasztalatokból szerzett emlékképeit variálja.

10 IV. Díszítő jellegű munkakeret
Sík- és téri formák vonzóbbá, szebbé tételére szolgál. Csak tárgyat, (vagy tárgy-formát) díszítünk! Fejleszti: a ritmusérzéket – színritmus, formaritmus a színérzéket az arányérzéket a formaérzéket a kompozíciós érzéket a finommotorikát a technikai készséget Alkalmas a munkakeret a különböző technikák begyakorlására (rajzolás, festés, nyomattechnikák, kollázs stb.)

11 A díszítés során a gyermek a majdani írásnál is használatos elemeket alkalmazza:
egyenesek hullámvonalak cikk-cakk vonalak pontok, körök, pöttyök geometriai alapformák kapuforma csészeforma X-ek, csillagok természeti formák stilizált változatai (ember, állat, levél, virág stb.) Díszítés közben a szabályos és szabálytalan formák belsővé válnak, (interiorizálódnak, automatizálódnak), így a díszítőtevékenység hangsúlyozottan szolgálja az írás előkészítést.

12 Megismertet bizonyos fogalmakkal:
Megismertet bizonyos fogalmakkal: a forma közepe (centrum), széle, mellette, előtte, átlók stb. Megalapozza a szerkezet, elrendezés, díszítendő felület összefüggésének meglátását. Fejlődik : a türelem, a figyelem, az önfegyelem, a koncentráló képesség a variáló és kombináló képesség a díszítőérzék az ízlés

13 V. Barkácsolás - Kézimunka
(Nem azonos a mintázással!) Elsősorban konstruálást jelent! →létrehozás, szerkesztés, megtervezés A munkakeret jó lehetőséget ad: az egyszerű szerszámok használatának elsajátítására egyszerű munkafogásoknak az elsajátítására különböző anyagok megismerésére

14 Fejleszti: az arányérzéket a formaérzéket a finommotorikát a konstruáló készséget a gondolkodást a fantáziát → a kreativitást HANGSÚLYOZOTTAN A TÉRÉRZÉKET Játékos „ábrázolás”, játékszerek készítése → kapcsolódik a gyermekek játéktevékenységéhez!