Közgazdasági elméletek története

Az előadások a következő témára: "Közgazdasági elméletek története"— Előadás másolata:

1 Közgazdasági elméletek története
A keynesi forradalom

2 Előzmények Neoklasszikus ortodoxia: előrejelzés a gazdaságpolitikának
Válság – de már a 20-as években is krónikus munkanélküliség Angol protekcionizmus, New deal → a neoklasszikus paradigma anakronisztikussá válik

3 Az Általános elmélet Általános ↔ „klasszikus” (párhuzam Marshallal)
Ortodoxia: teljes foglalkoztatás felé tartó gazdaság

4 A „klasszikus közgazdaságtan posztulátumai”
w/p = MPL w/p = munka határáldozata Kényszerű munkanélküliség nincs – azaz mindenki találna munkát, ha elfogadná bére csökkenését Aggregált keresleti ár = aggregált kínálati ár

5 Kényszerű munkanélküliség
Tények Pigou A pénz szerepének elhanyagolása → a reálbér a gazdaság egyéb erőinek függvénye

6 Kényszerű munkanélküliség
„A munkások rendszerint ellenállást tanúsítanak a nominális bér csökkentésével szemben, de távolról sem szokták csökkenteni a munkaerő-kínálatot a munkapiacon, valahányszor a bérjavak drágulnak.” 28. o.

7 Kényszerű munkanélküliség
„… ha a nominális bér emelkedik, a reálbér csökken, és megfordítva. Ez azért van így, mert – rövidebb időszakot vizsgálva – a foglalkoztatás hanyatlása többnyire a nominális bérek csökkenésével és – ettől független okok folyományaként – a reálbérek emelkedésével jár együtt. Ha ugyanis a foglalkoztatás visszaesik, a munkások inkább hajlandók a nominális bér csökkentését elfogadni; másrészt ilyenkor a reálbér azért emelkedik, mert a termelés összezsugorodása esetén az egységnyi tőkefelszerelés határhozama szükségképpen nő.” uo.

8 A pénz szerepe „Pigou professzor majdnem minden munkáján végighaladó – felfogás, hogy a pénz súrlódási jelenségeken kívül nem okoz reális változást, s a termelés és foglalkoztatás elméletét (akárcsak Millét) ki lehet dolgozni „reális” cserére építve is, a pénzt pedig elegendő felületesen bevezetni egy későbbi fejezetben. A modern gondolkodást még mindig átitatja az a nézet, hogy az emberek egy vagy más módon, de mindenképp elköltik a pénzüket.” 39. o.

9 Say-törvény → a teljes foglalkoztatásnak nincs valós korlátja
„a termelési költségek összességét közvetlenül vagy közvetve, szükségképpen a maga teljességében a termék megvásárlására fordítják.” 37. o. → a teljes foglalkoztatásnak nincs valós korlátja Makroökonómia Közmunkaprogramok példája

10 Keynes gazdasági modellje
A teljes foglalkoztatottságnál alacsonyabb szinthez tendál A foglalkoztatás függ: 1. fogyasztási hajlandóság 2. tőke határtermelékenysége 3. pénzmennyiség 4. bérszínvonal

11 Keynes gazdasági modellje
A rendszer kulcselemei: a) hatékony kereslet elve, amely a fogyasztási hajlandóságon és a beruházási rátán keresztül megszabja a gazdasági aktivitás felső határát b) a pénznek a „jelen és a jövő közti kapcsolat” kialakításában betöltött szerepe → kamat → beruházás

12 Keynes gazdasági modellje
Új fogalmak: megtakarítási határhajlandóság, multiplikátor; likviditási preferencia; tőke határhatékonysága

13 Fogadtatása - interpretációja
Az uralkodó paradigma ereje → tankönyvek: a neoklasszikus elmélet speciális esete, a munkanélküliség melletti egyensúly modellje ↔ Keynes Keynes nem tartotta önmagukban érvényesnek azokat a feltételeket, amelyekkel integrálni lehet modelljét a neoklasszikus elméletbe. Pl. bérstabilitás, likviditási csapda

14 Fogadtatása - interpretációja
Előrejelzések kérdése Erkölcsi tudomány (Deane, 216. o.) Pszichológia – pl. beruházások (tezaurális hajlam és a tőkejavak jövőbeni hozamának megítélése)

15 Fő üzenete Az aggregált kereslet és kínálat meghatározó tényezői
The End of Laissez faire – nincs láthatatlan kéz (!) A bérek csökkentése a hatékony kereslet csökkentésén keresztül növeli a munkanélküliséget Reál- és nomináltényezők komplex rendszere A modern makroökonómia alapja

16 Előzmények Malthus: hatékony kereslet és fogyasztás összefügg a termeléssel; Say-dogma tagadása Hobson: „túlmegtakarítás” Svéd iskola: beruházások & megtakarítások Kahn: multiplikátor

17 Forradalmisága Az alapvető elméleti problémát a gazdasági aktivitás színvonalának és nem az áraknak a meghatározásában látta Alapvető vizsgálati módszere a nemzeti jövedelem elemzése Politikai következmény: keresletszabályozás (még a marxisták is üdvözölték)

18 Egyéb vonzereje Liberálisoknak: ellenszert kínál a társadalmi forradalomra és „speciális esetként magában foglalta a klasszikus rendszert” – Samuelson Gyakorlati közgazdászoknak: könnyen számszerűsíthető, statisztikailag tesztelhető A későbbi makroökonómiai általános egyensúlyi és dinamikus modellek prototípusa

19 A keynesi közgazdaságtan
Teljesen más lett, mint az Általános elmélet Költségvetési politikai relatív nagyfokú hatásossága a monetáris politikával szemben A bérek merevsége és a megtakarítások kamatrugalmassága nem elengedhetetlen feltételek Keynesnél

20 Elméleti pluralizmus ↔ elméleti monizmus

21 Kellemes hétvégét!