Kutatásmódszertan - esetírás

Az előadások a következő témára: "Kutatásmódszertan - esetírás"— Előadás másolata:

1 Kutatásmódszertan - esetírás
Az interjúzás, beszélgetésvezetés típusai, esetdokumentálás és esetírás SE Társadalomtudományi Intézet addiktológiai konzultáns szakirányú továbbképzés Borbély-Pecze Mariann – Borbély-Pecze Tibor Bors

2 Feladat Megadott irodalomból minimum 3 esetbemutatás átolvasása
Szakmai gyakorlat alapján saját eset dokumentációjának összegyűjtése és strukturált esetleírás készítése

3 Interjú vs. segítő beszélgetés
Interjú: külvilágnak szól (olvasónak, nézőnek, a kutatás céljainak stb…) Segítő beszélgetés: Két fél (tanácskérő és konzultáns) / vagy csoport (tanácskérő(k) és konzultáns(ok) közötti Non-direktív Célorientált Problémadefinícióra A kliens „dolgoztatására” épülő célirányos beavatkozás Min. 3 alkalom, ülésenként perc perc dokumentáció (konzultáns felkészülése és összegzése önmaga számára) Az interjú dokumentálása is a külvilágnak szól a segítő beszélgetés dokumentálása a két fél közös munkáját segíti elő a konzultáns oldaláról A lezárt eset bemutatását szolgálja az esetleírás ez már kifelé a szakmai közélet felé szól Esetcsoport, intervízió, szupervízió (más és más összetétellel, más célokat szolgál!

4 A segítő beszélgetés kompetencia szintjei és tartalmi kérdései

5 A tanácsadási folyamatban három jól elkülöníthető egység van
Megismerő szakasz: az egyén megismeri a kiemelten fontos tulajdonságait. A tanácskérő önmagáról alkotott képének összetevőit strukturálja. Fejlesztő szakasz: azoknak a képességeknek a kiemelését jelenti, amelyek segíthetnek a célok elérésében. Megalapozza továbblépési irányokat és esélyeket. Szintetizáló szakasz: itt történik az öndefiníció megfogalmazása. A személyiség kialakít magáról egy képet, és ehhez kapcsolódnak a valódi tulajdonságai, melyeket a tanácsadási folyamatában megismert, tudatosított és megerősített.

6 A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét

7 A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét II.
Forrás: Szilágyi Klára 2000

8 Kapcsolatfelvétel Első interjú
Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet (érzelmek kiadása, probléma pontosítás) Ha nem önként jelentkezik: lehet ellenséges, védekező, nem kooperatív

9 Kapcsolatfelvétel II. Családi interjú
Első interjú alkalmával gyakran krízishelyzet azonnali beavatkozást igényel Feladat: bátorítani a családtagokat: Saját történet elmesélése Konkrét események, melyek a jelentkezéshez vezették Írják le, mondják el a drogvisszaéléshatását a fogyasztóra és család egészére nézve Segítő: Család stabilitásának meghatározása (támaszrendszer) Családi coping Egyéb családtagok szerhasználatának „kiderítése” – szerhasználatra utaló jelek keresése (különélés, csavargás, depresszió, erőszak…)

10 Bio-pszicho-szociális rendszer
Állapotfelmérés Motivációs interjú egysége Relapszus prevenció Állapotfelmérés: a segítő kapcsolat kiindulása Cél: Információszerzés Segítő kapcsolat megalapozása Visszajelzés a kliensnek, hogy helyzetét gondolja át Módszer: Kérdőív Félig strukturált interjú ASI, EuropASI

11 A segítés folyamata állapotfelmérés Haladás nyomon- követése Haladás
Probléma- meghatározás Kezelési terv készítése Kezelési terv készítése

12 Motivációs állapotfelmérés elemei
Miért éppen most fordult segítségért Magától/küldték; mi volt az utolsó mozzanat Alkohol/droghasználat jellemzői Korábbi használat (összes szer: mokar először, gyakoriság, utolsó használat) Jelen használat – elmúlt 30 nap (hányszor, hol, milyen eredménnyel próbálta abbahagyni, miért, hol, kikkel használó) Dependencia mértéke Tolerancia, elvonási tünetek, szociális-viselkedési repertoár Egyéni háttér Munkahelyi, anyagi, családi, támogatórendszer, érdeklődési kör, fontos személyek, szexualitás (óvatosan!), illegális tevékenységek, jogi problémák, kockázati magatartások

13 Motivációs állapotfelmérés elemei II.
Szomatikus problémák Társuló betegségek (HIV, Hep. szűrések) Egyéb betegségek Pszichiátriai zavarok Depresszió, szorongás, öngyilkossági gondolatok, hallucinációk Kezeléstörténet (hányszor, hol, milyen eredménnyel) Motivációs állapotfelmérés Prochaska-DiClemente Önjellemzés Erősségek-gyengeségek, célok, kapcsolatok, coping Önéletrajz íratása, mit vár a terápiától, jövőtől

14 Motivációs állapotfelmérés
Motiváció – annak valószínűsége, hogy a kliens mennyire lép be, mennyire elszánt a változásra. Motivációs interjú, mint technika Alap: Prochaska-DiClemente felépülési modell mutatja, hol tart a kliens a változás folyamatában Hangsúly: nem a kialakuláson, a folyamaton és befejezésen van Kémiai és viselkedési addikciók esetében is használják = a változás modellje

15

16 Prekontempláció (elszánás előtti állapot)
Élvezi a használatot – nem akar változni Kételkedés felkeltése, kockázatészlelés növelése Kontempláció (elszánás) Egyre inkább tudatában van testi, lelki, szociális ktsgeknek, de még ambivalens Egyensúly felborítása, a nem-változás kockázatainak erősítése Előkészület Tudja, hogy a ktsgek meghaladják az előnyöket, előkészületeket tesz az akcióra Célok meghatározásának segítése, hozzá a megfelelő eszközt

17 Relapszus (visszaesés/csúszás)
Akció Aktív lépések a leszokás/mérséklés irányába terápiába vonás Fenntartás Anyaghasználat megváltoztatása (mérséklés, elhagyás) relapszus prevenció, visszaesést megelőző stratégiák meghatározása Relapszus (visszaesés/csúszás) segíteni, hogy csak visszacsúszás legyen, kezdje újra a folyamatot, ne ragadjon meg a stádiumokban

18 Motiváció A motiválás fontos elemei Csapdák: Bizalomteli kapcsolat
A változás különbségeinek tudatosítása – eredmények Empátia, kongruencia Csapdák: Kérdés-felelet Konfrontáció, tagadás Szakértői csapda Címkézés Túl korai fókuszálás hibáztatás

19 Motiváció II. Eredményesség alapelvei Empátia kifejezése
Diszkrepancia kialakítása(előnyök-hátrányok) Megfelelő célok találása Krízis kezelés Vitatkozás elkerülése Ellenállás kezelése Önbizalom támogatása

20 Egyéb technikák: Nyitott kérdések Folyamatos összegzés
Gyakori visszakérdezés – tisztázás Figyelem, érdeklődés kifejezése Optimizmus Megerősítés kérése Aggodalom kifejezése

21 Egyéni kezelési terv készítése
A társas kapcsolatok, támaszok javítása Változásra való képesség iránti bizalom A változást sürgető okok azonosítása Alternatív tevékenységek kialakítása Visszacsúszás megakadályozásának megtanulása Kezelési/ellátó intézmények ismerete Team munka megszervezése

22 Egyéni kezelési terv készítése II.
Nap megtervezése – a kiesett idő kitöltése fontos! Visszacsúszás – dolgozni kell vele, értékelni és tanulni belőle Krízis állapotában (fizikai, pszichés, szociális) lehet hatni a kliensre Terápiás illeszkedés: a terápia feleljen meg a kliens állapotának Cél: - absztinencia (életstílus alakítása) - ártalomcsökkentés (egészségi állapot, tünetek kezelése, családi probl. megoldása, lakhatás…) - relapszus prevenció

23 Az esetbemutatás főbb szerkezeti elemei
a kliens demográfiai adatai – a kliens anonimizálása (maszkolása) a beszélgetés körülményei, okainak bemutatása, az ellátó környezet és a körülmények jelenlegi életkörülmények a probléma definiálása (jellemzően azonos az első/ második találkozás tartalmával) családtörténet gyermekkor és ifjúkor (családi szerepek) a kliens érdeklődése, hobbik, környezet szomszédok munkatársak barátok párkapcsolat személyes tulajdonságok, túl kell haladni az objektív tények leírásán pl. van szakmája mert van OKJ-s bizonyítványa: tudja is végezni, szeret is stb… kiegészítjük a leírást a segítő beszélgetésben megdolgozott tapasztalatokkal szerrel vagy viselkedési addikcióval való kapcsolat a kliens szubjektív érzései, meglátásai objektív visszajelzések (pl. elküldték a munkahelyéről, elhagyták, megbírságolták, stb..) viszonya a joggal a segítő beszélgetés/ interjú alatt milyen volt a kliens viselkedése megállapodás – tennivalók – a kliens házi feladatainak bemutatása és összevetése a problémadefinícióval problémás területek, beavatkozási pontok a kliens jövőképe (nem a segítőé!) az esetbemutatás lezárása, az adott eseten túlmutató általános szakmai feladatok megfogalmazása További elemzési szempontok összefoglalva a kurzuskönyvből Gladding, Samuel (ford Fonyó-Pajor) Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből forrás: old.

24 Irodalom Addiktológiai konzultáció a gyakorlatban Kék Pont, Budapest 2002 Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás, mint professzió Kollégium Kft, Budapest 2000, , old. Borbély Tibor Bors Esetmunka, szervezet, diszfunkciók Esély 2000/5 Seidman, Irving Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer Pedagógus Könyvek/ Műszaki Könyvkiadó KMK 5. Budapest 2002 Cavanagh, Michael A konzultáció folyamata = Addiktológiai szöveggyűjtemény HIETE, Budapest old. Propszt Emma Játszma és veszélyeztetettség = Máté Zsolt- Szemelyácz János szerk. Az iskolai szociális munka kézikönyve Indít Könyvek II. kötet Pécs, old Borbély és mtsai Szakmai protokoll a pályaorientációs tanácsadók számra FSZH, TÁMOP Solt Otília: Interjúzni muszáj 1998 A Szociális Szakmai Szövetség honlapja A diasorozat elérhető: címen