„Reflektív szociális képzési rendszer a 21

Az előadások a következő témára: "„Reflektív szociális képzési rendszer a 21"— Előadás másolata:

1 „Reflektív szociális képzési rendszer a 21
 „Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” című pályázat nyitókonferenciája PÉCS, DECEMBER  A szociális szakmai képzési rendszer  főbb jellemzői . Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla, szakmai igazgató, Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. Dr. Csürke József Ph.D., tanszékvezető PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

2 Társadalomtudomány képzési terület – szociális képzési ág rendszere:
Szociális alapvizsga Szakvizsga Szociális munka BA Szociálpedagógia BA Szociális munka MA Szociálpolitika MA Egészségügyi szociális munka MA Ph.D. (Doktori) képzés

3 SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: –   végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) –   szakképzettség: szociális munkás –   a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker Képzési terület: társadalomtudományi Képzési ág: szociális A képzési idő félévekben: 7 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: kredit. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.

4 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A KKK kivonata A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

5 A törzsanyag és a szakmai gyakorlat:
A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): –   alapozó képzés: kredit szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, (nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek; –   szakmai törzsanyag: kredit szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában; (nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában; differenciált – kötelezően választandó – szakmai modulok. A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív szakmai gyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos, hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit.

6 Továbbképzés és szociális szakvizsga
9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról Minősített továbbképzések - öt éves ciklusokban; a) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam: b) szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás c) szakmai tanácskozás: d) külföldi vagy hazai tanulmányút: e) szakmai műhely: A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot kell megszereznie.

7 Szociális szakvizsga témacsoportok
Szociális szakvizsgát a jelölt az általa választott témacsoportból tehet: a) családvédelem, családgondozás; b) gyermekjóléti alapellátás; c) gyermekvédelmi szakellátás; d) idősek szociális ellátása; e) pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása; f) fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja; g) hajléktalanellátás

8 A PTE BTK mesterszakjai:
Szociális munka MA Szociálpolitika MA Egészségügyi szociális munka MA (együttműködésben az ETK-val)

9 A szociális mesterképzések szerkezete a KKK. szerint
A képzési idő 4 félév A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: = 300 kredit Alapozó ismeretek kredit; Szakmai törzsanyag kredit; Differenciált szakmai anyag kredit; Szabadon választható kredit; Diplomamunka 20 kredit; A gyakorlati ismeretek aránya legalább 35%.

10 A szociális munka mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
Alapozó ismeretkörök: kredit a szociális munka társadalomtudományi vonatkozásai, a szociális munka elméletét meghatározó ismeretek a társtudományok köréből, úgy mint - szociológia, - közgazdaságtan, - állam-és jogtudomány, - politikatudomány, - pszichológia, - kommunikációtudomány.

11 Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-50 kredit.
A szociális munka mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó további ismeretkörök: Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: kredit. A szociális munka és a szociálpolitika elmélete: - a szociális munka és a szociálpolitika elméleti modelljei, - a szociális munka nemzetközi, illetve európai aspektusai, elméleti műhelymunka. A szociális munka módszertana: - a szociális munka korszerű módszerei a főbb szociális problémák mentén, - módszerek a szociális munka szervezeti kontextusához kapcsolódóan, - módszerek a szociális munka kutatása körében.

12 A szociális munka mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó további ismeretkörök:
Differenciált szakmai ismeretek (a szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei, k.): általános szociális munka szakirány: a szociális munka területei (a szegénység és kirekesztés, a szenvedélybetegség, a munka és a foglalkoztatás, addiktológia, counseling); szociális munka projekt (a klienscsoport jellemzői, a klienscsoporttal végzett szociális munka módszertani kérdései); klinikai szociális munka szakirány: a klinikai szociális munka területei (megelőzés, krízis-kezelés, rehabilitáció, mentálhigiéné, közösségi ellátási formák, az ön- és kölcsönös segítés, az önkéntesség); szociális munka projekt (a klinikai szociális munka kliensei, a klinikai szociális munka módszertani kérdései).

13 Alapozó ismeretek és szakmai törzsanyag
Társadalmi és szociális eszmék a XX. században A szociális jogok aktuális kérdései Gazdaság és társadalom Politikatudományi alapok Szakmai törzsanyag Társadalmi problémák, szakpolitikai válaszok A szociálpolitika rendszere és területei Szociálpolitikai műhely A szociálpolitikai tevékenység módszerei

14 Általános és területi szociálpolitika szakirány
Társadalmi helyzetek, társadalmi problémák Társadalom- és szociálpolitikai rendszerek komplex elemzése Szociálpolitikai kutatószeminárium Szociálpolitikai projekt Terepgyakorlat Terület, társadalom, társadalmi probléma Területi szociálpolitika eszközei Szociálpolitikai kutatószeminárium Szociálpolitikai projekt Terepgyakorlat

15 A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat a szociális munka területeihez kapcsolódó, külső terepen – feladatterv alapján, tereptanár közvetlen irányítása mellett – végzett folyamatos, hetenként legalább 8 óra, összesen legalább 300 óra intenzív szakmai munkát jelent, amelynek kreditértéke 8-15 kredit. A terepgyakorlat feladata, hogy a hallgató képessé váljon az elméleti, módszertani ismeretek, valamint a képzés során megszerzett új gyakorlati tapasztalatok integrálására; továbbá hogy a hallgató elsajátítsa a mesterképzési szakon megszerezhető gyakorlati kompetenciákat.

16 Kutatási területek és műhelyek
Addiktológia kutatások Terápiás közösségi kutatások Személyközi kommunikációs kutatások Szuicidológiai, krizeológiai kutatások Dráma- és komplex művészetterápiás kutatások traumakezelésben Epidemiológiai és közegészségügyi/mentálhigiénés kutatások Kisebbségi kutatások Non-profit szektorkutatások A kistérségi szociális és egészségügyi ellátórendszer hatásvizsgálatai Nemzetközi migrációs kutatások Szociálpolitika-történeti kutatások Gyermekvédelem Családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás Területfejlesztés Szociális szolgáltatások Klinikai szociális munka

17 A dilemmák három dimenziója:
1. Belépési szint? - a nem szociális alapképzettségű szakembereket képezi át? - a praxissal rendelkező nem szociális szakembereket legitimálja? 2. Magasabb szinten képez? - az alapképzettség során megszerzett ismereteket mélyíti el és szélesíti ki? - a szakma tényleges mestereit képzi ki? 3. Specializál? - a szociális szakterületek specialistáit képzi? - vezetőket képez?

18 Vélt és várható előnyök és hátrányok a hallgató, a képzőhely és a munkáltató nézőpontjából a bolognai rendszerű képzésekről: Hátrányok: Kevesebb képzésben töltött idő a csak BA-n végzettek esetében Kevesebb intenzív egyéni gyakorlat (két félév helyett egy összefüggő gyakorlat) Tisztázatlan munkaerőpiaci érték A felhasználók számára nem egyértelmű kompetenciakörök Viszonylag bizonytalan áll. finanszírozás Különböző előképezettségekre és/vagy eltérő képzőhelyek által megalapozott tudásokra épít Előnyök Átjárhatóság Tévesen felmért szakmaválasztás korrekciója Jóval több szemináriumi, készség- és személyiségfejlesztő munka Erőforrásigénye alacsonyabb a rövidebb képzési idő miatt Széles kör számára hozzáférhető kompetenciaszerzés Ismeretbővítési és specializálódási lehetőség A korábbi képzési struktúra és tartalmak megújításának lehetősége Szociális kutatások intenszifikálódása az MA-n végzettek által

19 Köszönöm szépen értő figyelmüket!