KÉSZÍTETTE: CSORDÁS SÁNDORNÉ

Az előadások a következő témára: "KÉSZÍTETTE: CSORDÁS SÁNDORNÉ"— Előadás másolata:

1 KÉSZÍTETTE: CSORDÁS SÁNDORNÉ
ÓVODA ISKOLA ÁTMENET KÉSZÍTETTE: CSORDÁS SÁNDORNÉ

2 Minden gyerek számít !

3 Hagyományok a magyar óvodai nevelésben
Brunszvik Teréz: Kisiskolás jellegű nevelés, német nyelven Betűismeret, olvasás, vallástan, ének stb. 1891. Kisdedóvást szabályozó törvény: Testi, értelmi és erkölcsi fejlődés

4 1971. Az óvodai nevelés programja
Kötelező iskolás jellegű foglalkozások rendszere: óvodai oktatás! „a gyermek fejlődése tevékenysége során megy végbe” 1989. Az óvodai nevelés programja „3-6-7 éves gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése” Érzelmi, testi, értelmi, közösségi fejlődés Tevékenységformák: játék, munka, tanulás A fejlesztés tartalmi eszközei: Anyanyelvi Irodalmi Zenei Vizuális Környezet megismerése Matematikai Testnevelés

5 1996. Az óvodai nevelés országos alapprogramja
„Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével” Feladatok: testi és lelki szükségletek kielégítése Egészséges életmód Érzelmi nevelés és szocializáció Értelmi fejlesztés, nevelés

6 Az óvodai élet tevékenységi formái:
Játék Vers, mese Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Tanulás

7 Közös vonások: A fejlődés csak tevékenység által mehet végbe
Játék – munka – tanulás mint alapvető tevékenységforma A tartalmak lényegileg azonosak

8 Új elemek: Az egyéni sajátosságok fontosabbak, mint az életkori jellemzők (ha egyáltalán vannak ilyenek) Az iskola előkészítés bizonytalan helye Kompetenciák – képességek ? Modern tartalmak (idegen nyelv, informatika)

9 ÁTMENETEK Családból Óvoda Óvoda Iskola Alsó tagozat Felső tagozat
Általános isk. Középiskola Középiskola Hova tovább? Főiskola? Egyetem? Munka? ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS!

10 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

11 . Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

12 b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)

13 A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél
- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

14 - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

15 - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

16 c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet

17 És ha nem? Kérdések: Hol a határ? Ki mondja meg? Óvodapedagógus Szülő
Nevelési tanácsadó

18 ÓVODA ISKOLA A Játék a legfőbb élményforrás
a személyiség fejlesztésének a színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja Az első két osztály sruktúrája közelít az óvodához Játékos tanulás Mindennapos mese Kitágul a világ Kötelességek, feladatok

19 Az iskolába lépés ELŐZMÉNYEK ÚJDONSÁGOK
Tapasztalatok a szülőtől való elválásról. A közösség élménye ismerős. Szabályokhoz, normákhoz való alkalmazkodás. A játék varázsa. Formálódtak a tanuláshoz szükséges alapkészségek és tulajdonságok. ÚJDONSÁGOK A nevelés körülményei környezete, közvetítője megváltozott. Új közösség. Megszokott bioritmus, napirend felbomlik. Kötöttebb életformák. Teljesítményt várnak el tőle. Megváltoznak a családban is a feléje irányuló elvárások.

20 Az iskola technikái az átmenet nehézségeinek csökkentésére
A rugalmas iskolakezdés Az óvodai nevelőmunka közvetlen folytatása legyen A képességek fejlettségi állapotának feltérképezése A gyerekek közötti különbségek figyelembevétele Egyénre szabott minőségi oktatás Minél több játékosság Sikerélményhez juttatás Elfogadó, segítő, együttműködő pedagógiai szemlélet Megfelelő motiváció Személyes kapcsolattartás a két intézmény között Kezdeti kudarcok csökkentése Új tanítási módszerek alkalmazása Szülőkkel való intenzív, konkrét kapcsolattartás Szöveges minősítés

21 Az óvoda-iskola átmenet támogatása intézményünkben
Iskolai beíratás Tavasszal Gólya- hét Komatál készítés Föld napja Óvodás ballagás Tanévnyitó Novemberben Fecske-hét Közös ünnepek Munkaközösségi értekezletek Óvónő tanítónő folyamatos kapcsolattartása

22 CÉL: KÉSZÍTETTÉK: JÓVÁHAGYTA: DÁTUM:
Feladatok Felelős Sikerkritérium Határidő Módszer Költség

23 Emberábrázolás

24

25 Komatál készítése

26

27

28 „ Kezet csak megfogni szabad, ellökni átok , egymásba simuló kezek tartják össze az eget s világot”

29 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!