KÖLTSÉGMENEDZSMENT 2. rész: kalkuláció

Az előadások a következő témára: "KÖLTSÉGMENEDZSMENT 2. rész: kalkuláció"— Előadás másolata:

1 KÖLTSÉGMENEDZSMENT 2. rész: kalkuláció
Előadó: Szőnyi László © Szőnyi László okl. építészmérnök 1

2 1. rész: költségbecslés KÖLTSÉGMENEDZSMENT Előző óra témája volt:
BEVEZETÉS költségtúllépés lehetőségek alapelv MENNYISÉGI TÉNYEZŐ KÖLTSÉGTÉNYEZŐ kezdeti költségek követő költségek KÖLTSÉG-DOKUMENTÁCIÓ BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK KÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK funkcióorientált épületorientált épületelemekre bontás megvalósulás-orientált BERUHÁZÁSI FÁZISOK KÖLTSÉGIRÁNYÍTÁS PÉLDA KÖLTSÉGMENEDZSMENT 1. rész: költségbecslés

3 KÖLTSÉG- BECSLÉS KÖLTSÉG-VETÉS (KALKULÁCIÓ)
A költségszámítás és a beruházás fázisainak összehangolása KÖLTSÉG- BECSLÉS KÖLTSÉG-VETÉS (KALKULÁCIÓ) BME, Építéskivitelezési Tanszék

4 Piac, gazdasági verseny, tisztességtelen piaci magatartás
BME, Építéskivitelezési Tanszék

5 BME, Építéskivitelezési Tanszék
A kalkuláció helye a vállalati számvitelben Az építőipari válla­latoknál keletkező folya­matok mennyiségi és pénzügyi vonatkozásait a szám­vitel követi nyomon. A számvitel olyan eszköz egy építőipari vállalatnál, amely­nek segítségé­vel a számokkal kifejezhető adatokról (tényekről), folyamatokról is kép adható: amit fel lehet dolgozni, s amivel értékelést végezhetnek. A számvitelben feldol­gozott és felhalmozó­dott információk alapját képezik a vállalati döntések­nek, és lehetővé teszik a törvényes előírásokhoz igazodó, a vállalat eredmé­nyessé­gét (likviditását) bemutató számításokat. Attól függően, hogy a számvitel milyen információs igényt elégít ki, belső vagy külső számvitelről beszélünk. (1. ábra) A külső számvitel a vállalat és a környezete között leját­szódó pénzügyi folyamatokat tükrözi, a múlt pénzügyi eseménye­it dokumentálja. Költség- és teljesítményszámítás BME, Építéskivitelezési Tanszék

6 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Vállalati könyvvitel A külső számvitel a vállalat és a környezete között leját­szódó pénzügyi folyamatokat tükrözi, a múlt pénzügyi eseménye­it dokumentálja. BME, Építéskivitelezési Tanszék

7 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Belső számvitel A belső számvitel a vállalat belső folyamatainak leképezésé­re szolgál. Fő célja a döntések megalapozása és ellenőrzése. A kalkulációt és építésgazdasági számításokat együttesen költség- és teljesítményszámításnak is nevezik. A költség- és teljesítményszámításban az építőipari tevé­kenységek elő­állí­tása során keletkező vagy keletkezett költsé­geket határozzák meg, vagyis a vállalat teljesítményét és a felhasznált termelési tényezők értékét állítják szembe. A pénzben kifejezett vállalati teljesítményt teljesítésnek, a felhasznált termelési tényezők értékét költségnek nevezzük. A költség és a teljesítés különbsége mutatja meg a kalkulációs eredményt. A belső számvitel módját sem formai, sem törvényben ill. rende­letben előírt szabályokhoz nem kell igazítani, azt teljesen "szabadon választott" módon lehet készíteni, és a vállalat a saját igényeihez igazíthatja. BME, Építéskivitelezési Tanszék

8 Kalkuláció (költségvetés)
A belső számvitel körébe tartozik a kalkuláció, amely a jövőben elérni kívánt célokhoz nyújt segítséget (még akkor is, ha utókalkulációról van szó). Fő feladata a döntések megalapozása és ellenőrzése. A jó költségprognózis érdekében folyamatosan fel kell tárni a tényadatokat. Erősen különbözik más, állandó körülmények között dolgozó vállalatokétól: mindig önálló termékről van szó, más és más a helyszín, más és más a projektben résztvevők köre (pl.használók stb.) árverseny különleges formája: versenyeztetéssel történő megbízás ezért más kalkulációs eljárásokat követel meg. Az utókalkulációban dolgozzák fel a kivitelezés során ténylegesen keletkezett költségeket és normákat, melynek eredményei az előkalkuláció értékeivel összehasonlíthatók, és új, hasonló épületre vonatkozó árajánlat esetén a kalkulációban felhasználhatók. Ellentétben a terv-tény összehasonlítással, aminek a tárgya a költségfajták összehasonlítása, az utókalkuláció a költségvetési kiírás tételeire vonatkozik. Az utókalkuláció a munkakalkulációból indul ki, mégis tételekre tagolódik. A leggyakoribb a bérköltségek tételekre vonatkozó utókalkulációja, ugyanis itt adódnak a legnagyobb eltérések. BME, Építéskivitelezési Tanszék

9 Építésgazdasági számítások
A építésgazdasági számítások során a már előállított építési munkák költségét határozzák meg. Költségnemek (költségfajták) szerinti költségszámítás, pl. bér-, anyag-, gépköltségek. Költséghelyek szerinti költségszámítás, pl. a vállalati központ, segédüzem vagy az építkezés helye Költségviselők szerinti költségszámítás, költségviselőnek az épülő vagy felépített épületet (létesítményt) tekintjük Teljesítés szerinti költségszámítás, az előállított építési munka eladási árának meghatározása, pl. egységárakra bontva Eredményszámítás A teljesítés és a költségek összehasonlítása különböző időszakokra, pl. egy hónapra vagy évre, és különböző tárgyra, pl. az egész vállalatra, építésvezetőségre, építéshelyre vetítve. BME, Építéskivitelezési Tanszék

10 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Controlling A controlling olyan eszköz a vállalatirányítás kezében, amellyel a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információáramlást tudja koordinálni. Tartalmaznia kell ún. pénzügyi irányítási rendszert, amelynek az építőiparban különösen nagy jelentősége van a hosszú távú előfinanszírozások miatt. BME, Építéskivitelezési Tanszék

11 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Költségek Költségeknek nevezzük az anyagi javak és szolgáltatások pénzben kifejezett értékét, amely valamely termék előállításával kapcsolatosan merül fel. A költségeket a költségszámítás (belső számvitel) keretében határozzák meg. Ide tartoznak pl. a bérköltségek, anyagköltségek, gépköltségek, tervezői díjak vagy külső vállalatok szolgáltatásai. A vállalatoknak a költségek képzésénél nem kell törvényekre és előírásokra figyelemmel lenni. A költségekre jellemző, hogy - valamilyen pénzegységben kifejezendők, - belső vállalati célokra kell fordítani. Minden olyan ráfordítás, ami nincs összefüggésben az elkészítendő munkával, nem minősíthető költségnek. felhasznált anyagi javakat és szolgáltatásokat. A ráfordítás a nyereség- ill. veszteségszámításnál játszik szerepet, a vállalati könyvvitelben. A képzése az adótörvények alapján készülhet. Az adótörvény értelmében nem minden költség ráfordítás (vö. értékcsökkenési leírás). Jövedelemnek nevezzük a piacon értékesített építési munkát (teljesítést), pénzegységben kifejezve. A jövedelem a vállalati könyvvitel egyik fogalma. A teljesítés a vállalat által előállított termék pénzegységben kifejezve, a költségszámítás egyik fogalma. A teljesítés szolgálhat belső vállalati célokat (saját irodaház), vagy a piacon értékesítésre kerülhet. BME, Építéskivitelezési Tanszék

12 Állandó és változó költségek
Ha az összköltség állandó és változó költségösszetevőkből áll, akkor a két függvény összege adja a költségek alakulását. Vegyünk példának egy előszerelt nagytáblás zsaluzatot. Az állandó költségek az oda- és visszaszállításból, valmint az össze- és szétszerelés költségeiből, a változó költségrész a felhasználásarányos értékcsökkenési leírásból, javítási költségekből és a dolgozók bérköltségéből áll. A magas állandó költségek minél nagyobb mennyiség előállítására késztetnek, hogy az egységre jutó állandő költségrész a lehető legalacsonyabb maradjon. Kis mennyiség esetén tehát olyan eljátást célszerű választani, amelynek alacsony állandó és magasabb változó költségösszetevője van. Ezzel szemben nagy mennyiség esetén a helyzet fordított, nagyobb állandó és alacsonyabb változó költségű eljárás választása a célszerű. BME, Építéskivitelezési Tanszék

13 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Példa Egy irodaépület födémzsaluzatához asztalzsaluzatot használnak. Határozzuk meg az összköltséget „K” [Ft] és az egységárat „k” [Ft/m2] a bezsaluzandó felület függvényében! Kiindulási adatok: Állandó költségek: oda-és visszaszállítás, valamint az össze-és szétszerelés 500 m2 zsaluzat esetén: ,-Ft Változó költségek: értékcsökkenési leírás, javítási költség és bérköltség: ,- Ft/m2 BME, Építéskivitelezési Tanszék

14 Értékcsökkenési leírás (amortizáció)
vállalati könyvelésben használt amortizáció Beszerzési ár értékcsökkenési leírása kalkulált amortizáció Újrabeszerzési ár értékcsökkenési leírása Teljesítés a vállalat által előállított termék pénzegységben kifejezve, a belső számvitel egyik fogalma. A teljesítés szolgálhat belső vállalati célokat (saját irodaház), vagy a piacon értékesítésre kerülhet. BME, Építéskivitelezési Tanszék

15 A kalkuláció fajtái az építési folyamat függvényében
Az utókalkulációban dolgozzák fel a kivitelezés során ténylegesen keletkezett költségeket és normákat, melynek eredményei az előkalkuláció értékeivel összehasonlíthatók, és új, hasonló épületre vonatkozó árajánlat esetén a kalkulációban felhasználhatók. Ellentétben a terv-tény összehasonlítással, aminek a tárgya a költségfajták összehasonlítása, az utókalkuláció a költségvetési kiírás tételeire vonatkozik. Az utókalkuláció a munkakalkulációból indul ki, mégis tételekre tagolódik. A leggyakoribb a bérköltségek tételekre vonatkozó utókalkulációja, ugyanis itt adódnak a legnagyobb eltérések. BME, Építéskivitelezési Tanszék

16 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Költségvetési kiírás Hosszú szöveg tartalma: a munka, a szerkezet, megvalósítandó állapot megnevezése a végrehajtás helye vagy jellemző mérete a készítendő szerkezet anyagainak minősége szerkezet jellemző mérete a szükséges esetekben előírt technológia a szükséges esetekben a gépesítés módja valamennyi egyéb megjegyzés, amely a tervező különleges utasításaira vonatkozik (és a vonatkozó szabványokban foglaltaktól eltérést jelent) továbbá minden olyan feltétel, amely a tételhez megállapítandó egységnyi anyag és díj költséget befolyásolja. Rövid szöveg tartalma: A tétel beazonosítására szolgál, a tétel egyik lényeges elemét tartalmazza. BME, Építéskivitelezési Tanszék

17 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Árképzési módszerek (Dr. Rekettye Gábor: Az ár a marketingben (1999) alapján) piacvezérelt költségalapú Az árképzés azokat a módszereket és technikákat jelenti, amelyeket a termékek és szolgáltatások előállítói kínálatuk árainak megállapításakor használnak. Az árak megállapításakor két oldalról indulhatnak ki (fenti ábra). Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy az egyik módszer nem teljes egész a másik nélkül! A költségeket az árdöntések alsó korlátjaként kell értelmezni, a felső korlátot pedig a piac (a kereslet, a vevők árelfogadása, a versenytársak árai, stb.) képezik. BME, Építéskivitelezési Tanszék 17 17

18 A költség és piacvezérelt árképzés eltérő logikája
költségek nyereség ár érték vevők Költségalapú árképzés vevők érték ár költségek nyereség A költségek ismerete nélkülözhetetlen eleme az árakra vonatkozó döntéseknek. A versenypiacokon a vevők nincsenek tekintettel a piaci résztvevők egyedi költségeire, vásárlási döntéseiket nem az előállítási költségek alapján hozzák meg. A vevők a terméktől elvárt, illetve az adott terméknél észlelt hasznosság (érték), és a piacon jelen lévő, hasonló funkciót betöltő termékek árai (referenciatermék, referenciaár) alapján hozzák meg, racionális érvekkel sokszor nem is magyarázható döntéseiket. A költségek az árak alsó korlátját képezik. A felső korlátot a piac, a vevők árelfogadása jelenti. A piacvezérelt árképzési módszerek logikája éppen fordítottja a költségalapú árképzésnek. (ábra) Költségalapú: teljes költség + nyereség tervezett megtérülésre alapozott Piacvezérelt: észlelt érték szerinti árképzés a versenytársak által vezérelt árképzés teljesítménybázisú árképzés versenyeztetés (közbeszerzés) Piacvezérelt árképzés 18 18

19 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Árképzési módszerek Költségalapú: teljes költség + nyereség tervezett megtérülésre alapozott Piacvezérelt: észlelt érték szerinti árképzés a versenytársak által vezérelt árképzés teljesítménybázisú árképzés versenyeztetés (közbeszerzés) Az alábbiakban a költségalapú árképzési módszereket nézzük át. BME, Építéskivitelezési Tanszék 19 19

20 Profit = árbevétel - költségek
Profit: a végső cél, az eredményes tevékenység biztosítéka és számszerűsített mutatója Árbevétel: a piaci körülményektől függ árszint, vevők fizetőképessége, a vállalat helyzete a piacon (mire képes?) a vevők igénye piaci versenytársak árszintje. Költségek: a vállalati körülményektől függnek Anyagárak, kész- és félkész termékek árai, Energiahordozók árai, Szállítási költségek, Munkaerő és a gépek költségei, Egyéb szolgáltatások költségei, Általános költségek (rezsi). BME, Építéskivitelezési Tanszék

21 A (költségalapú) kalkuláció elvi alapjai
A kalkuláció arra az alapelvre épül, hogy a terméknek mindazon költségeit fel kell számolni, amelyeket a termék készítése okoz. Ez az elv az építőipari munkák kalkulációjánál különös jelentősséggel bír, mert a költségvetésben kiírt mennyiség csak a legritkább esetben felel meg a ténylegesen kivitelezett, leszámlázott mennyiségnek. Ha a kalkuláció nem a fent említett alapelv szerint készült, akkor kisebb mennyiség kivitelezése esetén fedezetlen költségek keletkezhetnek. BME, Építéskivitelezési Tanszék

22 A kalkuláció készítésének módszerei
Egységkalkuláció Speciális formája: egyenértékkalkuláció (aquivalens-kalkuláció) Kalkuláció fedezeti elemekkel Kalkuláció a végösszeg ismeretében (egyedi fedezeti kulccsal) Kalkuláció előre meghatározott fedezeti kulccsal A számítás alapjául a termék egyik meghatározó tulajdonságát választják ki, pl. a keverés időtartamát vagy az anyagköltséget. Ha a főtermék ezen tulajdonságát 1-gyel jelölik, akkor a hasonló termékekhez kiszámítható az egyenérték-szorzó. A súlyozott tulajdonságok összegéből kapják az egyenértékmennyiséget. A költségeket aztán elosztják az egyenértékmennyiséggel. Így kapják meg egy egyenértéknek a költségét. Végül az egyenérték-szorzó és az egyenérték költsége adja a termékre vonatkozó egységárat ill. darabköltséget. BME, Építéskivitelezési Tanszék

23 Kalkuláció fedezeti elemekkel
Ebben az esetben az általános költségeket ún. fedezettel veszik figyelembe, amelyek az egyes tételek közvetlen költségeire rakódnak rá. BME, Építéskivitelezési Tanszék

24 Kalkuláció a végösszeg ismeretében (ajánlati ár szerint)
Kalkuláció a végösszeg (az ajánlati ár) ismeretében Ennél az eljárásnál először az egyes tételek közvetlen költségeit árelemzéssel kiszámítják. Az építéshelyi általános költséget, az általános irányítási költséget, valamint a kockázatot és a nyereséget összegzik és az árajánlati összeg meghatározása után az egyes tételekre szétosztják. Az építéshelyi általános költséget, az általános irányítási költséget, a kockázatot és a nyereséget minden egyes ajánlat esetében (sőt épületenként) újra számítják. BME, Építéskivitelezési Tanszék

25 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Kalkuláció előre meghatározott fedezeti kulccsal Kalkuláció előre meghatározott fedezeti kulccsal Ebben az esetben a vállalat egészénél vagy a korábban kidolgozott vagy elkészített hasonló munkánál adódott kulcsokat alkalmazzák az új árajánlat elkészítéséhez. A kulcsok eredményes alkalmazásának az előfeltétele, hogy a költségek egymáshoz viszonyított aránya nem, vagy elenyészően kis mértékben módosul. Ilyenkor az általános költségek pontos kiszámítását mellőzik. Az ajánlati ár szerinti kalkuláció viszonylag pontos, míg az előre meghatározott fedezeti kulcsok felhasználásával készülő ajánlat csak közelítő költségképzést tesz lehetővé, ami igen sok esetben jelentős kalkulációs hiba forrása. BME, Építéskivitelezési Tanszék

26 BME, Építéskivitelezési Tanszék
A kalkuláció tagolása Közvetlen költségek Közvetett vagy általános költségek építéshelyi általános költségek általános irányítási költségek Kockázat (általános) Nyereség A közvetlen költségekhez hozzászámított általános költségeket, a kockázatot és a nyereséget együttesen fedezetnek nevezik. Kockázat Építési munkák készítése során gyakran előfordul, hogy előre nem látható költségek merülnek fel, amelyek a kalkulált önköltséget növelik. Olyan előre nem látható költségek, amik az építendő beruházást terhelik, már korábban, az építéshelyi általános költségeknél figyelembe vannak véve megfelelő kockázati tényezővel ill. biztosítással. Van azonban olyan kockázati elem is, ami a vállalat égészére vonatkozik, és nem rendelhető hozzá közvetlenül egyik beruházáshoz sem. Ilyen kockázati elem lehet pl. a vállalatnál egy olyan részleg (divízió), amelyik erősen függ a közmegrendelésektől, és rossz konjunktúrában csak korlátozott anyagi eszközökkel rendelkezik. Hasonló eset állhat elő külföldi megbízások esetén is, ha a külföldi megbízó nem tudja vagy nem akarja a számlát rendezni. Amennyiben hasonló kockázati tényezőket a hitelintézetek átvállalnak, akkor a fizetendő biztosítást kell a kalkulációba beállítani. Nyereség A nyereség az a mozgatóerő, ami a vállalatot arra ösztönzi, hogy tőkét fektessen be és azáltal megfelelő tőkekamatot érjen el. Ezért fontos tehát, hogy az ajánlati ár nyereséget is tartalmazzon, amelynek mértéke a piaci viszonyoktól függ. A nyereségre azért is szükség van, hogy a befektetések megvalósíthatóak legyenek, hiszen az értékcsökkenési leírásból visszaáramló összeg általában nem elegendő újabb befektetés megvalósításához. A kockázatot és a nyereséget a kalkulációban együtt szokták kezelni. A számítási módjuk megegyezik az ÁIG-gel: kockázat(K) + nyereség(Ny) [€] = ((K + Ny) [%] * ÁA [€])/100 (K + Ny) [%]: a kockázat és a nyereség fedezeti hányada ÁA [€]: árajánlat BME, Építéskivitelezési Tanszék

27 A kalkuláció felépítése
BME, Építéskivitelezési Tanszék

28 BME, Építéskivitelezési Tanszék
A kalkuláció tagolása BME, Építéskivitelezési Tanszék

29 A költségek felosztása költségnemek szerint
A különböző elvek alapján összevont költségeket nevezik költségnemeknek. A költségek költségnemekre bontásánál a következő tényezőket kell figyelembe venni: - az általános költségekből eltérő arányban részesülő költségek, - a tervezett és a tényleges költségek összehasonlíthatósága, - olyan költségek, amelyeket az árajánlat beadása előtt, az összköltségből kivett részarányuk szempontjából vizsgálhatóvá akarnak tenni. Az egyes költségek többféle költségből tevődnek össze, amelyeket eltérő tulajdonságaik ill. a kalkuláció célja érdekében célszerű csoportosítani. A különböző elvek alapján összevont költségeket nevezik költségnemeknek. A költségek költségnemekre bontásánál a következő tényezőket kell figyelembe venni: - elkülönítve kell kezelni azokat a költségeket, amelyek az általános költségekből eltérő arányban részesülnek, - külön kezelhetővé kell tenni azokat a költségeket, amelyeket össze akarnak hasonlítani a tervezett és a tényleges költségek szempontjából, - azokat a költségeket ill. költségnemeket, amelyeket az árajánlat beadása előtt, az összköltségből kivett részarányuk szempontjából vizsgálhatóvá akarnak tenni, szintén elkülönítve kell kezelni. A gyakorlatban több megoldás lehetséges - a vállalatok ízlésének ill. tevékenységének (pl. betonozási és falazási munkák, útépítés) megfelelően -, de a magasépítésben a négy költségnemre történő felbontás terjedt el a legjobban. BME, Építéskivitelezési Tanszék

30 A költségek felosztása költségnemek szerint
Két költségnem bérköltség (megszokott formában: díj) és egyéb (megszokott formában: anyag) költségek. Három költségnem bérköltség, egyéb költségek, alvállalkozói költségek. Négy költségnem gépköltség, Az egyes költségek többféle költségből tevődnek össze, amelyeket eltérő tulajdonságaik ill. a kalkuláció célja érdekében célszerű csoportosítani. A különböző elvek alapján összevont költségeket nevezik költségnemeknek. A költségek költségnemekre bontásánál a következő tényezőket kell figyelembe venni: - elkülönítve kell kezelni azokat a költségeket, amelyek az általános költségekből eltérő arányban részesülnek, - külön kezelhetővé kell tenni azokat a költségeket, amelyeket össze akarnak hasonlítani a tervezett és a tényleges költségek szempontjából, - azokat a költségeket ill. költségnemeket, amelyeket az árajánlat beadása előtt, az összköltségből kivett részarányuk szempontjából vizsgálhatóvá akarnak tenni, szintén elkülönítve kell kezelni. A gyakorlatban több megoldás lehetséges - a vállalatok ízlésének ill. tevékenységének (pl. betonozási és falazási munkák, útépítés) megfelelően -, de a magasépítésben a négy költségnemre történő felbontás terjedt el a legjobban. BME, Építéskivitelezési Tanszék

31 A költségek felosztása költségnemek szerint
Öt költségnem bérköltség, anyagköltség, zsaluzatok, állványzatok és dúcolatok költségei, gépköltség, alvállalkozói költségek. Ötnél több költségnem vállalati (belső) gépköltség, bérelt gépek bérleti díjai, szállítási költség, alvállalkozói költség - kisegítés alvállalkozói költség – önálló felelősséggel. Az egyes költségek többféle költségből tevődnek össze, amelyeket eltérő tulajdonságaik ill. a kalkuláció célja érdekében célszerű csoportosítani. A különböző elvek alapján összevont költségeket nevezik költségnemeknek. A költségek költségnemekre bontásánál a következő tényezőket kell figyelembe venni: - elkülönítve kell kezelni azokat a költségeket, amelyek az általános költségekből eltérő arányban részesülnek, - külön kezelhetővé kell tenni azokat a költségeket, amelyeket össze akarnak hasonlítani a tervezett és a tényleges költségek szempontjából, - azokat a költségeket ill. költségnemeket, amelyeket az árajánlat beadása előtt, az összköltségből kivett részarányuk szempontjából vizsgálhatóvá akarnak tenni, szintén elkülönítve kell kezelni. A gyakorlatban több megoldás lehetséges - a vállalatok ízlésének ill. tevékenységének (pl. betonozási és falazási munkák, útépítés) megfelelően -, de a magasépítésben a négy költségnemre történő felbontás terjedt el a legjobban. BME, Építéskivitelezési Tanszék

32 A kalkuláció tagolása négy költségnem esetén
BME, Építéskivitelezési Tanszék

33 A kalkuláció előkészítése
Az ajánlatkérési tervdokumentáció vizsgálata. Helyszíni bejárás Anyagárak és alvállalkozói árajánlatok beszerzése Építéshelyi berendezési (organizációs) terv készítése (gépjegyzék) Időbeli ütemterv elkészítése Beépítendő vagy szállítandó anyagmennyiség, A szükséges gépek használati ideje, A szükséges létszám szakmánként, azok munkaidő-ráfordítása, A munkamenet megszakításának időtartama (pl. téli szünet) BME, Építéskivitelezési Tanszék

34 Bérköltség összetétele
A kalkulációban a bérköltséget átlagbér formájában állítják be. Az átlagbér az építkezésen vagy annak egy részén óránként előreláthatóan keletkező bérek matematikai átlaga. Nagyobb építkezéseknél hosszú átfutási idő esetén a várható béremelkedések figyelembevételével kell az átlagbért kiszámítani. Attól függően, hogy az adott vállalatnál mennyire hasonlóak a viszonyok az egyes munkahelyek között, a kalkulációban a vállalatra egységesen vonatkozó ill. egy-egy építkezésre (építésvezetőségre) vagy annak egy részére érvényes átlagbérrel lehet számolni. Elképzelhető, hogy kivitelezési területenként határozzák meg az átlagbért, mint pl. magasépítés, útépítés, földmunka, csatornázás stb. Olyan építkezéseknél, ahol a szokásostól eltérő körülményekkel kell számolni, feltétlenül ajánlatos az átlagórabér külön meghatározása. > bérlet %-a > munkásszállási hozzájárulás > kifizető által fizetett védőoltás > csoportos személyszállítás > munkaruházati termék belépődíj sportrendezvényekre (évente max. 50 ezer forintig) - üdülési csekk, vagy kedvezményes üdültetés - iskolakezdési támogatás - a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet, - melegétkeztetés havi 18 ezer forintig vagy étkezési jegy (hideg-meleg) - Széchenyi pihenőkártyára utalt összeg max. évi 300 ezer forintig - munkáltató által finanszírozott internethasználat, havi 5 ezer forintig - Munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára: - az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt összeg, max. a minimálbér 50 %-áig - az önkéntes kölcsönös egészségbiztosítási pénztárba utalt összeg, illetve önsegélyező pénztárba utalt összeg, együttvéve a minimálbér 30 %-áig - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg (minimálbér 50 %-áig) - iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége (évente a minimálbér két és félszereséig) BME, Építéskivitelezési Tanszék

35 BME, Építéskivitelezési Tanszék
A kalkulációban a bérköltséget átlagbér formájában állítják be. Az átlagbér az építkezésen vagy annak egy részén óránként előreláthatóan keletkező bérek matematikai átlaga. Nagyobb építkezéseknél hosszú átfutási idő esetén a várható béremelkedések figyelembevételével kell az átlagbért kiszámítani. Attól függően, hogy az adott vállalatnál mennyire hasonlóak a viszonyok az egyes munkahelyek között, a kalkulációban a vállalatra egységesen vonatkozó ill. egy-egy építkezésre (építésvezetőségre) vagy annak egy részére érvényes átlagbérrel lehet számolni. Elképzelhető, hogy kivitelezési területenként határozzák meg az átlagbért, mint pl. magasépítés, útépítés, földmunka, csatornázás stb. Olyan építkezéseknél, ahol a szokásostól eltérő körülményekkel kell számolni, feltétlenül ajánlatos az átlagórabér külön meghatározása. Forrás: portál BME, Építéskivitelezési Tanszék

36 Bérköltség összetétele
a munkahelyi vezetők fizetésével együtt: BME, Építéskivitelezési Tanszék

37 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Egyéb költségek anyagköltség, zsaluzatok, dúcolatok és állványzatok költségei, üzemanyagköltségek. Anyagköltség számításakor minden olyan építőanyagot figyelembe kell venni, ami az épület részét fogja képezni, tehát abba beépítik. Ilyen pl. a betonacél, cement, adalékanyag, tégla, előregyártott elemek stb. Ha az építőanyag a beépítése előtt valamilyen előkészítő fázisban vesz részt, mint pl. a beton, akkor annak az anyagköltségét külön számítással, más szóval árelemzéssel kell meghatározni. Az anyagköltségnek a következő összetevői vannak: - termelői ár (minden engedmény levonása után), - szállítási költségek (az építkezés helyszínére), - anyagveszteség (pl. törés, hulladék, káló). A bérleti díjon kívül lehetőség van a zsaluzatok, állványzatok és dúcolatok költségeinek megállapítására felhasználási gyakoriság alapján. Ilyenkor az építkezést az anyag új értékének akkora részével terhelik, amennyi a lehetséges felhasználási szám és az építéshelyi felhasználás arányából adódik. A pontos kalkuláció szempontjából lényeges, hogy a zsaluelemek felhasználási számát, az építkezésen tartandó zsalu mennyiségét és az előrelátható átfutási időtartamot kellően átgondolják. Az összefüggések szem előtt tartása miatt célszerű a zsaluzási költségeket az alábbi ábrának megfelelően tagolni: BME, Építéskivitelezési Tanszék

38 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Anyagköltség Anyagköltség számításakor minden olyan építőanyagot figyelembe kell venni, ami az épület részét fogja képezni, tehát abba beépítik. pl. a betonacél, cement, adalékanyag, tégla, előregyártott elemek stb. Ha az építőanyag a beépítése előtt valamilyen előkészítő fázisban vesz részt, mint pl. a beton, akkor annak az anyagköltségét külön számítással, más szóval árelemzéssel kell meghatározni. Termelői ár Szállítási költségek Anyagveszteség Anyagköltség számításakor minden olyan építőanyagot figyelembe kell venni, ami az épület részét fogja képezni, tehát abba beépítik. Ilyen pl. a betonacél, cement, adalékanyag, tégla, előregyártott elemek stb. Ha az építőanyag a beépítése előtt valamilyen előkészítő fázisban vesz részt, mint pl. a beton, akkor annak az anyagköltségét külön számítással, más szóval árelemzéssel kell meghatározni. Az anyagköltségnek a következő összetevői vannak: - termelői ár (minden engedmény levonása után), - szállítási költségek (az építkezés helyszínére), - anyagveszteség (pl. törés, hulladék, káló). A bérleti díjon kívül lehetőség van a zsaluzatok, állványzatok és dúcolatok költségeinek megállapítására felhasználási gyakoriság alapján. Ilyenkor az építkezést az anyag új értékének akkora részével terhelik, amennyi a lehetséges felhasználási szám és az építéshelyi felhasználás arányából adódik. A pontos kalkuláció szempontjából lényeges, hogy a zsaluelemek felhasználási számát, az építkezésen tartandó zsalu mennyiségét és az előrelátható átfutási időtartamot kellően átgondolják. Az összefüggések szem előtt tartása miatt célszerű a zsaluzási költségeket az alábbi ábrának megfelelően tagolni: BME, Építéskivitelezési Tanszék

39 Anyagköltség (árelemzés)
Anyagköltség számításakor minden olyan építőanyagot figyelembe kell venni, ami az épület részét fogja képezni, tehát abba beépítik. Ilyen pl. a betonacél, cement, adalékanyag, tégla, előregyártott elemek stb. Ha az építőanyag a beépítése előtt valamilyen előkészítő fázisban vesz részt, mint pl. a beton, akkor annak az anyagköltségét külön számítással, más szóval árelemzéssel kell meghatározni. Az anyagköltségnek a következő összetevői vannak: - termelői ár (minden engedmény levonása után), - szállítási költségek (az építkezés helyszínére), - anyagveszteség (pl. törés, hulladék, káló). A bérleti díjon kívül lehetőség van a zsaluzatok, állványzatok és dúcolatok költségeinek megállapítására felhasználási gyakoriság alapján. Ilyenkor az építkezést az anyag új értékének akkora részével terhelik, amennyi a lehetséges felhasználási szám és az építéshelyi felhasználás arányából adódik. A pontos kalkuláció szempontjából lényeges, hogy a zsaluelemek felhasználási számát, az építkezésen tartandó zsalu mennyiségét és az előrelátható átfutási időtartamot kellően átgondolják. Az összefüggések szem előtt tartása miatt célszerű a zsaluzási költségeket az alábbi ábrának megfelelően tagolni: BME, Építéskivitelezési Tanszék

40 Zsaluzatok, dúcolatok és állványzatok
A bérleti díjon kívül lehetőség van a zsaluzatok, állványzatok és dúcolatok költségeinek megállapítására felhasználási gyakoriság alapján. Ilyenkor az építkezést az anyag új értékének akkora részével terhelik, amennyi a lehetséges felhasználási szám és az építéshelyi felhasználás arányából adódik. A pontos kalkuláció szempontjából lényeges, hogy a zsaluelemek felhasználási számát, az építkezésen tartandó zsalu mennyiségét és az előrelátható átfutási időtartamot kellően átgondolják. Az összefüggések szem előtt tartása miatt célszerű a zsaluzási költségeket tagolni: Anyagköltség számításakor minden olyan építőanyagot figyelembe kell venni, ami az épület részét fogja képezni, tehát abba beépítik. Ilyen pl. a betonacél, cement, adalékanyag, tégla, előregyártott elemek stb. Ha az építőanyag a beépítése előtt valamilyen előkészítő fázisban vesz részt, mint pl. a beton, akkor annak az anyagköltségét külön számítással, más szóval árelemzéssel kell meghatározni. Az anyagköltségnek a következő összetevői vannak: - termelői ár (minden engedmény levonása után), - szállítási költségek (az építkezés helyszínére), - anyagveszteség (pl. törés, hulladék, káló). A bérleti díjon kívül lehetőség van a zsaluzatok, állványzatok és dúcolatok költségeinek megállapítására felhasználási gyakoriság alapján. Ilyenkor az építkezést az anyag új értékének akkora részével terhelik, amennyi a lehetséges felhasználási szám és az építéshelyi felhasználás arányából adódik. A pontos kalkuláció szempontjából lényeges, hogy a zsaluelemek felhasználási számát, az építkezésen tartandó zsalu mennyiségét és az előrelátható átfutási időtartamot kellően átgondolják. Az összefüggések szem előtt tartása miatt célszerű a zsaluzási költségeket az alábbi ábrának megfelelően tagolni: BME, Építéskivitelezési Tanszék

41 Zsaluzási költségek felosztása
Anyagköltség számításakor minden olyan építőanyagot figyelembe kell venni, ami az épület részét fogja képezni, tehát abba beépítik. Ilyen pl. a betonacél, cement, adalékanyag, tégla, előregyártott elemek stb. Ha az építőanyag a beépítése előtt valamilyen előkészítő fázisban vesz részt, mint pl. a beton, akkor annak az anyagköltségét külön számítással, más szóval árelemzéssel kell meghatározni. Az anyagköltségnek a következő összetevői vannak: - termelői ár (minden engedmény levonása után), - szállítási költségek (az építkezés helyszínére), - anyagveszteség (pl. törés, hulladék, káló). A bérleti díjon kívül lehetőség van a zsaluzatok, állványzatok és dúcolatok költségeinek megállapítására felhasználási gyakoriság alapján. Ilyenkor az építkezést az anyag új értékének akkora részével terhelik, amennyi a lehetséges felhasználási szám és az építéshelyi felhasználás arányából adódik. A pontos kalkuláció szempontjából lényeges, hogy a zsaluelemek felhasználási számát, az építkezésen tartandó zsalu mennyiségét és az előrelátható átfutási időtartamot kellően átgondolják. Az összefüggések szem előtt tartása miatt célszerű a zsaluzási költségeket az alábbi ábrának megfelelően tagolni: BME, Építéskivitelezési Tanszék

42 BME, Építéskivitelezési Tanszék
üzemanyagköltségek Közvetlen költségként az üzemanyagköltség csak akkor vehető figyelembe, ha az alkalmazott gép egy meghatározott költségvetési tételhez rendelhető. - benzin, gázolaj, fűtőolaj, - kenőanyagok (olaj, zsír), - elektromos energia, - tisztítószerek. Anyagköltség számításakor minden olyan építőanyagot figyelembe kell venni, ami az épület részét fogja képezni, tehát abba beépítik. Ilyen pl. a betonacél, cement, adalékanyag, tégla, előregyártott elemek stb. Ha az építőanyag a beépítése előtt valamilyen előkészítő fázisban vesz részt, mint pl. a beton, akkor annak az anyagköltségét külön számítással, más szóval árelemzéssel kell meghatározni. Az anyagköltségnek a következő összetevői vannak: - termelői ár (minden engedmény levonása után), - szállítási költségek (az építkezés helyszínére), - anyagveszteség (pl. törés, hulladék, káló). A bérleti díjon kívül lehetőség van a zsaluzatok, állványzatok és dúcolatok költségeinek megállapítására felhasználási gyakoriság alapján. Ilyenkor az építkezést az anyag új értékének akkora részével terhelik, amennyi a lehetséges felhasználási szám és az építéshelyi felhasználás arányából adódik. A pontos kalkuláció szempontjából lényeges, hogy a zsaluelemek felhasználási számát, az építkezésen tartandó zsalu mennyiségét és az előrelátható átfutási időtartamot kellően átgondolják. Az összefüggések szem előtt tartása miatt célszerű a zsaluzási költségeket az alábbi ábrának megfelelően tagolni: BME, Építéskivitelezési Tanszék

43 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Gépköltség fenntartási költségek kalkulációs értékcsökkenési leírás (jele: A (= amortizáció)), kalkulációs kamatveszteség (jele: K), javítási költségek (jele: J). üzembetartás költségei hajtó- és kenőanyagok költségei, karbantartási és ápolási költségek, gépkezelői költségek. üzembe helyezés költségei oda- és elszállítás költségei, fel-, át- és lerakodás költségei, fel- és átépítés valamint lebontás költségei. általános költségek tárolás költségei, igazgatási költségek, biztosítási költségek és gépjárműadó. BME, Építéskivitelezési Tanszék

44 A gépköltség helye a költségvetési kiírásban
költségvetési tételhez rendelve, önálló tételként, az építéshelyi általános költségek között. BME, Építéskivitelezési Tanszék

45 A gépköltség kiszámításánál szereplő időbeli fogalmak
BME, Építéskivitelezési Tanszék

46 A gépköltség kiszámításánál szereplő költségfogalmak
Átlagos új érték (É) BME, Építéskivitelezési Tanszék

47 A gépköltség kiszámításánál szereplő költségfogalmak
Értékcsökkenési leírás (amortizáció) (A) Az értékcsökkenési leírás határozza meg egy gép használati időtartama alatt bekövetkező értékvesztését. Kamatveszteség (K) Az az összeg, amely a gépbe befektetett, átlagosan lekötött tőke kiszámított kamata. Javítási költségek (J) A javítási költséget megadhatják százalékban, a gép átlagos, új értékére vetítve [j] vagy Ft-ban [J], mindkét esetben egy hónapra vonatkoztatva. BME, Építéskivitelezési Tanszék

48 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Gépköltség adatbázisok BGL 2007 / EUROLISTE kiadja: Hauptverband der Deutschen Bauindustrie 21 gépcsoportot tartalmaz EUROLISTE/BGL - néhány európai országban adaptált formája megjelent: pl. Ausztriában: ÖBGL Franciaországban: Code Materiels + Vállalati belső adatbázisok BME, Építéskivitelezési Tanszék

49 Alvállalkozói költségek
idegen vállalatok fővállalkozó munkarészei pl.: földpartmegtámasztás, hátrahorgonyzás… gépek felállítása, leszerelése zsaluzási és vasszerelési munkák földmunkák elkülöníthető munkák (szavatossággal és jótállással együtt) pl.: komplett szakipari munkák gépészeti munkák homlokzatszerelés hő- vagy vízszigetelési munkák Szavatossági igény: a megrendelőnek kell bizonyítani, hogy a hiba a szerződéskötés időpontjában fennállt, vagy ha ezt követően mutatkozott (rejtett hiba), akkor a hiba alapja, oka a teljesítés idején már fennállott. (pl. lakásoknál 5 ill. 10 év kötelező alkalmassági idő) Jótállási igény (szigorúbb felelősség): a megrendelőt nem terheli bizonyítási kötelezettség, a jótállási időn belüli meghibásodás esetén a másik fél köteles helytállni kivéve, ha pl. bizonyítja, hogy a hiba rendeltetésellenes használat következménye. (pl. lakásoknál 3 év kötelező jótállás) BME, Építéskivitelezési Tanszék

50 Építéshelyi általános költségek
Építéshelyi általános költségek összköltség alakulása BME, Építéskivitelezési Tanszék

51 Építéshelyi általános költségek
Havonta jelentkező építéshelyi általános költségek BME, Építéskivitelezési Tanszék

52 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Építéshelyi általános költségek BME, Építéskivitelezési Tanszék

53 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Építéshelyi általános költségek Építéshely berendezésének költségei Rakodási költség - gépek, - konténerek, barakkok, - szerszámok, kisgépek, - dúc-, állvány- és zsaluanyagok, - felvonulási épületek berendezési tárgyai, - rezsianyagok. Szállítási költség Felállítási, építési, áthelyezési, leszerelési ill. bontási költség toronydaruk alapozása, sínpálya kiépítése, a felállításhoz szükséges autódaru költsége, az esetleges áthelyezési munkák és a leszerelés, bontás költségei felvonulási épületek építési, szerelési költsége, a közműcsatlakozások vagy a közműpótló műtárgyak készítésével és bontásával kapcsolatos költségek. Építéshelyi segédanyagok, szerszámok, kisgépek, bútorok költségei Segédanyagok (rezsianyagok) Szerszámok, kisgépek Felvonulási épületek bútorzata, felszerelése 3. Szervezés, ellenőrzés, műszaki tervek Tervezés Építéselőkészítés Anyag- és talajmechanikai vizsgálatok Építési kockázat A kivitelezés felmérhető kockázata a kalkulációval összefüggő általános kockázat adott épületre jellemző kockázat Biztosítások Egyéb külön költségek Rendkívüli hitelkamatok (Az elvégzett munka és a fizetés közötti időtartamra eső - az üzleti világban elvárható – kamatok.) Szabadalmi díj Téliesítés Készenlétben-tartási költségek Gépek Különleges berendezések Gépjárművek Konténerek, felvonulási épületek Berendezési tárgyak, irodai felszerelés Biztonsági berendezések, riasztók Zsaluzatok, állványok, dúcolatok, védőállványok Üzemeltetési költségek gépek, különleges berendezések, felvonulási épületek (pl. szállásépületek, irodák, raktárak), gépjárművek stb. üzemanyag- ill. energiaköltségei, a felvonulási terület térvilágítása stb... Helyi építésvezetőség költségei Általános építéshelyi költségek a személyzet <raktáros, portás...> bérköltségei, a központi telephely és a munkahely közötti szállítási költségek (pl. ebédhordás), a karbantartási költségek (utak, kerítés, burkolatok, stb.), a közterületi bérleti díjak és egyéb időarányos költségek. BME, Építéskivitelezési Tanszék

54 Időtartamtól független költségek
Építéshely berendezésének költségei Rakodási költség Szállítási költség Felállítási, építési, áthelyezési, leszerelési ill. bontási költség Építéshelyi segédanyagok, szerszámok, kisgépek, bútorok költségei Szervezés, ellenőrzés, műszaki tervek Rakodási költség - gépek, - konténerek, barakkok, - szerszámok, kisgépek, - dúc-, állvány- és zsaluanyagok, - felvonulási épületek berendezési tárgyai, - rezsianyagok. Szállítási költség A fenti anyagok, tárgyak szállítása. Át kell gondolni a szállítás körülményeit: szállítóeszköz kihasználtsága, akadályok, segédanyagok szállítása, rakodási állásidők stb. A felvonulás és levonulás egyszeri költségek, az építési helyszín folyamatos ellátása időarányos költség! Felállítási, építési, áthelyezési, leszerelési ill. bontási költség toronydaruk alapozása, sínpálya kiépítése, a felállításhoz szükséges autódaru költsége, az esetleges áthelyezési munkák és a leszerelés, bontás költségei felvonulási épületek építési, szerelési költsége, a közműcsatlakozások vagy a közműpótló műtárgyak készítésével és bontásával kapcsolatos költségek. Építéshelyi segédanyagok, szerszámok, kisgépek, bútorok költségei Segédanyagok (rezsianyagok) Szerszámok, kisgépek Felvonulási épületek bútorzata, felszerelése 3. Szervezés, ellenőrzés, műszaki tervek Tervezés Építéselőkészítés Anyag- és talajmechanikai vizsgálatok Építési hulladékkezelés Kitermelt föld Építési törmelék Építési hulladék Bontott útburkolat Veszélyes hulladékok (festékek, ragasztók, oldószerek és ezek dobozai, ásványi olajok, hidraulika olajok, zsaluleválasztó szerek és ezek csomagolóanyagai, kátrány stb.) BME, Építéskivitelezési Tanszék

55 Időtartamtól független költségek
Építési kockázat A kivitelezés felmérhető kockázata Rossz időjárás, ami kihathat az építési technológiára Árvíz-, talajvízveszély Bér- és anyagköltségek emelkedése a hosszú átfutás miatt Túl rövid határidő miatt várható késés Még ki nem próbált technológia kockázata Mennyiségi garancia Biztosítások BME, Építéskivitelezési Tanszék

56 Időtartamtól független költségek
Egyéb külön költségek Rendkívüli hitelkamatok (Az elvégzett munka és a fizetés közötti időtartamra eső - az üzleti világban elvárható – kamatok.) Szabadalmi díj Téliesítés BME, Építéskivitelezési Tanszék

57 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Időarányos költségek Készenlétben-tartási költségek Üzemeltetési költségek Helyi építésvezetőség költségei Gépek üzembetartásával kapcsolatos bérek és fizetések Általános építéshelyi költségek a személyzet <raktáros, portás...> bérköltségei, a központi telephely és a munkahely közötti szállítási költségek (pl. ebédhordás), a karbantartási költségek (utak, kerítés, burkolatok, stb.), a közterületi bérleti díjak és egyéb időarányos költségek. Készenlétben-tartási költségek Gépek Különleges berendezések Gépjárművek Konténerek, felvonulási épületek Berendezési tárgyak, irodai felszerelés Biztonsági berendezések, riasztók Zsaluzatok, állványok, dúcolatok, védőállványok Üzemeltetési költségek gépek, különleges berendezések, felvonulási épületek (pl. szállásépületek, irodák, raktárak), gépjárművek stb. üzemanyag- ill. energiaköltségei, a felvonulási terület térvilágítása stb... Helyi építésvezetőség költségei Gépek üzembetartásával kapcsolatos bérek és fizetések Általános építéshelyi költségek a személyzet <raktáros, portás...> bérköltségei, a központi telephely és a munkahely közötti szállítási költségek (pl. ebédhordás), a karbantartási költségek (utak, kerítés, burkolatok, stb.), a közterületi bérleti díjak és egyéb időarányos költségek. BME, Építéskivitelezési Tanszék

58 Építéshelyi általános költségek számítása táblázatkezelő programmal
BME, Építéskivitelezési Tanszék

59 Általános igazgatási költségek
A vállalat általános üzemeltetéséhez szükségesek, fedezeti hányad segítségével számíthatók fel. a vállalatvezetés költségei, a központi telephely, műhelyek, építőgépek költségei, szabadon választott ráfordítás a vállalat dolgozói részére, mint pl. étkezési hozzájárulás, adók és közkiadások, ha azok nem nyereségfüggők, szakmai egyesületek, kamarai tagdíjak, biztosítások, ha azok nem valamelyik építéshelyre vonatkoznak, egyéb általános költségek, mint pl. reklám, reprezentáció, jogi költségek, szabadalmi- és licencdíjak. a vállalatvezetés költségei, mint pl. az ott dolgozó vezetők és személyzet fizetése ill. bére, a törvényes és kollektív szerződés szerinti szociális költségek, irodabérlet vagy az épület értékcsökkenési leírása, fűtés, világítás, tisztítás, irodaszerek stb., a központi telephely, műhelyek, építőgépek költségei, szabadon választott ráfordítás a vállalat dolgozói részére, mint pl. étkezési hozzájárulás, adók és közkiadások, ha azok nem nyereségfüggők, szakmai egyesületek, kamarai tagdíjak, biztosítások, ha azok nem valamelyik építéshelyre vonatkoznak, egyéb általános költségek, mint pl. reklám, reprezentáció, jogi költségek, szabadalmi- és licencdíjak. Az ÁIG-hányadot az egyes költségnemekre differenciáltan is fel lehet számítani. Ha például az alvállalkozói költségeket kisebb kulccsal vesszük figyelembe, akkor azt feltételezzük, hogy növekvő alvállalkozói arány esetén kevesebb általános költség merül fel a vállalatnál. Az előző feltételezés azonban csak akkor lehet igaz, ha önálló alvállalkozói tevékenységről van szó, semmiképpen olyan alvállalkozóról, aki csak bizonyos részmunkákat végez. Ha nagyító alá vesszük, hogy az ÁIG milyen mértékűek az árajánlatok összegéhez viszonyítva, akkor megállapíthatjuk, hogy kisebb ajánlati összeghez nagyobb fedezeti hányad tartozik. Célszerű tehát az ÁIG-t az árajánlat összegéhez igazítani, a kalkulációhoz többlépcsős értéket kialakítani. BME, Építéskivitelezési Tanszék

60 Általános igazgatási költségek
Az általános igazgatási költségek mértéke, amit egy-egy beruházás okoz, a következő tényezők befolyásolják: a beruházás nagysága, a beruházás fajtája és nehézségi foka, az átfutási idő, a megbízó, az építési helyszín fekvése, helye. Az ÁIG költségre vonatkozó fedezeti kulcsszám kiszámításának lehetőségei: ÁIG [%] = (ÁIG/időszak) / (teljesítés/időszak) * 100 b) ÁIG [%] = (ÁIG/időszak) / (előállítási költség/időszak) * 100 Az ÁIG-hányadot az egyes költségnemekre differenciáltan is fel lehet számítani. Ha például az alvállalkozói költségeket kisebb kulccsal vesszük figyelembe, akkor azt feltételezzük, hogy növekvő alvállalkozói arány esetén kevesebb általános költség merül fel a vállalatnál. Az előző feltételezés azonban csak akkor lehet igaz, ha önálló alvállalkozói tevékenységről van szó, semmiképpen olyan alvállalkozóról, aki csak bizonyos részmunkákat végez. Ha nagyító alá vesszük, hogy az ÁIG milyen mértékűek az árajánlatok összegéhez viszonyítva, akkor megállapíthatjuk, hogy kisebb ajánlati összeghez nagyobb fedezeti hányad tartozik. Célszerű tehát az ÁIG-t az árajánlat összegéhez igazítani, a kalkulációhoz többlépcsős értéket kialakítani. Általános igazgatási költségek (ÁIG) [Ft] = = ÁIG [%] * ajánlati ár (AÁ) [Ft] / 100 BME, Építéskivitelezési Tanszék

61 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Kockázat és nyereség Kockázat a vállalat égészére vonatkozik Nyereség a mozgatóerő, ami a vállalatot arra ösztönzi, hogy tőkét fektessen be és azáltal megfelelő tőkekamatot érjen el Építési munkák készítése során gyakran előfordul, hogy előre nem látható költségek merülnek fel, amelyek a kalkulált önköltséget növelik. Olyan előre nem látható költségek, amik az építendő beruházást terhelik, már korábban, az építéshelyi általános költségeknél figyelembe vannak véve megfelelő kockázati tényezővel ill. biztosítással. Van azonban olyan kockázati elem is, ami a vállalat égészére vonatkozik, és nem rendelhető hozzá közvetlenül egyik beruházáshoz sem. Ilyen kockázati elem lehet pl. a vállalatnál egy olyan részleg (divízió), amelyik erősen függ a közmegrendelésektől, és rossz konjunktúrában csak korlátozott anyagi eszközökkel rendelkezik. Hasonló eset állhat elő külföldi megbízások esetén is, ha a külföldi megbízó nem tudja vagy nem akarja a számlát rendezni. Amennyiben hasonló kockázati tényezőket a hitelintézetek átvállalnak, akkor a fizetendő biztosítást kell a kalkulációba beállítani. A nyereség az a mozgatóerő, ami a vállalatot arra ösztönzi, hogy tőkét fektessen be és azáltal megfelelő tőkekamatot érjen el. Ezért fontos tehát, hogy az ajánlati ár nyereséget is tartalmazzon, amelynek mértéke a piaci viszonyoktól függ. A nyereségre azért is szükség van, hogy a befektetések megvalósíthatóak legyenek, hiszen az értékcsökkenési leírásból visszaáramló összeg általában nem elegendő újabb befektetés megvalósításához. BME, Építéskivitelezési Tanszék

62 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Kalkulációs programok új(abb) generációja előre meghatározott kulcsszámokkal és az ajánlati ár szerint is lehessen kalkulálni, eltérő fedezeti kulcsszámok használata a különféle költségfajtákra, tagolhatóság legalább négy költségnemre, részösszegek és fejezetek külön összesítése, átlagbérszámítás lehetősége megadott bérek alapján, az ajánlati árban lévő tartalék kiszámítása, meglévő adatbázisok használhatósága, pl. gépköltségek, anyagárak, alvállalkozói ajánlatok, különböző kiértékelési lehetőségek, eltérő szintű nyomtatási lehetőségek, komplex tételek készítése, tételek összefogása munkanemek szerint, számlázáshoz adatbázis biztosítása, időbeli ütemezéshez adatok szolgáltatása, adatok átvétele költségvetési kiírásból, CAD-rendszerekből. BME, Építéskivitelezési Tanszék

63 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Összefüggő rendszer BME, Építéskivitelezési Tanszék

64 BME, Építéskivitelezési Tanszék
Köszönöm a figyelmet! Mindenkinek eredményes vizsgát kívánok! BME, Építéskivitelezési Tanszék