Fekete István - A természet szerelmese „Legyen az esély egyenlő – esélyteremtés a Sásdi kistérségben” TÁMOP 5.2.3-09/1-2009-0005 Könyvklub 2012. január.

Az előadások a következő témára: "Fekete István - A természet szerelmese „Legyen az esély egyenlő – esélyteremtés a Sásdi kistérségben” TÁMOP 5.2.3-09/1-2009-0005 Könyvklub 2012. január."— Előadás másolata:

1 Fekete István - A természet szerelmese „Legyen az esély egyenlő – esélyteremtés a Sásdi kistérségben” TÁMOP 5.2.3-09/1-2009-0005 Könyvklub 2012. január 12. Alsómocsolád

2 Élete: 1900. január 25-én született G _ _ _ _n. Szülei: Fekete Árpád tanító és Sipos Anna. Tanulmányai: - elemi iskola 1-4 osztályát szülőfalujában végezte el - 5. osztályt K_ _ _ _ _ _ _on kezdte (családja is ide költözött) - 1918-ban hadiérettségit tett, majd káplárként szolgált - 1923-ban felvették a debreceni Gazdasági Akadémiára (csak az első félévet végezte el – rosszul érezte magát az Alföldön) - 1924-től a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián tanult, 1926-ban m_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ként végzett. Családja: - felesége Piller Edit (bakócai belgyógyász főorvos lánya) - lánya Dr. Fekete E_ _ _ 1930-ban született, apáca lett, osztrák tanügyi kormánytanácsosként dolgozott - fia Fekete I_ _ _ _ _ 1932-ben született, 1956-ban elhagyta az országot és Chicagóba költözött. Munkája: Ajkán dolgozott vezető gazdatisztként; eredményei: tej- és sajtüzemet szervezett, szeszfőzdét irányított, búzavetőmagot nemesített (Gazdatisztek Lapja is nagy elismeréssel írt róla), az Országos Állattenyésztési Kiállításokon rendszeresen díjat nyertek az irányítása alatt tenyésztett merinói kosok. Vészterhes évek: 1946 - 1951 – tiltó indexre került (írások a proletárdiktatúráról) bántalmazások (ÁVO) nem adták ki könyveit nem kapott állandó állást kizárták a Magyar Írók Szövetségéből.

3 Hobbi: szenvedélyes v_ _ _ _ _ (híres vadásztársai: Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, gróf Széchenyi Zsigmond Afrika-vadász és író, Wass Albert erdélyi magyar író). Betegségei: elvesztette fél szemét, gyengén működött fél veséje, szívelégtelenségekkel küzdött => 1950-ben rokkantsági nyugdíjazását kéri => az írásnak él. Halála: - erős dohányos volt - szívinfarktust kapott 1968-ban és 1970-ben; a másodikba belehalt - a Farkasréti temetőben temették el - hamvait 2004. augusztus 14-én újratemették Göllén. Elismerései: 1936 – történelmi regénypályázat: 1. hely (A koppányi aga testamentuma) 1939 – magyar nemzeti szellemiségű regény pályázat: 1. hely (Zsellérek) 1940 – beválasztották a K_ _ _ _ _ _ _ _ Társaságba (az ország egyik legjelentősebb írójának tartották) 1960 – József Attila-díj (Tüskevár) 1970 – Munka Érdemrend arany fokozat. Emlékezete: - 1987-ben megalakult a Fekete István Irodalmi Társaság - több mint harminc oktatási és egyéb intézmény vette fel az író nevét - Kele Napja országos rendezvénysorozat - Fekete István irodalmi plakett - Fekete István e_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ (Hollófészek - Nagymáté - Bakóca – Alsókövesd - Felsőkövesd) - Fekete István Emlékház, Múzeum (Dombóvár, Gölle).

4 Alkotó évei 1937-1970 Termékeny író. Művei: Regény: - A koppányi aga testamentuma - Zsellérek - Hajnal Badányban - Emberek között - Gyeplő nélkül - Tüskevár - Bogáncs - Téli Berek - Csend – 21nap - Végtelen út - Karácsony éjjel - Tojáshéjdarabkák - Derengő hajnal - Éjfél után…

5 Alkotó évei 1937-1970 Állattörténetek: - Csí - Vuk - Kele - Lutra - Hú - Ci-Nyi Forgatókönyv: - Doktor Kovács István - Féltékenység - Túlsó part - Aranypáva Színdarab: - Hajnalodik - Három karácsony Elbeszélések: - Öreg utakon - Tíz szál gyertya - Őszi vásár - Barangolások - Tarka rét - Rózsakunyhó - Erdei utakon - Vadászatok erdőn

6 A Tüskevár keletkezéstörténete - alapötlet: Tildy Zoltán egy fényképalbumot készült összeállítani a Kisbalaton állatvilágáról (1953); - levelezés Dalányi Józseffel a Kisbalatonról; - Egy csillag van csak az égen…című regénye: Matula alakja és a Tüskevár egyes jelenetei már szerepelnek benne; -1954. februárjában influenzás lett: „Betegségem alatt – fejtegeti levelében – a MŰ is elindult.” (Kisbalatoni regény); - súlyosbodó szív- és vesebetegsége + megbízatások miatt félretette a kéziratot; - befejezte a Kelét, szerződést kötött a Lutrára, megírta Bogáncs történetét; - elvállalja a szarvasi arborétum történetének megírását; - 1955. februárjában ínhüvelygyulladás kínozza; - 1956. májusának egy részét a Kisbalatonnál töltötte; - 1956. július 14. – elkészült a Tüskevár, 1957-ben látott napvilágot.

7 A Tüskevár világa - Ifjúsági regény, melynek cselekménye az 1950-es évek közepe táján játszódik. - Nem a szociális ifjúsági irodalom elvárt környezetrajza és értékrendje határozza meg. - Nem az aktuálpolitika által idealizált embertípusokat helyezi a középpontba, hanem a tisztességes embert, aki példaképpé válhat = az örök humánum megtestesítője.

8 Jellemrajzok a Tüskevárban Ladó család: - középosztálybeli értelmiségi família, - budapesti sokszobás bérházban élnek, - van telefonjuk, - a szülők mérnökök, - Apa (Ladó Ákos): találmányokon dolgozik, az úriember megtestesítője és szivarozik, - Anya (Terka kisasszony): úriasszony, - Piri mama: az apa testvére, gyermektelen, anyjaként neveli Tutajost, - Ladó Gyula Lajos (Tutajos): főszereplő, igazi álmodozó, - István bácsi (Terka testvére): főagronómus egy állami gazdaságban, ő is szivarozik. Pondoray család: - szegény család, - egy szobakonyhás lakásban élnek, - Apa: mozdonyvezető volt, meghalt, - Anya: nyugdíjas, mosásból és vasalásból tartja fent a családot - Nagybátyja: „világcsavargó” Pondoray Géza – vélhetően módos testvér. Matula: - az öreg csősz, - Tutajos és Bütyök mestere.

9 Tüskevár története Egy nyolcadikos diák, Ladó Gyula Lajos („Tutajos”) és barátja, Pondoray Béla („Bütyök”) egy nyárra Tutajos nagybátyjához kerül, aki az öreg Matula Gergely gondjaira bízza őket, akinél a fiúk megtanulják, mit jelent a berekbeli élet. Béla mosónő édesanyjával egyszerű életet él (mozdonyvezető édesapja meghalt), míg Gyula körülményei „elitnek” mondhatók a mérnök szülőkkel, valamint a gondoskodó nagynénivel (Piri mama). Gyula egyedül indul a Kis-Balatonra nyaralni, barátja csak később indul utána, amikor az édesanyja gyógyfürdőbe megy. A városi életből kiszabadult Tutajos először romantikus helynek képzeli el a balatoni lápot, és úgy gondolja, hogy saját maga is eleget tud az ottani életről. Azonban több leckét kap: Matula tanácsa ellenére szandálban indul a mocsárba, így a sás, és a tüske felsérti a lábát; Matula tanácsa ellenére leveti az ingét a tűző napon, estére leég, és Nancsi néni ápolására szorul; egyik ujját majdnem elveszíti, amikor a kifogott csuka szájához nyúl, hogy kivegye a horgot. Bütyök érkezésekor Tutajos már hozzászokott a felelősségteljes élethez, s Matula rábízza Bütyök betanítását is. A két fiú együtt csinál mindent. Amikor a nádasban horgásznak, elkapja őket a jégzivatar, mivel nem veszik észre a viharfelhőket. A két fiú hosszabb idő alatt ér csak fedezékbe, eközben megsérülnek a lehulló jégdaraboktól. Tutajos tüdőgyulladást kap, míg felgyógyul, addig Bütyök Istvánnak segít a gazdaságban, a takarmányt mázsálja a mérlegen. A nyár végére a fiatalok megerősödnek, főleg Tutajos, aki a szünet elején még gyenge kisgyermek volt. A két fiú visszatér Budapestre, újra elkezdődik az iskola, találkoznak osztálytársaikkal, és újra megkezdődik a mindennapi élet.

10 A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez. A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó vízszintjéről nevezetes vidék volt. A helyszín: a Kis-Balaton

11 A Tüskevár tanúsága A barátság a legszentebb emberi kapcsolatok egyike. Áthidalhatók az otthoni körülmények. Nincsenek magukra hagyva, a felnőttekre mindig számíthatnak.

12 Téli berek 1959-ben született, két esztendővel a Tüskevár után, annak folytatásaként. A helyszín változatlan, csak az időjárás lett zordabb. Beköszöntött a tél a Kis-Balatonra, a fiúk itt töltik a szünetet és az ünnepeket.