Benedek András – BME GTK APPI Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében V. Országos Távmunka Konferencia Budapest, 2006. december 7.

Az előadások a következő témára: "Benedek András – BME GTK APPI Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében V. Országos Távmunka Konferencia Budapest, 2006. december 7."— Előadás másolata:

1 Benedek András – BME GTK APPI Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében V. Országos Távmunka Konferencia Budapest, 2006. december 7.

2 kb. 459 000 magyar nyelvű találat http://www.verne.lap.hu/ http://djp.tvn.hu/ http://www.verne.lap.hu/ http://djp.tvn.hu/http://www.verne.lap.hu/ http://djp.tvn.hu/ Egy amerikai újságíró naplója 2890-ből című novellájában a jövőbeli New Yorkot ábrázolja, melyben vannak hatalmas felhőkarcolók, mozgó járdák, videó- telefonok, levegőben közlekedő járművek, és a ma használatos számítógépekhez hasonló elektromos számológépek. A Verne által elképzelt jövőbeli társadalomban még a felhők felületét is hirdetésre használják...

3 •Európai és nemzeti képzési keretek kialakulása •A képzési szerkezet konvergenciája a B olognai Folyamat szerint •A tanári kompetenciák tudatos fejlesztése •Új informatikai alkalmazásokra épülő tanulási formák (virtuális tanulási környezetek) beépülése a hagyományos képzési keretekbe •Fokozódó hallgatói és tanári nemzetközi mobilitás •A gazdaság színterén monoton nő a képzési aktivitás •Rugalmas/atipikus foglalkoztatásra való felkészülés Európai trendek – új tanítási és tanulási kihívások

4 Új kihívások és lehetőségek a tanulásban •A legújabb ICT megoldások szabály és normarendszere szorosan nem kötődik olyan nagy tradicionális társadalmi intézményekhez, mint a lakóhely-iskola-munkahely •Az új kommunikációs eszközök a gyakorlatban, térben és időben szabadon használhatók, önmagában hordozzák az eddig tömegesen használt kommunikációs eszközök mediális funkcióit

5 Új dilemmák: oktatás és/vagy tudásmenedzsment  Elsődleges alapok: informális oktatás- nevelés  Tradicionális fókusz: formális képzés  Új távlatok: LLL – informális tanulás, változó szociális összetételű csoportok tanulásának orientálása  Intézményi vezetői pozíciókra való felkészítés

6 Bolognai Folyamat jellemzői •Cél az európai felsőoktatási térség kialakítása •Európai kredit-transzfer – Mobilitás •Foglalkoztatás javítása – atipikus munkavégzés támogatása •Képzési tartalom és idő kreditalapokra helyezése •Képzési tartalom és képesítések kölcsönös elismerése – szakmai mobilitás, foglalkoztathatóság növelése

7 Mobilitás a tanulásban –Mikrolearning, mely a legközvetlenebbül személyre szabottan teszi lehetővé a tudás - kontextusba ágyazott információk – kisméretű képek és szövegek útján történő megszerzését és feldolgozását. –Funkcionális networking, mely célokhoz és feladatokhoz bekapcsolt csoportok rugalmas képzését, működtetését teszi lehetővé különböző, így például tanulási funkciókra is.

8 A tanulás, mint kölcsönhatás, a tevékenység, mint tanulás •A tanulást, mint belső folyamatot, mechanizmust meg lehet különböztetni, a tevékenységtől, de valódi funkciója, értelme éppen a tevékenységben az ember és a környezet közti kölcsönhatásban, a kölcsönhatás eredményességének növelésében van. •A kompetencia (képesség) = ismeret + készség + attitűd

9 A jövő digitális pedagógiája •Változó műveltség, kompetenciák és ismeretek. A figyelem felkeltése, a motiváltság élénkítése. Kommunikációmenedzsment kialakítása a tanulásban.. •Információs írástudás; igényelt készségek és attitűd fejlesztése. Az egyén tudásszintjének mérése. •Tanulóközösségek formálása. Kollaboratív és kooperatív tanulás. •E-learning mint távoktatás alkalmazása virtuális oktatási környezetben. •Blogok használata az oktatásban: course-blog, videoblog mint (házi)feladat. •Virtuális oktatási intézményekhez, képzési programokhoz, egyetemekhez való kapcsolódás tartalmi és technikai kérdéseinek feldolgozása.

10 Kompetenciák, tudáselemek a felsőoktatásban •A képesítésnek megfelelő szakmai képzés tudományos hátterének, technológiai alapjainak, munkaeszközeinek és eljárásainak ismerete •Jártasság technológiai folyamatok, eszközeik tervezésében, megvalósításuk, kivitelezésük irányításában •A technológiai fejlődés követése

11 Új tanulási paradigma felé –Közvetlen hozzáférés adatbázisokhoz, melyek segítségével integrált tudásbázis alakítható ki, illetve ezek kombinációjával komplex tanulási, megismerési, kutatási és fejlesztési tevékenységek alapjait lehet megteremteni. –Time sharing optimalizáció, amely a fenti feladatok és funkciók térbeli megosztása mellett, lehetőséget ad arra, hogy rohanó világunkban a különböző tevékenységeket időben is megosszuk, s így optimalizáljuk