VIII. Pénzügyi kontrolling

Az előadások a következő témára: "VIII. Pénzügyi kontrolling"— Előadás másolata:

1 VIII. Pénzügyi kontrolling

2 A vállalkozás pénzügyi irányításának az eszköze
Feladatai: - pénzügyi tervezés - a pénzügyi terv teljesülésének ellenőrzése, a pénzügyi teljesítmény értékelése - információellátás, különös tekintettel az eseti pénzügyi döntések megalapozására

3 A pénzügyi tervezés pénzügyi stratégiához igazodva a vállalkozás pénzügyi feladatainak meghatározása egy adott időszakra vonatkozóan. A pénzügyi feladatok a következő pénzügyi célok megvalósítását szolgálják: - a vállalat vagyonának növelése (saját tőke növelése) - a nyereség maximalizálása (eredmény növelése) - jövedelmezőség növelése (pl. saját tőkére jutó eredmény növelése) - a fizetőképesség folyamatos fenntartása mellett

4 A pénzügyi tervezést és döntéseket befolyásoló jogszabályi környezet:
társasági adó, iparűzési adó előírásainak figyelembe vétele a cég, fióktelep vagy telephely kiválasztásánál járulékfizetésre vonatkozó előírások figyelembe vétele a telephely kiválasztása és a munkaerő állomány kialakítása, valamint a juttatási rendszer alakítása során Osztalékfizetésre vonatkozó előírások a telephely kiválasztása és az osztalékfizetés ütemezése kapcsán

5 A pénzügyi terv teljesülésének ellenőrzése a vállalkozás adott időszakra vonatkozó
- eredményének, - pénzáramának, - a vagyon növekedésének meghatározása, A vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzet elemzése és összevetése a tervezettel, amely összevetés alapot szolgáltat a pénzügyi teljesítmények folymatos javításához.

6 Információellátás a pénzügyi információk rendszeres vagy eseti jellegű szolgáltatása az érintettek részre a döntéshozatal támogatása érdekében. (Pl. beruházási döntést megelőző gazdaságossági számítások elvégzése)

7 A pénzügyi tervezés A vállalati tervezés rendszer integrált részét képezi mind stratégia, mind pedig operatív szinten. A pénzügyi stratégia része a vállalati stratégiai célkitűzéseknek. Meghatározza, hogy a pénzügyi erőforrásokat hogyan használják fel a gazdálkodás egyes területein, milyen beruházási politikát és forgóeszköz gazdálkodást folytassanak, milyen legyen az osztalékpolitika és a tőkeszerkezet

8 Az üzleti tevékenység különböző területeit átfogó részlettervek, mint az árbevételi, a termelési, a beszerzési, a kapacitás- személyi és gyártás, a beruházási, a költség és az eredményterv összefoglalása, azok pénzügyi kivitelezését foglalja számokba. A pénzügyi tervezés célja a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának folyamatos fenntartását biztosító pénzügyi politikák kialakítása. A pénzügyi tervezés magában foglalja az eredményterv, a mérlegterv, és a finanszírozási terv elkészítését

9 Eredményterv: A vállalkozásnál a tervidőszak alatt képződő nyereséget / veszteséget mutatja meg a realizált hozamok és felmerült ráfordítások különbözeteként Összköltséges és forgalmi költséges eljárással készíthető, a vállalkozás költségelszámolásától függően.

10 A mérlegterv a vállalkozás tervezett befektetési és finanszírozási döntéseinek a vállalkozás eszköz forrás struktúrájára gyakorolt hatását tükrözi vissza. A finanszírozási terv (cash flow kimutatás ) a finanszírozási szükségletet és fedezetet a mérlegnek megfelelő tagolásban állítja szembe egymással. A pénzforgalmi terv a finanszírozási időszak bevételi és kiadási tételeit tartalmazza. Pénzügyi terv: - Mérlegterv: Befektetések – Finanszírozások - Finanszírozási terv: Pénzszükséglet – Pénzfedezet  Bevételek – Kiadások

11 A mérleg vertikális és horizontális összefüggései
- A mérleg egy adott időpontra szólóan a vállalkozás eszközeit két vetületben megjelenési forma és az eszközök eredete, azaz finanszírozási forrás szerinti felsorolásban, összevont pénzértékben tartalmazza. A befektetett eszközök minden egységére igaz, hogy azt vagy a tulajdonosok vagy a hitelezők finanszírozták. Az alapvető eszköz-forrás egyenlőség tehát az alábbi formában is kifejezhető. Befektetések = Finanszírozások -

12 Az eszközök fő csoportjait a befektetett és a forgóeszközök csoportjai alkotják
A forrásokon belül a saját és az idegen források különböztethetők meg A mérleg eszköz-forrás elemeinek horizontális összekapcsolásával a vállalkozás finanszírozási, likviditási helyzetéről vonhatók le következtetések. A nettó forgó tőke a forgóeszközöknek a rövidlejáratú kötelezettségek feletti része, vagy másképpen kifejezve az az érték, amellyel hosszúlejáratú passzívák meghaladják a befektetett eszközöket.

13 Finanszírozási szempontból kiemelkedő jelentősége van
Finanszírozási szempontból kiemelkedő jelentősége van. A vállalkozás lehetséges likvid pénzeszközeinek hozzávetőleges összegét mutatja. Az állandóan változó összetételű forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek közötti arányt összefoglalóan fejezi ki. Az eszközök és források legfontosabb vertikális arányait és horizontális összefüggései:

14

15 A likviditás alatt fizetőképességet és fizetőkészséget értünk, amely biztosítja, hogy a vállalkozás esedékes kötelezettségeinek pontosan és folyamatosan eleget tegyen. A likviditás előfeltétele az eszközök mobilitása, azaz az eszközök pénzzé tehetősége. A mobilitási sorrend az eszközök pénzzé tehetőségének relatív gyorsasága szerinti besorolását tükrözi. A likviditás fogalmába azt a követelményt is beleértjük, hogy az eszközök valódi gazdasági értékükön legyenek pénzzé tehetők.

16 A likviditás biztosítása érdekében a mérlegben szereplő eszközök és források gazdasági tartalma alapján a következő pragmatikus finanszírozási alapelvek fogalmazhatók meg: - Az idegen tőke aránya lehetőleg ne haladja meg a saját tőke kétszeresét. - A befektetett eszközöket legalább 50 %-ban saját tőke finanszírozza. - A hosszú távú eszköz befektetéseket lehetőleg hosszú lejáratú passzívák finanszírozzák. - A forgóeszközök haladják meg a rövid lejáratú kötelezettségek értékét. - A forgóeszközök tartósan lekötött részét lehetőleg hosszú lejáratú passzívák finanszírozzák

17 A mérlegterv: elkészítésének célja a vállalkozás részletterveiben meghatározott üzleti tevékenységnek az eszközök és források állományára gyakorolt hatásának a kimutatása tervidőszak utolsó napjára vonatkozóan összeállított mérleg összeállításánál módszertanilag a mérleg összeállítás könyvviteli folyamatait alkalmazzuk. elkészítéséhez a pénzügyi vezetésnek még a finanszírozási terv elkészítését megelőzően mind a befektetési, mind a finanszírozási döntéseket meg kell hoznia.

18 Nevezetesen állást kell foglalnia:
a beruházás, a forgóeszköz lekötés, az alaptőke emelés, az osztalékfizetés és önfinanszírozás, a hosszú lejáratú kölcsönök és a rövid lejáratú finanszírozások tekintetében felépítésénél a finanszírozási alapelvek érvényesülésének minél világosabb szemléltetésére törekszik ezért a mérlegtételeket az SzVt-ben előírt mérlegsémától eltérő csoportosításban mutatja be.

19 A bevezetett csoportosításokkal lehetővé válik:
a befektetett eszközöknek a hosszú lejáratú passzívákkal történő közvetlen összevetését, a nettó forgótőke értékének a bemutatását, a forgóeszközöknek a rövid lejáratú kötelezettségekkel történő közvetlen összehasonlítását, a kiemelt pénzügyi aránymutatók származtatásának bemutatását.

20 A mérlegterv a következő kiemelt aránymutatókat tartalmazza:
- a saját tőke arányát a befektetett eszközök finanszírozásában, - az adósság rátát hosszú lejáratú kötelezettségeknek a hosszú lejáratú passzívákon belüli arányaként és - a likvidítási rátát a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányaként.

21 Finanszírozási terv - Pénzszükségleti és pénzfedezeti terv a következő befektetési és finanszírozási kérdésekre ad választ: Mennyi a vállalkozás bővítéséhez szükséges hosszú távú eszközökbe történő beruházások és befektetések tőkeigénye és milyen az időbeli ütemezés? Mennyi a forgóeszköz lekötés állományváltozása és az igény milyen ütemezésben merül fel?

22 Mennyi a folyamatos működés által biztosított pénzösszegből az osztalék finanszírozásra szánt és az osztalék fizetés után fennmaradó önfinanszírozásra igénybe vehető összeg? Mikor és milyen nagyságrendben válnak szükségessé pótlólagos források bevonása tőke emelés és/vagy hosszú és rövid lejáratú hitelfelvétel formájában? A befektetési és finanszírozási döntések időbeli ütemezése a pénzszükségleti és pénzfedezeti terv megfelelő horizontális bontásával biztosítható.

23 Ez a pénzbevételeknek és pénzkiadásoknak a mérleg felépítésében történő tervezésével valósítható meg. A pénzszükségleti és pénzfedezeti terv a közvetett módszerre alapozott tervezett cash flow kimutatásból származtatható. Ehhez a cash flow kimutatás olyan átstrukturálására van szükség, amelynek eredményeként jól szemléltethetők a tervezett eszközbefektetések pénzszükséglete és pénzfedezete, valamint az önfinanszírozás és az idegen forrásoknak a finanszírozásba történő bevonása.

24 Az alábbi alapvető összefüggésből indulunk ki:
Pénzforgalmi terv a pénzeszközök állományában bekövetkezett változást a tervezett pénzbevételek és pénzkiadások különbségére vezeti vissza. Az alábbi alapvető összefüggésből indulunk ki: Bevételek – Kiadások = Pénzeszközök Pénzeszközöket tehát csak a bevételeknek a kiadásokat meghaladó része eredményez elkészítésének alapját a közvetlen módszerre alapozott cash flow kimutatás képezi.

25 A pénzforgalmi terv a tervidőszakra vonatkozóan tükrözi a vállalkozás likviditását a tervezett bevételek és kiadások szembeállításával Vonatkozhat évre, vagy rövidebb időszakokra. A gyakorlatban széleskörűen használt a pénzforgalmi terv egy évnél rövidebb időszakokra, negyedévre, hóra, sőt napra vonatkozó összeállítása. A napra vonatkozó pénzforgalmi terv a diszponibilitási vizsgálatok eszköze. A diszponibilitás napi fizetőképességet jelent. A diszponibilitási terv a fizetési eszköz napi mozgásairól és a pénzeszközök nyitó és záró állományairól nyújt információt.

26 Összefoglalásként megállapítható, hogy a pénzforgalmi terv, a likviditás operatív irányításában kiemelkedő jelentőségű, a vállalkozások közép- és hosszú távú likviditási és pénzügyi irányításához viszont a pénzszükségleti és pénzfedezeti terv nyújt megfelelő alapot.

27 Pénzfedezet tervezése
Alternatív finanszírozási módszerek: A nemzetközi gyakorlatban elterjedt finanszírozási megoldások három közelítési mód – a mérsékelt, az agresszív és a konzervatív finanszírozási szemléletek köré csoportosíthatók Mindhárom közelítési módra jellemző, hogy a pragmatikus finanszírozási elveknek megfelelően a hosszú távú befektetéseket hosszú távú passzívák finanszírozzák. A különbség a három szemlélet között a forgóeszköz lekötés finanszírozási módjában található.

28 mérsékelt közelítési mód :
a tartós jellegű forgóeszköz lekötést hosszú távú passzívák finanszírozzák. Az átmeneti és ingadozó jellegű forgóeszköz-lekötést rövid lejáratú finanszírozással fedezik. Általában a hosszúlejáratú finanszírozás - saját tőke, kötvény - drágább mint a rövid lejáratú kölcsön, de az utóbbi kockázatosabb.

29 agresszív szemlélet esetén a tartós jellegű forgóeszköz-lekötést csak fele arányban finanszírozzák a hosszú távú passzívák. A tartós jellegű forgóeszköz-lekötés felét és a teljes átmeneti forgóeszköz szükségletet rövid lejáratú finanszírozások fedezik. konzervatív módszer a finanszírozás legbiztonságosabb módját képviseli, amikor az átmeneti forgóeszköz-lekötés jelentős részét is hosszú távú passzívák finanszírozzák.

30 A pénzszükséglet és pénzfedezet összehangolása
A tervezett pénzszükséglet és pénzfedezet közötti összhang megteremtésénél az eszköz befektetések már megtervezett pénzszükségletét adottnak tekintjük. A tervezett pénzszükséglet és pénzfedezet összehangolásának folyamata a következő főbb lépésekből áll.:

31 1. lépés. A hosszú távú passzívák tervezett összegének rögzítéséhez meg kell határozni a forgóeszköz lekötés tartósnak és átmenetinek tekinthető részét az adott vállalkozásnál. A gyakorlatban a tartós forgóeszköz lekötés arányát gyakran az időszaki tárgyi eszköz állomány százalékában becsülik meg. 2. lépés. Megtervezzük a finanszírozásra rendelkezésre álló rövid lejáratú kötelezettségek értékét

32 3. lépés. A hosszú távú finanszírozási igények összege a hosszú távú befektetésekben és a tartós forgóeszköz lekötésben tervezett növekedések összege és a finanszírozásra rendelkezésre álló rövidlejáratú kötelezettségek tervezett növekedésének különbségeként határozható meg. A rövidlejáratú kötelezettségek növekedése a rövidlejáratú hitelek és kölcsönök nélkül értendő, azaz a szállítói, alvállalkozói, személyi jellegű és közteher tartozások és az adótartozások tartoznak ide. 4. lépés. Meghatározzuk az alaptőke emelés és az önfinanszírozás tervezett összegét.

33 5. lépés. A hosszú lejáratú hitelfelvételi szükséglet azzal a különbséggel egyenlő, amennyivel a hosszú távú befektetések és a tartós forgóeszköz lekötés együttes növekedése meghaladja a finanszírozásra rendelkezésre álló rövidlejáratú kötelezettségek növekedése, az alaptőke emelés és az önfinanszírozás együttes összegét.

34 6. lépés. A forgóeszközök állományában bekövetkező ingadozó, átmeneti növekedések rövidlejáratú hitelekkel, kölcsönökkel finanszírozhatók. A rövidlejáratú hitelek, kölcsönök az üzletmenet során bekövetkezett szezonális ingadozásokat és a szokásos üzletmenettől, a tervtől való eltérések, rendkívüli események által kiváltott forgóeszköz lekötéseket finanszírozzák. Az ingadozó és átmeneti forgóeszköz szükséglet biztonságos fedezése érdekében ajánlatos a vállalkozásnak a bankkal egy hitelkeret szerződést kötni.

35 2.A pénzügyi teljesítmények értékelése, ellenőrzése
A pénzügyi kontrolling ellenőrzési feladata a vállalkozások pénzügyi teljesítményeinek utólagos értékelésén keresztül valósítható meg. Az ellenőrzés annyit ér, amennyi eredményéből a jövőre vonatkozóan hasznosítható. A vállalkozás pénzügyi teljesítményeinek utólagos elemzését, ellenőrzését a visszacsatolás, a jövőre való orientáltság szemléletében kell megvalósítani.

36 A pénzügyi teljesítmények elemzése és értékelése a következő kiemelt feladatokat látja el:
- kiindulási alapot nyújt a pénzügyi tervek, a mérlegterv és a finanszírozási tervek elkészítéséhez, - keretet biztosít a vállalkozás likviditása, tőkeszerkezete, működésének hatékonysága, jövedelmezősége és a pénzügyi teljesítményeinek a tőkepiac tükrében történő minősítéséhez.

37 A pénzügyi elemzés alapjai és eszközei
A pénzügyi elemzés alapját az összehasonlítás képezi. Az időbeli és térbeli összehasonlítások útján értékes információhoz juthatunk. Az elemzés egyik leglényegesebb pontja a relevancia. Csak egymással tartalmilag egybevágó abszolút számok összehasonlításának van értelme. Időbeli összehasonlításnál minimum öt időszakra van szükség.

38 Az inflációs hatás kiszűrésére általánosan elfogadott eljárás, hogy az egyes évek pénzügyi mutatóit a kereskedelmi árindexek segítségével, változatlan áron hasonlítják össze. A térbeli elemzésnél valamely gazdasági egység pénzügyi adatait vagy azonos iparágba tartozó másik cég adataival, vagy az iparági átlaggal hasonlítjuk össze. A pénzügyi elemzés tradicionálisan az összehasonlításra épül. Az összehasonlításnál sok esetben a pénzügyi adatoknak nem az abszolút, hanem a viszonylagos nagysága bír jelentősebb információtartalommal.

39 A pénzügyi elemzés legáltalánosabban használt eszköze a viszonyszám-számítás.
A viszonyszámok mindhárom alapvető típusa – a megoszlási, a dinamikus és az intenzitási viszonyszámok számítása – hasznos szolgálatot tesz a pénzügyi elemzésben. Ezekre épül módszertanilag a pénzügyi elemzés három eljárása, amelyek a következők: a pénzügyi aránymutatók számítása, a pénzügyi adatok közös alapra történő átszámítása és a változás-kimutatások alkalmazása.

40 A pénzügyi aránymutatók :
- a pénzügyi kimutatások különböző adatai közötti közgazdasági összefüggéseket hányadosok – intenzitási viszonyszámok – formájában fejezzük ki.

41 pénzügyi kimutatások számainak közös alapra történő átszámítása
pénzügyi kimutatások számainak közös alapra történő átszámítása.: a pénzügyi kimutatás minden egyes számadatát egy azonos számhoz viszonyítjuk. Ezt a közös alapot legtöbbször az eszközök összesenje vagy a nettó eszközök összege jelenti. A közös alapra átszámított aránymutatók a viszonyszámok egy speciális fajtáját képezik. Azok általánosan intenzitási viszonyszámok, speciális esetben – mint pl. az egyes eszközelemek aránya az eszközök összesenjén belül – a megoszlási viszonyszámokkal esnek egybe.

42 a változás-kimutatások összeállítása.
A módszer alapvetően egy-egy társaság adatainak időbeli összehasonlítására szolgál. Az így kialakított változás-kimutatások azonban jó szolgálatot tesznek a társaságok térbeli összehasonlításánál is. A változás-kimutatások a pénzügyi mutatók évről évre történő változását százalékos formában tükrözik.

43 A pénzügyi elemzés számítógépes modelljei
középpontjában a részvények piaci árfolyamának és a gazdasági egységek csődjének előrejelzésére alkalmazható pénzügyi modellek állnak. a legtöbb esetben a gazdasági teljesítményekre ható különböző lényeges tényezők igazolására és hatásaik számszerűsítésére irányulnak.

44 A társaságok gazdasági teljesítményeire ható legfontosabb külső tényezőket
a nemzetgazdaság fejlettsége, az adórendszer változásai, az inflációs hatások, a fogyasztói árváltozások, a valutaárfolyam-ingadozások, a helyettesítő termékek választéka, az új technika bevezetése és a kamatláb-változások jelentik.

45 A számítógépes modellek a pénzügyi elemzés új szakaszát jelentik.
A modellezés általános célja a társaság pénzügyi teljesítményét befolyásoló belső tényezők összekapcsolása a legfontosabb külső tényezőkkel. Jelentősége abban van, hogy kiterjeszti a pénzügyi elemzés horizontját.

46 A pénzügyi aránymutatók
legáltalánosabban használt fajtái a következők: A likviditási ráták azt tükrözik, hogy a vállalkozás képes-e rövid távon eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A tőkeszerkezeti mutatók kifejezik a vállalkozás vezetési stratégiáját a gazdálkodás finanszírozási módját illetően. A kamat- és osztalék-fedezetségi mutatók a hosszú távú hitelezők, illetve befektetők kockázatának mérőszámai. A tevékenységi ráták az eszközök forgási sebesség mutatói, amelyek jelzik, hogy a gazdasági egység milyen hatékonysággal használja tárgyi erőforrásait.

47 Az élőmunka-ráfordítási ráták a humán erőforrások felhasználásának hatékonyságát tükrözik.
A jövedelmezőségi (rentabilitási) ráták azt mutatják, hogy a cég az árbevétel és a tőkeérdekeltség arányában mennyi nyereséget képes realizálni. A piaci ráták a cég nyereségének és a tulajdonosi tőkeérdekeltségének a tőke- és pénzpiaci értékelését tükrözik.

48 Likviditási mutatók Egy gazdasági szervezet pénzügyi stabilitását, erősségét általánosságban az alapján ítélik meg, hogy képes-e a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeinek időben és folyamatosan eleget tenni. A likviditási ráta a rövid lejáratú fizetőképesség általánosan elfogadott mérőszáma. Számítását a következő összefüggés fejezi ki: Likviditási ráta= Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek (forgóeszközök értéke duplája legyen a rövid lejáratú kötelezettségek értékének)

49 likviditási gyorsráta a likviditási ráta finomított változata.
A mutató számításánál a számlálóban csak a relatíve gyorsan pénzzé tehető forgóeszközöket, általában a pénzt, a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírokat és a vevők állományát szerepeltetik. Likviditási gyorsráta= Forgóeszközök-készletek+Aktiv időbeli elh. rövid lejáratú kötelezettségek+passzív időbeli elh.

50 dinamikus likviditási ráta:
A folyamatos működésből származó pénzeszközöknek a rövid lejáratú kötelezettségek átlagos állományához viszonyított aránya A mutató számításánál a cash flow kimutatásra támaszkodunk, amely egy időtartamra vonatkozó mozgásmérleg. Dinamikus likviditási ráta= folyamatos működésből származó pénzeszkök rövid lejáratú kötelezettségek átlagos állománya

51 Tőkeszerkezeti mutatók és a hosszú távú befektetők kockázati mutatói
A vállalkozások pénzügyi stabilitása és a hosszú távú befektetések kockázata a különféle tőkeszerkezeti mutatók vagy más néven adósságráták, a hosszú távú dinamikus likviditási ráta és a kamat, illetve osztalék-fedezetségi mutatók segítségével mérhető.

52 A tőkeszerkezeti mutatóknak számos válfaja van
A tőkeszerkezeti mutatóknak számos válfaja van. Ezek közül legelterjedtebben az idegen tőke aránya a tőkeérdekeltséghez, a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya a tőkeérdekeltséghez, a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya a forrásokhoz, az idegen tőke aránya a forrásokhoz mutatókat alkalmazzák.

53 Az összefüggést a következő hányadosok fejezik ki.
- Hosszú lejáratú kötelezettséges aránya a forrásokhoz= Hosszú lejáratú kötelezettségek összes kötelezettség+saját tőke - Idegen tőke aránya a forrásokhoz= Összes kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettség+Saját tőke A folyamatos működésből származó pénzeszközöknek az idegen tőkéhez viszonyított aránya egy hosszú távú dinamikus likviditási mutató, amelynek számszerűsítése:

54

55 A kamatfedezetségi mutató szintén a hosszú távú likviditás mérőszáma.
Egy pénzügyileg egészséges cégnél a mutató 20%, vagy azt meghaladó értéket vesz fel. A kamatfedezetségi mutató szintén a hosszú távú likviditás mérőszáma. Úgy határozzuk meg, hogy a kamat és nyereségadó-ráfordítások levonása előtt eredményt elosztjuk a kamatráfordítás összegével. A mutató kifejezi, hogy hányszor térül meg a kamatráfordítás az adózott eredményben.

56 Általános elvárás, hogy a részvények egységére jutó nettó eredmény közel háromszorosa, vagy több legyen az egységre jutó kinyilvánított osztaléknak.

57 Osztalék kifizetési ráta :
az osztalék fedezetségi mutató reciproka. Azt az arányt mutatja meg, hogy az elért eredménynek mekkora hányadát fizeti ki a vállalkozás osztalék formájában Osztalékfizetési ráta= egy közönséges részvényre jutó osztalék egy részvényre jutó mérleg szerinti eredmény

58 Az eszközök általános forgási sebessége
Hatékonysági mutatók Az eszközök általános forgási sebessége az eszközökkel való gazdálkodás hatékonyságát méri. Számítását a következő összefüggés fejezi ki. Az eszközök általános forgási sebessége Nettó árbevétel Átlagos teljes eszközállomány Az eszközök általános forgási sebesség mutatója azt tükrözi, hogy a cég adott eszközállományban megtestesülő erőforrásokkal mennyi árbevételt képes átlagosan realizálni, vagyis adott periódus alatt az átlagos eszközállomány hányszor térül meg az árbevételben.

59 Tevékenységi ráták : az eszközökkel való gazdálkodás hatékonyságának egy-egy részterületét jellemzik. - Az élőmunka-ráfordítás hatékonyságának elemzése: Az emberi erőforrás-felhasználás hatékonyságának kifejezésére leggyakrabban az időszaki teljes személyi jellegű ráfordítás és a hozzáadott érték viszonya szolgál. Számítását a következő összefüggés fejezi ki: Személyi jellegű ráfordítások hozzáadott értéken belüli aránya= Időszak személyi jellegű ráforditása Hozzáadott érték

60 - Élőmunka termelékenységi mutató:
Azt fejezi ki, hogy a hozzáadott érték minden 100 Ft-jából hány forintot fordítottak az élőmunka-ráfordítás fedezésére. - Élőmunka termelékenységi mutató: Élőmunka termelékenysége (%)= Hozzáadott érték *100 Időszaki teljes személyi jellegű ráfordítás

61 Jövedelmezőségi mutatók
A jövedelmezőség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk. Alapképlete: Jövedelmezőség= Eredmény/vetítési alap Figyelembe vehető eredménykategóriák: Értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg) Az üzemi(üzleti tevékenység eredménye A szokásos vállalkozás eredménye Az adózás előtti eredmény

62 A mérleg szerinti eredmény
Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Alkalmazható vetítési alap: - értékesítés nettó árbevétele - összes bevétel Saját tőke összege Eszközök nettó értéke Bérköltség Személyi jellegű ráfordítások Vállalkozás átlagos állományi létszáma Saját tőke, idegen tőke

63 Jövedelmezőségi mutatók:
a.) Bruttó jövedelmezőség (%) = Értékesítés bruttó eredménye/Értékesítés nettó árbev. b.)Árbevétel- (bevétel) arányos jövedelmezőségi mutató= Üzemi(üzleti) tevékenység eredménye Értékesítés nettó árbevétele+Egyéb bevételek Szokásos vállalkozás eredménye Értékesítés n. árbev.+Egyéb bev.+Pü.műv. Bev. Adózás előtti eredmény Összes árbevétel+Összes bevétel

64 c.) Tőke- (vagyon-) arányos jövedelmezőségi mutatók:
A saját tőke összegéhez a vállalkozás által leginkább jellemző eredménykategóriákat célszerű hasonlítani. Mutatók lehetnek a következők: Tőkearányos szokásos vállalkozási eredmény(%) = Szokásos vállalkozás eredménye/Saját tőke Tőkearányos adózás előtti eredmény(%) = Adózás előtti eredmény/ Saját tőke Tőkearányos adózott eredmény (ROE)(%)= Adózott eredmény/Saját tőke Jegyzett tőke arányos adózott eredmény= Adózott eredmény/ Jegyzett tőke

65 d.) Élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók:
1 főre jutó fedezetei összeg (Ft/fő)= Fedezeti összeg/Létszám 1 főre jutó szokásos vállalkozási eredmény = Szokásos vállalkozás eredménye/Létszám 1 főre jutó adózatlan eredmény= Adózás előtti eredmény/Létszám 1 főre jutó adózott eredmény= Adózott eredmény/Létszám Bérarányos jövedelmezőség (%)= Üzemi (üzleti) eredmény/Bérköltség vagy Adózás előtti eredmény /Bérköltség

66 Élőmunkaráfordítás-arányos jövedelmezőség=
Élőmunkaráfordítás-arányos jövedelmezőség= Üzemi(üzleti) eredmény/ Személyi jellegű ráfordítás Vagy Adózás előtti eredmény/ Személyi jellegű ráfordítás

67 e.) Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók:
Az egyes eredménykategóriákat viszonyítjuk az eszközök meghatározott csoportjához. Üzemi (üzleti) eredmény Immateriális javak(nettó)+Tárgyi eszközök(nettó) Üzemi (üzleti) eredmény Készletek

68 Üzemi (üzleti) eredmény Immateriális javak(nettó)+Tárgyi eszközök(nettó)+ Készletek Adózás előtti eredmény Befektetett eszközök + Készletek Eszközök összesen ( Ez utóbbi a ROA )

69 Eszközmegtérülési mutató (ROI)=
Adózott eredmény Eszközök összesen

70 3. A mutatószám-rendszerek
- A különböző mutatók tetszőleges bővítésével, almutatókra bontásával vagy összevonásával és logikai összekapcsolásával hierarchizált rendszerek építhetők ki. A mutatószám - rendszer alapgondolata az össztőke megtérülés (ROI) relatív értéke. (Ez a csúcsmutató) (Du PONT

71 Tőke megtérülés (nyereség/összes eszközérték) Árbevétel arányos
Tőke megtérülés (nyereség/összes eszközérték) Árbevétel arányos *(szorozva) Eszközök forgási nyereség sebessége (nyereség/árbevétel) (árbevétel /összes eszköz) Példa:

72 Előző év Tárgyév Értékesítés nettó árbevétele eFt eFt Eszközök összesen eFt eFt Üzemi(üzleti) eredmény eFt eFt

73 Mutatóink értéke: Előző év Tárgyév Eszközarányos jövedelmezőség (%)=
Üzemi(üzleti) eredmény Eszközök összesen 27% 30% Árbevétel-arányos jövedelmezőség (%)= Értékesítés nettó árbevétele 9% 12% Eszközök forgási sebessége = 3 2,5

74 Összefüggések alapján:
Eszközarányos jövedelmezőség= Árbevétel-arányos jövedelmezőség * Eszközök forgási sebessége Előző év: 27%= 9%*3 Tárgyév: 30%= 12%*2,5 Megállapítható, hogy az eszközarányos jövedelmezőség 3%-kal emelkedett.

75 A két tényező hatásának számszerűsítése:
Fiktív jövedelmezőség (előző évi árbevétel-arányos jövedelmezőség szintjén): 9%*2,5=22,5% Eszközök forgási sebessége változásának hatása: 22,5% -27%= -4,5% Árbevétel-arányos jövedelmezőség változásának a hatása: 30%-22,5%= +7,5% +3,0%