ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG Pénztár konferencia 2008. Mi lenne a feladata és hogyan kellene működnie az önsegélyező pénztáraknak?

Az előadások a következő témára: "ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG Pénztár konferencia 2008. Mi lenne a feladata és hogyan kellene működnie az önsegélyező pénztáraknak?"— Előadás másolata:

1 ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG Pénztár konferencia 2008. Mi lenne a feladata és hogyan kellene működnie az önsegélyező pénztáraknak?

2 ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG •Jelenleg elsősorban a 2007. június 1-től érvényes jogszabályi környezet: •Azokat ösztönzi a megtakarításra, akik a szolgáltatási oldalon várhatóan nem lesznek rászorultak távlatilag sem. •A szolgáltatásra elvileg jogosultak megtakarítási lehetősége csekély •Általánosságban – a korábbi jogszabályi környezetben – néhány pénztár esetében a nem kellően „visszafogott”, a jogalkotói szándékot túlságosan tágan értelmező, etikailag is kifogásolható működés •A változások következménye: Mi a baj az önsegélyező pénztárakkal? 2007. I. félév2008. I. félév Darabszám4026 Taglétszám120 eFő61 eFő Bevétel2.393 mFt1.301 mFt

3 ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG •A helyzet kialakulásában és megoldásában is szerepe van az önsegélyező pénztáraknak •Joggal vethetjük fel azt is, hogy az önsegélyező pénztárak nem kapták meg azt a „hátszelet” a fejlődéshez, amit a nyugdíjpénztárak, így kénytelenek voltak úttörő módon utat taposni, s ennek a pozíciókeresésnek voltak, vannak „vadhajtásai”. •A koncepció alkotás a pénztárak feladata lesz, a jogszabály alkotók előítéletei nem szűnnek meg önmaguktól és nincs is szándék rá •Célul kell kitűzni, hogy a – nemcsak önsegélyező – pénztárakat érintő kedvezmények az éves „adó alkuk” helyett hosszútávon stabil állami támogatássá alakuljanak (lásd lakástakarék-pénztár) Mi a baj az önsegélyező pénztárakkal?

4 ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG •A magyar, állami társadalombiztosítás bölcsője a XIX. századvégi segélypénztárak megalakulása •Öpt. preambulum •„A szociális biztonság erősítése sürgető társadalmi érdek. A szociális biztonságot szolgáló rendszerek újjáépítése, a szolidaritás, a rendszerszerűség, a kiszámíthatóság és az önkéntesség elve alapján a szociális piacgazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen.(…) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak meghonosítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves része.” Új kiindulópontot kell találni?

5 ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG Hol a helye a „társadalombiztosításban” az önsegélyező pénztáraknak? A „társadalombiztosítás” alrendszereiEzt kiegészítő rendszerek NyugdíjbiztosításÖnkéntes nyugdíjpénztárak, NYESZ, Foglalkoztató nyugdíjszolgáltató intézmény, Nyugdíjcélú üzleti biztosítás EgészségbiztosításÖnkéntes egészségpénztárak, Egészségügyi célú üzleti biztosítás Szociális juttatásokÖnkéntes önsegélyező pénztárak, üzleti biztosítások •A céljaikat tekintve legjobban körülhatárolt alrendszerhez lett rendelve a legtöbb intézmény •A leginkább szerteágazó, céljait tekintve nehezen körülhatárolható alrendszer kiegészítésére egyetlen intézményi forma létezik

6 ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG •A szerteágazó szociális rendszer előnye: az önsegélyező pénztárak szolgáltatási köre elviekben rendkívül széles lehetne, a társadalmi igény jelentős •Hátránya: szabályozása nem egységes, rendkívül bonyolult, így a kiegészítő intézmények számára sincs fogódzó •Jelenleg az intézményesített formák háttérbe szorítása zajlik, ugyanakkor az egyéneknek és vállalatoknak tett engedmények ugyanezen célok érdekében fennmaradnak, erősödnek (pl. üdülési csekk, étkezési utalvány stb.) •Pedig az intézmények koncentrálják a kedvezményezetteket, így kevesebb szereplő ellenőrzése is elegendő a célok teljesülésének vizsgálatához •Az intézményekben koncentrálhatóak az egyes célok is (lásd önsegélyező pénztár), vagyis egyszerűsíthető lenne a párhuzamos kedvezmény rendszer

7 ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG Mi lenne a feladata … •A 2007. előtti és utáni szabályozás ötvözete a feladatokat kellően körülhatárolja: •Szükséges egyrészt az egyéni életkörülményeken alapuló, rendkívüli élethelyzetekben történő „segítségnyújtás” •De ugyanilyen szükséges a „társadalmilag” elfogadott célokat támogató, a szociális helyzettől nem függő, „alanyi” jogon járó juttatás is. •Rövid távon szélesíteni kell a gyermekneveléssel kapcsolatos „alanyi jogon” adható juttatásokat, vissza kell hozni az ezzel kapcsolatos korábbi szabályozás használható elemeit •Közép- és hosszabbtávon a vállalati gondoskodási formák önsegélyező pénztárba terelése (iskolakezdési támogatás, üdülési csekk, utazási bérlet, vissza nem térítendő lakáscélú támogatás stb.), távlatilag az egyéni célokhoz igazodó, rugalmas szolgáltatási formák kialakítása.

8 ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRSZÖVETSÉG … és hogyan kellene működnie? •A piac tisztulása mára megtörtént. •A szolgáltatási kör kiterjesztésével egyidőben a pénztári működés megerősítése, az ellenőrzés hatékonyságának, a nem „helyesen” működő pénztárak megregulázási lehetőségeinek, eszközrendszerének bővítése •Speciálisabb feltételekhez kötött állami, felügyeleti engedély •Folyamatos minősítési kötelezettséghez, állami elismeréshez kötött működés