A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME

Az előadások a következő témára: "A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME"— Előadás másolata:

1 A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME

2 Általános szabályok A vadászat nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajokat, és azok élőhelyét A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni. Tilos a búvó-, lakó-, és táplálkozási, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. (Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység.) Tilos a madarak fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása.( A vadászati hatóság a tilalom alól felmentést adhat, amennyiben a vadállomány védelme, valamint a vadkárok megelőzése ezt különösen indokolttá teszi.)

3 A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával.
A vadász köteles az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja, vagy elejtheti a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. Kivételt képeznek a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyák, valamint a vakvezető kutyák.

4 A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai
A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni. A jogosult köteles vadászterületén a vadállomány tömeges pusztulásának megelőzése.(pl:etetés, itatás) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg vad gyógyítása, az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek. A beteg állatott haladéktalanul, el kell ejteni, azt jelenteni, és az illetékes állatorvosnak bemutatni.

5 A fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a vadállományban tapasztalható jelentősebb elhullást, a növényvédő szer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek haladéktalanul jelenteni. A jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával vadgazdálkodási, a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel. (A védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.) Vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.

6 A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illőmódon, természetes anyagból kell készíteni. Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét. Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászati célú telepítését a vadászati hatóság engedélyezheti. Nagyvad esetében akkor is után kell keresni, ha találatra utaló jelek nincsenek. A sebzett vad keresését addig kell folytatni, amíg annak megtalálására esély van.

7 Élő vad befogása esetén a be fogót legalább huszonnégy óránként ellenőrizni kell. Az éjszaka is működő csapdát napkeltekor kell ellenőrizni. A be fogott vadat a lehető legrövidebb idő alatt el kell távolítani a be fogóból. A vizes élőhelyek és azok közelében az ólom sörét használata tilos. Apró vadat sörétel(2-4.5mm), nagy vadat golyós vadász lőfegyverrel lehet elejteni. Vaddisznót, nyestkutsát, rókát, borzot, mosómedvét, aranysakált sörétesből kilőhető golyóval is.

8 Vadászati tilalmak A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni: vadászati tilalmi időben vadászati kíméleti területen tiltott vadászati módon tiltott vadászati eszközzel vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.

9 Vadászati idény és vadászati tilalmi idő
A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, mely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét. A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg. Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell (a továbbiakban együtt: vadászati tilalmi idő).

10 A vadászati hatóság hivatalból vagy kérelemre eltéréseket rendelhet el:
a vad védelmében erdészeti és a növényi kultúrák védelmében mesterséges vizek halállományának védelmében járványveszély esetén és a vad által okozott folyamatos károsítás megelőzése érdekében tudományos, oktatási és kutatási célból túlszaporodása esetén Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj eseti vadászatát - az oltalom feloldása után - a természetvédelmi hatóság engedélyezi.

11 Vadászati kíméleti terület
A vadászati hatóság a vadászterületet vagy a vadászterület meghatározott részét vadászati kíméleti területnek (ahol a tilalom feloldásáig tilos vadászni) minősítheti amennyiben a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható; a vízivad fészkelésének és vonulásának területén a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére. az emberi környezet nyugalma és közbiztonsága érdekében vadászati kíméleti területnek nyilvánítható a település környezetének meghatározott része. Amennyiben a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.

12 Tiltott vadászati módok
A vadat tilos a tiltott csapdázási módszerrekel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.(A vadászati hatóság a szelektív mérgek használatát engedélyezheti). Légi járműből, mozgásban lévő motoros járműből, továbbá az 5Km/h haladást meghaladó vizijárműből. Vízivad vadászatának kivételével lesgödörből, vizijárműröl. Fényszóró engedély nélküli használatával. Gím, dám, muflon, őz esetében a hajtóvadászat. Falkavadászat. Vaddisznó róka kivételével az éjszakai vadászat.

13 Vadászati eszközök Vadat csak vadászati célra engedélyezett vadászlőfegyverrel lehet elejteni, ami legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú. Gím-, dámszarvas, muflonra való vadászat esetében a 2500J őz esetben az 1000J-t meghaladó csőtorkolati energiát meghaladó vadászlőszer. Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni. Vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogó karámmal, altató-, bénítólövedékes fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott csapdázási módszerrel lehet. Altató-, bénítólövedékes fegyvert csak a vadászati hatóság előzetes engedélyével, erre képesített vadász használhat.

14 A vadászat alkalmával - az azt alkalmazó felelősségére - a vad keresésére, felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni. A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott vadászata során százhúsz joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós, vagy annál nagyobb kaliberű golyós vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is használhat.

15 Tiltott vadászati eszközök
Tiltott vadászati eszköznek minősül: a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző; a számszeríj; az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző; a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz; a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver;

16 önműködő és öntöltő golyós lőfegyver
öntöltő sörétes lőfegyver amelyben egyidejűleg háromnál több lőszer van elhelyezve elektronikus optikai eszköz a vad megtévesztésére alkalmas elektromos akusztikai eszköz mesterséges szaganyag megcsonkított élő csali állat a hurok, horog, madárlép, verem; a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.

17 A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS VADGAZDÁLKODÁS KAPCSOLATRENDSZERE
Szükséges megvizsgálni az ellentétek természetét és értékelni kell kibékíthetetlenségének valós vagy valótlan voltát. Előfordulhat, hogy a kibékíthetetlen ellentétek egy közös helyzetmegoldási szándék alapján – olykor hosszas -, tárgyalással rendezhetők, de az sem tragédia, ha a két szakterület különbözőségéből adódóan az ellentétek egy része fennmarad. Ebben az esetben azonban folyamatos, válságkezelő megoldást kell kidolgozni a konfliktusok megelőzésére, illetve kiszélesedésének megakadályozására. Az érdekazonosságok ugyanakkor erősíthetik a kapcsot a két szakterület, hatóságai és társadalmi bázisa között, aminek hatékonyságát közös fellépéssel erősíteni lehet, s a közös célok érdekében kifejtett munka közös eredményei mindenképpen erősítik a bizalmat a másik fél iránt. Melyek tehát az érdekellentétek és érdekazonosságok?

18 Érdekellentétek Fajok védetté nyilvánítása illetve egyes fajok védettségi listán való (szükségtelen) tartása A vissza-, vagy betelepülő állatfajok megítélése. A korábban betelepített vadfajok – elsősorban a muflon -, megítélése. A vadállomány nagyságának/sűrűségének hatására az élőhelyekben okozott kár elfogadása vagy elutasítása. A vadetetéssel járó flóraszennyezés kérdése védett területeken. A nagy tömegű apróvad kibocsátás ökológiai és etológiai hatásainak eltérő megítélése. A vadászat zavaró hatásainak megítélése (zaj, taposás, zavarás, szemetelés) A mediterrán vadászati kultúrájú külföldi vadászok vadászata.

19 Érdekazonosságok A jogszabályalkotás és a végrehajtás összhangjának megteremtése és fenntartása. Egységes és párhuzamos szervezeti felépítés. A korszerű természetismereti tudatformálás Környezetbarát ipar és mezőgazdaság kialakítása hulladékmentes termelés támogatása A mezőgazdaság túlzott vegyszerhasználatának visszaszorítása Általában az iparszerű technológiák (túlzott gépesítés) csökkentése A diverz táj és élőhely-szerkezet megtartása vagy visszaállítása A tagosítás, a táblásítás eltúlzott mértékének az elutasítása A monokultúrás termesztés helyett vetésváltás támogatása

20 A mezei fásítások támogatása
A felesleges talajjavítási és vízrendezési munkák elutasítása Élőhely-rekonstrukciók, átalakítások és kialakítások, azaz az élőhely-gazdálkodás támogatása A tűzvédelem biztosítása, a tűzrendészeti hatóság munkájának támogatása Az állatbetegségek elleni közös fellépés, megelőzés A vadállat × háziállat kereszteződések elutasítása Az illegális vadászat (vadorzás) megítélése A természetellenes viselkedésmintának az elutasítása a tenyésztés folyamatában. A gyűjtési szenvedély elutasítása A szabályozatlan turizmus helyett a szervezett öko-turizmus támogatása. Az alkalmazott zoológiai, vadbiológiai kutatások támogatása.

21 AZ ÉRDEKELLENTÉTEK Tények és megoldási lehetőségek
1. Fajok védetté nyilvánítása, illetve egyes fajok védettségi listán való (szükségtelen) tartása Tárcaközi állandó bizottság felállítása elismert kutatókból a döntések előkészítésére (lásd később). 2. A vissza-, vagy betelepülő állatfajok megítélése. Szigorú megkötésekkel – területi hatóságok felügyelete mellett-, farkas gazdálkodás bevezetése, igazodva a határunk túloldalán folytatott szlovák gazdálkodás gyakorlatához. Szükséges lehet a határon átnyúló együttműködés is. A lőtt farkas(ok) kötelező bemutatása, komplex vizsgálata.

22 3. A korábban betelepített vadfajok – elsősorban a muflon -, megítélése.
A természetvédelmi és vadászati elsőfokú hatóságok határozzák meg azokat a területeket, ahol – nyomós természetvédelmi indokkal -, nem tartható muflon. Ezekről a területekről - befogással -, el kell távolítani az állatokat. Célszerű muflonkertek kialakítása az állomány megőrzése érdekében. Mivel a vad az állam tulajdona, ezért az ilyen jellegű vadvédelmi beavatkozás költségének egy részét – érdeke vállalhatónak ítélt mértékéig -, az államnak kell átvállalnia. A többi területen a fenntartható mennyiségű állománnyal kell, hogy gazdálkodjanak a vadgazdák.

23 4. A vadállomány nagyságának/sűrűségének hatására az élőhelyekben okozott kár elfogadása vagy elutasítása. A természetvédelmi és vadászati elsőfokú hatóságok kötelezettségeiknek megfelelően őrködjenek a fenntartható (és fenntartandó) állománynagyságon/sűrűségen, s azonnali beavatkozással vegyék elejét a későbbi kárvitáknak. 5. A vadetetéssel járó flóraszennyezés kérdése védett területeken. A természetvédelmi területkezelők és a vadászterület bérlői egyezzenek meg az etetők, szórók elhelyezéséről. Védett területen ez egyébként is jogszabályban előírt megoldás, amelyhez a vadászati elsőfokú hatóságok adjanak meg minden támogatást

24 .6. A nagy tömegű apróvad kibocsátás ökológiai és etológiai hatásainak eltérő megítélése.
A tenyésztés és hasznosítás fenntartása mellett törekedni kell a gazdaságilag hatékony, de a természetszerűséget is szem előtt tartó módszerek felkarolására. Különösen nagy gondot kell fordítani az utónevelésre, a kibocsátóhelyek eltartó-képességének növelésére, a természetes búvóhelyek kialakítására. A természetszerű nevelés a környezet előnyeinek kihasználása mellett a magasabb fokú adaptációt is lehetővé teszi. Alternatívaként választható a kibocsátás nélküli gazdálkodás. 7. A vadászat zavaró hatásainak megítélése A libák éjszakázó helyeiről a vadászat kizárása, kíméleti területek és puffer-zónáik kialakítása. Körültekintő, kíméletes vadászati rend bevezetése, „vadkamrák”, menedékek létesítése. A műanyag hüvelyek összegyűjtése. Mindezeket az intézkedéseket – még ha korlátozásnak is tűnnek a vadászok számára -, elsősorban a vadvédelem és csak másodsorban a természet-védelem érdekei miatt kell foganatosítani. 8. A mediterrán vadászati kultúrájú külföldi vadászok vadászata. A hatékony megelőző és felügyeleti munka fokozásával lehet eredményt elérni, kérve a FACE és a nemzeti vadászati szövetségek illetve hatóságok segítségét. E munkában mind az első, mind a másodfokú Vadászati Hatóságnak, mind az Országos Magyar Vadászkamarának, mind a Magyar Vadászati Védegyletnek részt kell vállalnia saját kapcsolatrendszere révén.

25 ÉRDEKAZONOSSÁGOK A vadgazdálkodás által megtett lépésekkel
1. A korszerű természetismereti tudatformálás E tudatformáló munkában - mivel ez nem hatósági feladat -, igen fontos szerep hárul a társadalmi szervezetekre, a természetvédelem oldaláról a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre, a vadászati oldalról pedig a Vadászati Kulturális Egyesületre, az Országos Magyar Vadászati Védegyletre és az Országos Magyar Vadászkamarára.

26 2. A diverz táj és élőhely-szerkezet megtartása vagy visszaállítása
A Programok eredményeinek kölcsönös megismerése, felhasználása, közös Programok tervezése, finanszírozása, azaz megvalósítása. Különösen jó lehetőségeket kínálnak a közös fellépésre a vizi élőhely-gazdálkodás területén felmerülő kérdések. 3. Az állatbetegségek elleni közös fellépés, megelőzés Az FVM és a KÖM közös Ragadozógazdálkodási Program kidolgozását és működtetését tegye feladatául, megteremtve annak, anyagi, személyi és tárgyi feltételeit.

27 4. A szabályozatlan turizmus helyett a szervezett ökoturizmus támogatása.
A tisztán természetvédelmi irányultságú zöld turizmus, vagy a vadászati turizmus mellett kifejlesztendő egy olyan ökoturizmus, amely a fajokat komplex módon, környezetükben keresi fel. Külön nyithat a vadgazdálkodás a vadászható fajok foto-, vagy megfigyelő turizmusa felé. Ily módon a vad nemcsak vadász számára jelent majd sokat, de a társadalom széles rétegei is hozzájuthatnak megfigyeléséhez. 5. Az illegális vadászat (vadorzás) megítélése Hatékony ellenőrzés a vadászterületeken, utakon, határállomásokon, éttermekben, vadkereskedelemmel és értékesítéssel foglalkozó cégeknél. 6. Az alkalmazott zoológiai, vadbiológiai kutatások támogatása.