Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Az előadások a következő témára: "Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás"— Előadás másolata:

1 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
Az egyszerűsítés és a mértékében is könnyített közteherviselés megteremtése végett 2006-tól kerül bevezetésre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO). Steinbacher Anett 2005. november 23.

2 Az ekho hatálya A törvényben felsorolt foglalkozási ágaknak megfelelő tevékenységet pl. munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemélyekre és velük szerződéses kapcsolatban álló munkáltatóra, kifizetőre terjed ki. kifizető és a magánszemély az ekhoval összefüggő adókötelezettségeit az ekho törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti. Az ekhoval összefüggő adóztatási feladatok az állami adóhatóság hatáskörébe tartoznak. Munkaviszonynak minősül minden Art. szerinti munkaviszony, így például a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony).

3 Ekhóra jogosító foglalkozások I.
2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője 2616 Újságíró 2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő 2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások 2621 Író (újságíró nélkül) 2622 Műfordító 2623 Képzőművész 2624 Iparművész 2625 Zeneszerző 2626 Rendező 2627 Operatőr, fotóművész 2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg) 2631 Színész, előadóművész, bábművész 2632 Zenész, énekes 2633 Koreográfus, táncművész

4 Ekhóra jogosító foglalkozások II.
3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs 3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs 3721 Segédszínész 3722 Segédrendező 3723 Népzenész 3725 Cirkuszművész 3729 Egyéb művészeti foglalkozások 5341 Fényképész, fotó- és mozgófilmlaboráns 5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású 5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök.

5 Az ekho választásának feltételei I.
Az ekho alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben: munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozói kivét címén, társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködődés ellenértéke címén, vállalkozási szerződés vagy megbízási szerződés alapján, olyan jövedelmet szerezzen, amely után a közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik. A közterhek ekho szerinti megfizetése csak pénzben kapott jövedelemre alkalmazható és a törvényben felsorolt azon bevételre választható, amely -        munkaviszonyban, vagy társas vállalkozás – ide nem értve evás vállalkozás – személyesen közreműködő tagjaként illeti meg a magánszemélyt – feltéve, hogy e bevételt eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat – és/vagy -        a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött *   vállalkozási szerződés – ide nem érve az eva alany egyéni vállalkozó által kötött vállalkozási szerződést –, és/vagy  * megbízási szerződés alapján illeti meg.

6 Az ekho alkalmazásának feltételei II.
Az ekho a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazható. (kifizetőnek kötelező) Munkaviszony esetén az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozat az adóévben a még nem számfejtett összegre bármikor lehetséges. Vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés esetén, az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik. A nyilatkozatot vissza kell vonni, ha az esedékes bevételére (vagy annak egy részére) a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben, azaz a 25 millió forint bevételi határt már elérte. A kifizetőnek is figyelemmel kell lennie az ekhós jövedelem határra. Az ekho a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazható. Ha a magánszemély az ekho alá tartozható tevékenységét munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti, azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. A kifizető mindaddig a magánszemély említett nyilatkozata szerint jár el az adóévben, amíg a magánszemély vissza nem vonja az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát A magánszemélynek vissza kell vonnia az ekho választására tett nyilatkozatát a számfejtést megelőzően az adóévben esedékes további kifizetések tekintetében, ha az esedékes bevételére (vagy annak egy részére) a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben, azaz a 25 millió forint bevételi határt már elérte. Ha a magánszemély az ekho alá tartozható tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik. A kifizető attól függetlenül, hogy rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával, amely szerint a bevételre az ekhot kívánja alkalmazni, nem járhat el az ekho szabályai szerint, ha magánszemély részére az adóévben már legalább 25 millió forint olyan kifizetést számolt el, amelyre az ekhot alkalmazta. Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot az a magánszemély, aki a 25 millió forint bevételi határt már elérte.

7 Az ekho alkalmazásának feltételei III.
Bevételi határ követelmény Évi 25 millió forint, ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem eléri a havi minimálbér 12-szeresét. Ha a minimumkövetelmény nincs meg, akkor a 25 millió forintos összeg megfelelő hányada (arányosítani kell). Nyugdíjas esetében nem kell arányosítani. Nyugdíjas: öregségi nyugdíjkorhatárt elérő saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjas Évi 25 millió forint erejéig lehet az ekhot alkalmazni, ha a magánszemélynek az általános szabályok szerint adózó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. Ha ez nem teljesül, akkor az évi 25 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható az ekho amilyen arányt az általánosan adózó jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjas esetében nincs minimumkövetelmény, így nekik nem kell arányosítani, azaz évi 25 millió forint erejéig alkalmazható az ekho. Az ekhós bevétel felső határát jelentő 25 millió forintnak akkora hányada fizethető ki az ekho szabályai szerint, amennyi az általánosan - tehát szja szerint, teljes körű járulékfizetéssel - adózó jövedelem aránya az éves minimálbérhez viszonyítva. Tehát a teljes 25 millió forintnyi összeget csak az veheti fel az ekhó szabályai szerint, aki - a jövő évi forintos minimálbérrel számolva - rendelkezik évi forintnyi, "szabványosan" adózó jövedelemmel.

8 Az ekho alapja, mértéke Az ekho mértéke: 35% Ebből:
Magánszemély terhe: 15% Kifizető terhe: 20% Kiváltja: Foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot Biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot Személyi jövedelemadót Nem váltja ki a tételes ehót. A magánszemély az ekho-alap összegéből 15 százalék ekhot fizet. Ha azonban a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tagdíjat) a Tbj. előírása szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette (megfizeti), az ekho mértéke 11 százalék. (A járulékfizetés felső határa elérésének számításához az ekho alapot képező bevétel(ek) 50 százalékát kell járulék alapnak tekinteni.)

9 Az ekhóval teljesített közterhek
20% 15% Egészségbiztosítási Alapba 11% Egészségügyi hozzájárulás - Nyugdíjbiztosítási Alapba 9% 4%1 Személyi jövedelemadó [1] A magánnyugdíj-pénztárat megillető rész 3,9 százalék, a 4 százalékot a nyugdíjasnak nem kell fizetnie, és a járulékplafon: (2006-ban forint) feletti részre sem kell fizetni Az ekho összességében tartalmazza a foglalkoztatói egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék, valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj fedezetét, valamint a személyi jövedelemadót.

10 A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások
A befizetett ekho alapján a magánszemélyeket – az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak kivételével – megilletik a társadalombiztosítási ellátások. Ellátási alap: 50%, ami azt jelenti, hogy az ekho alapjaként figyelembe vett bevételnek a 50%-át kell a nyugdíj számítás alapjaként figyelembe venni. Évi 25 millió forint erejéig lehet az ekhot alkalmazni, ha a magánszemélynek az általános szabályok szerint adózó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. Ha ez nem teljesül, akkor az évi 25 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható az ekho amilyen arányt az általánosan adózó jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjas esetében nincs minimumkövetelmény, így nekik nem kell arányosítani, azaz évi 25 millió forint erejéig alkalmazható az ekho. Az ekho a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazható. Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot az a magánszemély, aki a 25 millió forint bevételi határt már elérte.

11 Az ekho jogosulatlan választása I.
A jogosulatlan bevétel ekho alapnak tekintett részét a szja megállapításánál – a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen – figyelembe kell venni, azzal, hogy a bevétel ekho alapnak tekintett része 11 százalékát kifizető által levont személyi jövedelemadó-előlegnek kell tekinteni, valamint a bevétele ekho alapnak tekintett része 9 %-át ekho különadóként köteles adóbevallásában feltüntetni és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

12 Az ekho jogosulatlan választása II.
További 18 százalék különadót is kell fizetni a magánszemélynek azon ekho alap után amely az adóévben a 25 millió forintot meghaladja, és/vagy amelyre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg.

13 EVA és az ekhó AZ EVA HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ Az evás egyéni vállalkozóra vonatkozó (bevételi) összeghatárt csökkenteni kell azzal a bevétellel, amelyet az adóévben az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe venni. AZ EVÁS TÁRSAS VÁLLALKOZÁS TAGJA Az ekho (bevétel) összeghatárát csökkenti az a bevétel, amely az eva hatálya alá társas vállalkozás tartozó bevételéből a társas vállalkozás ekhot választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában jut. Az ekhot alkalmazhatja olyan magánszemély is, aki az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, vagy evás társas vállalkozás tagja (tulajdonosa). Evás egyéni vállalkozó esetében azonban nem alkalmazható az ekho arra bevételre, amelyet az evás egyéni vállalkozó vállalkozói szerződés alapján szerez meg, és amelyet az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie. Társas vállalkozás esetében az adott magánszemélyre vonatkozó ekho (bevétel) összeghatárát csökkenti az a bevétel, amely az eva hatálya alá társas vállalkozás tartozó bevételéből a társas vállalkozás ekhot választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában jut, (nincs jelentősége annak, hogy az adózott eredményből a részesedését ténylegesen felveszi-e a magánszemély). Az ekhot választhatja olyan magánszemély is, aki az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó vagy evás társas vállalkozás tagja (tulajdonosa). A kedvezmények többszöröződésének elkerülése céljából az ekho alkalmazásának egyébként az evás egyéni vállalkozóra vonatkozó (bevételi) összeghatárt csökkenteni kell azzal a bevétellel, amelyet az adóévben az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe venni. További előírás az is hogy az ekho szerinti adózás nem alkalmazható az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót vállalkozói szerződés alapján megillető olyan bevételre, amelyet az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie. Az evás egyéni vállalkozó esetében a törvény tehát az eva-alapnál figyelembe veendő bevételre kizárja az ekho alkalmazhatóságát, vagyis, ha az evás egyéni vállalkozó számlát ad, akkor a számla szerinti bevételre az ekho nem alkalmazható. Emellett az eva-alapba számító bevétel – származzék az akár olyan tevékenységből is, amelyre az ekho nem is lenne válaszható – az ekho alkalmazásának összeghatárát csökkenti. [3. § (5) bekezdés a) pont]. A társas vállalkozás tagja esetében az ekho bevételi összeghatárát szintén csökkenteni kell azzal az összeggel, amely az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekhot választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában jut. A társas vállalkozás tagjánál közömbös, hogy az adóévben az adózott eredményből a részesedését ténylegesen felveszi-e. Ha egyébként pl. személyes közreműködése ellenértékeként a társas vállalkozástól az adóében az éves minimálbér 20 százalékát szerezné meg az általános szabályok szerint adózó bevételként, ezzel 5 millió forint (áfa nélküli) bevétel után szerezné meg az ekho választásának jogát. Ha e magánszemély az evás társas vállalkozás adózott eredményének 50 százalékára jogosult a társasági szerződés szerint, és a cég adóévi bevétele 6 millió Ft, akkor ennek fele, azaz 3 millió Ft vonandó le az 5 millió Ft-ból, azaz a magánszemély az adóévben 2 milló forint bevételére választhatja az ekhot [3. § (5) bekezdés b) pont].

14 A fizetendő közterhek és a nettó jövedelem alakulása különféle foglalkoztatotti jogviszonyok esetén, évi feltételek mellett Összes éves jövedelem EKHO-s szabály szerint Nettó jövedelem a minimálbér után Összes munkáltatói költség a minimálbér után EKHO alap Összes munkáltatói költség az EKHO-s juttatás után Nettó jövedelem az EKHO-s juttatás után Nettó jövedelem összesen Összes munkáltatói költség 100 Ft kifizetői költségre jutó nettó jövedelem 62,42% ,52% 69,08% Nettó jövedelem összesen Összes munkáltatói költség 100 Ft kifizetői költségre jutó nettó jövedelem ,56% ,88% 42,19% Nettó jövedelem 100 Ft kifizetői költségre jutó nettó jövedelem ,16% ,58% 100,43% (áfa visszaigénylés mellett) Munkaviszony Az Ekhó leginkább a különböző művészeti ágakban, illetve a médiában dolgozókra vonatkozik. Csakhogy az ekhóra áttérni nagyjából negyedével kevesebb bevételt jelentene. A törvényjavaslat lehetővé teszi ugyan az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) és az ekho párhuzamos alkalmazását, de a színlelt szerződésekkel dolgozókat gyakorlatilag rákényszeríti az ekho választására. Szeptembertől már büntetőjogi következményekkel járó színlelt szerződéseket következő év júniusától az állami hatóságok munkaviszonnyá minősíthetik át, a munkát a munkaviszonyra jellemző feltételekkel végző vállalkozó esetében. Ez a kifizető és a magánszemély számára az elmaradt adó- és járulék terhek megfizetésével jár. Ahhoz, hogy a színlelt szerződéssel dolgozók elkerüljék az így még súlyosabb veszteséget, át kell térniük az ekho-ra, különben kitennék magukat a színlelt szerződésekkel járó veszélyeknek EVA *Azzal számoltunk, hogy a tételels eho-t december havi bér után már nem kell megfizetni.

15 Egyéb szabályok A magánszemélyt terhelő ekho mértékének helyesbítése: az Art. nyugdíjjárulék különbözet visszaigénylésére vonatkozó szabályok alapján. Az ekhoval összefüggő kifizetői feladatok: a megállapított és levont ekhót az Art. rendelkezései szerint vallja be (magánnyugdíjpt-i tagság esetén tárgyhót követkő hónap 12. napjáig). Nyilvántartások vezetése. Egyéni vállalkozó költségelszámolása. Az ekhoval összefüggő kifizetői feladatok A kifizető a magánszemélyt terhelő ekhot levonással állapítja meg, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján – akár egyéni vállalkozónak, akár más magánszemélynek – teljesíti. [Lásd a törvény 4. § (4) bekezdésében] A kifizetőt terhelő – megállapított és a magánszemélytől levont – ekhot a kifizető az Art. rendelkezései szerint vallja be és fizeti meg. [Lásd a törvény 10. § (1) bekezdésében] A magánszemély magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén a kifizető a tárgyhót követő hónap 12-éig a magánszemélyt terhelő, 15 százalékos mértékkel levont ekho összegének 26 százalékát – ha az meghaladja a száz forintot – a magánszemély magán-nyugdíjpénztára részére utalja át. A kifizető a magán-nyugdíjpénztárnak átutalt összeget a Tbj. rendelkezései szerint vallja be a magánszemély magán-nyugdíjpénztárához. A magánszemély magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén a kifizető az állami adóhatóságnak benyújtandó bevallásában – ha az ekhot a magánszemélyt megillető kifizetésből 15 százalékos mértékkel volt köteles levonni – az ekho alapot képező bevétel 11,1 százalékát tünteti fel fizetési kötelezettségként. Ha a magánszemély magán-nyugdíjpénztára részére átutalandó összeg nem haladja meg a száz forintot, azt levonni, bevallani és megfizetni sem kell. [Lásd a törvény 10. § (2) bekezdésében] A kifizetőnek az ekhoalapjaként figyelembe vett kifizetésről, a levont, megfizetett ekhoról a magánszemély részére a kifizetéssel egyidejűleg igazolást kell adnia. A kifizetőt és a magánszemélyt az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben egyéb adóval és más közteherrel összefüggő fizetési kötelezettség nem terheli

16 Köszönöm a figyelmet! szerdai Világgazdaság szerint bár az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) összesen 25 foglalkozás kapcsán rendezi a színlelt szerződéseket, a többi megbízási, illetve vállalkozási szerződéssel munkát vállalók tovább retteghetnek. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ugyanis jól meghatározott szempontok alapján minősíti át a kényszerű szerződéseket. A Világgazdaság birtokába került OMMF-állásfoglalás szerint a munkaviszony elemeit összességében vizsgálják a felügyelők a jogviszony minősítésekor. Többek között elemzik a hierarchikus viszonyokat, a munkavállaló rendelkezésre állását, a munkaadói utasítási, irányítási és ellenőrzési jog széleskörűségét, a munka rendszerességét, sőt a foglalkoztató munkavédelmi kötelezettségét is. Ha egy megbízási vagy vállalkozói szerződés színleltnek tűnik, még nem biztos, hogy a felügyelők átminősíthetik azt. Meg kell vizsgálniuk ugyanis, vajon mi miatt hasonlít a kontraktus munkaviszonyhoz. A Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint például csak a munka rendszeressége miatt nem bizonyítható a színlelés. Így egy könyvelő gyakran megjelenhet a telephelyen, sőt helyben munkát is végezhet a megbízójánál. Az OMMF állásfoglalása is elismeri, hogy bár a munkaidő megszabása a munkaviszony része, ha a munka jellege megköveteli, akkor a megbízási vagy a vállalkozói szerződés részeként is elfogadható. A telephelyen történő folyamatos munka miatt sem lehet színleltnek minősíteni egy szerződést, ha a megbízás csak ott végezhető el, ilyen például az őrző-védő tevékenység. Többen úgy vélik, az ekhósoknál nem lesz egyértelmű, hogy a speciális munka sajátosságait mennyire tolerálják majd a munkaügyi felügyelők. Legyen szó színészről, operatőrről vagy újságíróról, a hiányzó szakmai kritériumok meghatározása nélkül szubjektív maradhat az ellenőrzés folyamata. Az OMMF elnökének állásfoglalásából kiderült, a szerződések színlelt voltát maga a kontraktus nem mindig bizonyítja, így jól jönnek a tanúnyilatkozatok a megerősítéshez. A munka törvénykönyvének módosító javaslatában szerepel is, hogy az OMMF-fel együttműködő tanúk akár védelmet is kaphatnak, adataikat titkosan kezelhetik az eljárás során. A lapunk által megkérdezettek szerint, ha a felügyelők rábírják a dolgozókat a tanúvallomásra, könnyebb lesz a munkaügyi felügyelőknek utolérniük a bújtatott munkaviszonyokat. Tanúk nélkül viszont szinte csak jó munkajogász vagy szerencse kérdése, hogy mennyire könnyen állapítják meg a felügyelők a színlelést. Az érintett tárcák és szakmai szervezetek még egyeztetnek az APEH és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) számára készülő irányelvről, amely alapján egyértelműen eldönthető a foglalkoztatás jogi státusa. Horváth István, a foglalkoztatási tárca jogi főosztályának vezetője szerint a szabályozás még ebben a hónapban elkészül. Az irányelv 99 százalékban a mostani gyakorlatot tartalmazza majd. A munkaügyi felügyelők jelenleg nem a szerződést vizsgálják, hanem a jogviszony tényleges tartalmát: a vállalati dokumentumokat (jelenléti ív, kifizetési könyvek), a foglalkoztatás körülményeit, valamint elbeszélgetnek a munkáltatóval és a munkavállalóval is – nyilatkozta a NAPI Gazdaság keddi számában Vass László, az OMMF felügyeleti főosztályának munkatársa. Az adóhatóságnál ellenben nem létezik egyelőre a vállalkozói jogviszony, illetve a munkaviszony tárgyában ellenőrzési útmutató. A munkaügyi felügyelőség jelenlegi gyakorlata szerint a felügyelő átminősíti a megbízási szerződést, ha helyszíni tapasztalatai munkajogviszonyra utalnak. A megyei főfelügyelő pedig bírságot szabhat ki, amely 50 ezer és 6 millió forint közötti összeg lehet, az érintett munkavállalók számától, a jogsértés időtartamától és az okozott kártól függően. Az APEH kezét egyelőre köti a színlelt szerződések átminősítésére vonatkozó, július 31-ig tartó moratórium, beleértve a nem az ekho hatálya alá tartozó adózókat is. Szakmai információk szerint azonban az APEH most is kiemelten vizsgálja a színlelt munkaszerződés kérdésében érintett szakmákat. Az ily módon tett megállapítások, és az ezekben foglalt szankció, pedig felfüggesztve pihen a moratórium lejártáig, majd azt követően rövid időn belül végrehajthatóvá válik, ha az illető adózó nem rendezi a jogszabályoknak megfelelően a munkaügyeit – állítja Horváthné Szabó Bea. A PricewaterhouseCoopers szakértője szerint a cégek egyelőre az átminősítési kritériumokra várnak. Szerinte az ekho számos szakma, illetve társaság problémáját nem oldja meg, számukra csak a munkaviszony kialakítása marad. Az OMMF irányelve szerint döntő lehet, ha fennáll a munkáltató utasítási, irányítási, ellenőrzési joga, mert megbízás esetén ezzel nem lehet élni. Szintén a munkaviszony kritériumai közé tartozik a munkavállaló rendelkezésre állása napi nyolc órában, meghatározott helyen, a munkáltató eszközeinek a használata, valamint a rendszeres, azonos összegű munkabér. A megbízott ezzel szemben határidőre dolgozik, az általa megválasztott helyen, a saját munkaeszközein, vállalkozási díj fejében. A munkajogi viszonyban korlátolt a foglalkoztatott felelőssége, míg a vállalkozóval a cég szabadon állapítja meg az esetleges kártérítés nagyságát.