Mozgóképkultúra és médiaismeret Háttér: ● Választható közismereti vizsgatárgy (5. érettségi tárgy) ● 2005-2011-ig kétszintű az érettségi 2011-től a felvételi.

Az előadások a következő témára: "Mozgóképkultúra és médiaismeret Háttér: ● Választható közismereti vizsgatárgy (5. érettségi tárgy) ● 2005-2011-ig kétszintű az érettségi 2011-től a felvételi."— Előadás másolata:

1 Mozgóképkultúra és médiaismeret Háttér: ● Választható közismereti vizsgatárgy (5. érettségi tárgy) ● 2005-2011-ig kétszintű az érettségi 2011-től a felvételi eljárásban figyelembe vehető tárgyak csökkentésével csak középszinten szervezhető vizsga jelenleg ● Projekt készítéseA feladat: médiaszöveg+munkanapló 25 pont B feladat: esszé 25 pont Írásbeliismeretekeket ellenőrző rész10 pont szövegértés25 pont médiaesszé15 pont ● Érettségizők száma2006 2007 20082009 2010 2011 2012 2013 801-19 1065-49 1257-1091474-71 1380-54 1524-7 1343 1268

2 Mozgóképkultúra és médiaismeret Tapasztalatok (1): ● A vizsgamodell (szerkezet, időkeretek, feladattípusok) alapjában jó, de kisebb tartalmi-technikai korrekciókra szükség van, mivel: ● a vizsgakövetelmények „bent ragadtak” az első kerettantervek (2001-2004) tematikájában ● a médiahasználat döntő mértékben változott - televízió ↓ internet ↑ ● a jelenlegi modell mozgókép (film) „túlsúlyos”, a médiaismereti tudnivalók, képességfejlesztés némileg alulértékelt

3 Mozgóképkultúra és médiaismeret Tapasztalatok (2): ● Az értékelés arányai (projekt és teszt 50-50 pont) helyesek ● Az értékelési gyakorlatról keveset tudunk, az eredmények túl jónak tűnnek, főleg a projektek esetében (2008-as adatok)

4 Mozgóképkultúra és médiaismeret Tartalmi fejlesztés (1): ● fogalmak – morális pánik, médiapesszimizmus, médiaoptimizmus, közszféra, magánszféra, diskurzus,médiakonvergencia ● ismeretek – milyen alapvető tényezőktől függ valamely kor és társadalom nyilvánossága; – melyek a média fontosabb társadalmi szerepei (pl. tájékoztatás,,,őrkutya”- szerep, közösségteremtő-szerep, a morális értékrend formálása); – mit jelent a média napirend kijelölő szerepe; – melyek az internetes és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságai (pl. interaktivitás, a kommunikáció térbeli és időbeli szabadsága, multitasking, virtuális kapcsolatok, konstruált személyiségek, anonimitás és annak korlátai, amatőr és professzionális tartalomgyártás, médiahasználat más emberek jelenlétében, normák);

5 Mozgóképkultúra és médiaismeret Tartalmi fejlesztés (2): ● ismeretek – miért történetkezdemények a hírmédia médiaszövegei, hogyan értelmezhetőek; – melyek a fontosabb újságírói modellek (elkötelezett, pártos, objektiv- semleges, bulvár); – melyek a fontosabb médiahatás-elméletek (pl. direkt, korlátozott, használati- érték, kultivációs modellek); – melyek a médiatörvény és a monopóliumellenes törvények legfontosabb szabályozó eszközei (pl. a tőkekoncentráció limitálása, kvóták, hírszolgáltatás előírása); – mi a szerepe a valóságshow-műsoroknak a televíziós műsorstruktúrában

6 Mozgóképkultúra és médiaismeret Javaslatok: ● kutatás – 10 év vizsgamunkáinak feldolgozása, elemzése ● oktatás – 30 órás kurzus felkészítő/javító tanároknak ● szabályozás – a vizsgakövetelmények tartalmi korrekciója; – a vizsgaleírás technikai korrekciója; – az emelt szintű érettségi „beszámíthatóságának” lehetősége, a felvételi eljárásban figyelembe vehető mozgóképkultúra és médiaismeret – összhangban az érintett egyetemek/főiskolák ilyen irányú kezdeményezéseivel

7 Mozgóképkultúra és médiaismeret Köszönöm figyelmüket! Hartai László hlacko@t-online.hu