Örkény István: Tóték.

Az előadások a következő témára: "Örkény István: Tóték."— Előadás másolata:

1 Örkény István: Tóték

2 Örkény István „Az élet jelenségeit legjobb tudásom szerint igyekeztem realista eszközökkel, realista módon megmagyarázni, de egyre jobban éreztem, hogy mindez nem elég”. Tehát a realizmus már kevés arra, hogy a 20. század „irracionalitását” bemutassa.

3 Az abszurd és a groteszk
A 20. század alapvető esztétikai minőségei: Abszurd: a fantasztikum azon szélsőséges válfaja, amikor a képzeletbeli jelenségek és a közöttük levő kapcsolatok ábrázolása felborítja a köznapi fantázia logikáját groteszk: szélsőségesen össze nem illő elemek társítása, ami nevetséges és borzongató hatást kelt; Örkény a magyar groteszk egyik nagy alakja.

4 Örkény és a groteszk Groteszk lényege (Örkény szerint): mindent több oldalról kell megvizsgálni; a világot akár fejjel lefelé…, mindennek több oldala van (ha elfogadjuk a groteszk alaphelyzetet, onnantól akár reális is lehet)

5 Tóték 1964-ben írta meg a kisregényt, egyik első groteszk szemléletű műve kisvárosban játszódik a II. világháború alatt mondanivalója: a kisember kritikai nélkül elfogadja a társadalmi hierarchiában felette állót

6 Tóték – elemzési lehetőségek
az őrnagy a háború tébolyát jelképezi a fasizmus és a kisember viszonya jelenik meg; hogyan lehet befolyásolni az eredetileg egészséges gondolkodású embereket a „parancsra cselekedtem” magatartás (börtönös, áramütéses szociálpszichológiai kísérletek)

7 Tóték – elemzési lehetőségek
kommunizmusra utal: az őrnagy tulajdonképpen jót akar a dobozolással – társadalmi mértékben kéne megszervezni hatalom és áldozat viszonya kisebb közösségekben, családban, munkahelyen is kialakulhat a konzervatív hierarchikus viszony veszélyeit mutatja be

8 Tóték – elemzési lehetőségek
hogyan vált a hatalom hatalmaskodásba, és az elnyomott hogyan hiteti el magával, hogy ez jó (kognitív disszonancia redukciója) függő helyzetben hogyan torzul el egy ember (akár egy vezető is lehet ám függő helyzetben)

9 „Az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye
„Az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye. Ez, ha átteszem a groteszk közegbe, úgy fogalmazható, hogy cselekedni kell még akkor is, ha a cselekvés már értelmetlen és céltalan.”

10 A film A művet dramatizálta, 1967-ben volt a bemutatója.
Nagy sikerű filmet rendezett belőle Fábri Zoltán (Isten hozta, őrnagy úr!) Sinkovits Imre és Latinovits Zolán főszereplésével.

11 Feladat Vitatkozzatok! Tehet-e az áldozat arról, hogy áldozattá válik?