Fotózás – Digitális Fényképezés

Az előadások a következő témára: "Fotózás – Digitális Fényképezés"— Előadás másolata:

1 Fotózás – Digitális Fényképezés
NP 2005

2 Fotográfiai alapfogalmak hagyományos és digitális fotózásra egyaránt
„Akármilyen drága a fényképezőgép, akármilyen csúcstechnika van benne, lényegét tekintve nem más, mint a film tartására szolgáló, fénymenteset lezárt doboz.” Robert Caputo A fényképezőgép objektívje a tárgyakról valódi, fordított állású, kicsinyített képet készít a filmen, vagy fényérzékeny lemezen (CCD/CMOS)

3 Az expozíció A megfelelő kép kialakulásához megfelelő mennyiségű fénynek kell érnie a filmet/CCD-t, amit kezdetben egy zárszerkezet takar el. A filmet érő fénymennyiség az expozíció Az expoziciót kétféle módon lehet befolyásolni a fényképezőgépnél

4 1. Az expozíciós idő az az idő, amíg a zár a filmre engedi a fényt
Központi zár Redőnyzár – kis záridők érhetők el vele

5 2. A blende (fényrekesz)

6 Viszonosság A rekesz és az expozíciós idő együttes állításával ugyanakkora fénymennyiség éri a filmet. Mire jó, hogy kétféleképpen is befolyásolhatjuk az expozíciót?

7 Bemozdulás Általában nem örül neki az ember, de kifejezetten jó is lehet!

8 Mélységélesség Azt a távolságtartományt, amelynek határain belül lévő pontokról az objektív éles képet rajzol a filmsíkban, mélységélességnek nevezzük.

9 Rekesz – Mélységélesség kapcsolata

10 Fénymérés Vannak kézi fénymérők is külön, de
Általában a fényképezőgépek rendelkeznek beépített fénymérővel. (TTL) A téma középtónusban jelenik meg a filmen. Középtónus: az a felület, amely a ráeső fény 18%-át visszaveri (középszürke)

11 Fénymérés - problémák

12 Jó tudni - spotfénymérés
Szelektiv fénymérés, a fénymérő ebben az esetben a képfelületnek csak egy kis részét érzékeli Ellenfényben jól jöhet

13 Érdekesség – ha van egy kis fény, lehet „nappali” képet csinálni
Expozíció: adott fénymennyiség, ami a filmet éri Kevés a fény, nem baj: Legyen a blende a legnagyobb nyíláson Záridő (expozíciós idő) legyen minél nagyobb Megfelelő gép kell hozzá, amin manuálisan (nem a gép automatikája) be tudjuk állítani az értékeket! Hasonlóan lehet tűző napsütésben sötét képeket csinálni: Blendét kis nyílásra A záridőt kis értékre állítjuk

14 Digitális technika A CCD (töltés csatolt eszköz)
Hogy a működését megértsük, meg kell tudni egy-két dolgot a fényről…

15 A fény kettős természete
Részecske természet: fotonok Bizonyíték: Compton-szórás (elektronnak ütköző rész.) Ha a foton nagy energiával ütközik neki egy elektronnak, akkor kilökheti azt: FOTOEFFEKTUS Így működik: fotocella, CCD

16 A fény kettős természete - folytatás
Hullámként viselkedik: pl. interferencia (két hullám találkozása) Hullámok fajtái: - longitudinális hullámok: pl. a hang, - transzverzális hullámok: pl. a FÉNY Különböző hullámhosszú fénysugarak: SZINEK

17 A fény elektromágneses hullám

18 A CCD - melléktermékként indult
- eredetileg memória-áramkörnek szánták, azonban véletlen kiderült, hogy kiválóan alkalmas a beeső fény érzékelésére - szilíciumlapkán létrehozott komplex áramkör millió, úgynevezett elemi fényérzékelő cellából áll, ezek a pixelek

19 A CCD - folytatás Fény hatására elektronok gyűlnek össze egy pixelnél
Ún. elektromos potenciálgáttal tartjuk egy helyen az elektronokat Sokmilliónyi kis töltéstócsa, túlfolyhat a sok elektron! Kiolvasás: soronként kiléptetjük a CCD szélére, majd A/D konvertálás Így csak fény intenzitás o.k., színek?

20 Szinszűrők

21 Színhőmérséklet – a fehér fény
Feketetest sugárzás (kis nyílású üreg) Bármilyen bejutó fénynek nincs esélye a kijutásra Mégis érkezik a nyíláson ki sugárzás T-től függ: Tλ=áll.

22 Szinhőmérséklet

23 Amiről még lehetne beszélni…
Objektívek – gyújtótávolság, perspektíva, nagyítás, fényerő, tükörobi Felbontás – nyomtatási méret Képformátumok Érzékenység Zaj Optikai/Digitális zoom Autofókusz derivál, érzékelő állása P,A,S,M

24 Perspektíva - 1

25 Perspektíva - 2

26 Vége