Gazdaságosság, beruházás gazdaságossági vizsgálatok

Az előadások a következő témára: "Gazdaságosság, beruházás gazdaságossági vizsgálatok"— Előadás másolata:

1 Gazdaságosság, beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Vállalati gazdaságtan II. dr. Berecz József

2 A gazdaságosság mutatói
A gazdálkodás a különböző gazdasági egységek feladataik ellátása érdekében a rendelkezésükre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenység. A gazdálkodás színvonalának, eredményességének a mérésére használt mutatók: Gazdaságosság Gazdasági hatékonyság Termelékenység Jövedelmezőség Mindegyikük a tevékenység gazdasági eredményének és az eredmény elérése érdekében eszközölt ráfordításoknak a viszonyát vizsgálja.

3 A gazdaságosság mutatói
A gazdálkodás legáltalánosabb, átfogó jellemzője a gazdaságosság, amelyet a alakban felírt hányadossal lehet kifejezni, ahol E: a gazdasági eredmény, Ft R az eredmény elérése érdekében eszközölt ráfordítás, Ft. A mutató értelmezése alapján egy adott gazdasági tevékenységet akkor tekintünk gazdaságosnak, ha minél nagyobb eredményt érünk el minél kisebb ráfordítással. A gazdaságosság minimumának feltétele, hogy a g mutató értéke egynél nagyobb legyen, de a mutató nem egy abszolút szám, hanem a gazdaságosságot mindig valamihez képest tudjuk meghatározni.

4 A gazdaságosság mutatói
A gazdaságossági vizsgálatokban az értékben mért mutatók mellett a reálfolyamatok jobb megértésére és az áraknak az értékmérésben előforduló torzításának a kiszűrésére természetes mértékegységben kifejezett mutatókat is célszerű alkalmazni. Így pl. db/munkaóra, db/forint, Ft/munkaóra, stb. A gazdasági hatékonyság, amely hasonló képlettel fejezhető ki mint a gazdaságosság és sokszor szinonimaként is használják, úgy fogható fel, mint a gazdasági tevékenység olyan értelmű hatásfoka, amelyben a gazdaságosság elve úgy érvényesül, hogy a tevékenység egyben a lehetőségek maximális kihasználására épül.

5 A gazdaságosság mutatói
A munka termelékenysége a munkavégzés azon képességét, hatékonyságát fejezi ki, amellyel egységnyi idő alatt meghatározott mennyiségű és minőségű terméket hoz létre. Ebből következik, hogy a termelékenységet is a korábbiakban általánosságban bemutatott mutatóhoz hasonló mutatók szolgálnak az alábbi képlet szerint: Használható mérésre a mutató reciproka is, ami a munka termelékenységét az egységnyi termék előállításához szükséges munka mennyiségével méri.

6 A gazdaságosság mutatói
Az élőmunka termelékenysége nem azonos a munka intenzitásával, amely mennyiség az egységnyi munkaidőbe foglalt munka mennyiségeként határozható meg. Természetesen a munkaintenzitás növelésével növekszik a munka termelékenysége is azonban a termelékenység növelésének nem ez az egyetlen és nem is az általánosan alkalmazott módszere. A termelékenység növelése elérhető Jobb munkaszervezéssel, előkészítéssel A munkafolyamatok begyakorlásával, A szakképzettség növelésével A munkafegyelem javításával Műszaki fejlesztéssel.

7 A gazdaságosság mutatói
Az élőmunka termelékenysége összefügg a termelési eszközök hatékonyságával és a technikai színvonallal. Az eszközök hatékonyságát az egységnyi termelőeszköz által előállított termelési érték fejezi ki, azaz az A technikai színvonalat jellemzi az eszközfelszereltség mutatója, amely kifejezi az egy fő által működtetett eszközállományt, azaz

8 A gazdaságosság mutatói
Az élőmunka átlagos termelékenysége tehát felírható az eszközhatékonyság és az eszközfelszereltség szorzataként, az alábbiak szerint: A munka termelékenysége tehát egyenes arányban változik a termelőeszközök hatékonysága és a munkaerő eszközfelszereltsége függvényében. A vállalati gyakorlatban elsősorban az élőmunka termelékenységét vizsgálják és ennek javítására összpontosítanak.

9 A gazdaságosság mutatói
Jövedelmezőség Alapdefiníció szerint minden olyan tevékenység, amelynek eredményei (bevételei) hosszú távon meghaladják a ráfordításokat jövedelmező, azaz a vállalkozás nyereségesen működik. Ennek megfelelően a jövedelmezőséget nem egy hányadossal fejezzük ki, hanem egy adott időszakra vonatkozó eredmények (bevételek) és ráfordítások különbségével, azaz Árbevétel – Ráfordítások = Jövedelem A legegyszerűbb jövedelmezőségi mutató a nyereség tömeg, azaz az éves nyereség összege.

10 A gazdaságosság mutatói
A jövedelmezőség mérésénél,elemzésénél a gyakorlatban többnyire a hányados alakú Nyereség / árbevétel összetételű mutatót alkalmazzák a jövedelmezőség szintjének, a nyereségességi rátának a kifejezésére. Használatosak még az úgynevezett eszköz-jövedelmezőségi mutatók, ahol a nyereséget és a felhasznált eszközök értékét hasonlítjuk össze, pl. Nyereség / összes eszköz, illetve használják még a bérjövedelmezőségi mutatót, amely kifejezi, hogy egy forint bérköltséggel vagy személyi jellegű ráfordítással mekkora nyereséget sikerült elérni. Ennek a mutatónak a formája a nyereség / bérköltség.

11 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Beruházáson általában a tárgyi eszközök – épületek, gépek, berendezések, járművek – létesítésének, beszerzésének és üzembe helyezésének folyamatát, illetve ezek ráfordításait értjük. Természetesen a vállalkozások szempontjából beruházásként kell figyelembe venni az immateriális javakba vagy a befektetett pénzügyi eszközökbe történő beruházást, befektetést is. A beruházásokat az alábbiak szerint szokás csoportosítani Első beruházás – nincsenek előzmények Pótló beruházás – elhasznált eszköz cseréje Racionalizáló beruházás – eszközök cseréje hatékonyabbra Bővítő beruházás – eszközállomány növelése Kötelező beruházás – jogszabályi kötelezettség pl. környezetvédelem

12 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Statikus gazdaságossági számítások az alábbi feltételezéseken alapulnak: A fejlesztés egyszeri ráfordításaival kapcsolatos pénzkiáramlás rövid időn belül, maximum egy éven belül végbemegy, elkezdődik az értékteremtés A fejlesztés folyamatos ráfordításai, a termelési költségek az üzemeltetési időn belül azonos összegűek, vagy évi átlagos költséggé alakítjuk át Az évenkénti árbevétel azonos mértékű és az éves eredmény is csak kismértékű eltéréseket mutat A befektetett tőkének a beruházás üzemeltetési ideje alatt vissza kell térülnie, az amortizáció évente elszámolásra kerül és a beruházott eszközök az amortizációból újrapótolhatók.

13 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
A statikus gazdaságossági számítások alapján a beruházási tervek rangsorolása történhet A költségek összehasonlításával A nyereség egybevetésével A könyvszerinti érték átlagos hozama alapján Egyéb – műszaki, gazdasági, pénzügyi –ismérvek alapján.

14 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Beruházási terv kiválasztása költség összehasonlítással Ez a módszer csak homogén jellegű termelés esetén alkalmazható, mivel a lényege, hogy az egy termékre eső beruházási és üzemeltetési ráfordítást határozzuk meg az alábbi képlet alapján: B: a befektetés és a forgóeszköz igény, Ü: az üzemeltetési költség T: a termelés természetes mértékegységben. Kedvezőbb az a változat, amelynél a termékegységre jutó ráfordítás kisebb.

15 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Kiválasztás nyereség egybevetésével A beruházási befektetés rentabilitásának (jövedelmezőségének) meghatározásával a befektető keresi azt a befektetési változatot, amely azonos ráfordítással a legnagyobb jövedelmezőséget biztosítja, azaz B: beruházás egyszeri ráfordítása E: beruházással elérhető évi nyereség A gazdaságossági mutató reciproka a megtérülési idő, ami arról informál,hogy a fejleszetés megvalósításához szükséges pénzbeli ráfordítás mennyi idő alatt térül meg a vele elérhető nyereségből.

16 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Kiválasztás a könyvszerinti érték átlagos hozama alapján A kiválasztáshoz meghatározzuk az egyes alternatívák esetében a hasznos élettartamra számított összes adózott eredményt és elosztjuk az évek számával. Ez az érték lesz az éves átlagos eredmény, majd meghatározzuk a beruházás során beszerzett eszközök könyvszerinti nettó értékének az átlagát és képezzük ezek hányadosát, ami kifejezi a beruházás könyvszerinti éves átlagos hozamát. Az a változat kerül kiválasztásra, amelynél az elvárt hozamot a kiszámított érték meghaladja.

17 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Dinamikus gazdaságossági vizsgálat esetén a viszonylag nagy időintervallumban végbemenő, számszerűsített gazdasági eredmények összehasonlításakor figyelembe vesszük az idő tényezőt, azaz azt a tényt, hogy a mai 100 forint értéke nem egyezik meg az egy év múlva esedékes 100 forint értékével. Az egyszeri pénzáramlások különböző időpontokra történő átszámításának két alap egyenlete:

18 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Egyenletes pénzáramlás-sorozat (annuitás) P/A=(P/A,i%,N) annuitás jelenérték F/A=(F/A,i%,N) annuitás jövőérték A/P=(A/P,i%,N) törlesztő faktor A/F=(A/F,i%,N) előtakarékossági faktor

19 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Példa: 1.év beruházás 120 mFt ráfordítás 2.Év beruházás 150 mFt ráfordítás 3.Év beruházás 130 mFt ráfordítás 4.Év termelés mFt eredmény 5.Év termelés mFt eredmény 6.Év termelés mFt eredmény 7.Év termelés mFt eredmény Statikus számítás: g=( )/( )=1,3>1 Dinamikus számítás (i=20%): beruházás 120(1+0,2)2+150(1+0,2)+130=478 eredmény 110/(1+0,2)+140/(1+0,2)2+150/(1+0,2)3+130/(1+0,2)4=357,6 g = 357,6 / 478 = 0,75 < 1

20 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Nettó jelenérték számítás C0: kezdeti beruházás, ami pénz kiáramlást jelent és ezért az előjele negatív, Ft r: elvárt hozam, % N: hasznos időtartam, vagy tervezési periódus években Akkor érdemes megvalósítani a beruházást ha NPV=0 vagy NPV>0

21 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Belső megtérülési ráta A belső megtérülési ráta úgy definiálható, mint az a diszkontráta, amely mellett a nettó jelenérték nulla, vagy az az éves átlagos hozam,amit a vizsgált pénzáramlás biztosít a befektetőknek. Kiválasztáskor azt a beruházást érdemes megvalósítani,amelynél az IRR nagyobb mint a befektetők által elvárt hozam.

22 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Diszkont ráta vagy elvárt hozam meghatározása r = rf + β (rm – rf) ahol: r = a beruházás elvárt hozama rf = kockázatmentes kamatláb rm = piaci kamatláb β = a piaci kockázatot kifejező mérőszám Infláció hatása (1+rnominál) = (1 + rreál) (1+infláció)

23 Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
Ellenőrző kérdések Gazdaságossági mutató értelmezése A munka termelékenysége, a termelékenység növelésének eszközei A munka termelékenysége és az eszközhatékonyság valamint a munkaerő eszközfelszereltsége közötti összefüggés Statikus gazdaságossági vizsgálatok, mikor alkalmazható és milyen formái vannak Dinamikus és statikus gazdaságossági vizsgálatok összehasonlítása A pénz időértéke, egyszeri és egyenletes pénzáramlások Nettó jelenérték fogalma, számítása, beruházási kritérium Diszkontráta megválasztásának menete, infláció hatása Belső megtérülési ráta fogalma, alkalmazása