Az egyháztörténelem mint tudomány

Az előadások a következő témára: "Az egyháztörténelem mint tudomány"— Előadás másolata:

1 Az egyháztörténelem mint tudomány

2 Antikvitásban ciklikus történetírás
A kereszténység lineáris, van kezdete és van határozott célja.

3 A kezdetek Az első 300 évben megszületik az egyház (ecclesia), és létrejön a szent iratok kánonja. Előzmények a es évekből, Logionok, amelyek arámi nyelven Jézus mondásaiból készültek. Az evangéliumok nem történeti könyvnek készültek, bár Lukácsnak volt ilyen ambíciója. Apostoli igehirdetés, ún. kérügma a célja.

4 Apostolok cselekedetei – Lukács tollából született
Apostolok cselekedetei – Lukács tollából született. Ez már történeti munka, de nem történeti céllal. Nem keresztény források: Josefus Flavius Svetonius Ifj. Plinius levele Traianusnak. Ő Bythinia helytartója volt 110 körül, és arra kért választ, hogyan bánjon a keresztényekkel.

5 Caesareai Eusebios 265?-339? Az egyháztörténet atyja.
„Ekklésziasztiké hisztoria„ Caesarea püspöke Nagy Konstantin udvari történetírója.

6 Ószövetségi minta alapján azt bizonyította, hogy Isten a választott népét megpróbálta, de a végén győztek. A 10-es szám fontos. 10 könyv, 10 üldözés, 10 egyiptomi csapás. Diocletianus a Gonosz, Konstantin Isten barátja, de Istennek köszönhető a győzelem

7 A pogányok számára is írta, akik előtt ismeretlen az üdvtörténet
A pogányok számára is írta, akik előtt ismeretlen az üdvtörténet. De a győztes keresztényeknek is szól. Az egyház tagja ekkor már nem úgy értelmezte magát mint a római birodalomban élő egyik vallási csoport részese. Ő már nem évkönyvet (kronográfia) akart írni.

8 A caesareai könyvtárból sokat merít, rengeteg dokumentumot hasznosít.
Apolgetikus céllal használja őket.

9 Együtt tárgyalja a profán és üdvtörténet eseményeit
Együtt tárgyalja a profán és üdvtörténet eseményeit. A főszereplő Isten, aki Krisztus mennybemenetele óta az egyházon keresztül irányít. Aránytalan mű. Nyugatról nincsen adat, ahogy a 3. század 2. fele is hiányzik. Nem érdekli a latin teológia, és nem citálja az eretnekeket sem, pedig ellenük íródott.

10 Nem források, hanem az író érdeklődése szabta meg a könyv felépítését.
II-V. könyv. Apostolok, püspökök, vártanúk harca az eretnekek ellen. VIII-X. könyv. Diocletianus és Constantin harca. Voltaire, Burckhardt stb. politikai teológiának érzékelte ezeket a részeket. „Ami a vallással ellentétes, az a császárral ellentétes.”

11 Utóda Szókratész Scholasticos
Ő az első bizánci historiográfus. Felkérésre készült. Történeti alapokat akar nyújtani a régi császári rendeletek kritikai vizsgálathoz, mielőtt azok II. Theodosius törvénykönyvébe bekerülnének.

12 Hét könyvben írta meg a Kr. u
Hét könyvben írta meg a Kr. u. 305 és 439 közötti időszak eseményeit felölelő „Ekklésziasztiké hisztoria" című művét. Eusebios tudatos követője volt, a szónokiasságot mellőzve nagy súlyt helyezett a pontosságra és a megbízhatóságra. Felfogása szerint az isteni gondviselés úgy irányítja a földi történéseket, hogy bizonyos összhang van az államban, az egyházban és a természetben végbemenő események között.

13 Nála az uralkodók már különbözők.
A legfőbb erény a jámborság. Így Konstantin és Theodosius. A jó király irgalmas, védi a keresztényeket, uralkodik magán, térít, nem avatkozik bele a zsinatokba. Félig katona, félig szerzetes. Óriási hatása lesz a középkori királytükrökre.

14 Theodoretos (393-466) Teológiában és a pogány irodalomban is jártas.
Az 5. szd-i egyházi küzdelmekben aktív szerepet játszott.

15 Kr. u. 325–428 közti időszakot feldolgozó „Ekklésziasztiké hisztoria" (Egyháztörténet)
Külön feldolgozta az eretnekségek történetét is. Igen érdekes művelődéstörténeti dokumentum a szíriai aszkéták különös szentéletűségét bemutató „Philotheosz hisztoria" (Istenszerető történet). Fontos kortörténeti dokumentum ránk maradt levelezése.

16 Sulpicius Severus, (363 k. – 420 k.)
397 előtt írta meg a klasszikus életrajzok stílusában a „Vita Martini" (Szent Márton élete) című hagiográfiát. 403. Világtörténet „Chronicarum libri duo" (Történelem két részben) címmel. a világ teremtésétől 403-ig.

17 Áttekintést adott a zsidó történelemről az Ószövetség alapján.
Tudósított a keresztényüldözésekről. Elmesélte az Ariussal folytatott vitákat. Műve érthető volt azok számára is, akik nem ismerték a Bibliát. Cicerón kívül stilisztikai előképe Sallustius és Tacitus.

18 Szent Ágoston De civitate Dei. A kérdés, hogy Péter miért nem védte meg Rómát Történelemteológiája meghaladja Eusebiosét. A történelmet 3 szakaszra osztotta: ante legem, sub legem, sub gratia.

19 Cassiodorus 5-6. szd. Római patrícius 555. Vivarium néven kolostor.
Antik kultúra megőrzése a cél. Boethius nyomán Chronika Ádám korától 519-ig. „Libri XII de rebus gestis Gotharum" (A gótok története) Egyháztörténetet is írt „Historia ecclesiastica tripartita" (Hármas egyháztörténet) címmel.

20 Tripartita Háromrészes Egyháztörténet (Historia tripartita): Cassiodorus latinra fordíttatta Sokrates, Sozomenos és Theodoretos egyháztörténeteit, s a hármat egybeszerkesztette 12 könyvre osztva. Ez a latin középkor egyik legjelentősebb egyháztörténete.

21 6. szd-i források Liber Pontificalis: pápák életrajzának gyűjteménye Pétertől II. Hadrianusig (872) Később 1431-ig vezették. között állították össze az elejét Catalogus Felicianus Liber Diurnus Romanorum Pontificum c formulagyűjtemény.

22 Tours-i Szent Gergely (kb. 538– 594.)
Főműve, a „Historia francorum" (A frankok története) „Miraculorum libri VIII." (A csodák nyolc könyve) hatalmas hagiográfiai munka

23 Nagy Szent Gergely (590–604) Az itáliai atyák életéről és csodáiról írt dialógusok (Dialogi de vita et miraculis patrum Italicorum)

24 Sevillai Izidor (560-636) Sevilla érseke.
Cassiodorus mellett a legnépszerűbb szerző. Etymologia 950 kéziratban maradt fenn. 1999. internet védőszentje. A hispániai germánok történetéről írt munkája, a Historia gothorum, vandalorum et suevorum fontos történeti forrás.

25 Beda Venerabilis 673 k.–735 k. A középkor egyik legjelentősebb tudósa.
„De metrica arte” A klasszikus verselés szabályai. „De rerum natura” „De temporibus liber” Az időszámításról.

26 Historia ecclesiastica gentis Anglorum
A munka Anglia egyházi és politikai történelmét tárgyalja a római hódítástól a kereszténység felvételén át egészen a 8. századig. A mű teljesen egyedülálló a kora középkor irodalmi gyakorlatában forráskritikája, gondos előadása, hitelességre törekvő történetírói módszere okán.

27 Alkuin 730–804. Királyi tanácsadóként liturgikus és egyházi reformokat kezdeményezett a Frank Birodalomban és részese volt a kor teológiai vitáinak. Nevéhez fűződik a hét szabad művészetre épülő oktatási és tudományos szemlélet megteremtése Szent Márton életrajz. Vulgáta javított szövegű kiadása.

28 A következő évszázadokban a történeti igény háttérbe szorul
A következő évszázadokban a történeti igény háttérbe szorul. A világkrónikákon belül foglalkoznak egyháztörténettel. A humanizmus éleszti fel az igényt és támaszt problémákat.